Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-04 / 3. szám

SZERDA, 2006. JANUÁR 4. • AKTUÁLIS" 5 A makói Liget utcai gyilkosság újabb rejtélye Nem fizetnek a nyomravezetőnek? Egy makói férfi már fél évvel az eset után jegyzőkönyvbe mondta a rendőrségen, szerinte ki gyanúsítható az 1999 áprilisában elkövetett Liget utcai gyilkossággal, a kétmillió forintos nyomravezetői díjat azonban állítása szerint mindmáig nem kapta meg. Hogy miért, arról nem kaptunk érdemi tájékoztatást a rendőrségtől. Mint nemrégiben megírtuk, a rendőrség hatévi nyomozást követően, a román kollégákkal együttműködve azonosította az 1999-ben Makón, a Liget utcában történt gyilkosság gyanúsítottját. Az eset akkoriban nagy visszhangot keltett a városban, az áldozatot, a hatvankilenc esztendős, magányosan élő asszonyt ugyanis brutális módon ölte meg a tettes, hogy a házból némi készpénzt és arany ékszert magával vihessen, A Jocó becenéven ismert, annak idején feketemunkából élő férfi többek között azért került a rendőrség látóterébe, mert éppen abban az időszakban távozott az országból, s a feltételezést időközben DNS-vizsgálat is megerősítette. A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt, most harmincöt esztendős Tőkés József egyelőre nem került rendőrkézre - nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, feltehetőleg valahol Romániában van. A gyanúsítottat azonban egy makói ügyvéd, Kotroczó Béla állítása szerint már hat évvel ezelőtt megnevezte valaki a rendőrségen - az illető azonban mindmáig nem kapta kézhez a nyomravezetőnek akkor kitűzött kétmillió forintos díjat. Kotroczó Béla lapunknak elmondta: ügyfele, aki érthető okokból ragaszkodik inkognitójához, 1999 októberében tett bejelentést a megyei rendőr-főkapitányságon az áprilisi gyilkosság általa "vélelmezett tetteséről, és ezt akkor jegyzőkönyvbe is vették. Az illető nem egyszerűen tippelt: mivel rokonai laktak a tetthely közelében, és rajtuk valóságos rettegés lett úrrá, kérdezősködni, nyomozni kezdett. Kapott egy olyan információt, amely szerint ez a bizonyos Jocó lehetett a tettes - azt viszont, hogy az illető Tőkés Józseffel azonos, már azt követően tudta meg, hogy ezt kutatva elutazott a romániai Resicába. A férfi azért fordult ügyvédhez, mert miután lapunkból értesült arról, hogy a rendőrség is ugyanazt az embert gyanúsítja a gyilkossággal, akit ő megnevezett, hiába jelentkezett a nyomravezetői díjért. Hogy miért, azt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől, M. Toronykőy Márta főhadnagytól szerettük volna megtudni. Tőle azonban csak egy rövid írásos nyilatkozatot kaptunk, amely így szól: „A rendőrség a nyomozás eredményességét meghatározott módon elsegítő személyek kilétét, és az információ adásának körülményeit minden esetben bizalmasan kezeli, így jelen esetben sem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni. Amenynyiben az információt adó személy a jogszabályokban foglalt feltételeknek eleget tesz, a hatóság minden esetben a megállapodásnak megfelelően jár el." SZABÓ IMRE Közlekedési szövetségek A Budapesti Közlekedési Szövetségen (BKSZj kívül a nagyvárosok, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr környékén is létrejöhetnek közlekedési szövetségek - értesült a Világgazdaság. Ezek előkészítése napirenden van. A formálódó szövetségek jelenleg nem kapnak támogatást. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint az előkészítés finanszírozására helyi források szükségesek. Az elképzelések szerint a Budapesti Közlekedési Szövetséghez hasonló működés esetén viszont a többi közlekedési szövetségnek is juttatnak költségvetési forrásokat. A BKSZ idén 2 milliárd 400 millió forintot meghaladó támogatást kap. Ebből 840 milliót a főváros ad, a többit az állami büdzsé állja. Debrecenben szándéknyilatkozatot írt alá az önkormányzat, a Debreceni Közlekedési Vállalat, a Hajdú Volán és a MÁV. Előrehaladott a Nyugat-magyarországi Közlekedési Szövetség létrejöttével kapcsolatos kezdeményezés is. Szegeden még nem történtek konkrét lépések az ügyben - mondta lapunk érdeklődésére Dózsa Gábor. A Szegedi Közlekedési Társaság igazgató)a hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, mi a közlekedési szövetség előnye és hátránya. Kibővítik az új szegedi „kiserdőt" - Eladja gyümölcsösét az egyetem Nagyobb liget, széles úttal Fásítanak egy szomszédos, kopár teriiletet, cserébe épülhet út az újszegedi Kállay ligetben. Elvi hozzájárulását adta az erdészeti hatóság ahhoz, hogy a területen keresztül utat vezessenek - igaz, csak második nekifutásra. Az út két tervezett lakópark megközelítését könynyítheti meg - mindkét telek vevőre vár. Évek óta eladó a városi kertészet Újszegeden, amelynek eredetileg a Thököly utca felől nyílik a bejárata. A helyén tervezett lakópark feltárását azonban a közlekedési hatóság ebből az irányból nem engedélyezi. Ezért tűnt célszerűnek a város számára, hogy gyűjtőutat vezessen a Derkovits fasor folytatásában a kertészet felé. Ehhez azonban fákat kell kivágni a ligetben, amely hivatalosan erdőterület. Az építkezésre végül a szakhatóság engedélyt adott, a feltétel azonban az volt, hogy kibővítsék, rendbe tegyék a ligetet. A város ezt vállalta, ehhez a legutóbbi közgyűlés biztosította a szükséges területet. Az egyszerű képletet számos apróság bonyolítja. Először is a csatornázás ügye. Az említett út ugyanis részben a csatornaépítés után kötelezően létesítendő szervizút, elsőként tehát a csatornázok jelentek meg az erdőben. A fákat féltő környékbeliek haragja rájuk csapott le: tavaly nyáron a tüntetőknek rövid időre sikerült megakadályozniuk, hogy elinduljanak a munkagépek. Végül azonban megépítették az erdészeti hatóság engedélye nélkül a szennyvízelvezető csöveket, ezért büntetést szabtak ki a csatornázókra. Ezután kezdődött meg a csatorna és az út engedélyeztetése. Az erdészeti hatóság úgy vélte: a liget ne sérüljön. Erre a város a másodfokhoz fordult, a szaktárca pedig új eljárásra kötelezte a tott vonala éppen a ligeten vezet keresztül, ezért - úgy számoltak akkor - 26 fa áldozatul esik majd a 6,5 méter széles út megépítésének, viszont a parkot déli irányba háromezer négyzetméterrel bővítették volna. A tiltakozások nyomán az utat később más nyomvonalra tervezték, így kevesebb fát kellene kivágni. A környékbelieknek és az őket támogató civil szervezeteknek azonban ez is sok volt. A harmadik érdekessége az ügynek, hogy terület önkormányzati képviselője sokszorosan érintett. Molnár Gyula a szomszédos telket birtokló tanárképző főiskola biológia tanszékén oktat, ismert és elismert környezetvédő, továbbá a kormányoldal egyik képviselője a közgyűlésben. Az ügy végére végül a polgármester tett pontot. Molnár Gyulával tárgyalt, majd bejelentette: a ligetet kibővítik, felújítják. Erről az indítványt a képviselő terjesztette a közgyűlés elé, azt még tavaly szeptemberben fogadta el a testület. A bővítéshez szükséges területet részben az egyetem adta át a városnak - jelképes százezer forintért. A hatóság elvi hozzájárulásának birtokában az útépítés és a liget bővítése hamarosan elkezdődhet. M. B.I. Most még téli álomba merült a Kállay liget Fotó: Gyenes Kálmán kecskeméti erdészeket. Egyben úgymond - szempontokat adott az elsőfokú hatóságnak a helyes döntés meghozatalához. Eszerint faültetéssel ki kell bővíteni a ligetet, akkor lehet rajta keresztül utat építeni. Az ügyet befolyásoló másik tényező a szomszédos egyetemi telek ügye. A tanárképző főiskola technika tanszékének 9 hektáros gyümölcsösét az egyetem el akarja adni. Az ott tervezett lakóházakat azonban igazából csak a liget felől lehet megközelíteni. A város egyébként még 2002-ben lakóövezetté nyilvánította a Kállay liget melletti volt kertészet 12 hektáros területét. A Derkovits fasor meghosszabbíERTEKEK Kétszáz éves szürkenyárak sarjai állnak a Kállay ligetben, még a XIX. század végén ültették az első példányokat a területre. Kállay Albert egyébként Szeged városának főispánja volt, s többek között az árvíz utáni fásításért felelt, majd a város tiszteletéül díszpolgárává is választotta. A ligetben az első nagy kár 1918-ban a szerb megszállás alatt esett, akkor több száz fát vágtak ki. Előkelő helyen a régió Az ország legjobban teljesítő megyéi között vannak a dél-alföldi régió megyéi az uniós források felhasználását tekintve. Tavaly Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vállalkozásai, önkormányzatai és civil szervezetei összesen több mint nyolcvanmilliárd forint európai uniós forrást nyertek a Nemzeti fejlesztési terv programjain. Bács-Kiskunban 746 pályázó 25 milliárd forintot, Békésben 425 „induló" 33,6 milliárdot, Csongrád megyében pedig 749 pályázó közel 23 milhárd forintot nyert. Ezzel a régió a nyertes pályázók számát tekintve a harmadik, az elnyert támogatás tekintetében pedig a negyedik legjobban teljesítő térsége az országnak. Tart a vizsgálat a tragikus mentőbaleset ügyében Egyelőre még nincs gyanúsított Egyelőre senkit sem gyanúsítottak meg a december 17-én Szegeden történt halálos balcettel kapcsolatban. A rendőrség szakértői véleményekre vár. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrség nem hallgatott még ki senkit gyanúsítottként. Erre a körülmények pontos tisztázása és a műszaki szakértői vélemény megérkezése után kerülhet majd sor - tájékoztatta lapunkat M. Toronykőy Márta, a Csongrád Megyei Rendór-főkapitányság szóvivője a december 17-én történt halálos balesettel kapcsolatban. Ismeretes: december 17-én este súlyos baleset történt a József Attila sugárúton, a Budapesti és a Makkosházi körút találkozásánál: a Hódmezővásárhely felől erkező, megkülönböztetett jelzéseit használó mentő összeütközött egy, a Makkosházi körúton, a Tesco irányából érkező Toyota személygépkocsival. A másik sávba átcsapódott mentőautó elgázolt egy járdaszigeA tragédia helyszíne - mentettek a tűzoltók Fotó: Karnok Csaba ten álló gyalogost. A 44 éves szegedi asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A Toyota vezetőjét és utasát, valamint a mentő sofőrjét súlyos, a mentőorvost könnyű sérülésekkel szállították kórházba. A rendőrség szakértők bevonásával azonnal vizsgálatot indított az ügyben. A főkapitányság szóvivője december 19-én bejelentette, hogy a rendőrség közlekedési bűncselekményben nyomoz. A Toyotát vezető férfi azt mondta, nem hallotta, hogy mentőkocsi szirénázott. Erre reagálva Simon Marianna főorvos, a Csongrád megyei mentőszolgálat vezetője kijelentette: a mentőautónak használnia kellett megkülönböztető jelzéseit, a fény- és hangjelzést egyaránt. Az orvoskollégát szidni etikai vétségnek számít Csökkentenék a panaszos ügyeket Egyre sűrűbben érkeznek a megyei orvosetikai bizottsághoz olyan bejelentések, amelyek felvetik annak gyanúját, hogy az orvosok a betegek vagy hozzátartozóik előtt tesznek kollegáikra negatív megjegyzéseket. A jelenségre az intézményekben kifüggesztett tájékoztatón hívják fel a doktorok figyelmét. Az elmúlt időszak megszaporodott bejelentései miatt ismét előtérbe került néhány orvosetikai kérdés. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara etikai bizottsága ugyanis áttekintve eddigi tevékenységét, arra a megállapításra jutott, hogy a hozzájuk beérkező panaszok egy részében a bejelentők említést tesznek arról: az orvosok más kollégák vizsgálati módszereit, megállapításait, gyógyító eljárásait véleményezték vagy bírálták a betegek vagy hozzátartozóik előtt. Mivel ez a magatartás súlyosan sérti az etikai kódex előírásait, a bizottság úgy döntött: az intézményekben kifüggesztett tájékoztatókon hívja fel az orvosok figyelmét erre a jelenségre, egyúttal ezzel megpróbálja elejét venni a további panaszoknak. - Ha egy beteg vagy hozzátartozója egy orvossal beszélgetve olyan megjegyzéseket hall, miszerint egy másik szakember talán nem mindenben járt el kellő alapossággal, joggal feltételezheti, hogy esetében mulasztás vagy hiba történt. Ez pedig arra ösztönözheti, hogy bejelentést tegyen - magyarázta az egyre szaporodó panaszok okát Lábodi László, a megyei orvosi kamara etikai bizottságának elnöke. - Mivel minden esetet kivizsgálunk, tudjuk, hogy ezek döntő többségében a gyanú megalapozatlan, az csupán félreértésen alapul. Az eljárások azonban még így is sokszor évekig eltarthatnak, és kellemetlenek a beteg és az orvos számára is. - Ha valaki a kollégájáról mond negatív véleményt, azzal általában az a célja, hogy saját nagyságát hangsúlyozza - vélekedik Pajor László, a szegedi kórház főigazgatója. - Ez azonban orvosok esetében nagyon rossz taktika, hiszen éppen a várt eredmény ellenkezőjét érik el: az orvostársadalom egésze felett törnek pálcát, aláássák az egyébként is nehezen megszerezhető orvos-beteg közti bizalmat. Éppen ezért ezeket az eseteket szigorúan meg kell torolni. Tavaly egyébként a kórházi és háziorvosok ebben az ügyben megbeszélést is tartottak, hiszen közöttük fordul elő a legtöbb ilyen jellegű konfliktus. Az öszszejövetelen elhatározták: nem teszik ki egymást ezeknek a kellemetlenségeknek. Ha szakmai nézeteltérés támad közöttük, azt meg tudják beszélni számos más formában - személyesen, telefonon, vagy akár a felettesek bevonásával is. Az etikai bizottság szeretné elérni, ha a jövőben minden orvos ezt az eljárást követné. TÍMÁR KRISZTA