Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-12 / 10. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 12. Az első száz között négy Csongrád megyei van A makói kórházat becsülik legjobban a betegek A fővárosi sportkórház lett az év kórháza a házipatika.com in­ternetes versenye alapján. A leg­jobb Csongrád megyei intéz­mény a makói kórház lett, mely a 31. helyen végzett az ország 231 egészségügyi intézménye közül. A sorrend közel 63 ezer szavazat alapján alakult ki. Tavaly szeptemberben új kezde­ményezést indított a házipati­ka.com internetes portál. Az Év kórháza 2005 versennyel a szer­vezők célja az volt, hogy felmér­jék a lakosság véleményét, ta­pasztalatait a kórházakról és a betegellátás jelenlegi színvona­láról. Az ország 231 egészség­ügyi intézményéről listát készí­tettek, az oldalra látogatók bár­melyikre leadhatták, szavazatu­kat. A kórházakat és klinikákat öt kategóriában - orvos-szak­mai ellátás, ápolás-és szaksze­mélyzet, infrastruktúra, ellátás, környezet és tisztaság - lehetett pontozni, a kapcsolódó fórumo­kon pedig mindenki bővebben is kifejthette véleményét. A december 31 -én lezárult sza­vazás eredménye most vált hoz­záférhetővé az oldalon. Az év kórháza a budapesti Országos Sportegészségügyi Intézet - köz­ismertebb nevén a sportkórház ­lett. A képzeletbeli dobogó máso­dik fokára a nagykanizsai kór­ház, a harmadikra pedig a Pécsi Tudományegyetem Balesetsebé szeti és. Kézsebészeti Klinikája került. A legjobb Csongrád megyei in­tézmény a szavazatok alapján a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet. Az el­ső százban a Szegcdi Tudomány­egyetem három klinikája szere­MEGYEI INTEZMENYEK AZ ELSŐ SZAZ KOZOTT Makói kórház SZTE bőrgyógyászati klinika SZTE neurológiai klinika SZTE reumatológiai klinika Helyezés összesítésben 31 39 41 46 Orvos­szakmai ellátás 50 56 65 86 Ápolás és szakszemélyzet 40 x. 44 74 so Infrastruktúra 30 45 53 39 Ellátás alapján 30 42 41 46 Környezet és tisztaság 43 77 51 67 Forrás: www.hazipatika.com pel még: a bőrgyógyászati a 39., a neurológiai a 41., a reumatológia pedig a 46. lett. Sajnos a lista al­ját is két szegedi klinika foglalja el: a II. számú belgyógyászati kli­nika és kardiológiai központ a 230., a sebészeti blinika pedig az utolsó, 231. helyen zárta a ver­senyt. Az idén százéves fennállását ünneplő makói kórház főigazga­tója rendkívül büszke az elért eredményre, szerinte mindez kollégái áldozatkész munkájá­nak az eredménye. - Egy évvel ezelőtt új típusú intézetvezetési modellt vezettünk be: elsődleges célul tűztük ki a betegközpontú­ságot - mondta el Baráth Lajos. ­Az tehát, hogy a betegek ennyire elégedettek velünk, azt igazolja, hogy mindezt ők is érzékelik. DM-grafika A Szegedi Tudományegyetem orvoscentrumának elnöke is örül annak, hogy az első száz intézményben három klinika is helyet kapott. - Ezek mind nagyszerű ellátóhelyek - fogal­mazott Lonovics ¡ános, hozzá­téve: a versenyben elért rosz­szabb helyezések sem jelentik azonban azt, hogy azokban az intézményekben ne folyna ki­emelkedő munka. - A Il-es szá­mú belklinika például az egye­tem húzó klinikái közé tarto­zik, ahol az ország egyik legmo­dernebb ellátását kapják a bete­gek. Csak ezek szerint ebben az esetben nem találkozott úgy a közvélemény és a szakmai tu­dás, mint mondjuk a bőrklinika esetében. TÍMÁR KRISZTA NEM SZAKMAI RANGSOR A verseny végeredménye sem­tniféie szakmai rangsort nem jelent, az csupán a betegek szubjektív véleményét tükrözi ­ezt a honlap készítői is hangsú­lyozzák. Ráadásul a szavazás során mindenkinek annyi voksot volt lehetősége leadni, amennyit csak akart, így ha egy intéz­mény szimpatizánsai összefog­tak, és szervezetten klikkeltek, könnyen az élvonalba szavaz­hatták. Az Év kórháza, valamint a második és harmadik helye­zett korszerű számítógépekkel lett gazdagabb. A nagy sikerre való tekintettel a házipati­ka.com évről évre szeretné megrendezni az Internetes vá­lasztást. Megjött a nyesz, egyelőre egyetlen bank kínálja A nyugdíj forrásai Soha nem lehet elég korán kez­deni a felkészülést a nyugdíjas éveinkre. Némi előrelátással és tájékozottsággal januártól már négyféle formában gondoskod­hatunk a jövőnkről. A legjobban ismert társadalom­biztosítási (öregségi) nyugdíj fel­osztó-kirovó rendszeren nyug­szik: a beszedett járulékot az ál­lam felosztja az ellátásban része­sülők között. Az állam garantál­ja, hogy ha a bevétel nem fedezi a mindenkori kifizetést, akkor azt a költségvetés kipótolja. Az al­kalmazottak és a vállalkozók ­azaz a biztosítottak - adóköteles jövedelmük alapján kötelezően róják le a 8,5 százalékos nyugdíj­járulékot, munkáltatójuk fizeti a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot a nyugdíjalapba. Keveredik az önkéntes és a kötelező fogalma - Öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki minimális szolgálati időt - vagyis húsz évet - szerzett, és betöltötte a korhatárt - hang­súlyozta a nyugdíjbiztosítási igazgatóság megyei vezetője. Du­dás Józsefné kiemelte, a nyugellá­tás összege a szolgálati idő hosz­szától és a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemtől függ, ame­lyet 1988-tól vesznek figyelembe. - Aki magán-nyugdíjpénztár tagja, a keresete után megosztva fizeti a 8,5 százalékos nyugdíjjá­rulékot, aminek a nagyobb, nyolcszázalékos része a ma­gán-nyugdíjpénztári számlára kerül - magyarázta a rendszer második pillérét az igazgatónő. ­A foglalkoztatót terhelő 18 szá­zalékos járulék a nyugdíjalapba folyik be. Ezzel a magán-nyugdíj­pénztári tag a korhatár betöltése után két helyről részesül ellátás­ban. Egy ideig a tagság önkénte­sen választható volt, később a pályakezdőket kötelezték a belé­pésre - ezért keveredik a kötelező és az önkéntes fogalma. Jelenleg minden 30 év alatti biztosított önkéntesen átléphet, kötelezően pedig az lesz tagja valamelyik magán-nyugdíjpénztárnak, aki először létesít munkaviszonyt vagy lesz vállalkozó, és még nem töltötte be a 35. évét. Állami adókedvezmény a befizetésekre A nyugdíjrendszer harmadik pillére az önkéntes biztosítás, amely nagyon sokféle: önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak vagy üzleti biztosítók kötik. Az önkéntes kölcsönös biztosító­pénztárakat munkáltatók vagy pénzintézetek hozták létre a nyugdíjak kiegészítésére. Tagja­iknak havonta fizetendő alapdí­jat határoztak meg, melyhez munkáltatójuk hozzájárulhat befizetésekkel, adományokkal, az állam pedig adókedvezmény­nyel támogatja a befizetéseket. Az évek során a kétszázötven pénztár hetvenre olvadt, a foglal­koztatottaknak mindössze egy­harmadát kezelik. Nyugdíj-előtakarékosság Januártól nyitható a nyug­díj-előtakarékossági számla - rö­viden nyesz -, az ellátás negyedik forrása. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékozta­tása szerint egyelőre egyedül a HVB ajánlja új szolgáltatásaként, több pénzintézet pedig a tervezi a bevezetését. A nyesz abban tér el az önkéntes biztosítástól, hogy az állam a befizetett összegek 30 százalékáig, legfeljebb évente 100 ezer forintig támogatást ad. A nyugdíjkorhatárt 2020 előtt el­érőknek ennél magasabb, maxi­mum 130 ezer forintot dotál. A nyesz az önkéntes nyugdíjpénz­tári tagságtól független, további adókedvezményre jogosít. D.T. Trabant, Wartburg és Skoda, úton-útfélen Szegeden Évente 300 roncsautót hagynak a sorsára Januártól öt autóból négyet le­gális bontóba kellene vinni, ez­zel szemben országszerte 700-800 ezer kocsironcs ékte­lenkedik. Sok a feketebontó, a telepek egycsületvczctője a tu­datlansággal és a hanyagsággal magyarázza az áldatlan állapo­tot. - A baktói töltés oldalába löktek ki egy Tfabantot. Ki szállítja el onnan? - érdeklődött szerkesztő­ségünkben Boda Lajos, aki már nem az első elhagyott autóma­radványra hívta fel a figyelmün­ket. A baktői férfi a közterü­let-felügyeletnél tehet bejelen­tést, amennyiben rendszám lát­ható rajta, azonosítják a kocsi tu­lajdonosát, felszólítják, majd há­rom hónap múlva elszállítják a roncsot a közlekedési társaság Bakay Nándor utcai telepére. Ott hat hónapig tárolják, és ha még mindig nem jelentkezik érte a tu­lajdonosa, elárverezik. A kiselej­tezett járműveket többek között a Dél-Magyarországi MÉH Zrt. hulladékátvevö-telepc fogadja. - Négy hivatalos bontótelep adhat igazolást, amellyel a tulaj­donos kivonhatja a forgalomból a járművét - tájékoztatott Hra­bovszky Tamás, a cég előadója. A Autóbontó Szegeden, a Tompái kapunál. Itt már jó helyen vannak a „levetett" gépkocsik Fotó: Karnok Csaba leadott kocsik ranglistáján az el­ső hely a Wartburgé, második a Polski Fiat és a Trabant, ezeket a RONCSDERBI Idén januártól minden öt autóból már négyet ellenőrzött körülmények kö­zött, bontóban kellene feldolgozni, az autógyártóknak és -kereskedőknek év közepéig kell kialakítaniuk a begyűjtőhálózatot. Ehhez képest Magyarorszá­gon évente 100 ezer autót vonnak ki a forgalomból, ebből hétezret Csong­rád megyében. Tavaly negyedév alatt csak a tizede jutott legális bontóba. Országszerte 90-100 bontó dolgozik, mellettük pedig 2500-3000 illegális roncstelep működik. Az ország területén 700-800 ezer roncs károsítja a környezetet. Szegeden évente 300 maradványt szállít el a közterület-fel­ügyelet. Lada és a Skoda követi. Novem­berben és decemberben még csak napi két autót ártalmatlanítot­tak, azóta azonban - egy josza­bálymódosításnak köszönhetően - megélénkült a „gépkocsiforga­lom". További növekedésre szá­mítanak, mivel a kétüteműek 2008-tól már csak katalizátorral vizsgáztathatók. Ha a fődarabjai megvannak és 2002 júliusa előtt gyártották, egy autót 6-8 ezer fo­rintért adhat le tulajdonosa, de motor vagy sebváltó hiányában ennél többet kell fizetnie. Kísérletet tettünk két autókeres­kedésben: a Suzuki Pécskai is fo­gadta volna kétütemű régiségün­ket, „persze nem nagy pénzért", és a Tárkány Autóházban is választ­hattunk volna árbeszámítással egy újabb kiadású négykerekűt. - Tavaly az első negyedévben közel harmincezer autót vontak ki a forgalomból, de csak hétszáz roncs került az uniós követelmé­nyeknek megfelelő bontókba. Né­hány hét óta az önkormányzatnál a tulajdonosok nyilatkozatot te­hetnek, hogy például a kertjükben kívánják tárolni a kocsijukat ­tudtuk meg Dobó Józseftől, a Roncs Kft.-nél, aki egyben a Gép­járműbontók Országos Egyesüle­tének elnöke. - Ezt sem ellenőrzi senki, mint ahogy a súlyadó-befi­zetések is sok mindenről árulkod­nának, ha következesen utána­néznének. A kiselejtezett jármű­vek ráadásul nem egyszerűen hul­ladéknak, hanem veszélyes hulla­déknak számítanak. Büntetési té­tele 1800 forint kilónként, így egy Lada akár 1,8 millió forintba ke­rülhetne az elhagyójának. Fogjuk rá a hanyagságra és tudatlanság­ra, különben csak a szándékos­sággal lenne magyarázható a kao­tikus helyzet - tette hozzá a gép­járműbontók vezetője. DOMBAI TÜNDE Az áfa még lehet 25%-os Január elsejétől 25 százaléltról 20 százalékra csökkent az általá­nos forgalmi adó loilcsa. A 20 százalékos kulcsot a 2006-ban keletkezett fizetési kötelezettsé­gek esetében kell alkalmazni. Ha egy szolgáltatás vagy termék­értékesítés már 2005-ben telje­sült, még a 25 százalékos áfát kell felszámítani akkor is, ha az erről szóló számlát 2006-ban állítják ki. A 2006-ban teljesített értékesí­tések után viszont már akkor is 20 százalék áfát kell felszámítani, ha a teljesítések érdekében történt beszerzések előzetes áfája még 25 százalék volt. Néhány esetben et­től eltérő rendelkezést tartalmaz a törvény záró rendelkezése. Amennyiben a felek által kötött szerződés alapján a teljesített érté­kesítésről időszakonként számol­nak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismét­lődő jelleggel, meghatározott idő­szakra állapítják meg, a teljesítés időpontja fő szabályként a felek közti elszámolás napja. Ilyen eset­ben az átmeneti rendelkezések szerint még 25 százalékos áfát kell felszámítani, ha az elszámolási időszak 2005-ben kezdődik, de már 2006-ban végződik. Ha az egész elszámolási időszak még 2005-re esik, 25 százalékos áfát kell felszámítani. Külön átmeneti szabály vonatkozik a köziize mi szolgáltatásokat végzőkre és az előfizetéses újságértékesítésre. A bérbeadási szolgáltatásra nem tar­talmaz rendelkezést a módosító törvény, ezért a teljesítés napja az egyes részkifizetések esedékessé­gének a napja, függetlenül attól, hogy az elszámolt időszak melyik évre esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom