Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-31 / 306. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT 2005. DECEMBER 31. Miért a malac és a visítás? A szilveszter ünnepeink közüi a legvidámabb, „őrültségeiben" máig élnek ősrégi babonák, az új esztendőbeli szerencsét, jólétet, egészséget be­folyásoló „varázscselekményck", megférve újabb idők alakította szokásokkal. Az esztendő legvidámabb napján és éjszakáján a mai emberek ugyanúgy elbúcsúznak az óévtől és köszöntik, a maguk számára a lehető legjobbá igye­keznek „babonázni" az új esztendőt, mint azt vala­ha a szaturnáliákon, pogány évfordító vigalmakon tették eleink. Manapság persze egy kissé másként csináljuk. Nem kergetjük például az ártatlan kis­malacokat utca hosszat, hogy meghúzzuk a farku­kat, mondván, az szerencsét hoz az új esztendőre. Legfeljebb jót falatozunk az ünnepre sült malac­húsból, úgy vélvén, az is megfelel a régi babonának, miszerint „a disznó befelé túrja házunkba a szeren­csét" (a baromfifélék meg kikaparják, úgyhogy hess nekik az ünnepi menüből). - Hogy a'röfiből valaha azért lett szerencsemalac, mert a középkori vadá­szatokon az kapott „fájdalomdíjként" malackát, akinek nem sikerült vadat ejtenie, s ily módon lett szerencsés, megajándékozott, arra ugyan ki emlék­szik már... Patkó és négylevelű lóhere A másik szerencsehozó, a kéményseprő után sem szaladunk, hogy e jeles napon a kormolóját megérinthessük a szerencsés új évet praktikázan­dó, de kabalafiguraként azért előszeretettel ajándé­kozzuk. Akárcsak a patkót, ami a jó élet reményét közvetíti - lévén valaha is jóléte annak, akinek lova volt, hiszen az már érték, vagyon, családfenntartó alap. A néphitben az élt, hogy a patkónál is na­gyobb szerencsejel a négylevelű lóhere, hiszen az elsőt Éva anyánk hozta ki az édenkertből, azaz aki ilyet lel, annak a Paradicsom egy darabja jut. Aki az új évi jólétben nagyon biztos akar lenni, az a malac mellé még lencsét - vagy egyéb „szemese­ket", babot, kölest, rizst, mákot - tesz az asztalra a lakomához, mert a népi vélekedés szerint ezek a bőséget hívatottak biztosítani. Miként a halpikkely is: azt már a karácsonyi kötelező halfogyasztáskor ajánlatos volt a bugyellárisba tenni „szerencse­pénznek", a többi garast, forintot odavonzónak. Akik nagyon akarták pénzügyi sikereiket, azok ré­gen az éwáltó minutában az asztal vagy egy szék tetejéről pénzdarabbal a kezükben ugrottak át az új esztendőbe. Mert hát „akinek már az első percben pénz van a kezében, annak lesz az az egész évben". Ehhez az „omen principi"-hez, azaz kezdetvarázs­láshoz hasonlót még számosat gyakoroltak. S hit­ték, hogy a mágiázás nem hiábavaló. A férjhez kí­vánkozó leányok például szilveszter éjjelén tükröt tettek a párnájuk alá, mutasson nekik párt. Kora reggel friss vízben mosakodtak, hogy egész évben egészségesek legyenek majd. Akinek a hajnali órán elsőnek sikerült a kútból vizet mernie, aki elvitte az aranyvizet, az számított arra, hogy egész évben szerencsés lesz. Azok viszont, akik szépek meg egészségesek akartak lenni, a mosdóvizükbe a ne­vezetes reggelen egy szép, hibátlan, piros almát tet­tek. Éjféli zajongás A betegséget, a rosszat, a gonosz szellemeket ősidők óta éktelen zajkeltéssel igyekeztek távol tartani - éjfélkor szörnyű lármát csaptak. Ki ko­lompokkal, ki összevert fedőkkel, csengettyűk­kel, tülkökkel, trombitákkal, ordítozással, visíto­zással, puskadurrogtatással, ostorpattogtatással, harangkongatással próbálta az ártókat, a rontó erőket elijeszteni. Volt, ahol a zajongás közepette egy tűzkereket gurítottak le valami dombról, hogy összekösse az óévet az újjal, s űzze a go­noszt, a sötétséget. Tüdják vajon a petárdákat, tűzpukkancsokat éjféltájt a belvárosi utcákon ha­jigáló, őrülten trombitáló késői utódok, hogy ős­régi praktikákat folytatnak? - S vajh' ha tudná az ünnep „névgazdája", a 4. századi Szent Szilvesz­ter pápa, hogy a napján, az új év előestéjén, azaz vigíliáján mennyi „pogányság" él, gyakoroltatik, mit szólna? Lehet, hogy egyszerűen csak venne a jeles ünnepen egy négylevelű lóherével vagy vala­mely szenttársa képével díszített szerencsepénzt, mert ismeri a néphitet, hogy akinek ilyen taliz­mánja van, annak nem kell aggódnia a jövő mi­att? Vagy inkább beállna azok közé, akik e neve­zetes éjszakán hideg vízbe ólmot öntenek, hogy megtudakolják a jövő várható eseményeit? A termés is megjósolható A szilveszteri-újévi varázslatos, őrült éjszakán bármi lehetséges. Még az idő és a termés is megjó­solható: ha szilveszter éjszakáján esik az eső, újév­nap meg süt a nap, rossz termés várható. Ellenben ha estétől reggelig ugyanolyan az idő, bő termést, jó új esztendőt jelez. - A nagy mulatozás közepette a bővedestén - ahogyan a népnyelvben a szilvesztert nevezik - kémleljük hát kicsit az eget. Ha nem hi­szünk a jóslatban, akkor azért, hogy kiszellőztes­sük kicsit a fejünket... SZABÓ MAGDOLNA Ünnepi válogatás a 4D-ben MUNKATÁRSUNKTÓL A legjobb, legérdekesebb ripor­tokból készített év végi összeál­lítást a Negyedik Dimenzió stábja. A műsor foglalkozott az egészséges életmóddal, és meg­kereste rendelőjében Balogh La­rissza természetgyógyászt. Ezt követően egy csodálatos em­ber-állat közötti kapcsolattal is­merkedhetnek meg a nézők, miközben a vezetőkutyával élő vakok mindennapjaiba kaphat­nak betekintést. Egely György mondja el véleményét egy fotó­ról, amelynek különlegessége, hogy egy nagyon ritka jelensé­get, a gömbvillámot örökíti meg. Megismerkedhetnek a műsor nézői a szegedi vízhely­zettel, majd egy eltűnt idős hölgy családjának kálváriáját követhetik végig. Végezetül az ufós történetek kedvelői számá­ra jelenthet kuriózumot az a né­hány perc, amelyben a 2005-ös év szenzációjának számító egri ufófotók egyik készítője számol be az eseményekről egy helyszí­ni interjúban. A válogatásmű­sor vasárnap 19 órakor látható a Telin TV csatornáján. A hagyomány szerint azért kell malacot enni újévkor, hogy az befelé túrja a szerencsénket. Persze erre a célra nem csak az egészben kisütött kisdisznő felel meg, a vásárlók körében népszerűbb az olcsóbb, finomabb, darabolt süldő. A malac hagyományosan a szil­veszterhez, újévhez kötődő sze­rencsehozó állat. Neki viszont gyakran nincs szerencséje ilyen­kor: sok fiatal disznó fejezi be a sütőben az évet és rövid életét. Csengeri József, a Mars téri hús­áruház üzletvezetője szerint fon­tos, hogy különválasszuk a szil­veszteri és az újévi malacot. - A klasszikus szilveszteri pecse­nyemalacot egészben sütik ki, és citrommal a szájában tálalják, de ez kuriózumnak számít, inkább ét­termek vásárolják - mondta a szakember. - Sokkal kelendőbb ilyenkor az újévi ebédhez való sül­dő malac, amit darabolva árulunk - tette hozzá. A kettő között a leg­fontosabb különbség persze az, hogy míg a pecsenyemalac még „tejes", alig 3-4 hetes és mindössze 8-10 kilót nyom, addig a süldő kö­rülbelül négy hónapos korában ke­rül a böllér kezei közé, amikor már akár 50-60 kilogrammos is lehet. Az egész kismalacot Szegeden szinte mindenhol előre kell meg­rendelni, ezek nincsenek kitéve a hűtőkbe. A pecsenyemalac kilója legkevesebb 1000 forint, így a teljes állat minimum tízezret kóstál. - Az egészben sütött ma­lac inkább látványosság - mond­ta Csengeri József. - Annyira ki­csi a húsfelülete, hogy egész más az íze, mint a hízott disznónak. Sokszor nem is olyan könnyű beszerezni a hentesüzleteknek a szilveszterre való kismalacot, hi­szen a tenyésztőknek sem éri meg néhány ezer forintért túladni a párhetes állaton, amikor a hízóért szép árat kérhetnének. Míg az egész pecsenyemalacot az étter­mek és a tehetősebbek vásárolják, a süldőből vágott bőrös comb, ka­raj, oldalas és a kocsonyába való apróságok: a fül, a fej, a farok és a csülök a szezon igazi slágere. F.G. KELENDŐ A MALAC COMBJA VÁSÁRHELYEN Leginkább a malaccombot keres­ték a szilveszteri menühöz a vá­sárhelyi vásárlók. Választék pedig volt bőven, hiszen ilyenkor a szo­kásosnál jóval nagyobb mennyi­ségben rendelnek a malachúsból ­tudtuk meg az egyik vásárhelyi üz­letben. Az óévbúcsúztatók ilyenkor akciós áron szerezhetik be a szil­veszteri mulatságra szánt étkeket. A pecsenyemalac inkább látványosság, mint vacsora A röfik szilvesztere Az egész malacot főként éttermek vásárolják Fotó: Karnok Csaba Szilveszteri jóslatot kértünk egy szegedi jósnőtől. Számítógépével és kártyáiból úgy látja, az ország és a város nagy akarattal, de ingatagon törekszik előre. Az ország új éve harcos lesz, Szegedé óvatos. A valósággal összevetve bárminemű hasonlóság - hallottunk Sybillától - nem a véletlen műve. Magyarországot és benne Szegedet Sybilla keménynek tartja, hiszen csillag­jegye a Bak. A többórányi számítógépes pontosítás után Apolló szegedi papnője először alaptípust elemez. Bak és Mérleg az alaptípusunk - A bak állandóan kapaszkodik, előt­te nincsen akadály, csak a célt látja. Ez egyben a hibája is, hiszen elsiklik fon­tos ügyek mellett, nem vesz észre ap­róságokat, amelyek pedig segítenének elérni a nagy célokat - mondja közös magyar és szegedi tulajdonságainkról. Aszcendensünk a mérleg, amely min­dig billeg. A kettő együtt azt eredmé­nyezi, hogy az igazság bajnokát nagyon kis változások is kibillentik egyensú­lyából. .Akarata viszont addig-addig hajtja előre, amíg el nem éri a célját. Ezért jellemzi az országot és a várost két erő ellentéte: az egyik felfelé és elő­re visz, a másik igyekszik kibillenteni. A jósnő vesékbe látó zöld macskasze­me csillan, huszonnégy lapos'nagy ár­kánum kártyából nagy titkokat kezd jósolni Magyarország jövő évére. A hó­napoknak egy-egy lapot húzunk. TAVALYI JÓSLAT • Tavaly Ilyenkor ezt látta Szeged 2005-ös évét illetően Sybilla: az el­ső negyedévben változások várha­tók, van, aminek vége lesz, és van, ami kezdődik. A második negyedév­ben az országnak nagy kitartásra lesz szüksége, hogy „központban tudjon maradni". A harmadik ne­gyedév sok jót hoz, ám ez áldozato­kat igényel. Végül, az utolsó negyed­évben olyan útra térünk, amely in­gatag, mint a holdösvény. Az ország sorsa harcos - Harcos évre számíthatunk. Január­ban sorsfordító események várhatók, tú­lon túl sok felelősséget veszünk ma­gunkra, nem bírjuk sokáig. Februárban döntéseket hozunk, rajtunk áll, hogyan alakítjuk utunkat - követi egyik lap a másikat. - A március figyelmeztet, ne­héz terhet vállalunk, de nem biztos, hogy megéri az ára. Április változást sej­tet, májusban elfogadjuk a döntésünket. Ha rájövünk, hogy hibáztunk, mondjuk ki hangosan! Június se az erőfitogtatásé Jósnőtől kértünk ország- és Szeged-elemzést 2006-ra Harcos évre számíthatunk a jövő esztendőben A macska tudja, mit mutatnak a lapok Fotó: Karnok Csaba legyen, hanem az észé! Ha vicsorgunk, eredményt, érdemes kivárni vagy átérté­még nem jelenti azt, hogy győzünk is. kelni a dolgainkat. Nyár vége az igazi Júliusban okos előrelátással érhetünk el nagy titkoké. Szeptemberben kockáza­tos döntés elé nézünk. Októberre pedig betelik a közös poharunk, a változás szelei fújnak, iránya nem bizonyos. No­vemberben sok megpróbáltatás után végre előrelépünk, javíthatunk a sorsun­kon, és elérhetjük álmaink vágyát. De­cemberben elkerülhetetlen változást élünk át, sok mindent elvesztünk, de számos dolgot kapunk helyette. Szeged jó, ha óvatos - Arattunk is, gabonánk is van, de ott a kasza mellette - fejti meg Sybilla a város jelenéből az új évét. - Kockáza­tos döntések születtek, további nagy ívű terveket szövünk. Tavasszal gond­talanok leszünk és napfényes, szeren­csés nyárba lépünk. Problémánk akad, de nem veszünk róla tudomást. Látok viszont embereket, akik, mint a poc­kok, a gyönyörűen aranyló gabonatáb­lából szívesen tömik meg a maguk bendőjét. A következő igazmondó la­pon medve lép a jégre, ez figyelmeztet: aki jól megtömte a hasát a termés szí­ne-javából, ne merészkedjen a befa­gyott tóra, mert beszakadhat alatta! A következő kártya azt mutatja, egy ér­telmes „főnökféle" túléli az év megráz­kódtatásait és ésszel-értelemmel halad tovább. Év végére felderül a napfény, ám ez csalóka, mert elvakíthat. Le­gyünk inkább óvatosak, mert a hibákra is rávilágít. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Oldalképek
Tartalom