Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-19 / 296. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 15. Csányi Sándor: Hiszek benne, hogy egy jó film hatással van az ember életére A színész, aki megmaradt gyereknek A Csak szex és más semmi szegedi díszbemutatójára eljött a film férfi főszereplője, Csányi Sándor. Arról is faggattuk a nemrégiben a kontinens legjobb színészének választott fiatalembert: miért nem vágyik külföldi karrierre, és miért veszi a színészetet annyira komolyan. Csányi Sándor jelenleg Magyar­ország egyik legnépszerűbb fér­fiszínésze. Tavaly elnyerte a Sú­gó Csiga-díjat, valamint a Film­kritikusok díját legjobb színész kategóriában, idén pedig Nagy-Britanniában őt válasz­tották meg Európa legjobb film­színészének. Három sikertelen felvételi sem tudta eltántorítani elkép­zelésétől, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán sze­rezzen diplomát. - Tulajdon­képpen négyéves koromban el­döntöttem, hogy szinész le­szek. Nagy szerencse, hogy az égvilágon semmihez nem értek ezen kívül, tehát tudtam, hogy nincs más lehetőségem - me­sélt a kezdeti időszakról, Azt is elárulta: ahogy felvették, egy­ből elhitte magáról, hogy iszo­nyú tehetséges, és ahogy sok más színésztanonc, ő is megle­hetősen nagy mellénnyel jár­kált az épületben. - Most sem vagyok szerény, csak álszerény. Ez jobban áll - tette hozzá mo­solyogva. Csányi Sándor úgy fogalma­zott: nagyon elégedett azzal, ahogy pályája alakul. Bár a ma-, gyar színészeknek kevés lehe­tőségük adódik filmforgatásra, ő idén nyáron két szerepet is eljátszhatott a kamerák előtt, és már jövőre is vannak mun­kái. Mindezt pedig a Kontroll című filmnek köszönheti, melyben felfedezte magának a szakma. Pedig eredetileg nem is ő kapta volna a főszerepet. ­Negyven éjszaka alatt forgat­tuk le a filmet úgy, hogy 1-2 óránál soha nem tudtam töb­bet aludni az egyéb munkáim miatt. De hálát adok istennek, hogy ez összejött, és annak, hogy amikor felkértek, a várha­tó nehézségek ellenére is igent mondtam. A BKV-ellenőrös film hozta meg számára a nemzetközi si­kert is, de az eszébe sem jutott, hogy a hullámot meglovagolva külföldön próbáljon meg karri­ert építeni. - Nem akarok ki­menni és egy nagyon hosszú sorba beállni, amíg itthon eny­nyi dolgom van. Lehet, hogy egyszer eljön az a pont az éle­temben, amikor új környezetre vágyom és én is egy kicsit új ember akarok lenni, de most úgy vagyok vele: nyerő szérián nem szabad változtatni. Nyerő szériája pedig folytató­dik, hiszen most bemutatott filmje, a Csak szex és más semmi is hatalmas siker. - Na­gyon szeretem a vígjátékokat és a romantikus filmeket ­mondta. - Lehet, hogy egy fér­finak ezt nagyon gáz bevallani, de ezeket szívesen nézem is, mert romantikus alkat vagyok. Amikor például néztem a Schell Judittal közös szerelmi jelenetünket, teljesen ellágyul­tam. Remélem, ez történik a nézőkkel is. Csányi Sándor egyszer úgy nyi­latkozott: számára a színészet hivatás, mellyel szeretné szebbé tenni az emberek életét. - Hiszek Nagy-Britanniában őt választották meg Európa legjobb filmszínészének Fotó: Frank Yvette benne, hogy egy jó film hatással van az ember életére. Mutat egy követendő utat, vagy erőt ad ­magyarázta. Hozzátette: egyedül a munkáját veszi ennyire komo­lyan. - Ezzel kompenzálom, hogy az élet minden más terüle­tén komolytalan vagyok - nevet­te el magát. De a munkáját sem tekinti másnak, mint játéknak. ­Játszani pedig könnyebb, mint élni - mondta. - A színészetben nincsenek adóellenőrök, nincse­nek számlák, nem lopják el az autódat, hiszen minden meg van tervezve, ráadásul úgy, hogy a legjobbat hozhasd ki magadból. Szeretek ezekben a fiktív vilá­gokban élni. Olyan, mint amikor a gyerekek játszanak: amit kita­lálnak, számukra az a valóság. Én azóta is így maradtam, imá­dok játszani. TÍMÁR KRISZTA Prima Primissima-díjat kapott a szentesi Csete György Az ópusztaszeri jurtafalu a kedvence Csete György a magyar nemzetnek akarja megszolgálni az elismerést Fotó: V5dovics Ferenc Príma Primissima-díjat kapott az építész kategóriában a szentesi születésű Csete György, aki a magyar organikus építészeti törekvések egyik elindítója. A Kossuth-díjas építész egyik legkedvesebb alkotása az ópusztaszeri emlékparkban lévő épület­együttes. Iskolateremtő építészeti munkásságáért és életműve elismeréseként Príma Primissima-dí­jat vett át a napokban a Szentesen született Csete György. A magyar organikus építészet egyik meghatározó alakja, az úgynevezett nap­házak megálmodója nem gondolt arra, hogy neki ítélik meg a rangos kitüntetést. Azért nem reménykedett ebben, mert - mint fogalmazott - két kiváló építésszel, Kerényi józsefjel és a fia­tal Zoboki Gáborral volt versenyben. - Nem hittem, hogy hármunk közül engem választa­nak a legmagasabb díjra - vallotta be Csete. ­Ha Kerényi Jóska kapta volna ezt a díjat, amivel engem tiszteltek meg, egyáltalán nem idegesí­tett volna. Ugyanúgy örültem volna, mint a sa­játomnak, mert az ember a barátjától nem irigyli az elismerést - tette hozzá. A díjátadási ceremóniáról azt mesélte: amikor a színpadon felbontották a borítékot, csak akkor szembesült azzal, hogy ő nyerte a Prima Primissima-díjat. Annyi telefonhívást és gratulációt még a Kos­suth-díj átvételekor sem kapott, mint most, amikor számára kedves emberek, köztük né­hány szentesi is köszöntötte őt. Szakmai szempontból a Kossuth-díj a legna­gyobb elismerés az építész számára, de szerinte a Prima Primissima is számottevő kitüntetés lesz az évek múlásával. Azért gondolja így Cse­te György, mert „amikor a kultúra nem első számú támogatottja a magyar kormányzatnak, akkor az ország milliárdos vagyonú személyisé­gei, akik megalapították ezt a díjat, feljebb pró­bálják emelni a magyar kultúra színvonalát". A mesterek mestere, Kós Károly mit szólna Csete elismeréséhez? Azt mesélte a kitünte­tett, hogy Nagy Gáspár költő írt neki egy gra­tuláló levelet, amelyet azzal zárt: a díjnak még Nagy László költő is nyilván örült volna. Ami­kor Csete megépítette a paksi házait, és utána kirobbant a tulipános vita, Nagy László védte meg az építészt a szakmai ellenfeleivel szem­ben. - Nagy Gazsi úgy véli, ha élne Nagy Lász­ló, akkor elismerését fejezné ki. Ezért valószí­nűsfterp, Kós Károly is örvendezett volna, hogy van egy ismerőse, a Csete Gyurka, aki ilyen hírnevet szerzett - mondta a kitüntetett. A magyar organikus építészeti irányzatot ketten indították el. Csete György nem említi a pályatársa nevét, mert nem tisztelte őt meg azzal, hogy gratuláljon neki. Szóba hozza el­lenben a pár éve elhunyt Dulánszky Jenőt, akivel sok épületet együtt tervezett. A műem­lékké nyilvánított orfűi Forrásház is közösen készült Dulánszkyval, s ugyancsak az ő segít­ségével jött létre Csete legutolsó munkája, a debreceni templom. Hogy melyik épületére a legbüszkébb? Azt mondta erre: „Amelyiket a legjobban szeretem, az az önök közelében van: az ópusztaszeri, a nép által jurtafalunak neve­zett épületcsoport." S azokat az embereket kedveli a legjobban, akik Szent István ünne­pén körülveszik azt az épületet. Sok keserűség érte Csete Györgyöt az utóbbi években, ám ez a díj kárpótolja valamelyest. Mégis úgy van vele, hogy e mostani elismerést utólag kell megszolgálnia. Nem azoknak, akiktől a kitüntetést kapta, hanem a magyar nemzetnek tartozik a szolgálattal. Szentesen pedig igenis megépíti a kápolnát az áldozatok emlékére, annál is inkább, mert szülőváro­sában egyetlen épülete sincs. BALÁZSI IRÉN NEVJEGY Csele György építészmérnök (1937) a dip­loma megszerzése után az országos Érc­és Ásványbányák Vállalat építésze 1969-ig, majd 1970-1977 között a pécsi ifjúsági iroda szellemi vezetője, 1978-tól tíz évig az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal munkatársa, 1989-tól a szarvasi Arbocoop építésze. Közben ok­tatott a fővárosi műszaki egyetem lakó­épület-tervezési tanszékén, és 1989-től az innsbrucki egyetem vendégprofesszo­ra. A Közakarat Egyesületnek 1992 óta el­nöke, és alapító tagja a Lechner Ödön Társaságnak. Munkásságát a Magyar művészetért elnevezésű díjjal (1990), Ybl Miklós- (1992) és Kossuth-díjjal (1997) ismerték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom