Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-19 / 296. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 15. Csányi Sándor: Hiszek benne, hogy egy jó film hatással van az ember életére A színész, aki megmaradt gyereknek A Csak szex és más semmi szegedi díszbemutatójára eljött a film férfi főszereplője, Csányi Sándor. Arról is faggattuk a nemrégiben a kontinens legjobb színészének választott fiatalembert: miért nem vágyik külföldi karrierre, és miért veszi a színészetet annyira komolyan. Csányi Sándor jelenleg Magyarország egyik legnépszerűbb férfiszínésze. Tavaly elnyerte a Súgó Csiga-díjat, valamint a Filmkritikusok díját legjobb színész kategóriában, idén pedig Nagy-Britanniában őt választották meg Európa legjobb filmszínészének. Három sikertelen felvételi sem tudta eltántorítani elképzelésétől, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezzen diplomát. - Tulajdonképpen négyéves koromban eldöntöttem, hogy szinész leszek. Nagy szerencse, hogy az égvilágon semmihez nem értek ezen kívül, tehát tudtam, hogy nincs más lehetőségem - mesélt a kezdeti időszakról, Azt is elárulta: ahogy felvették, egyből elhitte magáról, hogy iszonyú tehetséges, és ahogy sok más színésztanonc, ő is meglehetősen nagy mellénnyel járkált az épületben. - Most sem vagyok szerény, csak álszerény. Ez jobban áll - tette hozzá mosolyogva. Csányi Sándor úgy fogalmazott: nagyon elégedett azzal, ahogy pályája alakul. Bár a ma-, gyar színészeknek kevés lehetőségük adódik filmforgatásra, ő idén nyáron két szerepet is eljátszhatott a kamerák előtt, és már jövőre is vannak munkái. Mindezt pedig a Kontroll című filmnek köszönheti, melyben felfedezte magának a szakma. Pedig eredetileg nem is ő kapta volna a főszerepet. Negyven éjszaka alatt forgattuk le a filmet úgy, hogy 1-2 óránál soha nem tudtam többet aludni az egyéb munkáim miatt. De hálát adok istennek, hogy ez összejött, és annak, hogy amikor felkértek, a várható nehézségek ellenére is igent mondtam. A BKV-ellenőrös film hozta meg számára a nemzetközi sikert is, de az eszébe sem jutott, hogy a hullámot meglovagolva külföldön próbáljon meg karriert építeni. - Nem akarok kimenni és egy nagyon hosszú sorba beállni, amíg itthon enynyi dolgom van. Lehet, hogy egyszer eljön az a pont az életemben, amikor új környezetre vágyom és én is egy kicsit új ember akarok lenni, de most úgy vagyok vele: nyerő szérián nem szabad változtatni. Nyerő szériája pedig folytatódik, hiszen most bemutatott filmje, a Csak szex és más semmi is hatalmas siker. - Nagyon szeretem a vígjátékokat és a romantikus filmeket mondta. - Lehet, hogy egy férfinak ezt nagyon gáz bevallani, de ezeket szívesen nézem is, mert romantikus alkat vagyok. Amikor például néztem a Schell Judittal közös szerelmi jelenetünket, teljesen ellágyultam. Remélem, ez történik a nézőkkel is. Csányi Sándor egyszer úgy nyilatkozott: számára a színészet hivatás, mellyel szeretné szebbé tenni az emberek életét. - Hiszek Nagy-Britanniában őt választották meg Európa legjobb filmszínészének Fotó: Frank Yvette benne, hogy egy jó film hatással van az ember életére. Mutat egy követendő utat, vagy erőt ad magyarázta. Hozzátette: egyedül a munkáját veszi ennyire komolyan. - Ezzel kompenzálom, hogy az élet minden más területén komolytalan vagyok - nevette el magát. De a munkáját sem tekinti másnak, mint játéknak. Játszani pedig könnyebb, mint élni - mondta. - A színészetben nincsenek adóellenőrök, nincsenek számlák, nem lopják el az autódat, hiszen minden meg van tervezve, ráadásul úgy, hogy a legjobbat hozhasd ki magadból. Szeretek ezekben a fiktív világokban élni. Olyan, mint amikor a gyerekek játszanak: amit kitalálnak, számukra az a valóság. Én azóta is így maradtam, imádok játszani. TÍMÁR KRISZTA Prima Primissima-díjat kapott a szentesi Csete György Az ópusztaszeri jurtafalu a kedvence Csete György a magyar nemzetnek akarja megszolgálni az elismerést Fotó: V5dovics Ferenc Príma Primissima-díjat kapott az építész kategóriában a szentesi születésű Csete György, aki a magyar organikus építészeti törekvések egyik elindítója. A Kossuth-díjas építész egyik legkedvesebb alkotása az ópusztaszeri emlékparkban lévő épületegyüttes. Iskolateremtő építészeti munkásságáért és életműve elismeréseként Príma Primissima-díjat vett át a napokban a Szentesen született Csete György. A magyar organikus építészet egyik meghatározó alakja, az úgynevezett napházak megálmodója nem gondolt arra, hogy neki ítélik meg a rangos kitüntetést. Azért nem reménykedett ebben, mert - mint fogalmazott - két kiváló építésszel, Kerényi józsefjel és a fiatal Zoboki Gáborral volt versenyben. - Nem hittem, hogy hármunk közül engem választanak a legmagasabb díjra - vallotta be Csete. Ha Kerényi Jóska kapta volna ezt a díjat, amivel engem tiszteltek meg, egyáltalán nem idegesített volna. Ugyanúgy örültem volna, mint a sajátomnak, mert az ember a barátjától nem irigyli az elismerést - tette hozzá. A díjátadási ceremóniáról azt mesélte: amikor a színpadon felbontották a borítékot, csak akkor szembesült azzal, hogy ő nyerte a Prima Primissima-díjat. Annyi telefonhívást és gratulációt még a Kossuth-díj átvételekor sem kapott, mint most, amikor számára kedves emberek, köztük néhány szentesi is köszöntötte őt. Szakmai szempontból a Kossuth-díj a legnagyobb elismerés az építész számára, de szerinte a Prima Primissima is számottevő kitüntetés lesz az évek múlásával. Azért gondolja így Csete György, mert „amikor a kultúra nem első számú támogatottja a magyar kormányzatnak, akkor az ország milliárdos vagyonú személyiségei, akik megalapították ezt a díjat, feljebb próbálják emelni a magyar kultúra színvonalát". A mesterek mestere, Kós Károly mit szólna Csete elismeréséhez? Azt mesélte a kitüntetett, hogy Nagy Gáspár költő írt neki egy gratuláló levelet, amelyet azzal zárt: a díjnak még Nagy László költő is nyilván örült volna. Amikor Csete megépítette a paksi házait, és utána kirobbant a tulipános vita, Nagy László védte meg az építészt a szakmai ellenfeleivel szemben. - Nagy Gazsi úgy véli, ha élne Nagy László, akkor elismerését fejezné ki. Ezért valószínűsfterp, Kós Károly is örvendezett volna, hogy van egy ismerőse, a Csete Gyurka, aki ilyen hírnevet szerzett - mondta a kitüntetett. A magyar organikus építészeti irányzatot ketten indították el. Csete György nem említi a pályatársa nevét, mert nem tisztelte őt meg azzal, hogy gratuláljon neki. Szóba hozza ellenben a pár éve elhunyt Dulánszky Jenőt, akivel sok épületet együtt tervezett. A műemlékké nyilvánított orfűi Forrásház is közösen készült Dulánszkyval, s ugyancsak az ő segítségével jött létre Csete legutolsó munkája, a debreceni templom. Hogy melyik épületére a legbüszkébb? Azt mondta erre: „Amelyiket a legjobban szeretem, az az önök közelében van: az ópusztaszeri, a nép által jurtafalunak nevezett épületcsoport." S azokat az embereket kedveli a legjobban, akik Szent István ünnepén körülveszik azt az épületet. Sok keserűség érte Csete Györgyöt az utóbbi években, ám ez a díj kárpótolja valamelyest. Mégis úgy van vele, hogy e mostani elismerést utólag kell megszolgálnia. Nem azoknak, akiktől a kitüntetést kapta, hanem a magyar nemzetnek tartozik a szolgálattal. Szentesen pedig igenis megépíti a kápolnát az áldozatok emlékére, annál is inkább, mert szülővárosában egyetlen épülete sincs. BALÁZSI IRÉN NEVJEGY Csele György építészmérnök (1937) a diploma megszerzése után az országos Ércés Ásványbányák Vállalat építésze 1969-ig, majd 1970-1977 között a pécsi ifjúsági iroda szellemi vezetője, 1978-tól tíz évig az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal munkatársa, 1989-tól a szarvasi Arbocoop építésze. Közben oktatott a fővárosi műszaki egyetem lakóépület-tervezési tanszékén, és 1989-től az innsbrucki egyetem vendégprofesszora. A Közakarat Egyesületnek 1992 óta elnöke, és alapító tagja a Lechner Ödön Társaságnak. Munkásságát a Magyar művészetért elnevezésű díjjal (1990), Ybl Miklós- (1992) és Kossuth-díjjal (1997) ismerték el.