Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-25 / 276. szám

PÉNTEK, 2005. NOVEMBER 25. •AKTUÁLIS" 7 A vizuális színházi kultúra fejlesztését is segíti a Varga Mátyás Alapítvány Bővítenék a kiállítóházat A tárlatok már a szabadtéri 75 éves jubileumára készültek Fotó: Hollósi Zsolt Nagy Gábor: Fűkatedrális Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművész alkotását választotta a szegedi Móra Ferenc Múzeum az évszak műtárgyának. A Fűkatedrális I. című festmény ősz végéig látható az intézmény előcsarnokában. MUNKATÁRSUNKTÓL Nagy Gábor ahhoz a hetvenes években pályát kezdő festőcsoporthoz tartozik, amely a Kondor Béla által nemcsak a grafikában, hanem a festészetben is fölvetett kérdésekre kereste a válaszokat. Nagy Gábor festőművész a kortárs magyar képzőművészet egyik meghatározó személyisége. A budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1973-ban végzett Sarkantyú Simon növendékeként. Majd 1975 és 1978 között Derkovits-ösztöndíjas, 1980ban Munkácsy-díjat kapott. A képzőművészeti főiskola tanársegédje lett 1973-ban, majd 1986-tól docense, 1991 -tői pedig a festőtanszékvezetője. A szegedi Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze, Nagy Imre azt írja: Nagy Gábor figurái Fotó: Schmidt Andrea kezdetben expresszívek, majd egyre finomabbak, érzékenyebbek a rajzi megformálásai, de megmaradt nála a színek erőteljes kompozíciós szerepe. A szín és a rajzosság egyensúlyát kereste. A 70-es évek második felében és a 80-as évek elején képei általában egyetlen emberalakot dolgoznak fel a teljességre törekedve, a tér éppen csak jelzésszerű, még akkor is, ha hatalmas távlatot nyit. A 90-es években a térszerkezete összezárul, axonometrikussá válik, figurái kétdimenzióssá tömörödnek, ugyanakkor változatlanul lendületes, finom rajzi előadásban jelennek meg. Az utóbbi években Nagy Gábor a táj és a természet összefüggéseit keresi grafikáiban, gyakran formai megoldásokkal érzékeltet szavakkal nehezen kifejezhető rejtett tartalmakat. A Móra Ferenc Múzeum a Nemzeti kulturális alapprogram Képzőművészeti Szakmai Kollégiumától elnyert pályázati támogatásból vásárolta meg Fűkatedrális I. című festményét. Az alkotást az idei ősz műtárgyának választották, és a múzeum előcsarnokában látható. Páratlanul gazdag életművet hagyott hátra a 2002-ben elhunyt Varga Mátyás díszlettervező, Szeged Kossuth-díjas díszpolgára. Közelgő 95. születésnapjához kapcsolódva alapítványt hoznak létre az általa alapított Bécsi körúti színháztörténeti kiállítóház fejlesztése, hagyatékának bemutatása, megőrzése érdekében. „Ne múljék el nap vonal nélkül!" - ez volt a hitvallása a nemcsak díszlettérvezőként, hanem keramikusként, festőként és grafikusként is elismert Varga Mátyásnak. Az alkotómunka megszállottját örökös tagsággal tisztelte meg a szegedi és a budapesti Nemzeti Színház is, és 1936-tól 1996-ig, azaz hatvan éven át a Szegedi Szabadtéri Játékok legtöbbet foglalkoztatott tervezője volt. A színpadi díszítőmunkásoktól a Kossuth-díjas színészekig, énekesekig, rendezőkig mindenkivel azonnal összebarátkozott. Szerették, mert ő is szerette és tisztelte az embereket. 1987-ben Színháztörténeti Kiállítóházat alapított Szegeden, a Bécsi körút 11.-ben, ahol díszlettervei, festményei, rajzai és kerámiái mellett ma már személyes tárgyait, bútorait, kitüntetéseit is megtekintheti a közönség. - Ez a csodálatos színháztörténeti gyűjtemény nincs benne eléggé a város köztudatában, érdemes tenni azért, hogy még többen megismerjék és megforduljanak itt - mondja Kovács Ágnes, a hagyaték feldolgozója, aki a '80-as, '90-es években a szabadtéri igazgatóhelyetteseként rendszeres munkakapcsolatban állt Varga Mátyással. Az ország legnagyobb csillagtetős fesztiválja jövőre lesz 75 éves, legutóbb erre készülve rendezte át a kiállítóházi tárlatokat. Szegeden nincs olyan átfogó színháztörténeti kiállítás, amilyet például Miskolcon és Debrecenben is létrehoztak. A Bécsi körúti épület földszintjén nemrégiben megürült a szomszédos lakás, amivel egyszerűen bővíteni lehetne a kiállítóházat. Még Matyi bácsi rajzolta be az alaprajzon, hogy hol kellene összenyitni a két teret. Az új szárnyban időszakos tárlatokat is lehetne rendezni. Az ingatlan megvásárlására a hagyaték kezelőjének, az egyébként is szűkös költségvetésből működő Móra Ferenc Múzeumnak nincs pénze. A múzeumok köré szerte a világban támogató baráti körök szerveződnek, Kovács Ágnes kezdeményezésére Szegeden is létrehozzák a Varga Mátyás Alapítványt. Az alakuló ülést a névadó 95. születésnapján, december l-jén, csütörtökön este 6 órakor a kiállítóházban tartják. A közhasznú alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. - Azoknak az intézményeknek a vezetőitől kértem támogatást, amelyek valamilyen módon kapcsolatban álltak Varga Mátyással. Az alapítvány célja a hagyaték ápolása, a kiállítóház működésének segítése és általában a szegedi vizuális színházi kultúra fejlesztése. A színházból például Papp Janó jelmeztervező vesz részt a munkában - mondja Kovács Ágnes, aki szerint jó lenne, ha a kiállítóház a jövőben néhány szegedi civil szervezet befogadó otthona is lenne. A Soroptimist Klub is tartott már ott ülést, az operabarátok egyesületének összejöveteleit is szívesen fogadnák. Az önkormányzattól pályázattal nyert pénzen folytatódik a hagyaték feldolgozása, diákoknak is tartanak foglalkozásokat. A felhalmozott anyagnak rengeteg izgalmas helytörténeti, színház- és filmtörténeti vonatkozása van, így a gyűjteményt az általános iskolától az egyetemig a mozgókép és a média oktatásában is lehetne hasznosítani. Bár a nyitvatartási idő nem túl . hosszú, hiszen 10-től 14 óráig várják az érdeklődőket, de előzetes bejelentkezés után a csoportosan érkező látogatók kedvéért máskor is kinyitják a kiállítóházat. HOLLÓSI ZSOLT Vörösmarty Dénes és Vörösmarty Ildikó a költő nevét viselő szegedi iskola diákjainak körében Fotó: Schmidt Andrea te át a szegedi diákok odaadását. Mindketten a Vörösmarty-hagyaték jobb megismertetésén fáradoznak, többek között azon, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állítsa helyre az MTA székházban 1950-ben megszüntetett Vörösmarty-emlékszobát. A hagyatékot az utolsó egyenes ági leszármazott, Széli Ilona, Széli Kálmán miniszterelnök lánya, a költő unokája adta át az akadémiának azzal a feltétellel, hogy a székházban emlékhelyet alakítsanak ki. Az 1927-ben berendezett szobát a Rákosi-időszakban az intézmény átszervezése címén zárták be a Széchenyi-emlékszobával együtt, ám előbbit azóta sem állították helyre. Vörösmarty Ildikó és Dénes elmondta, a költő családjának egyenes ága kihalt, jelenleg a Vörösmarty nevet a költő testvéreinek leszármazottai viselik. Ok maguk családkutatással is foglalkoznak; kutatásuk tisztázta például, hogy az első életrajzíró, Gyulai Pál közlésével ellentétben a költőnek nem nyolc, hanem kilenc testvére volt. Családjukban a Vörösmarty név viselésének már gyermekkoruk óta jelentősége volt, szüleik arra tanították őket, hogy a név önmagában nem erény, hanem hozzá méltóan kell élni és dolgozni. Mindketten úgy látják, Vörösmarty Mihály életműve örök, minden korhoz szóló értékeket hordoz, bár a felgyorsult életben az emberek nem olvasnak eleget, s így a költő életművét is csend övezi. Az iskola Vörösmarty-hetének zárótalálkozóján kiosztották a napokban rendezett versillusztrációs pályázat, reformkori természettudományi verseny, nyelvújító verseny és szavalóverseny díjait. Utóbbi nyertese, a vakon született Hangodi Leonárd hetedik osztályos tanuló lett. P.S. Elkapkodták a jegyeket a színház száveszteri bulijára DeLuxemburg grófjával koccintanak Olyan jól sikerült a Szegedi Nemzeti Színház tavalyi szilveszteri bulija, hogy az ideire másfél nap alatt elkapkodták a 15 ezer forintos jegyeket. MUNKATÁRSUNKTÓL Több olvasónk is panaszolta, hogy már azelőtt elfogytak a jegyek a Szegedi Nemzeti Színház szilveszteri bulijára, hogy tudomást szereztek volna a különleges rendezvényről. - Tavaly szerveztünk először svédasztalos vacsorával, zenés, táncos mulatsággal egybekötött szilveszteri előadást a nagyszínházban, ami olyan fantasztikusan sikerült, hogy idén is megismételjük. Sokan már előre érdeklődtek a programról, ezért amikor árulni kezdték a jegyeket, valóságos roham volt a Kelemen utcai jegyirodában, és másfél nap alatt elkeltek az esti előadásra a jobb helyek - mondja Koczka Ferenc karmester, a színház ügyvezető igazgatója. Múlt szilveszterkor az Anconai szerelmeseket játszotta a társulat, idén a Horváth Péter rendezésében december 17-én színpadra kerülő népszerű Lehár-operett „feltupírozott" változatát adják DeLuxemburg grófja fantáziacímmel. December 31-én két előadást is tartanak: a 17 órásra, amelyen pezsgővel köszöntik a nézőket, 1500-tól 3500 forintos helyárakkal még vannak jegyek. A 21 órakor kezdődőre már csak a kakasülőre lehet 7-8 ezer forintos olcsóbb belépőket kapni, a földszintre és a páholyokba szóló 15 ezres jegyeket elkapkodták. Pezsgővel, koktélokkal, korlátlan italfogyasztással, Polgár Kálmán és csapata pedig svédasztalos vacsorával, látványkonyhával várja előadás után a nézőket. A hajnalig tartó bulihoz a közkedvelt Molnár Dixieland Band és a kiváló bárzongorista, Polgár Gyula szolgáltatja a zenét. Az ősz műtárgya: a Fűkatedrális Wth: / tfjMfr? fi^É^Á ISSF*!! ILONKA NÉNI EMLEKEI VARGA MÁTYÁSRÓL - Először Matyi bácsiék Kazinczy utcai otthonában segítettem takarítani. Amikor 1987-ben megnyílt a múzeum, a felesége, Anna asszony kért meg, hogy vállaljam el a takarítását. Azzal biztatott, jól jön majd az a kis pénz akkor is, ha nyugdíjas leszek. Milyen igaza lett! - mondja Kocsis Mihályné Ilonka néni, aki tizennyolc éve ügyel a kiállítóház rendjére, tisztaságára. Szeretnivaló emberek voltak mindketten, Matyi bácsi reggel felment a műtermébe és szakadatlanul dolgozott. Délben a feleségének úgy kellett könyörögni, hogy jöjjön ebédelni. Az utolsó hónapokban megígértem nekik, amíg erővel bírom, rendben tartom a múzeumot. A költő családjának leszármazottjai Szegeden Méltón a Vörösmarty névhez Vörösmarty Mihály halálának 150. évfordulóján a költő életművét idéző programokból álló hetet rendeztek a szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. Az esemény színpadi játékkal ért véget, amelynek vendége volt a költő családjának két leszármazottja: Vörösmarty Ildikó és Vörösmarty Dénes. A diákközönség vastapsa jutalmazta a szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában a színpadi játékot, amely a költő életútját és annak a 19. századi szerepét mutatta be. Varga Anna tanárnő és nyolcadikos osztálya a korhűen berendezett színpadon Vörösmarty életének egy-egy mozzanatával, a halálát követő nemzeti gyász felidézésével olyan játékot nyújtott, ami a diákok számára is megébresztette a költő nagyságát. - ló kezekben van Vörösmarty Mihály szellemi öröksége - mondta az előadás után Vörösmarty Dénes nyugalmazott vízügyi mérnök, a költő Pál testvérének dédunokája. Testvére, Vörösmarty Ildikó, aki pedagógusként vonult nyugalomba, elérzékenyülten élte át a szegedi diákok odaadásá a Vörösmarty-hagyaték jobb i sén fáradoznak, többek között Magyar Tudományos Akadémi re az MTA székházban 1950-be tett Vörösmarty-emlékszobát. az utolsó egyenes ági leszárma na, Széli Kálmán miniszterei költő unokája adta át az akadér feltétellel, hogy a székházbar alakítsanak ki. Az 1927-ben be bát a Rákosi-időszakban az i szervezése címén zárták be a í