Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-19 / 271. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek gweg SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2005. NOVEMBER 19. WWW.DELMAGYAR.HU // •• A NÉGYSZÖGLETES KEREK ERDO PECEL ES G0D0LL0 KOZOTT TALALHATO fél alma Az Andersen-diplomás Lázár Ervin Alsó-Rácegrespusztán töltötte gyermekkorát. A Tolna megyei apró falucskában a felnőttek állandóan meséltek a kicsiknek, így nem csoda, hogy húsz évvel később meseolvasóból és hallgatóból meseíróvá lett. - A mese közepette nőttem föl - emlékezik vissza gyermekkorára Lázár Ervin, aki az önéletrajzi könyvéből készült film, a Porcelánbaba bemutatóján járt Szegeden. - Ami betű a kezembe került, azt én mindet elolvastam. Magyar népmesékből a legtöbbet. Rengeteg könyvet olvastam, s mindet többször. De leginkább hallgattuk a meséket. így aztán nagyon szoros kapcsolatom alakult ki a mesével. Olyannyira, hogy amikor a Csillagmajor című könyvet, a gyerekkorom történetét meg akartam írni, nagyon sokat kísérleteztem vele, és sehogy sem akart sikerülni, végül aztán rájöttem, hogy úgy kell megírni a történetet, ahogyan a kocsisok mesélnek egymásnak a lóistállóban. Az általuk ismert élő személyiségekről szóló történet egyszer csak a szent realitásból átsétál az irrealitásba, s ők ezt teljes természetességgel mondogatták. Olvasóból író - Mikor vált meseolvasóból meseíróvá? - Gyermekkoromban írogat Képről képre „A jó mese a gyerekeknek a világról való tapasztalatát erősíti meg, segít neki benne tájékozódni, eligazodni - véli dr. Kőrössy Judit, a Szegedi Tudományegyetem pszichológiai tanszékének egyetemi docense. - A mesével nem feltétlenül egy konfliktushelyzet konkrét kezelési módját tanulhatja meg, hanem értelmezési keretet ad, megmutatja a gyermeknek, hogy például nemcsak ő veszik össze a testvérével, hanem mások is, és ez normális dolog az életben. Az olvasott mesénél a gyereknek magának kell képről képre elképzelni a történetet. A mese így a gyermek saját belső világából építkezik, és megmozgatja az érzelem- és gondolatvilágát. Ezzel szemben a látott mese kész világot mutat be, kész figurákkal és érzelmekkel, amiket a gyermek nem feltétlenül ismer fel, és nem biztos, hogy tovább tudja vinni. A gyors vágású, intenzív mozgást vetítő filmek történetét a gyerekek 4-5 éves korig nem is értik meg, mert az apróság figyelmét hosszan leköti az állandóan változó, mozgó kép." Lázár Ervin: Úgy kell megírni a történetet, ahogyan a kocsisok mesélnek egymásnak a lóistállóban FOTÓ: GYENES KÁLMÁN tam verseket, s amikor kiderült, hogy nem vagyok jó költőnek, elkezdtem prózát írni. Az első mesémet húszéves korom táján írtam. A kerek erdő - A négyszögletű kerek erdő az ön kicsi falujának az irrealitás világában megjelenített helyszíne? - A szülőföldemen élő, Tolna megyei gyerekek is írták nekem, hogy a kicsi falum mellett megtalálták a négyszögletű kerek erdőt. Eddig ugyan soha senkinek nem mondtam el, de ha már rákérdezett, elárulom, az erdő Pécel és Gödöllő között található. Akkoriban Pécelen laktunk. - Amikor írja a mesét, gondol arra, hogy felnőtteknek vagy gyerekeknek szól-e a történet? - Nem. Viszont a meséim többségét gyerekek inspirálták, mert olyat láttam tőlük, ami elámított, és rácsodálkoztam. Ez lehet egy név is, látásmód is. Azok a meséim szólnak inkább a felnőtteknek, amelyek az én felnőtt világomból nőttek ki. De ennek megítélése nem dolgom. Az én dolgom a mese megírása, írni sose könnyű. Nekem az első öt mondatra kell rátalálni, s akkor elindul a történet. Az lényegtelen, hogy az íróember boldog-e írás közben, vagy sem. -Azért jobb, ha inkább boldog... - Igen ám, de írás közben az ember sose boldog! Akkor boldog, ha befejezte, kitette az utolsó pontot. Mint a gyerek: megírta a leckét. - Minek tulajdonítja, hogy a videó, a DVD, az internet ellenére a gyerekek még mindig olvasnak, a szülők még mindig mesélnek? - Szerintem, amíg lesznek Névjegy Lázár Ervin Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, 1936. május 5-én született Budapesten. Gyermekéveit Rácegrespusztán töltötte, ahol édesapja uradalmi intéző volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újságírást hallgatott, végül magyar szakos tanárként szerzett diplomát. Dolgozott számos napi- és hetilapnak, egy éven át volt az Állami Bábszínház dramaturgja. Első novellája 1958-ban jelent meg. A Berzsián és Dideki című könyvéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki. Az év könyve-díjat elnyerte a Négyszögletű Kerek Erdő (1985), a Bab Berci kalandjai (1989), és a Csillagmajor (1996). Egyebek mellett Kossuth- és József Attila-díjjal is kitüntették. Könyvei: A kisfiú meg az oroszlánok, Csonkacsütörtök, Egy lapát szén Nellikének, Buddha szomorú, Afehértigris, A Hétfejű tündér, Szegény Dzsoni és Árnika, Berzsián és Dideki, A Négyszögletű Kerek Erdő, Bab Berci kalandjai, A Franka Cirkusz, Lovak, kutyák, madara, A manógyár, Hét szeretőm, Kisangyal, Csillagmajor, Eredeti üzenet, Tuvudsz ivígy?, Hapcikirály. betűk, az olvasás soha nem megy ki a divatból. Az helyes, ha a gyerek nyúzza az anyját, és az anya mesél a gyereknek. Ez mindkettejüknek fontos. De ebben nem a mese a fontos, ami elhangzik, hanem a kettejük kapcsolata. Figura születik - Hogyan születik meg Bab Berci, Mikkamakka, Dideki? - Vagy megjelenik a mesefigura, és ez adja a tulajdonságokat, vagy pedig van egy név, amihez vonzódnak bizonyos tulajdonságok. Ilyenkor az ember végigpásztázza az ismerőseit, s azokból is belerak tulajdonságokat. És már meg is született a figura. - Van jó mese meg rossz mese? - Persze. Van jó irodalom, meg rossz irodalom. Ugyanez vonatkozik a mesére is. De nem kell minden mesének tanmesének lennie. Az irodalmi műveknek az a céljuk, hogy valamit megmozdítsanak, valamit ott legbelül. Ez a mese célja is. Az embert rá kell ébreszteni szellemi lény voltára. Azt szoktam elmondani a gyerekeknek, hogy a mese egy fél alma. Az író leírta, és jön az olvasó, hozzáteszi a másik felét, akkor lesz teljes. És - mert mindenki mást szűr ki ugyan abból az írásból - az almák soha nem lesznek egyformák. És ez így helyes. NYEMCSOK ÉVA Kötelező és nem kötelező „A gyerekeknek újabban kicsi a szókincsük, nem tudnak mondatokat fűzni egymás után, sokszor nem képesek viszszamondani egy közösen olvasott szöveg tartalmát - osztja meg velünk tapasztalatát Dávidné Szabó Éva, aki 15 éve tanít a szegedi Rókus l-es általános iskolában. - Úgy hiszem, ez a számítógépen és DVD-n felnőtt nemzedéket jellemzi. Viszont nagyon szeretik az állatmeséket. Olyan meséről, ami a gyermek szíve szerint való, mindig könnyebben születik meg a fogalmazás, mint a kötelező olvasmányokról. A 77 magyar népmese című könyvet jó szívvel ajánlom a szülőknek és a gyerekeknek is." segít élni Süsü, Mirr-Murr, A nagy ho-ho-ho-horgász és Pom-Pom szülőatyja, Csukás István szerint a mese több mint szórakozás: benne van az egész világ. -A gyerekek agya, képzelete még szinte végtelen, s a gyermekíró egyik legnagyobb ajándéka az, hogy ezzel a végtelen képzelettel kell felvennie a versenyt - vallja Csukás István. - A gyerekek még mindent be tudnak fogadni, az egész világot. Azt szoktam mondani, hogy minden gyerek zseni - egészen addig, amíg iskolába nem megy. Gondoljon csak bele: addig megtanul mindent, beszélni, járni, belehelyezkedni a világba, felfogóképessége szinte végtelen. Nem véletlen, hogy a mese műfaja, amely eredetileg nem nekik, hanem a felnőtteknek szólt, „leszállt" a gyerekekhez, s most már az övék. Egy nagy közönség és egy nagy műfaj találkozott, hiszen a mese az utolsó olyan műfaj, amely képes teljességében felfogni és ábrázolni a világot. Minden népmesében benne van az egész világ: a születés, a halál, a csodák és a túlvilág. - Minden felnőtt volt gyerek, a legtöbben mégis elfelejtik, hogy a kicsik világa teljesen más - emlékeztet az összefüggésre az író. Gondoljunk csak Szabó Lőrinc egyik híres Lóci-versére, melyben Lóci az asztal alatt áll, és mindent ijesztően hatalmasnak lát. Nem nagyon, de egy kicsit le kell hozzájuk hajolni, és az ő szemszögükből nézni a világot. Ami még nagyon fontos, a humor. A humort, a jókedvet, a vidámságot igyekszem belegyömöszölni a gyerekekbe, hiszen utána úgyis jönnek a komorabb évek. - Nemcsak írónak, hanem mesemondónak is tartom magam, s igyekszem minél többet a gyerekek társaságában lenni, amitől akár egy óra alatt is felüdülök - mosolyodott el Süsü, Mirr-Murr szülőatyja. - Rengeteget tanulok is tőlük, nyitott füllel járok a gyerekek között, hiszen mindegyikük egy nyelvalkotó zseni: olyan fordításokat, ferdítéseket senki más nem tud kitalálni, mint ők! - Egy bölcs mondás szerint: a gyerekeknek úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsii jobban - adott iránytűt Csukás István. - Elég arra gondolni, hogy a magyar gyerekirodalom milyen nagy nevekkel és művekkel dicsekedhet, Móricz Zsigmondtól Weöres Sándoron át Molnár Ferencig. Sajnos ma dömping van, a sok mese válogatás nélkül zúdul a gyerekekre, köztük rengeteg az agresszív. Persze az agreszszivitás is része az életnek, de nem kizárólag, és nem a legfontosabb része, sok mesében mégis szinte nem is jelenik meg más érzelem. Pedig rengeteg más fontos érzés van, mint például a barátság, a szeretet, ezeknek is helye van a gyerekek mesevilágában. -A tanulságos mese, a jó mese segít birtokba venni és elhelyezkedni a világban, ami nem mindig könnyű egy kisgyereknek - magyarázta a mesélés értelmét Csukás I stván. - Segít abban is, hogy soha ne legyen egyedül, hiszen amikor elolvas egy jó könyvet, barátokra is Süsüké „Néha furcsa módon és helyről bukkannak fel az ötletek ismeri el Csukás István. - A Keménykalap és krumpliorr egyik hőse, a fagylaltos Bagaméri valóban létezett Kisújszálláson, ahol születtem. Süsüké figurája viszont kifejezetten a közönség kérésére született több mint húsz évvel azután, hogy befejeztük a Süsüt. Született Süsünek gyereke, megírtam a kis sárkány kalandjait. Az MTV is műsorára tűzte a 13 részt, így karácsonyig bárki megnézheti." szert tesz, Nyilas Misi, Robinson elkíséri akár egy életen át. Nem érzi magát egyedül a világban. Egyébként is az az érzésem, hogy hatéves kor után elengedjük a gyerekek kezét. A 10-13 éveseknek már alig van könyv, alig van mese, ifjúsági film, aztán csodálkozunk, hogy tétova a gyerek. Pedig a meséket a gyerekkorból kinőve sem kell szégyellni, hiszen a jó mese mindenkihez szól. Ha megnézzük a nagy sikerfilmeket, például a Batmant, és egy kicsit megkapargatjuk - az is csak egy mese. Ne hagyjuk magukra a gyerekeket! Az ő órájuk gyorsabban ketyeg, négyévenként új korszakba lépnek. Lélektani és pedagógiai közhely, de igaz: amit bizonyos korszakokban elmulasztunk és nem kerül be a gyerek lelkébe, az később már nem pótolható, örök lyuk marad. És a gyermekévek villámgyorsan elmúlnak. POMARANSKI LUCA Csukás István: A gyerekek közelsége fiatalít FOTÓ: H. BARANYAI EDINA