Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 28. • AKTUÁLIS« 5 Kollégánknak mindenütt boldogan elkészítették a kért másolatot SZERZŐI JOGOKAT SÉRT w Horváth Kálmán, a Szegedi Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztá­lyának őrnagya kérdésünkre elmondta: már egy darab egyetemi tankönyv teljes lemásolása is bűncselekmény. A fénymásoló szalon részéről - aki szerzői jogokat sért - és a másoltató részéről - aki felbujtó magatartást tanúsít - egyaránt. Megtudtuk: részművek kimásolása is törvénybe ütkö­zik, kivéve ha a szalonok úgynevezett reprográfiai díjat fizetnek a szerző­nek, kiadónak. Az őrnagy szerint még nincsen kialakult formája annak, ho­gyan tudnának hatékonyan fellépni ilyen jellegű törvénysértésekkel szem­ben. Ezek gyakorlati része még csak most körvonalazódik. A koncepció az lenne, hogy ne a diákokat büntessék. A szalonok alkalmazottainak azonban tisztában kellene lenniük azzal, mit másolnak. A törvény nem tudása sem mentesít a büntetés alól. bi példányokat így a kutya sem keresi - mondja. Elárulom neki, a keresett kötet 1998-as kiadású, és azóta nem jelent meg belőle újabb széria. Hiába: a jövőben sem találkozhatunk egyetemi Eredményt hirdetett az IKV Rt. Legnépszerűbb a Gáspár utca Mind a harminc szegedi szo­ciális bérlakás pályázata ered­ményesen zárult - tájékoztatta lapunkat az IKV Rt. Minden nyertes elfogadta a felajánlott ingatlant. A szegedi önkormányzat harminc szegedi szociális bérlakást pályáz­tatott meg a rászorulókkal. Határ­időre 323 család 719 pályázatot adott be. Legtöbb pályázati cso­magot egy olyan család vásárolt, amely tizenöt lakást jelölt meg. - A pályázók egyharmadát ki kellett zárnunk a versenyből for­mai hibák vagy hibás teljesítés miatt - tájékoztatott Molnár Edit, az IKV Rt. lakás- és helyiséggaz­dálkodási irodavezetője. - Leg­népszerűbb ingatlannak a Gáspár Zoltán utcai lakás bizonyult, amelyre 43 érvényes pályázat ér­kezett. Szerdán délután hirdet­tünk eredményt. Minden nyertes pályázó megjelent, és valameny­nyien elfogadták a pontszámok és az általuk megjelölt sorrend alap­ján felajánlott lakást. Megkötjük a szerződéseket és november kö­zepén beköltözhetnek a családok - mondta az irodavezető. Az értékelésnél okirat-hamisí­tásra is bukkantak az ingatlanke­zelő munkatársai. Egy pályázó ugyanis - a siker érdekében - át­javította lakcímkártyáján a dátu­mot. A következő pályáztatás fél éven belül várható. DOMBAI TÜNDE Beszámolókörútra indult a polgármester Szeged polgármestere tegnap rendes félévi beszámolókörút­jára indult, amelynek első ál­lomásán egyebek mellett a munkahelyekről és a graffítik­ről kérdezték a városlakók. Vetítéssel és Botka László félév­záró összefoglalójával kezdődött tegnap a szegedi Krúdy Gyula Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában a polgár­mester beszámolókörútja. Elöljá­róban az utóbbi hónapok városi fejlesztéseiről és beruházásairól beszélt a város embere, majd rá­tért a következő évtized terveire. Beszámolója után a közönség­től kapott kérdéseket. Engel fó­zsefné például a belvárosi hajlék­talanokról, egy középkorú férfi a munkahelyek csökkenő számá­ról, egy asszony pedig a falfirkák­ról kérdezte. Botka László vála­szában elmondta, hogy a város négymilliárd forintot költ a szo­ciális ellátórendszerre, de senkit sem kötelezhet erőszakkal arra, hogy a rendszer szolgáltatásait igénybe vegye. Hangsúlyozta: a jogvédők ellenállásába ütközött legutóbb az önkormányzat kol­dusrendelete is. A polgármester elismerte, hogy növekszik a munkanélküliek aránya, ugyanakkor hozzátette: emelkedik a foglalkoztatottak száma is a várqsban. Elmondta: az IKV friss felmérése szerint a falfirkálók az utóbbi időben kö­zel félmilliárd forintnyi kárt okoztak. Ez ellen a város csak ne­hezen védekezhet. D.T. Továbbra is másolnak teljes jegyzeteket Szegeden A naponta elkövetett bűn Szúrópróbaszerűen kerestünk fel szegedi fénymásolókat. Kí­váncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt napok tankönyv-fény­másolási botránya és a ható­ságok géplefoglalásai után vál­lalják-e egyetemi jegyzet teljes másolását? Három helyen pró­bálkoztunk - mindenhol siker­rel. Kísérleti és sokszorosítandó pél­dányunk egy közvélemény-kuta­tásokkal foglalkozó felsőoktatási tankönyv volt, amit a Szegedi Tudományegyetem egyik tanszé­ki könyvtárából szereztünk be. A közel 200 oldalas jegyzet teljes másolata pár perc alatt a kezünk­ben hevert. Ráadásul a több ezer forintos bolti árnál jóval keve­sebbért - átlagosan 500 forintot fizettünk érte. A szalonok alkal­mazottai nem nézték, mi kerül a gépek gyomrába. Egy kérdést azonban mindenhol feltettek: csak egy példányban? Megállapíthattuk: hiába indult az elmúlt napokban több sze­mély ellen büntetőeljárás szerzői jogok megsértése miatt, hiába emelt vádat a Szegedi Városi Ügyészség egy férfi ellen szintén ez ügyben - a sokszorosítás még mindig jó üzletnek bizonyul. Körbenéztünk a város antikvá­riumaiban is. Ha becsületesek vagyunk - de a jegyzetet mégsem könyvesboltban szeretnénk meg­vásárolni, rátalálhatunk-e náluk. Chovanecz György, a Körút An­tikvárium tulajdonosa elmond­ta: boltja - a többi szegedi antik­váriumhoz hasonlóan - nem vesz át tankönyveket és jegyzete­ket. Nem lehet eladni őket. Ta­pasztalata szerint az ilyen típusú könyvekből nagy a cserélődés a piacon. Minden évben új kiadá­sok látnak napvilágot. - A régeb­tllusztráció: Schmidt Andrea jegyzetekkel a használt könyvek birodalmában. Végül szegedi könyvtárakba tértünk be. Az SZTE központi könyvtárában - a számítógépes katalógus szerint - öt darabot tartanak könyvünkből. Ezek kö­zül egy csak helyben olvasható, egyet valaki már kikölcsönzött. A Somogyi-könyvtárban ennél is rosszabb a helyzet. Három pél­dányból kettőt kikölcsönöztek, a harmadik helyben tanulmányoz­ható. Vajon mi lesz a helyzet vizsga­időszakban, amikor ezt a nyolc példányt több száz hallgató kere­si majd egy időben? Mert másol­tatni ugyebár bűncselekmény. KISS GÁBOR GERGŐ Gyilkológépeket várnak a szegedi fegyház speciáhsan kialakított zárkái Börtönt építettek a Csillagban Folytatás az 1. oldalról A szegedi bv-intézet parancsnoka, Csapó Jó­zsef tábornok korábban elmondta, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteknek valóban különálló börtöne lesz a Csillagban. Mozgá­suk kizárólag arra a területre korlátozódik. Például az orvosok is ott vizsgálják meg őket, a börtönőrök vásárolnak be nekik, vagy hoz­nak könyvet a könyvtárból. A rabok viselke­dését, várható reakcióit folyamatos kocká­zatelemzésekkel igyekeznek megismerni, meghatározni. A lapunknak az év elején, az átalakítás megkezdésekor nyilatkozó Csapó József nem zárta ki, hogy egy-egy zárkában akár két elítéltet is elhelyeznek. Azt a börtön­parancsnok is elismerte, hogy a fegyőrökre, sőt a többi elítéltre is fokozott veszélyt jelent­hetnek a szabadulás reményé nélkül fogva tartottak, bár erre vonatkozó tapasztalatuk még nincs. Boi Gyulát, a kalapácsos gyilkost hat éve ítélték tényleges életfogytiglani szabadság­vesztésre. O az első, akire a rendszerváltás óta kiszabták a legsúlyosabb ítéletet. A férfi brutálisan végzett feleségével és két gyerme­kével - agyonverte őket. Boi után még tizenkét gyilkosról mondták ki, hogy soha nem helyezhetők szabadlábra, utolsónak a fentebb már említett Kaiser Edét. A móri gyilkos kivételével már vala­mennyien a Csillag börtönben, mindenkitől elzárva töltik büntetésüket. ELLENVELEMENY Nagy Ferenc professzor, a Börtönjogi Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanszékve­zető tanára nem ért egyet a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel. Több fórumon is kije­lentette, hogy szerinte az indokolhatatlan, ezért indokolatlan. Az ismert büntetőjogász meglepő­nek mondható véleményét azzal támasztotta alá, hogy életfogytiglani szabadságvesztést a Nem­zetközi Büntető Törvényszék is csak olyan súlyos esetekben szab ki, mint például az emberiség el­leni bűncselekmény vagy a népirtás, ám ezeknél is 25 év után lehetőséget biztosít a felülvizsgálat­ra. Nagy Ferenc szerint egyébként sincs vissza­tartó ereje a legsúlyosabb büntetésnek. RABL0- ES SOROZATGYILKOSOK Boi Gyula: kalapáccsal agyonverte feleségét és két gyermekét. Bódi Zsolt: az Oktogoni lövöldözőként ismert férfi minden ok nélkül lelőtt négy embert, ketten nem élték túl a támadást. Budai József: a sátoraljaújhelyi börtönből hétvégére kiengedték, ez alatt meggyilkolt és kirabolt egy idős nőt. Csepregi Péter: két embert ölt meg, egy idős nőt és egy tanárnőt. Kaiser Ede: a móri bank kirablásakor - egyelőre ismeretlen társával - nyolc áldozatot hagyott vér­be fagyva a helyszínen. Kruchió Tibor: előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból négy emberrel végzett. Nemeskéri Gusztáv: négy ember ölt meg, egy argentin ismerősét, az elektromos művek egyik díj­beszedőjét, egy postást, és a féltestvérét. Rostás Mihály: egy Békés megyei tanyán végzett idős áldozatával, egy asszonnyal. Szabó Zoltán: a balástyai rémként elhíresült sorozatgyilkos öt nőt ölt meg, áldozatait elásta. Tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Ember Zoltánt, Lehoczky Lajost, Magyar Lászlót és Tallósi Károlyt is, az ítéletek azonban még nem emelkedtek jogerőre. E rácsok mögött alakították ki az életfogytosok birodalmát Fotó: Schmidt Andrea A vagyonmegosztás elmaradása lehetett a baj Makón Más hitelét törlesztik Nagyék Nemrégiben végrehajtó jelentkezett egy makói családnál egy több­milliós hitel miatt, amit nem ők vettek fel - hanem Nagy Jánosné volt veje, még mielőtt elvette volna a lányát. Az asszony szerint rossz a törvényi szabályozás. Úgy tűnik azonban, a baj gyökere inkább a pontos vagyonmegosztás elmaradása volt. A hitel, ami miatt Nagyékhoz becsöngetett a végrehajtó, négy­millió forintos volt. Nagy János­né egykori veje vette fel, s miu­tán a törlesztés elmaradt, a bank a férfi és volt felesége közös tulaj­donú házára táblázta rá az adós­ságot - panaszolta el szerkesztő­ségünkben a makói asszony. A történet érdekessége, hogy az ex­férj a kölcsönt még két évvel az előtt vette fel, hogy Nagy János­né lányát feleségűfTCtte volna. A kölcsönről egyébként mélyen hallgatott még azt követően is, hogy két évi együttélés után kilé­pett a család életéből - Nagyék a hivatalos levelekből szereztek ró­la tudomást. A rokkantnyugdíjas Nagyné és lánya, aki a válás óta egyedül ne­veli négy és fél éves kislányát, kétségbe van esve. Felháborító­nak tartják, hogy olyan adósság miatt kerültek lehetetlen hely­zetbe, amihez valójában semmi közük. Nagy Jánosné lapunknak elmondta: nem érti, ha létezik a házasság előtti külön vagyon in­tézménye, miért nem kezelik kü­lön az esküvő előtt, a házastárs tudtán kívül felvett hitelt is? Lá­nyának és az egész rokonságnak - mert természetesen az egész család összefogott, hogy segítsen - most havi több tízezer forintos törlesztés szakadt a nyakába, pe­digvolna mire költeniük a pénzt: a ház, amiben immár a szülők is laknak, és amit eredetileg az ifjú pár vásárolt, ugyancsak kölcsön­ből, felújításra szorulna. Megpróbáltuk megkeresni az egykori férjet is; szerettük volna megtudni, miért nem vállalja magára az adósságot, ám nem jártunk sikerrel. Volt anyósa el­mondásából mindenesetre úgy tudjuk: azt mondta, édesanyja részére vette fel a hitelt, és nem tudott róla, hogy ő nem törlesz­tette, egyébként pedig nincs mi­ből fizetnie az esedékes részlete­ket. Nagy lánosné azért kereste fel a szerkesztőségünket, hogy felhívja a figyelmet a hasonló esetek elkerülése érdekében, il­letve hogy elmondja: úgy gondol­ja, rossz és igazságtalan a vonat­kozó törvényi szabályozás. A lapunk által megkérdezett makói ügyvéd, Kotroczó Béla az esettel kapcsolatban, általános­ságban elmondta: a házasfelek házasság előtt felvett hitele nem válik közös tartozássá, és azért a házasság után maradó közös va­gyonnak is csak a férjre eső ré­szét Tehet végrehajtás alá vonni. Amennyiben a közös házat hitel­ből vették, és a férj a rá eső részt nem törlesztette, vagy például el­mulasztja a gyermektartás fize­tését, ezt is le kell vonni belőle, és így kell megosztani a vagyont. A közös házat csak akkor von­hatják végrehajtás alá, ha a vá­lást követően elmulasztották a vagyon megosztását. Mint utóbb kiderült, a bajt ép­pen ez okozta: a válás után ugyanis a fiatalok megfeledkez­tek a vagyonmegosztásról. SZABÓ IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom