Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-25 / 250. szám

KEDD, 2005. OKTÓBER 25. • AKTUÁLIS« 5 Utcanévtáblákat pótolnak Szegeden TEMA az olvasótól Idén három­millió forin­tot költ a sze­gedi önkor­mányzat utca­névtáblákra. A napokban több mint hétszáz feliratot kezdenek felszerelni városszerte. - Lassan fél éve, hogy figyelem a szegedi Kossuth sugárú't tábláit. Csak a főúton több mint tíz he­lyen hiányoznak a feliratok. Az új házak építői is elhanyagolják a jelölést, de a régi utcasarkokon is kopnak a táblák - panaszkodott Szabó Gyula. - Az utóbbi években nem egé­szen egymillió forintból tartot­tuk rendben az utcanévtáblákat. A tarthatatlan állapotok láttán az önkormányzat a háromszoro­sára emelte az erre fordítható pénzt - tudtuk meg a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. vá­rosüzemeltetési részlegvezetőjé­től. Serege János hozzátette, ta­valy 800 utcát feliratoztak; külö­nösen a baktói, subasai, gyálaréti kiskertes területeken, ahol a régi utcák kaptak új nevet. Idén sorra vizsgálták a régi vá­rosrészeket: Tápén, valamint Rókuson a Csongrádi sugárúttól a Kálvária sugárútig terjedő terü­leten összesen 300 táblát kell pó­tolni. Felsővároson még ennél is több felirat hiányzik. A József At­tila sugárút és Római körút, Fel­ső Tisza-part, Tisza Lajos körűt határolta területek 400 pontja „névtelen". A zománcozott fémlemezek elkészültek. A közeli napokban összesen több mint hétszáz ut­canévtábla kerül a helyére. Fo­lyamatosan dolgoznak a kht. al­vállalkozói a Maros, a Móra, a Vág, a Kukovetz Nana utcában, a Torontál téren és a Kossuth Lajos sugárúton. A részlegveze­tő elmondta, a felméréseket is folytatják, a következő körben a marostői és a Vadaspark lakó­park új utcáira, valamint a Traktor utca környékére rendel­nek feliratokat. DOMBAI TÜNDE Piros Györgyikét több mint egy órán át faggatták Rövid szócsata a betegcsereperben Szokatlan közjátékkal folytató­dott tegnap Szegeden a beteg­csereper: többek között az ügy­védek szópárbajt vívtak a vád képviselőjével az egyik tanú, a volt megbízott orvos igazgató, belgyógyász főorvos meghallga­tása közben. Működött a rendszer - válaszolta határozottan a betegcsereper má­sodik tárgyalási napján a városi kórház belgyógyász főorvosa az ügyész kérdésére. Rövid Csaba azt próbálta megtudni Piros Györgyikétől, hogy az intéz­ményben tavaly július 3-án, a be­tegcsere napján és azt megelőző­en hogyan történt a betegek felvé­tele, vizsgálata, szállítása. A kér­déses időpontban Piros Györgyi­ke a belgyógyászati osztály veze­tése mellett felelt a kórház szak­mai munkájáért és - egy másik főorvossal - irányította a sürgős­ségi betegellátó osztályt (SBO) is. A belgyógyász főorvos több mint egy órán keresztül válaszolt a kér­désekre. Megismételte, amit már a harmadrendű vádlott, Sz. S. is elmondott: nem volt saját orvosi stábja a SBO-nak, aminek első­sorban a pénzhiány volt az oka. - Folyamatosan hirdették az osztályvezetői állást, mégis csak idén szeptemberben tudták be­tölteni - hangsúlyozta a főorvos, aki azt is elmondta: a részleg ko­rábban sürgősségi betegellátó helyként működött, de megpá­lyázták az osztály rangot, mivel az nagyobb tb-finanszírozással járt. A betegek elárasztották az osztályt, de senkit sem küldtek el vizsgálat nélkül. A tanút már az ügyvédek fag­gatták, éppen tisztázni akarták, hogy a röntgen akkori megbízott főorvosa megtagadhatta-e a CT-vizsgálatot, amikor az ügyész közbeszólt. Ezt a védelem kifogá­solta, rövid szópárbaj alakult ki, végül a negyedrendű vádlott, E. A. orvos védője magánál tartotta a kérdezés jogát. Juhász Zsuzsan­na bíró nem avatkozott közbe. Piros Györgyike egyébként azt válaszolta, hogy „elvileg nem", ha mégis megtörtént, mert elis­merte, kollégái szerint ilyesmi előfordult, akkor erélyesen kel­lett fellépni. A betegcsereper második nap­ján a bíróság a főorvos asszony mellett tanúként hallgatott meg két betegápolót és egy röntgenasz­szisztenst is. Az ápolók tegnapi vallomása néhány, az ügyvédek szerint fontos részletben eltért korábbi vallomásaiktól. A védők kérték a bíróságot, ve­gye jegyzőkönyvbe, hogy az asz­szisztenst elkísérte volt főnöke, az akkori megbízott röntgen főorvos, akit a bíróság később szintén tanú­ként akar meghallgatni. Az ügyvé­dek szerint mégiscsak furcsa, hogy az ügyben érintett főnök munka­időben a tárgyalóteremig kísérte beosztottját. Nem mondták ki, de nyilvánvalóan arra céloztak, hogy a két tanú még az utolsó pillana­tokban is egyeztetett. O. Z. TENYEK A szegedi városi kórházban 2004. július 3-án elcseréltek két beteget, az egyiket tévedésből megműtöt­ték, ő később meghalt. Az ügyész­ség a betegcsereperben egy be­teghordét és egy ápolót foglalko­zás körében elkövetett, halált oko­zó gondatlan veszélyeztetéssel, két orvost pedig foglalkozás köré­ben elkövetett gondatlan veszé­lyeztetéssel vádol. Az Ikarusnál dolgoznak, de már nem a szegedi kft. alkalmazottai Se pénz, se felszámolás Ötvenen még dolgoznak a szege­di Ikarusban, de már egy székes­fehérvári cég alkalmazottjaként - próbaidőn. Az elbocsátottak azonban június közepe óta nem kaptak pénzt. A dolgozóknak azt mondták, a szegedi kft. felszá­molása megkezdődött, a bírósá­gon erről nem tudnak. Hiába fordultak ügyvédhez az Ikarus dolgozói, sok jóval a jo­gász sem biztatja őket. Kun Ist­ván tizenegy évet húzott le a sze­gedi gyárban, utoljára júniusban kapott egy félhavi fizetést, pedig a fölmondási ideje novemberben jár le, addig kapnia kellene a bé­rét, és négyhavi fizetésének meg­felelő végkielégítés is járna. Az Ikarus dolgozóinak ráadásul jó kollektív szerződése van, a mun­ka törvénykönyvénél előnyösebb föltételeket biztosít. Kun szerint a kollektív szerződés nem sokat ér. Ha puha papír volna, lenne ötlete, hogy mire lehetne hasz­nálni. Hegesztőként egyébként évekig dolgozott úgy, hogy az Ikarus se munkaruhát, se védő­felszerelést, se tisztálkodószere­ket nem biztosított számára. Állásidő van Július 17-én jelentették be, hogy az Ikarus Szegedi Alkat­részgyártó Kft. beszünteti a ter­melést. A dolgozók nagy része azóta nem dolgozik, állásidőn van. Ötven embert azonban egy másik cég, a Székesfehérvári Szerszám Kft. foglalkoztat. Ők most próbaidőn vannak - mond­ta Fonyó János, a szegedi Ikarus szakszervezeti vezetője. Ugyan­azokon a gépeken, ugyanazt a munkát végzik, csak a munka­adójuk más. A szegedi kft. nekik is ugyanúgy tartozik, mint azok­nak, akik utcára kerültek. A pró­Kapun kívül a szakszervezet. Fonyó negyven év után rendkívüli felmondással távozott Fotó: Schmidt Andrea haidősöket pedig bármikor el­küldheti a fehérvári cég. Fonyó már nem sokat tehet érdekük­ben, az elmaradt bére miatt ő rendkívüli felmondással távozott - negyven év után. Kimentik a vagyont? Fonyó szerint az Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. vagyonát közben „kimentik", így a cég nem tudja majd kifizetni az el­küldött dolgozók fizetését. A zsírtalanító sort folyamatosan bontják, a dolgozók szerint a MÉH-be viszik a leszerelt alkat­részeket. Fűtés nincs, mert a gáz­szolgáltatónak milliókkal tarto­zik a szegedi Ikarus, így hidegebb időben 8-10 fokos üzemcsarnok­ban dolgoznak. Bárki, aki meg szeretné tudni, mi lesz velük, Makói zöldséget kínálnak Horgoson Mórahalmi segítséggel, részben amerikai pénzből épül agrár­logisztikai központ a vajdasági Horgoson. Makó környékéről is viszik majd az árut. MUNKATÁRSUNKTÓL Szerződést kötött a horgosi Agrokooperativa Földműves-szövetkezet és a mórahalmi Mórakert. A megállapodás szerint egy csomagolóüzemet is magában foglaló agrárlogisztikai központ létesül a vajdasági települé­sen. Mojzes Péter, a vajdasági szövetkezet igazgatója a megállapodás aláírásakor elmondta, két amerikai alapítvány, az USAID és az ADF összesen 65 ezer dollárt különített el a beruházásra, de további pénz szükséges az agrárcentrum teljes megvalósításához. A tervek szerint el­sőként egy csomagolócentrumot építenének ki, ehhez egy tejgazdasági központ csatlakozna, mindezek kiszolgálására raktárhelyiségeket, tár­gyalótermeket és egy disztribúciós központot is építenének. - Mindenfajta segítséget megadunk a most induló vállalkozásnak, ez el­sősorban termelési és egyéb szaktanácsadást jelent - mondta Hódi Pál, a Mórakert Tész igazgatója. Mojzes Péter ezzel kapcsolatban még kiemelte: az együttműködés célja, hogy mindkét ország családi gazdaságai megerő­södhessenek. Örülnének, ha még több kistérség és vállalkozás csatlakoz­na az elképzelés megvalósításához. A Horgoson aláírt megállapodáshoz csatlakozik a makói Csanád Gazdaságfejlesztési Kht is. Erről már szándéknyilatkozat is született. Szász György, a kht. ügyvezető igazgatója azt mondta, az agrárlogiszti­kai központ reményeik szerint együttműködik a mórahalmi Mórakert­nél már elkészült, és a makói ipari parkban hamarosan megépülő zöld­ségfeldolgozó üzemekkel. Virtusból emelték a Trabantot Rendszeresen rongálják egy mozgáskorlá­tozott férfi autóját a szegedi belvárosban. Lovász László Trabantját legutóbb egy köz­lekedési lámpához támasztották randalí­rozó fiatalok. Évek óta retteg az újabb és újabb rongálások­tól egy Trabant Hycomat tulajdonosa a sze­gedi belvárosban. Lovász László nyugdíjas, mozgáskorlátozott, ráadásul felesége is sú­lyos mozgásszervi problémákkal küzd, ezért a rokkant utasok számára átalakított jármű­re óriási szüksége van a házaspárnak. - Egyszer átsétáltak az autón, három láb­nyomot találtam a jármű tetején - panaszol­ta a férfi. Ekkor felfeszítették a csomagtartót is, és a szerszámokat elvitték belőle. Az is előfordult, hogy letörték a visszapillantó tük­röt, vagy összetörték az irányjelző lámpa bu­ráját. Lovász László gyanítja, sokakat az za­var, hogy elfoglal egy helyet a Fekete Sas utcá­ban, ahol igen kevés a parkolóhely. A férfi a Károlyi utcában lakik, és az autó nélkül szin­te sehová sem tud eljutni. Néhány napja egy éjszakai mulatságból ha­zafelé tartó társaság öt tagja felemelte a jár­művet, és a közlekedési táblához támasztot­ták az oldalát. Lovász felesége arra lett figyel­mes, hogy fiatal lányok nevetgélnek az abla­kuk alatt, és ahogy kinézett, azt látta, hogy a Trabantot öt erős fiatal a járda felé cipeli. A férje lement az utcára, ahol szóváltásba keve­redett a társasággal, akik jót nevettek azon, hogy nem tud beszállni a kitámasztott jár­műbe. A férfi nem tesz feljelentést a rendőrségen, mert már nem bízik abban, hogy eredményre jutna a nyomozás. Szegeden egyébként rit­kán rongálják meg mozgáskorlátozottak jár­műveit - tudtuk meg Tóth Margittól, a Moz­gáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesüle­tének elnökétől. Sokkal inkább az a jellemző, hogy ellopják a parkolási engedélyeket, és a feketepiacon árulják. SZINCSOK GYÖRGY NINCS TANÚ Szegeden havonta átlagosan 40-50 parkoló autét rongálnak meg. Letörik a visszapillantó tükrét vagy a rádióantennát, esetleg megkarcolják a ko­csi oldalát. Gyakori eset, hogy az autók iámpabu­ráit törik össze. A tetteseket csak ritkán tudják elfogni, mert szemtanút találni nagyon nehéz. meddig dolgozhatnak, mikor kapnak pénzt, falakba ütközik. Az elkeseredett dolgozók pa­naszkodnak, de nevüket nem vállalják, fényképen sem kíván­nak szerepelni, attól félnek, nem kapják meg a nekik járó pénzt ­fejenként sok százezer forintot. Aki 30-40 évet ott dolgozott, bruttó másfél-kétmillió forintra jogosult. A még dolgozó munká­soknak állítólag azt mondták a cégnél: a szegedi kft. felszámolá­sa elkezdődött. Halasztást kértek A szegedi Ikarus ellen még júli­usban megindították a felszámo­lási eljárást, de a bíróság elfogad­ta a cég halasztási kérelmét. A bí­róságon most is azt mondták: há­rom hitelezői kérelem érkezett ugyan, de még nem született jog­erős döntés a felszámolásról. A cég él az összes lehetőséggel, hogy elkerülje a felszámolást. Ha a kft.-nek a dolgozók gyanú­ja szerint sikerül eltüntetni a pénzt, hogy abból ne lehessen ki­fizetni az alkalmazottak elmaradt járandóságát, akkor az állami bér­garancia-alapból juthatnak pénz­hez. Ekkor azonban már más sza­bályok érvényesek, így a dolgozók jóval kevesebbet kapnának az alapból, mint ami a kollektív szerződés alapján jár nekik. Szerettük volna megszólaltatni az Ikarus Szegedi Alkatrészgyár­tó Kft. igazgatóját, Feiken Gyöngyvért. A cégnél azonban azt mondták, az ügyben senki sem kíván nyilatkozni. MOLNÁR B. IMRE A turkui fúvósok vacsorájától a templom tornyáig Alapból megy: városi pályázati pénzek A turkui fúvósok vacsoráját, a Bálint Sándor-emlékkönyv ki­adását, a görög katolikus templom tornyának felújítását és a tiszai halászléfőző feszti­vál sátorbérleti díját a város­házi alapokból finanszírozták Szegeden. A pénz felosztásáról a polgármester és az illetékes közgyűlési bizottságok dön­töttek. A tervek szerint idén közel 350 millió forintot osztanak ki a ti­zenegy városházi alapból, amely­nek első félévi felhasználásáról a legutóbbi közgyűlésen tárgyaltak a képviselők. A sportalap közel kétszázmillió forintja után a pol­gármester 65 millió forintos alapja a legmagasabb, amit az egyházi alap 40 milliója követ a sorban. A legkevesebb pénzzel, hárommillió forinttal a környe­zetvédelmi alapot töltötték fel. A városházi alapokban elkülönített pénzeket pályázat útján osztják ki. Botka László saját hatáskörben rendelkezik az alapjáról, amely­ből bőven juttatott pénzt külön­böző önkormányzati kiadványok szerkesztésére, megjelentetésére. A polgármesteri alapból látták vendégül a turkui fúvószenekart a Kiskőrössy halászcsárdában, ami kétszázezer forintba került. Botka László állta a Bálint Sán­dor-emlékkönyv 2,4 millió forin­tos kiadási költségeit, támogatta több mint egymillió forinttal az Örökös tagság elnevezésű orszá­gos mozgalmat, és ő fizetett az alapjából 173 ezer forintot a köz­lekedési napon fellépő Groove­house zenekarnak. A sporttámogatásokról ­amelynek rendszere májusban megváltozott - a polgármester egyetértésével a közgyűlés ifjú­sági és sportbizottsága dönt. A város kiemelten támogatja 2008-ig azokat az élcsapatokat, amelyek legkevesebb három év­re szóló főszponzori szerződés­sel rendelkeznek. Idén a Pick Szeged férfi kézilabdacsapata, a Démász Szeged Vízisport Egye­sület és a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapata kapta a leg­több pénzt. Az egyházi alap negyvenmilli­ós felhasználásáról a szegedi egy­házak képviselőiből álló testület és a kulturális bizottság javaslata alapján a polgármester dönt. Az egyházak ebből a pénzből hozzák helyre a tetőt, korszerűsítik a fű­tési rendszert, cserélik a padlót a templomokban és közösségi há­zakban. A görög katolikusok pél­dául 1,8 millió forintot kaptak toronyfelújításra. A hatmilliós idegenforgalmi alapból az EZ Design Kft. jutott a legtöbb pénzhez, amit „Image ki­advány utánnyomására" fordí­tott. Az idegenforgalmi támoga­tásokról az idegenforgalmi ta­nácsadó testület és-a kulturális bizottság javaslata alapján a pol­gármester határoz. A szociális, fogyatékos- és idősügyi alap felosztásáról az egészségügyi és szociális bizott­ság dönt. Az alapokat öt-ötmil­lió forinttal töltötték fel. A hét­milliós oktatási alapról érte­lemszerűen az oktatási, az öt­milliós ifjúsági alapról az ifjúsá­gi, a tízmilliós kulturális alap­ról pedig a kulturális bizottság határoz. Kiugróan magas támo­gatást senkinek sem adtak, az önkormányzat 10-450 ezer fo­rint között támogatta a győztes pályázókat. sz.c. SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom