Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-25 / 250. szám

98 • MEGYEI TÜKÖR­SZERDA, 2005. OKTÓBER 26. Bajcsay Mária Jászai Marit alakítja a Reviczkyben Színésznő, aki színésznőt játszik A magyar színháztörténet egyik legnagyobb legendáját, Jászai Marit alakítja a kisszínházban, Egressy Zoltán Reviczky című drámájában a szegcdi társulat új tagja, Bajcsay Mária. Erzsébet királyné a III. Richárdból, Zsuzsa Nádas Péter Takarításá­ból, Perticsné A (anikából vagy Bernarda Alba. Hosszan sorolhatnánk Bajcsay Mária sikeres szerepeit. A Jászai-díjas színésznő nemrégiben szerződött a Szegedi Nemzeti Színház társulatához, és bemutatko­zásképpen (ászai Marit alakítja a kisszínházi Reviczkyben. - A Kertészeti Egyetemre jártam, ahol működött egy irodalmi szín­pad, amellyel megnyertük a Ki mit tud?-ot. Nagy László-verset mondtunk, ezért felfigyelt ránk Berek Kati, aki akkoriban a költő ver­seinek tolmácsolója volt. Meghívott bennünket az Egyetemi Színpad­ra verset mondani. így kerültem a 25. Színházhoz, amelynek egyik alapítója Berek Kati volt. Előtte Halász Péterrel is megkíséreltünk lét­rehozni egy modern színházat, de végül elváltak útjaink, Péterék ki­mentek Amerikába - meséli bemutatkozásképpen pályakezdéséről a színésznő, aki a 25. Színház után a Népszínház tagja lett, onnan pe­dig Szikora János hívta Győrbe. Két évad után a Paál István és Lengyel Boldizsár nevével fémjelzett szolnoki színházba került, ahol majd' másfél évtizeden át szebbnél szebb szerepeket játszott. 1995-ben a Vándorfi László vezette veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött, az elmúlt szezonban már szabadúszó volt. - Mielőtt rendező lett, kollégák voltunk Bal Józseffel, akivel a Cson­gor és Tündében játszottunk is együtt. Az ő hívására szerződtem Sze­gedre, mert ebben az évadban több olyan darabot is terveztek, amely­ben több idősebb női szerep is van. Nagyon szeretem Jászai Marit ját­szani, bár színésznek színészt megformálni mindig nehéz feladat. Ugyanakkor hálás is, mert sok mindent tud az ember saját magáról, és Jászai naplói, levelei is sok mindent elárulnak a korszak legna­gyobb színésznőjéről. Szeged számomra nem volt ismeretlen, mert amíg Imre Zoli itt dolgozott, sok előadást megnéztem. Zolival szol­noki munkái kapcsán barátkoztunk össze, nagyon megszerettük egy­mást, ezért gyakran eljöttem a balettegyüttes produkcióira - mondja Bajcsay Mária, aki a Reviczky után Gabriele Zapolska darabjában, a Dulszka asszony erkölcseiben izgalmas karakterszerepet, egy mosó­nőt játszik majd, és Albee Kényes egyensúly című színművében is ka­pott feladatot. - Új társulatba kerülve az ember mindig drukkol. Hiába van hosszú évtizedek óta a pályán, ilyenkor mindent elölről kell kezdenie, bizo­nyítania kell. Szegeden jól érzem magam, helyesek a kollégák, erős a társulat. H.ZS. Bajcsay Mária a társulat új tagja Fotó: Szegedi Nemzeti Színház Szabadlábon a gyálaréti gyilkosság gyanúsítottja, a 38 éves Tríeb Lajos „Beismerő vallomást vártak" Tríeb Lajost nagyon várta már haza élettársa, Nelli Fotó: Frank Yvette Kiengedték a börtönből a gyálaréti gyilkos­ság egyetlen gyanúsítottját. Trieb Lajost júli­us 28-án vették őrizetbe, a bíróság pedig másnap letartóztatta. A férfi végig ártatlan­nak vallotta magát. Az ellene folytatott eljá­rásról azt mondta: senkinek nem kívánja. - Nyolcvanhat napot töltöttem ártatlanul rá­csok mögött. Még az ellenségeimnek sem kí­vánom azokat a heteket. A rendőrök min­dent elkövettek, hogy kimondjam: én öltem meg Marika nénit. Beismerő vallomást akar­tak belőlem kicsikarni! Tőlem, akit végig alaptalanul gyanúsítottak a gyilkossággal. Mondtam is nekik: higgyék el, nem én va­gyok a gyilkos, a tettes szabadon járkál, fog­ják el! - mondta Trieb Lajos. A 38 éves férfi két napja szabadult. A 74 éves Palya Gábornét április 24-én ölték meg saját, Apály utcai házában. A tettes brutáli­san végzett idős áldozatával, súlyos sebeket ejtett az asszony fején, nyakán, testén. A Gyálarétet sokkoló bűncselekmény felfede­zése utáni hónapokban Trieb Lajost többször beidézték a rendőrségre, mindannyiszor ta­núként hallgatták meg. A férfi, és a lapunknak korábban nyilatko­zó élettársa, Kónya Nelli, gyakran vállalt munkát Palya Gábornénál. Az egyedül élő asszony őket bízta meg a csatorna kiásásával is. Trieb Lajost július 28-án, a munkahelyén vették őrizetbe. - A rendőrségen nyolc nyomozó állt körbe. Fenyegetőztek. Azt mondták, megdönthetet­len bizonyítékaik vannak arra, hogy én gyil­koltam. Azt ismételgették, hogy egész élete­met rácsok mögött fogom tölteni, jobb, ha NINCS ELTEMETVE Az áldozat lánya tőlünk értesült Trieb La­jos kiszabadulásáról. Miklós Lászlóné azt mondta, magában már rég lezárta az ügyet, nem érdekli, hogy a rendőrség el­fogta, elfogja-e a tettest vagy sem. Csak az keseríti el, hogy a magas talajvíz miatt máig nem tudta eltemetni édesanyját. beismerő vallomást teszek. Mondtam nekik, nem lehetnek ellenem bizonyítékaik, hiszen nem én öltem. Olyasmiről pedig nem tudok beszélni, amit nem én tettem. Egy idő után bevittek a rendőrségi fogdába, és két hétig hozzám sem szóltak - mesélte „börtönélmé­nyeit" kiszabadulása után Trieb Lajos. - A kisfiam által írt lapot húzogatták az orrom előtt, közben azt mondogatták, akkor elol­vashatom, ha beismerem a gyilkosságot. Beszélgetésünk alatt Trieb Lajost szinte vé­gig rázta a sírás. A marcona külsejű férfi megjegyezte, nem szégyelli. Elmondta, letar­tóztatása óta álmatlanságban szenved, és már beletörődött, hogy a folyamatosan rátö­rő sírógörcsöket nem tudja elfojtani. - Nyolcvanhat napot töltöttem rácsok mö­gött. Hatvanat rendőrségi fogdában, a kapi­tányságon, huszonhatot börtönben, a Do­rozsmai úton. Afelől nyugodt voltam, hogy nem találnak ellenem bizonyítékot, mert semmi közöm nem volt Marika néni megölé­séhez. De az eljárás, ahogy meghurcoltak, nagyon megviselt - jegyezte meg. A férfi elmondta, elítéli a gyilkosságokat, a gyilkosokat megveti. Beszélt arról, hogy a cel­lájába bedugtak mellé egy emberölés miatt letartóztatott férfit, és amikor megtudta, mi­vel gyanúsítják zárkatársát, onnantól egy szót sem szólt hozzá. - Az eljárást még nem szüntették meg elle­nem, házi őrizetbe helyeztek, Szegedet nem hagyhatom el. A nyomozók még várnak egy szakértői véleményt, de annak eredménye sem lehet más, mint a többié: alátámasztja, hogy semmi közöm a bűncselekményhez. Közben az is kiderült, hogy azt az egyetlen „bizonyítékot" is, ami alapján letartóztattak, szabálytalanul gyűjtötték be. A rendőrök mindenáron ered­ményt akartak produkálni, ezzel tönkretettek engem és a családomat - mondta a szemmel láthatóan rossz lelki állapotban lévő férfi. Trieb Lajos azt mondta, sokat köszönhet családtagjainak és ügyvédeinek, a szegedi Tí­már Tamásnak és a budapesti Horváth Péter­nek. A két napja kiszabadult férfinak nagyon jól esett, hogy a gyálarétiek örömmel fogadták, akivel találkozott, örült a kiszabadulásának. OLÁH ZOLTÁN A RENDORSEG CÁFOL „A tanúként, illetőleg gyanúsítottként történő kihall­gatások minden esetben, így természetesen jelen esetben is, a büntetőeljárás szabályai szerint zajlot­tak a törvényi előírásoknak és feltételeknek megfe­lelően. Az ügyekben érintett személyek egyébként széleskörű jogorvoslati lehetőséggel élhetnek - el­lenvetéssel illetve panasszal a hatóság intézkedésé­ivel kapcsolatban" - reagált a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Tríeb Lajos állításaira. Úgy tűnik, megérte a húszmilliós beruházás Klárafalván Faluház lett a kocsmából Korábban kocsma üzemelt abban az épületben, amelyben a klá­rafalvi önkormányzat - egy húszmilliós felújítást követően ­faluházat nyitott nemrégiben. Az emberek szívesen fogadták az újdonságot, ráadásul az ital barátainak sem kell bosszankodniuk: maradt még kocsma a faluban. Az épület, amelyben korábban kocsma működött, és amely most a faluháznak nyújt ott­hont, évtizedekkel korábban is a községé volt: az ÁFÉSZ bérelte. Évtizedekkel ezelőtt a hangya­szövetkezet építette, majd az ÁFÉSZ idejében egy kisebb kul­túrtermet is építettek hozzá ­ennek ellenére az utóbbi időben már csak italmérésként műkö­dött. Maga a ház időközben ala­posan lepusztult. Az önkor­mányzat három évvel ezelőtt nyert pénzt, pontosan tizenkét és fél millió forintot a -felújítás­ra, amihez saját erőt is tettek, így a bérleti jogviszony felmon­dását követően húszmilliós tel­jes rekonstrukció vette kezdetét - mondta el nekünk a polgár­mester, Fekete József. Még a vi­zesblokkokat is felújították, a fűtési rendszert és a nyílászáró­kat kicserélték. A szépen helyre­állított épület olyan funkciót kapott, amilyet a község koráb­ban nem ismert: itt működik a faluház. Ide költözött át a ko­rábban eldugott helyen működ­tetett könyvtár, itt alakították ki a négy, internet-hozzáféréssel ellátott számítógéppel felszerelt eMagyarország pontot, a nagy­terem pedig ünnepségeknek, kulturális programoknak ad he­lyet - ezeket régebben az iskolá­ban tartották. A házat az önkormányzat egy vállalkozáson, a Prog-orgon ke­resztül működteti. Ennek veze­tője, Marosvölgyi Klára lapunk­nak elmondta: a nyitás óta eltelt néhány hét alatt már bebizonyo­sodott, hogy a falunak szüksége van ilyen intézményre, ugyanak­kor az emberek még szokják az újdonságot, barátkoznak vele. Néhány nagy rendezvényük volt már, most éppen Katalin- és Er­zsébet-napi mulatságra készül­nek, de lesz mikulásünnepség és karácsony is náluk. A legna­gyobb sikernek eddig a nyári, harmincfős ifjúsági tábor meg­szervezését tartja. Hamarosap internethasználói tanfolyam in- • dul, de az agilis szervező klubo­kat is indítana, főleg az idősek­nek - a hölgyeknek például kézi­munkakört -, a gazdáknak pedig agrárfórumokat tartana a téli időszakban. Nagyon jó, hogy ez az önkormányzatnak eszébe ju­tott; itt is kell, hogy a kocsmának és az otthoni tévézésnek legyen alternatívája, ugyanakkor pénz nélkül nagyon nehéz a kultúrát menedzselni - összegezte eddigi tapasztalatait. A kocsmából lett közösségi ház tehát lassan megtelik élettel. Ám azoknak sem kell bosszankodni­uk, akik innának olykor: azért maradt italmérés is a faluban. SZABÓ IMRE A klárafalvi faluház hétköznapokon délután kettőtől hatig várja a látogatókat Fotó: Káinok Csaba A Rókusi szülinapja Hetvenöt esztendővel ezelőtt ezen a napon nyitotta meg a sze­gedi Rókusi Általános Iskolát gróf Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Az egykori kul­túrpolitikus népiskolai programjában ötezredikként felépült in­tézmény születésnapjára tegnap délután ünnepi műsorral emlé­keztek a mostani diákok és tanáraik. Meghívták az iskola egy­kori tanulóit és nevelőit, a műsor után együtt járták be az idén felújított intézményt. A szakszervezet januártól szeretné az emelést Tanárok a pénzükért Átlagosan 4,5 százalékos béremelést javasol a kormány 2006. szeptember l-jétől a tanároknak. A Pedagógusok Szakszervezete ezt januártól szeretné. A pedagógusok a három évvel ezelőtti átlagosan ötven százalékos bér­rendezést követően 2003-ban és 2004-ben törvény által meghatáro­zott béremelésben nem részesültek. Tavaly januárban 7,5 majd szep­temberben 4,5 százalékkal emelkedett a fizetésük. Ezáltal a bértábla szerint egy főiskolai végzettségű pályakezdő illetménye bruttó 112 ezer forint, 15 éves munkaviszonnyal 131 ezer. A nyugdíj előtt álló pedagógus, aki már 35 évet eltöltött az oktatásban, 175 ezer 800 fo­rint alapbért kap. Varga László, a Pedagógus Szakszervezet elnöke elmondta: vásárló­értékben a hazai tanári fizetések az uniós átlag felét sem érik el. Ép­pen ezért szeretne a képviselet már januártól újabb béremelést kihar­colni. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a kor­mányzati javaslat, hogy 2006. szeptember l-jétől átlagosan 4,5 szá­zalékkal növekedjenek az illetménytábla bértételei. A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a kor­mány ajánlatát. Pap Iánosné, a Pedagógusok Szakszervezete Szeged városi és körzeti bizottság titkára elmondta: azt szeretnék, ha a bér­fejlesztés január elsejétől lépne életbe és a pótlékalapot is öt százalék­kal megemelnék. CS. G. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom