Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-24 / 224. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" SZOMBAT, 2005. SZEPTEMBER 24. Cégregiszterrel ismét nyerhet! DÉLMAGYARORSZÁGICégregiSZter KERESSE MEG a az alabbi kerdesre a valaszt, töltse ki a szelvényt, és küldje be címünkre! 57tGfO»OS regiszter A helyes választ beküldök között kisorsolunk egy FÜRDÖKÁDGSAPTELEPET. A nyereményt a Vito Venturl Kft. ajánlotta fel. cégregiszter MOZIZZON A CÉGREGISZTERREL! Tiéd a Dák"1 című film október 5-i premier előtti vetítésére nyerhetnek most belépőjegyet azok, akik helyesen válaszolnak a következő kérdésre: Melyik ország nyerte a 2002-es foci vb-t? • Olaszország • Németország • Brazília Név: Cím: Telefonszám: I A helyes választ beküldők között 200 db jegyet sorsolunk ki! Szeged Plaza, Cinema City : október 5., 19.00 Minden nyertes kap ajándékba! A film országos bemutatójának időpontja: 2005. október 6. 2005. október 3., 10.00 marketing@delmagyar.hu Cégregiszter-mozi Délmagyarország Kiadó 6720 Szeged, Stefánia 10. A múlt héten feltett kérdésre a helyes válasz: A Szezsi Otika Szegeden, a Boldogasszony sgt. 35. szám alatt található. Ingyenes szolgáltatás: szemüvegrendelés esetén látásvizsgálat. Nyertes: Farkas Istvánná Szeged, Londoni krt. 1/1. A nyereményt Igazoló kupon a szegedi ügytélszolgálatunkon szeptember 26-tól átvehető. Délmagyarország Kiadó Szeged, Stefánia 10. — Hol található Szegeden a Vito Venturl Kft.? Mi a tevékenységi kór« a Vito Venturl Kft.-nek? Név: Cím: Telefonszám: Beküldési határidő 2005. szeptember 30., 10.00 Cím: Délmagyarország Kiadó 6720 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írja rá: Cégregiszter-játék Az egykori tüntető, Fazekas Lajos keresi a résztvevőket 56-ról forgat filmet Hétpróbás makói hagyományőrzők Földet vett a Maros partján, és igazi honfoglalás kori szálláshelyeket épít fel hamarosan egy különös nevű, makói és környékbeli fiatalokból álló hagyományőrző társaság. A Maros Kara Tíz tagjai büszkék magyarságukra, és azt szeretnék, ha minél többen éreznének hasonlóan. Ötvenhat októberében gimnazistaként tüntetést szervezett, most pedig viszszatér Makóra, hogy dokumentumfilmet forgasson a forradalom napjairól Fazekas Lajos, az akkori városi rendőrkapitány legidősebb fia. A stáb azt kéri, hogy aki akkori személyes élményeit szívesen elmesélné, fotóját, dokumentumait közreadná, jelentkezzen a múzeumban. Fazekas Lajos negyedéves gimnazista volt 1956-ban. A forradalmi események hírére három diáktársával együtt tüntetést szervezett október 26-ára, melyen nem csupán a lözsef Attila Gimnázium diákjai vettek részt. Fazekas Lajos édesapja abban az időben Makó rendőrkapitánya volt - mindmáig elsősorban az ő érdemének tekintik, hogy a forradalom napjaiban semmiféle atrocitás nem történt a városban. Az ötvenhatos forradalommal kapcsolatban általában csak a fővárost eseményekre szokás emlékezni, pedig megmozdult a vidék is - indokolta a most hatvanhét esztendős rendező-operatőr, miért forgat az ORTT pályázati támogatásával dokumentumfilmet a makói eseményekről. A tüntetésre egyébként felemelő, méltóságteljes megmozdulásként emlékezik. A diákok és a gépgyári munkások a Kossuth-szoborhoz vonultak, elhangzott egy szavalat és egy beszéd, elénekelték a Szózatot és a Himnuszt, majd megkoszorúzták a szobrot. A gimnazisták ezt követően visszamentek az iskolaépületbe, ahonnan nem léphettek ki, így a szovjet emlékmű ledöntését csak az ablakból nézhették végig. Fazekas Lajos máig sem tudja, életveszélyben volt-e, amikor a tömeg élén a gimnázium zászlójával haladt, egy gépgyári munkás ugyanis az indulás előtt azt mondta neki: a pártbizottság épületéből - a mai Korzó Kaszinő emeletéről - lőni fognak a tüntetőkre. Úgy volt vele, úgyis ő megy elöl, legfeljebb öt fogják lelőni. Ezt a lehetőséget eleinte izgalmasnak találta, majd az épülethez közeledve félelmetesnek, az Halmágyi Pál (balról) és Fazekas Lajos a makói múzeum udvarán, a szovjet emlékmű darabjai előtt Fotó: Szabó Imre ablakok redőnyei ugyanis le voltak húzva, csak a szoborral szembeni erkély ajtaja volt nyitva. Lövés nem dördült. Fazekas Lajos élete kalandosan alakult a forradalom bukása után. Családja rokonoknál talált menedéket, ő félig illegálisan végezte el a gimnáziumot. Később hiába szeretett volna orvosnak tanulni, hosszas kitérővel - többek között bányász és bárzongorista is volt - végül operatőr, majd rendező lett. Nevéhez fűződik a nemrégiben vetített Kisváros című sorozat. Megjegyzi: ezzel együtt is sokkal jobban járt, mint például a ragyogó tehetségű Instítoris Ildikó, akit hasonló szerepéért az ország összes középiskolájából kitiltottak, élete derékba tört. Fazekas Lajos hasonló nevű édesapját, a kapitányt is meghurcolták: a bőrkabátosok rögtön a bukás után megverték, majd halálra, később nyolc évre ítélték, aztán egy ügyvédi bravúrnak köszönhetően kevesebb, mint két év letöltése után hazatérhetett. Építőipari segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott, végül irodából ment nyugdíjba. A rendszerváltás után rehabilitálták, Makó pedig - 1994-ben - hálája jeléül díszpolgári címet adományozott neki. A kitüntetést Lajos előző nap megbeszélte az édesapjával, aki azt mondta, a nemes érzelmeknek teret kell engedni, hogy a nemtelenek ne törjenek elő. így is történt. A dokumentumfilmet októberben forgatják: a mai gimnazisták megismétlik a felvonulást a Kossuth-szoborhoz, emellett interjúk készülnek az akkori események tanúival, részeseivel. Ebben a szerkesztői feladatokat is vállaló Halmágyi Pál, a makói múzeum igazgatója lesz a stáb segítségére, aki lapunk hasábjait felhasználva máris kéri: aki személyes élményekkel, dokumentumokkal, fotókkal vagy filmfelvétellel rendelkezik a makói forradalmi eseményekről, keresse meg őt a múzeumban. Fazekas Lajos úgy gondolja, a makóiak még mindig őrzik a lelkükben a negyvenkilenc évvel ezelőtti napok méltóságát, tisztaságát, és megidézésúk az egész városra hatással lesz. SZABÓ IMRE - Áldás! - ezzel az ősi köszöntéssel üdvözlik egymást a Maros Kara Tíz nevet viselő baráti társaság tagjai, akiknek ez a szokása éppoly különösnek tűnik, mint a nevük. Az idén januárban alakult közösség nevének azonban jelentése van. A kara szó arra az ősi magyar népcsoportra utal, akik valaha ezen a vidéken éltek. Tudomásuk szerint ők, a kara - azaz fekete magyarok álltak legtovább ellen a kereszténységnek. A tíz pedig ugyanebben a korban közösségi formát jelölt: békeidőben és hadrendben is a jól szervezett, egymásnak segítő, együtt munkálkodó emberek csoportját. Vezetőjük - az első az egyenlők között - a tizedes volt, ebből ered a ma használatos rendfokozat elnevezése is. A többségében kiszombori fiatalokból álló társaságban ezt a szerepet Dömösi Zsolt látja el. Mint elmondta, a közös érdeklődés hozta őket össze: a magyarság eredete, őseink szokásai, életformája mindnyájuk közös szenvedélye. Jó ideje már, hogy gyűjtenek mindent - ismeretet, tárgyi emléket -, ami erről szól, és keresik az olyan közösségek társaságát, amelyeket szintén ez kapcsol össze. Az évek során a régj szertartásokat, a korhű viseleteket éppúgy megismerték, mint a fegyvereket vagy a használati tárgyakat, illetve a korabeli ételek elkészítésének módját. Idén januárban úgy érezték, eljött az idő, hogy továbbadják ezt a tudást másoknak is. A honfoglalás korát idéző öltözékeket készítettek maguknak, és mivel jártasak az íjászatban, a lovaglásban és a hadijátékokban, összeállítottak egy bárki számára teljesíthető hétpróbát. Mint az a kiszombori falunapon is bebizonyosodott, felnőttek és gyerekek egyaránt élvezettel vesznek részt a megmérettetésen. A patkódobás, a kelevézvetés és a kopjásjáték mellett íjászatból és túlökfúvásból is számot adnak a hétpróbázók, de elméleti ismereteiket is felmérik. Számukra követendő példa őseink közösségi élete, ezért nemrégiben egy területet vásároltak a Maros partján, ahol korhű szálláshelyeket építenek majd, olyan tájolással és olyan építőanyagok felhasználásával, mint azt egykor eleink tették. Állattartással, kézművességgel szeretnének ott foglakozni, és időről időre betekintést engednek bárkinek abba, hogyan élhettek elődeink. VARGA MÁRTA Hagyományőrzők a kiszombori falunapon Fotó: Naszradi András