Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-12 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 15. • MEGYEI TÜKÖR- 203 Az olajárak miatt új megoldásokat keresnek Kukoricából is lehet üzemanyag A bokrosi kék szőlő minőségén javíthat az indián nyár Zweigelttel kezdték a szüretet A háromszáz forintos benzinárak sok autóst spórolásra késztetnek. A rohanó világban azonban a gépjármű nélkülözhetetlen. Az eddig háttérbe szorított megújuló energiaforrásokat a világ egyre fo­kozottabb figyelemmel kíséri. Hazánkban a támogatottság hi­ányában nehéz a feldolgozó üzemeket beindítani. Felújítják a Pick régi gyárépületét A téli időszak beállta előtt fel­újítják a Pick Rt. Maros utcai, régi épületének födémszerkeze­tét. Becslések szerint 10-15 milliós a beruházás. MUNKATÁRSUNKTÓL A Pick család első gyára a Guten­berg utcában volt, 1900-ban köl­töztették a szalámiüzemet a Ti­sza-partra. A ma is működő Ma­ros utcai egység törzsépülete több mint százéves, a második torony­épületet pedig több mint hatvan éve építették. A Maros utcai üzemben kisebb-nagyobb állag­megóvó és karbantartási munká­kat folyamatosan végeztek, na­gyobb felújítás azonban több mint tizenöt éve nem történt. A következő hetekben felújítják az épület födémszerkezetét. Első lé­pésként a tetőszerkezetet vizsgál­ják át a szakemberek. - Gondos gazda módjára még a téli időszak előtt elvégezzük a ja­vításokat a tetőszerkezeten ­mondta lapunknak Kovács Lász­ló, a részvénytársaság vezérigaz­gatója. - Vélhetően a tetőcsere­pek egy részét ki kell cserélni. Fe­lülről lefelé haladunk, festésről és további munkákról akkor lehet szó, ha a tetőt megjavíttattuk. Mivel régi épületről és hatal­mas felületről van szó, állvá­nyozni is kell. A vezérigazgató azt mondta, becsléseik szerint 10-15 millió forintot kell költeni a gyáregység állagmegóvására. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélener­gia, a különböző formában meg­jelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Az ener­giahordozók hasznosításához szükséges technológiák rendel­kezésre állnak, de technikai fej­lesztésük még mindig folyama­tos. - Magyarország 2010-ig vállal­ta, hogy az összes energiafelhasz­náláson belül a megújuló ener­giaforrások jelenlegi 3,6 százalé­kos értékét megduplázza, illetve a villamosenergia-termelést te­kintve a megújulókból 3,6 száza­lékot igyekszik elérni az említett időpontig a jelenlegi két száza­lékhoz képest - mondta Marton Attila, a Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület (Cse­mete) környezeti tanácsadója. A rekord nyersolajárak valószí­nűleg jelentősen megnövelik a pálmaolaj, a szójaolaj és az egyéb növényi olajok iránti keresletet biofűtöanyag előállítására. Az ás­ványi nyersolaj helyettesítése növényi olajokkal már jelenleg is gyors ütemű. A szakértő azon­ban úgy véli: Kelet-Európában gyerekcipőben jár a berendezések használata. A beruházások meg­valósításához a hatóságokkal igen nagy harcot kell vívni. - Míg tőlünk nyugatra kiváló­an kidolgozott és jól támogatott rendszerek működnek, addig ha­zánkban az erők elaprózódnak ­mondta a Csemete szakembere. Az üzemanyagárak emelkedé­sének következményeként azon­ban az autósok világszerte kez­dik felfedezni a bioüzemanyago­kat, például a cukornádból vagy kukoricából előállított etanolt. Az etanolgyártás az Egyesült Ál­lamokban és Európában alkal­mazott gabona és cukorrépa ala­pú technológiával 40 dollár felet­ti olajárnál kezd gazdaságossá válni. A kettős üzemű járművek egyaránt futhatnak etanollal, benzinnel vagy a kettő bármilyen keverékével. Az elmúlt években a legnagyobb termelő, Brazília cukornád termésének 45 száza­lékából üzemanyagot állítottak elő. - Mivel Magyarország a meg­termelt kukoricát nehezen tudja értékesíteni, felvetődött, hogy előtérbe kellene helyezni az eb­ből előállítható üzemanyagot. Ennek egy nagy akadálya van: a feldolgozó üzemek telepítése drágább, mint a hagyományos energia esetében. Persze, ha a környezetkímélő megoldások is legalább akkora támogatást él­veznének, mint a hagyományo­sak, akkor versenyképesek lehet­nének ezek a beruházások is ­mondta Marton Attila. CS. G. L. Az idei zweigeltből külföldre is szállít a Bokrosi Borászati Kft. Fotó: Tésik Attila A hegyközségi terület egyötödén termelt zweigelt szedésével kezdődött a szüret a hét végén Boktoson. Acabernet fürtök harminc százaléka még zöld, de az idei évjárat mi­nőségén sokat javíthat a szeptemberi nyár. A bokrosi hegybíró szerint jövőre tovább fog csökkeni a termelők száma és a művelt terület nagysága. Hét végén megkezdődött a szüret a bokrosi szőlőkben. A zweigelt felvásárlását a Bokrosi Borászati Kft. indította be, s mivel több ezer mázsát külföldi piacra szállítanak a 12'3 hek­táron termelt szőlőből, a szedés az igények­nek megfelelő ütemezéssel folyik. A Csong­rádi Bor Kft. egy hét múlva kezdi a felvásár­lást. A hegyközségben készült termésbecslés szerint a tavalyi eredmények felét sem érik majd el az idei mutatók, ráadásul a sok nyári eső miatt a bogyóhéj felrepedt, megindult a gombásodás, ezért számottevő mennyiség­ben rohadnak a fürtök. - A kék szőlők még állják valahogy a sarat, s ha az időjárás így marad, a hónap végén azo­kon az ültetvényeken is megkezdődhet a szü­ret - nyilatkozta lapunknak Kiss István, a csongrádi borvidék hegybírója. - A cabernet harminc százaléka még zöld, de ha huzamo­sabb ideig 20-22 fokos száraz időben érhetne a szőlő, megindulna a cukrosodás, s akkor kelle­metlen helyett közepes évjáratként tudnánk elkönyvelni a 2005-ös esztendőt - tette hozzá. A 870 hektáros bokrosi területből 630 hek­tárt műveltek meg idén a csongrádi gazdák, akiknek száma még mindig megközelíti a kétezret. A tapasztalatok szerint azonban fo­lyamatosan nő a kivágások iránti kérelmek száma. - Ha az unió végrehajtja tervezett elképze­léseit, azaz 2008-ig mintegy ötezer hektárt véglegesen kivon a művelt területek összes­ségéből, környékünkön is sok szőlőt felszá­molnak - vélekedett a jövővel kapcsolatban Kiss István, aki szerint az elöregedett ültetvé­nyek újratelepítésének költségeit kevesen tudják vállalni, ezért a többség fel fog hagyni a szőlőtermesztéssel. B. D. Nincs friss vadhús Szegeden, mireht is csak elvétve Bevásárlókörúton a vad nyomában Vélhetően sokan vannak Sze­geden is, akiknek nagy kedven­ce a vadhús, ami mára szinte teljesen eltűnt a városból. Fa­gyasztott még itt-ott fellelhető, a frissért viszont ötven kilo­métert kell utazni. Speciális, kizárólag vadak húsát árusító bolt már több éve nincs Szegeden. A hentesboltokban egyébként külön engedély kell az árusításához. A vadhúskedvelők szerint a frissen lőtt állat húsa nem mérhető azokhoz a több hó­napja lefagyasztottakéhoz, ame­lyek a város néhány pontján még fellelhetőek. A hipermarketek közül egyedül a Metró árusítja kilós kiszerelés­ben többféle vad húsát - de az is ki­zárólag mirelit formában. A Mars téri csarnok egyik baromfiboltjá­ban találtunk még a városban vad­húst, szintén fagyasztva. - Ősszel és tavasszal inkább vinnék a vad­húst, de mi havonta egyszer ka­punk csak vegyesen mintegy ötven kiló körüli mennyiséget - mondja Török Tibor, az üzlet eladója. Sze­rinte kiszámíthatatlan az emberek igénye, hiszen van, hogy napok alatt elfogy, máskor két hónapig is kitart egy-egy szállítmány. Az üz­letben már csak néhány zacskó vaddisznó és szarvas gulyáshús ár­válkodott a mélyhűtőben, egy-két fácánnal együtt. - Mi nem adtunk ki engedélyt előhűtött hús árusítására, így nem is kapható elvileg másho­gyan a megyében vadhús, mint A vadhúsok rajongóinak a szegedi Mars téren érdemes keresgélniük Fotó: Miskolczi Róbert fagyasztva - hangsúlyozta Tari József, a Csongrád Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellen­őrző Állomás élelmiszer-higiéni­ai mérnöke. Aki tehát friss húsra vágyik, vadászattal foglalkozókat kell ke­resnie - mi is így tettünk. A Dél-alföldi Erdészeti Rt. Békés és Csongrád megyében 28 ezer hek­táron vadgazdálkodással is fog­lalkozik. Vass Sándor vezérigaz­gató elmondta: legközelebb a Szegedtől ötven kilométerre lévő Derekegyházon, „háztól" lehet friss vadhúst venni - vadászati szezontól függően. A kilőtt va­dak azonban csak egészben ­ahogy Vass Sándor fogalmazott: szőrben, bőrben, fej és láb nél­kül, zsigerelve - vásárolhatók meg, nem lehet megbontani őket. A nyúzást csak akkor vál­lalják, ha arra a megrendelő kü­lön megkéri a vadászt. Kisebb mennyiségű friss vadhúst tehát tőlük sem lehet beszerezni. T. R. Keressük Q • •« »» aJ0V0 Európa Vegyél részt az Itthon az Unióban vetélkedőn! A verseny öszdíjazása 1 millió forint és egyéb különdíjak. Minden 1987,1988 vagy 1989-es születésű fiatalt várunk! o A verseny védnöke: Vizi E. Szilveszter az • s A emofte EPP-ED Információ és regisztráció; www.itthonazunioban.hu Dr. Becsey Zsolt európai képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom