Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-10 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 8. «MEGYEI TÜKÖR« 7 Magyarcsanádon rászakadt a mennyezet az orgonára Ha kell, védelem alá kerül a templom Összefogtak a hívek, az egyháziak és az önkormányzat tisztviselői Magyarcsanádon, hogy sikerrel pályázhassanak a református templom felújítására. Az együttműködés keretében - ha a pályázati kiírás megköveteli - a képviselő-testület helyi védettségű épületté nyilvánítja az ima házát. Kicsiny, de aktív közösség a magyarcsanádi reformátusoké, és az Alföldön egyedülálló a falu vallási „összképe", amely a szerb, a román ortodoxok és a katolikusok mellett nem nélkülözheti a kálvini reformáció követőit sem: a négy templom tornya a település „védjegye". Ám az utóbbi években rendkívül leromlott a református templom falainak külső állapota csakúgy, mint belseje, ezért az egyház és a települési önkormányzat segítségét kérték. Lapunk szerkesztőségébe a közösség lelkes tagja, a nyugalmazott építész, Bóbis József hozta a hírt: a korábbi beázások miatt a mennyezet rászakadt az orgonára, ami így teljesen tönkrement. A négy templom közül egyedül itt működött ez a hangszer, csupán ennek felújítása milliós tétellel terhelné meg a közösséget. Az aktivista még elmondta: az előző kormányzati ciklus támogatási rendszeréből sikerrel pályázhattak a kulturális örökség minisztériumához, ebből a legsürgetőbb feladatra, a tető felújítására futotta, további tízmilliós tétel lenne a falak restaurációja, amihez további nyertes pályázat szükségeltetne. Megtudtuk: többen is szorgalmazták, hogy üljenek asztalhoz az egyház és az önkormányzat képviselői, hogy végre egységes akarattal léphessenek fel a kilencvenéves épület védelme érdekében. Szeretnék, ha elsőként helyi védelem alá kerülhetne az épület, ami számos pályázat feltétele. Az egyeztetésre a napokban került sor. - Eredményes volt a találkozónk, amelyen a hívek mellett az egyház képviselőivel is beszélgethettünk - fogalmazott Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere. - Abban megegyeztünk, hogy a közösségnek és a falunak egyaránt érdeke a templomfelújítás, így mihamarabb meg kell próbálni a pályázat benyújtását. Amiben csak lehetséges, támogatni fogja az önkormányzat a gyülekezet kezdeményezését, ha kell, az önerő biztosításában is segítünk. Ha a pályázati feltételek között szerepel, és szükséges, akár már a következő képviselő-testületi ülésen dönthetnek a templom helyi védelem alá helyezéséről, de tudni kell, hogy ez komoly kötelezettségeket ró a tulajdonosra éppúgy, mint a jelentős forráshiánnyal küzdő fenntartóra. I.SZ. A magyarcsanádi református templom felújítására több tízmillió forintot kellene költeni Fotó: Gyenes Kálmán Bodosi Mihály két szegedi évtizede, több mint ötezer műtétje Klinikaépítő és életmentő Gyufaszálnyi vastagságú eret tud összevarrni tizenöt öltéssel. Két, de akár tizennégy órán át is képes műteni. A Pécsett eltöltött húsz év után két évtizede erősítí a szegedi orvostudomány hírnevét - mint az új klinika építője, az idegsebészeti tanszék vezetője, a szakképzés reformjának egyik kidolgozója. Bodosi Mihály professzorral 65. születésnapja alkalmából beszélgettünk. Még nincs reggel nyolc, de már elérjük telefonon Bodosi Mihály professzort a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Idegsebészeti Klinikáján. - A műtőbe indulok - mondja az orvos, aki egy idős, agydaganatos férfin készül segíteni. Az elmúlt két évtizedben Bodosi professzor több mint ötezer műtétet végzett, így szinte naponta mentett meg életeket. Már dél is elmúlt, amikor találkozhatunk a könyvekkel, oklevelekkel, munkájára utaló apró tárgyakkal bélelt és persze a legkorszerűbb számítógéppel felszerelt klinikai szobájában. - A központi idegrendszer sebészete az ember egészét érintő beavatkozás. Ez különleges kihívás, nagyszerű és felemelő érzés, de elrettentő is, mert a legmodernebb , vizsgáló módszerekkel sincs lehetőség mélyen beletekinteni minden egyes funkcióba - összegzi munkája szépségeit és nehézségeit az orvos. Szűkebb kutatási területének eredetéről elmondja, hogy még a pécsi klinikán az úgynevezett elzáródásos kórképek, például az agyi keringési zavarok műtéti megoldásait kereste. Aztán például a 70-es évek elején általa kidolgozott speciális érösszeköttetést mint műtéti eljárást később Németországban, Olaszországban is oktatta. Jó tanárhoz méltóan illusztrálja is mondandóját: a fotókon látszik, amint a gyufaszál vékonyságú ereket tizenöt öltéssel varrta össze. - Az agyról nagyon sokat tudunk és nagyon keveset - ismeri el a professzor a kutató szerepBodosi professzor szerint szépek az idegrendszer szövetei Fotó: Karnok Csaba BEFOGADO BARATOK Kaposvárott érettségizett Bodosi Mihály, Budapesten szerzett orvosi diplomát, Pécsett lett hivatásává az idegsebészet, s 1984-ben került Szegedre. Itt két évtizeden át vezette az idegsebészeti klinikát, de dékánhelyettesként is dolgozott, 2000-től pedig az SZTE Szak- és Továbbképzési Központjának vezetője. A professzor legalább huszonnégy szakmai szervezet tagja, tíz kitüntetés birtokosa. Azt mondja: hivatásán, munkahelyén kívül itteni barátainak köszönheti, hogy otthonra talált Szegeden. körében. Példaként az agy időzített bombáját, az érzsákocskát mutatja be: a cigarettapapírnál vékonyabb falú kitüremkedés lüktet, látszik, amint áramlik benne a vér, de ha felrobban, az katasztrófát okozhat. A stroke más: minden olyan állapotot jelöl, mely hirtelen alakul ki és éreredetű idegrendszeri károsodást okoz. A tudományág történetét is meséli, mikor azt magyarázza: az eszköztelenség miatt például az agydaganat-kutatásban egészen addig nem lehetett versenyképes a magyar orvosi gárda, míg meg nem érkezett a világ más részein 1973 óta alkalmazott komputertomográf (CT|, amely e téren új dimenziót nyitott - Szegeden például 1990-től. Klinikáján munkatársai az idegsebészet újabb területein alkotnak nagyot. S erre Bodosi professzor ugyanúgy büszke, mint arra, hogy Környey Istvánra és Láng Imrére mint kedves tanárára és tanszéki elődjére emlékezhet. - Esztétikai szempontból is szépek az idegrendszer szövetei, az agy különböző metszetei, de még a daganatok is - mutatja a nonfiguratív és absztrakt festményekhez hasonlatos, CT-vel készült felvételeket, a különböző rajzokat Bodosi professzor. Az illusztrációk között föl-fölbukkannak saját rajzai is, melyeket az általa végzett műtétek után készít, rögzítve a sorsdöntő pillanatot. E rajzok többet mondanak, mint egy fényképfelvétel. Szépnek nevezi az idegsebészetet is az orvos. A minősítést azzal indokolja, hogy az idegrendszerben pályarendszerek élnek, s ezek funkciókat hordoznak. Egyetlen pálya sérülése is meszszemenő következményekkel jár - a műtőasztalra került ember életében. Márpedig bárhonnan közelítünk, Bodosi professzor mindig ugyanoda tér vissza: környezetében minden a beteg, az ember érdekében történik. - Az új klinika építésekor egyetemi biztosként felügyeltem a munkát. Fiatal voltam, könnyedén ment, hogy korán reggel operáltam, aztán fölszaladtam a minisztériumba intézkedni, délután hazajöttem és viziteltem emlékszik a nyolcvanas évek végére. Az akkor modern és európai színvonalú épület jelenlegi állaga a bizonyíték arra, hogy sikerűit odafigyelni a részletekre. Az intézményt az akkori legkorszerűbb műszerparkkal szerelték föl, ma is erre támaszkodnak. Délután fél kettő. Megcsörren a telefon. Bodosi professzor türelmesen válaszolgat reggel megműtött betege hozzátartozójának kérdéseire: „...Már az intenzív osztályon ápolják, amint jobban lesz, visszakerül hozzánk, hogy itt épüljön föl..." A nagybeteg az idegsebészeti klinikáról kerül haza, vissza az életbe. ÚJSZÁSZI ILONA Szabó László: Minden cserépdarabhoz történet kötődik, egy-egy emléket elevenít fel Hétvégente padlást takarított a tanyákon Szabó László minden szabad percét lekötötte a használati tárgyak gyűjtése. A szegedi pedagógus négy évtizeden keresztül Trabanttal hordta haza a tányérokat, korsókat és csészéket. Szabó Lászlót szülei kiskunfélegyházi tanyáján már megérintette az elmúlt idők szele. Gyerekkorában játékból fogott ásatásokba a környéken, és már akkoriban szerencsés kézzel tapintott rá rejtélyes földalatti kincsekre. Tanulmányai Szegedre vezérelték és itt ragadt. A régi használati tárgyak pedig végképp rabjukká tették. Korsók, tányérok, csészék - Biológiát és földrajzot oktattam az újszegedi Csikós-iskolában, hétvégeken és szünetekben I I I I pedig Trabantba szálltunk a családdal - emlékezett a nyugdíjas pedagógus. - Amíg ők lubickoltak a Balaton-parton vagy kirándultak, én felfedeztem a környékbeli tanyákat. Ahogy a feleségem hívta: takarítottam a padlást. Mindenféle használati tárgyat összeszedtem, részint saját gyűjteményem gazdagítására, részint pedig cseretárgynak. így duzzadt egyre a korsók, tányérok, csészék és szenteltvíztartók hada. Szabó László a cseretárgyak közé vette fel a dupla példányaikat és olyan kevésbé értékes darabokat, mint amilyen a Kass Szálló varrodájában szolgált varrógép. Szegedi fakulacs A költözések megrostálták a gyűjteményét, de az igazi ritkaságok végleg Szabó László szívéhez nőttek, mint a nagy árvízből kimentett szenteltvíztartó VeroA szegedi fakulacs negyven éve lett Szabó László gyűjteményének első darabja Fotó: Frank Yvette nika alakja. A törött figurákat pedig saját kezűleg restaurálja a mára remegő kezű cserépgyűjtő. - Elsőként egy szegedi fakulacs került hozzám, majd egyre-másra követték a mázas tányérok, csuprok, bödönök és csészék. Bejártam ér-tiik az országot, legtöbbjüket innen a megyéből, Vasból és Sárközből hoztam haza említi a lelőhelyeit. Néhol szívességet tett vele, hogy elhordta a kiselejtezett lomot, de a kirakodóvásárokban fizetni sem volt rest az igazi különlegességekért. Máskor meg magával vitt egy rakás hétköznapi fehér porcelántányért, és ahol azt látta, hogy a macska eszik valamilyen régiségből, rögtön kicserélte az etetőjét. Egy féltve őrzött butéliamenyecskének Szentesen talált rá a párjára. Eredeti gazdája nem akart megválni a díszes pálinkatartótól, hát Szabó László elvitte hozzá az ő cseréplánykáját - ketten kérték meg a mázas legény kezét. Bokályban bor, butéliában pálinka A bokály és a butélia más és más - forgatta míves gyűjteménye ékességeit Szabó László. Szakkönyvekből és Bálint Sándortól tanult közös gyűjtőútjaikon. A bokály bor vagy víz tárolására, a butélia pálinkának való, ugyanakkor dísz is. A habán kancsók egy felvidéki népcsoporthoz tartozó fazekas keze nyomát őrzik, és az elmúlt kétszáz év alatt szürkült be - ezért patinás. A szegedi Palotás János mester korongjáról az utolsó zöld Miska-kancsót mentette meg 1938-ból. - Ezek jelentik számomra az igazi örömöt. Köztűk, velük élek. Minden cserépdarabhoz történet kötődik, egy-egy emléket elevenít fel. Nekem ez jelenti az értéket. Tanítványaimban és a lányaimban is ezt igyekeztem plántálni. Ahogy annak idején a tanítóképzőn Szlabóczky Emil tanárom megértette és megkedveltette velem a művészet szeretetét és a hétköznapi tárgyak tiszteletét. DOMBAI TÜNDE llll megmutatjuk mindenkinek! VARJUK 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! : I Ifo/ohhtthu iiifg/elt'nlijjtik! wllf Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Oivasél 4 megjeíenéiktí a bekiiidő egyetértésén kivitt e képen iátbaló svemétv {kiskorúaknál a törvényes képviselő) kouájáreíása sritkséges. dhmagyarország délvilág A DÉLMAGYARQRSZAG ás a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T Partner (íuami ZNM&FK* tanjcwdó uernéfyz«* VNTAMLÓ A Quami Személyzeti Tanácsadó munkatársát keres építőipari, kereskedelmi profilú megbízója számára TERÜLETI KEPVISELO pozícióba j Feladat * kapcsolattartás, értékesítés, új partnerek felkutatása Ideális jelölt « dinamikus, önálló munkavégzésre képes. 0 kereskedelmi tapasztalattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (Építőipari területen szerzett gyakorlat előny, de nem feltétele a jelentkezésnek.) . iiáiilat: 0 versenyképes jövedelem (fix+ jutalék) Pályázati anyagát a 6726 Szeged. Szent-Györgyi Albert u. 2. vagy a i|uamúf tiszanet.hu e-mail cimre várjuk