Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-08 / 210. szám
• MEGYEI TUKOR« CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 8. A pitvarosi V. Roszkos Magda fest és csuhébabákat készít Az alkotás gyógyította meg V Roszkos Magda alkotásaiból kiállítás nyílt Makón Fotó: Karnok Csaba Az alkotás örömének, s persze családjának köszönheti csodálatos gyógyulását egy pitvarosi amatör festő- és csuhészobrász. Aki mélyponton van, kezdjen el olyannal foglalkozni, amivel addig nem - mondja V. Roszkos Magda, akinél a recept bevált. A Békéscsabán született V. Roszkos Magda huszonöt éve él és alkot Pitvaroson. Éppen tíz évvel ezelőtt, egy súlyos betegség miatt újra kellett tanulnia szinte mindent, meg a járást is. Az ágyhoz kötve kezdett a festészet iránt érdeklődni. Autodidakta módon tanult, könyvekből ismerkedett a képszerkesztés szabályaival, stílusokkal és rajzeszközökkel. Sorra kipróbálta a különböző technikákat, mindmáig az olaj és a pasztell a legkedvesebb számára. Úgy gondolja, az, hogy újra lábra állhatott, ennek a munkának köszönhető. A gyógyulás érdekében később hosszú sétákat is tett férjével, és ezekről a természet szépségét úgy vitte haza, hogy közben nem bántotta azt, csak lefestette. Olajjal kezdte, aminek az élénk színei ragadták meg figyelmét, majd az üvegfestészet következett, most a pácképek felé fordult, ahol egyazon szín hígítása és töménysége adja a különböző árnyalatokat. A festészet mellett később kukoricasziromból kezdett szobrocskákat készíteni. Ezt sem mástól tanulta, a saját fantáziáját és kézügyességét használja. Egy séta alkalmával a szél egy kukoricaszirmot sodort elé, és a csuhé törtfehér színe, selymes tapintása megigézte - gyűjtögetni és alkotni kezdett. Hogy szobrocskáit egyedivé varázsolja, papírruhákba öltözteti őket. A kompozíciókban megörökített mozdulatok és maguk a témák az élet egy-egy pillanatát mutatják meg; közel negyven különböző életképet örökített már meg eddig a kenyérsütéstől a lekvárfőzésig. A női alakok mellett a bibliai történetek is visszatérő elemek a csuhékompozíciókban. Az elmúlt hét évben folyamatosan voltak kiállításai, főleg Békés és Csongrád megyében, de külföldre is eljutott munkáival: Cseh-, Német-, és Franciaországba, Törökországba, Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. 2002-ben a Szegedi Nemzetközi Kézműves Fesztiválon alkotásai az Év Kiállítója díjat hozták el. Most közel negyven képet állított ki a makói József Attila Városi Könyvtárban. Egyik nagy álma, hogy portréfestészetben is kipróbálja magát. DÉKÁNY DÓRA Kiköltöznek a helyszínekre, hogy együtt lélegezzenek az ott élőkkel Várossá pályázták Sándorfalvát Sándorfalva várossá nyilvánításának pályázatát Volford László, a Step & Vals Consulting Kft. ügyvezetője és társa, Katona Ildikó írta. A Szegedhez közeli települést augusztusban várossá avatták, akárcsak Abádszalőkot és Kcmecsét - szintén Volfordék pályázatának köszönhetően. Mindez még csak az idei esztendő első felének mérlege. Idén 15 település várossá nyilvánítását szentesitette aláírásával a köztársasági elnök, közülük három aspiráns pályázatát - Sándorfalváét, Abádszalókét és Kemecséét - a szegedi Step & Vals Consulting Kft. dolgozta ki, eredményesen. A pályázatírással, projektmenedzseléssel, térség- és településfejlesztéssel, üzleti tervek készítésével foglalkozó társaság két vezetője, Volford László és Katona Ildikó eddigi munkáira ezek a sikerek tették fel a koronát, a szakma már rájuk is ragasztotta a városcsináló jelzőt. Volford László elmondta, egy ilyen, a Belügyminisztérium által kiírt pályázatban, amelyet a KSH megyei igazgatója, valamint a helyi közigazgatási hivatal vezetője lát el kézjegyével, „nem lehet lírázni". Sándorfalva készült a várossá válásra, már 2004-ben is beadtak egy pályázatot, ám akkor a csatornázás hiányosságaira hivatkozva elutasították. Idcn újra pályáztak, és ezúttal sikerült. Volfordék Csongrád megyét már úgy ismerik, mint a tenyerüket, hiszen ők készítették el többek között Csongrád kistérség operatív programját, a szentesi ipari park pályázatát, Szegeden a Kálvária ipari parkét, a biotechnológiai Katona Ildikó és Volford László Sándorfalva pályázati anyagával Fotó: Frank Yvette innovációs központ megvalósíthatósági tanulmányát. Egyik munka hozza másikat és egyik eredmény a másikban hasznosítható. Mielőtt például Sándorfalva a városra válásra aspirált, a település rövid- és középtávú fejlesztési terve a Volford-műhelyből került ki. Az SZBK számára készült biotechnológiai tanulmány a mai Biopoliszban él tovább. Abádszalók pedig azért látta el újabb megbízással a szegedi kft.-t, mert korábban Jász-Nagykun-Szolnok megye marketing stratégiájának kidolgozásában vettek részt. S hogy miként készül el egy településfejlesztési pályázat? A Step & Valsnál az a gyakorlat, hogy az anyaggyűjtéshez kitelepülnek a helyszínekre: ott interjúkat készítenek, megbeszélésekre járnak, igyekeznek együtt élni és lélegezni az adott településen élőkkel, ráérezni a szellemiségre, az adottságokra és a lehetőségekre. Eközben alakul ki az a jövőkép, amelybe bele lehet kapaszkodni. Katona Ildikó elmondta, az a tapasztalat, hogy a nagyobb lélekszámú települések az előremenekülést választják, ezért olyan fontos Hartai Tamás a fül-orr-gége osztály új vezetője Hódmezővásárhely után Makón rendel Új, egyelőre ideiglenes vezetője van a makói kórház fül-orr-gégészeti osztálynak. A szegedi Hartai Tamás főorvos gazdag hazai és külföldi tapasztalatok birtokában kezdte meg a munkát a Maros-parti városban. A negyvennyolc esztendős, szegedi születésű Hartai Tamás igen kacskaringós úton jutott el a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház fül-orr-gégészetére. A megyeszékhelyen diplomázott és hosszú ideig a helyi fül-orr-gégészeti klinikán dolgozott; egy időben a patológiai intézetben is tevékenykedett, majd hat éven át külföldön, Németországban és Ausztriában vállalt munkát. Hazatérése óta Kalocsán, Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen gyógyított. Azt mondja, általában olyan osztályok vezetését bízták rá mindenütt, amelyeket szakmai és emberi szempontból egyaránt rendbe kellett hozni, és mindenhonnan úgy távozott, hogy büszkén tekinthet vissza az elvégzett munkára. Makón ilyen problémák szerencsére nincsenek, ám tennivaló azért akad bőven. A Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház fül-orrgégészeti osztálya tizenöt ággyal működik. A betegek ellátásáról Hartai Tamás nagy tervekkel érkezett Makóra Fotó: Szabó Imre az ápolószemélyzet mellett négy orvos gondoskodik. Hartai Tamás elmondta, sok páciens érkezik hozzájuk, illetve a szakrendelőbe, számuk azonban reményei szerint növekedni fog. No nem azért, mert több lesz a beteg ember, hanem mert egy új mikroszkópot a napokban kapnak meg, és az intézmény vezetésétől további kézi műszerek beszerzésére is ígéretet kapott az osztály, ez pedig azt jelenti, hogy bővülhet az ellátandó betegségek köre, az embereknek ritkábban kell Szegedre vagy Hódmezővásárhelyre utazniuk a szükséges kezelés érdekében. SZ. I. M. Nőtt a Hanságiiskola presztízse A szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola a Közoktatás minőségért díj partnerközpontúság kategóriában bronz fokozatot vehetett át. Az oktatási miniszter által kiírt pályázatra 24 közoktatási intézmény jelentkezését fogadták el. A helyszíni szemlén a bírálóbizottság elbeszélgetett a diákokkal, a pedagógusokkal, az iskola dolgozóival és azokkal a gazdálkodókkal, akik az intézménnyel kapcsolatban állnak. Megállapították: a Hansági magas szinten kielégíti a partnerek igényeit, nyitott az újra, innovatív intézmény, rendelkezik az oktatáshoz szükséges minden infrastruktúrával. Keveiné Mészáros Erika igazgató elmondta: a díj nemzetközi szinten is jegyzett, nő az iskola presztízse, ami az intézményen belüli egységes szemléletnek és csapatmunkának köszönhető. számukra a várossá válás, a városi rang. Még ha anyagi vonzata nincs is a címnek, úgy vélik, meglévő minták alapján, hogy a befektetők szívesebben mennek a városokba, mint a falvakba. Sándorfalvára visszatérve a két szakértő kifejtette: a település Szegedhez való kapcsolata megváltozik a jövőben, amiből a nagyváros is profitálhat. Az, hogy Szeged közvetlen közelében urbanizált települések találhatók, emeli a Tisza-parti város rangját. F. K. ji_i j-> _j„j 'J L SÍOMS^Í %MM3âjiÊÀlll