Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 1. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Reváns A hőség elől a strandra menekültünk. A medence mellett roma asszonyok ették a dinynyét, gyerekeik szépen eljátszottak egymással: a nagyobbak úszógumin tologatták a kisebbeket. - Dobom! - kiáltotta egy ötéves forma. Először nem tudtam, hogy nekem szánja a gumilabdát, aztán, hogy mellettem toccsant a vízben, fogtam és visszahajítottam neki. Játszottunk még egy kicsit, aztán a gyerek az anyai szóra hallgatva ivott egy kis vizet. Később leült mellém a lépcsőre ropit majszolni. - Kérsz ' - kérdezte. Kértem. Csendben eszegettünk, majd beszélgetni kezdtünk. Kisvártatva édesanyja gázolt a vízben felénk. Mérges volt. - Megmondtam már, hogy gyere innen! Nem kell itt se beszélgetni, se bénázni ezekkel. Ha nem viselkedsz szépen, hazamegyünk - ragadta el mellőlem a tiltakozó kisfiút. Rosszulesett. Reváns volt ? NY. É. Gyakorlati tanácsok és jó szó a szülőknek Down-dada, segítő szolgálatban A deszki Kovácsné Patyik Gabriella első gyermeke Downszindrómával született 1991ben. Néhány évvel később az édesanya a Down szülői szolgálat dadája lett, azóta segíti a hasonló sorsú családokat. A deszki Kovács házaspár 1991 -ben várta első babáját. A terhesség problémamentes volt, az édesanya, Kovácsné Patyik Gabriella részt vett az összes kötelező szűrésen. Mégis csak a baba megszületése után tudta meg: Réka kromoszóma-rendellenességgel jött világra. Bővebb tájékoztatást nem kaptak, csak a zárójelentésen olvasták, hogy a kislány vélhetően Down-szindrómás, ráadásul szívbetegséggel született. Nehéz hónapok következtek rájuk. A baj összeköt - Egészséges babát vártunk, nagyon boldogok voltunk, hogy megszületik az első gyermekünk. Amikor megtudtuk, hogy Réka nem egészséges, tanácstalanok és elkeseredettek voltunk a férjemmel, azt sem tudtuk, hova forduljunk. Végül a nemrég elhunyt Tekulics Péter professzor állt mellénk, elküldött minket Budapestre, a szabadsághegyi gyermekgyógyintézetbe, ahol Rékának gyógytornát írtak elő. Két évvel később, 1993-ban egy másik deszki családnál is Down-baba született. A helyi védőnő Gabrielláékhoz küldte a szülőket, mondván: meg tudják osztani tapasztalataikat, gondjaikat. Gabriella életében ez sorsfordító esztendő volt: ettől kezdve nyitott szemmel járt, s ha Down-kóros Kovácsné Patyik Gabriella beteg gyermeket nevelő családokat segít Fotó: Schmidt Andrea gyermeket látott az utcán, a fodrásznál, szóba elegyedett az anyukákkal. Később a szegedi Boldogasszony sugárúti fejlesztő bölcsődében - ide jártak a Down-szindrómás gyerekek - más szülőkkel is megismerkedett. Ott hallott arról, hogy Zánkán tartja találkozóját a Down Alapítvány, amely később létrehozta a Down Dada Szülői Szolgálatot. Családterápia - Egy Down-gyerek születése nagyon nagy trauma, a családot is gondozni kell. Erre pedig egy másik család a legalkalmasabb magyarázta Gabriella. - Ismerősök adják tovább a dada telefonszámát. Amikor családlátogatásra megyek, nemcsak 14 éves Réka lányom jön velünk, hanem a 12 éves fiam, Kornél, és a férjem is. Úgy látom, az édesapáknak nagyon fontos, hogy egy másik, hasonló helyzetben lévő férfival beszéljék meg gondjaikat. Gabriella Szegeden laboraszszisztensként dolgozik, önkéntes dadaként nyolc Csongrád és Békés megyei családdal tart kapcsolatot. Nem csupán a Down-baba szültése okozta traumát segít feldolgozni a családoknak, gyakorlati tanácsokat is nyújt nekik. Nincsenek egyedül - Elmondjuk a szülőknek, hogyan juthatnak közgyógyigazolványhoz, ingyenes parkolási igazolványhoz, gyermeknevelési támogatáshoz, hova vihetik a gyermeket korai fejlesztésre, gyógytornára, bölcsődébe. Az asszony még most is úgy látja: a gyermek'születése után az intézményekben nem kapnak elegendő felvilágosítást a szülők. Ezért a szolgálat azt szeretné, ha a dadák már a kórházakban, klinikákon találkozhatnának a Down-gyermekes szülőkkel. A legfontosabb ugyanis, hogy érezzék: nincsenek egyedül. - Egy sérült, fogyatékos gyermek az egész család életét megváltoztatja. Réka születése után megerősödött a kapcsolatom a férjemmel, aki nagyszerű ember. Kornél fiam védi és félti Rékát, számára természetes, hogy a nővére nem olyan okos, nem olyan ügyes, mint a többi gyerek. A szolgálat számomra szép feladat, s ha visszatekintek a Rékával töltött elmúlt 14 évre, csak azt tudom mondani: neki köszönhetően lettem jobb, értékesebb ember. NYEMCSOKÉVA Csak akkor érdemes operettet játszani a Dóm téren, ha olyan ötletesen hoznak létre egy produkciót, ahogyan most Alföldi Róbert tette a Csárdáskirálynővel. Az is bebizonyosodott: Kálmán Imre örökzöld muzsikája felveheti a versenyt a mai musicalslágerekkel, ha nagy formátumú előadók szólaltatják meg, akik képesek megtölteni élettel, tartalommal. Alföldi Róbert visszahozott valamit az operett jó értelemben vett kedves romlottságából. Csárdáskirálynő-produkciója ízléssel ötvözte a francia operett iróniáját, a magyar temperamentumával és a bécsi romantikájával. Az orfeum a polgári morfium - állította Kosztolányi, aki a nevezetes műintézményről találó jellemzést hagyományozott az utókorra: „Az orfeumról jó családokban, tiszta lányszobákban afféle huncut somolygással szokás beszélni, mint a vágyak netovábbjáról, a bűnök ördögi csiklandásáról, a tilosról, melyet nem szabad megízlelni a halandónak, különben megmérgeződik és elpusztul." Ezt az életérzést, korhangulatot idézte fel Menczel Róbert és Selmeczi György fémkorlátokból, lépcsőkből és villanykörtés „világítótornyokból" felépített, egyszerű szerkezetű, mégis rafinált és látványos díszlete. A Csárdáskirálynőben mindig Szilvia belépője adja meg az alaphangot. A sanzonettet Rálik Szilvia keltette életre, aki igazi díva, mindent tud, amit a szerep megkíván. Pávatollas pártában, mézeskalács szívet mintázó piros ruhában úgy lépett a publikum elé, mint az orfeum királynője. A parádés jelmezben - miként a páva a magyar népköltészetben - szinte az örök szerelem jelképeként jelent meg. Rálik tökéletes hangú primadonna, ugyanakkor hitelesen eljátszotta azt a különös figurát is, akit Alföldi csöppet sem idealizált, sőt nagyon is hús-vér, a megszokottnál dögösebb, naturálisabb karakternek képzelt el. A másik női főszereplő, a Cecíliát alakító Hernádi Judit Kosztándi István koncertmester finom hegedűkíséretével búgó hangon, egy élet tapasztalatát belesűrítve keserédesen énekelte a Hajmási Péter, Hajmási Pált. Nagyszerű komika, mindig bejöttek a poénjai. Az utolsó kép igazi jutalomjáték volt számára, miközben türelmesen viselte Gyarmathy Ágnes art deco stílusban megálmodott mutatós, bohókás sellőjelmezét, ami a mozgást igencsak megnehezítette. Már a színre lépéskor nagy taps köszöntötte a Miska pincért játszó Bodrogi Gyulát, aki mindvégig a legbiztosabb humorforrás maradt. Beszólásai, kifejező gesztusai rendre nevetésre ingerelték a közönséget - különösen, amikor a végén békát formázó úszógumival a hasán jelent meg. Edvin szerepében Nyári Zoltánt hallhattuk, aki jó megjelenésének, biztos és szép hangjának köszönhetően ideális bonviván. Az viszont már meglepetés, hogy az operettben először fellépő Stohl András szenzációs táncos-komikus: nemcsak zseniálisan mozgott és bohóckodott, hanem éneklése sem keltett hiányérzetet. Mindez nem mondható el Bartsch Katáról, aki nem volt túzrőlpattant Stázi, hiányzott belőle a bájos, kislányos elevenség és életszeretet. „Húzzad csak kivilágos virradatig..." - énekelte fürdőköpenyben, tapskísérettel a strandon játszódó utolsó felvonásban Gregor József, aki bölcs humorral adta Leopold Mária herceget. Gálffi László hősiesen megküzdött Kerekes Ferkó szerepével, de ebben a műfajban kevés a profi színészi játék, énekelni is tudni kell. Silló István vezényletével odaadóan, könynyedén, stílusosan muzsikált a Szegedi Szimfonikus Zenekar, és a lelkes kórussal együtt a színpadi játékból is kivette a részét. Mozgástervezőként Király Attila jegyezte a produkciót, akinek különösen Bónit, Szilviát és a kart sikerült jól táncba vinnie. Alföldi Róbert és alkotótársai rengeteg ötlettel és átgondolt koncepcióval állították színpadra a Csárdáskirálynőt, amely a cukormáztól és a szépelgéstől megszabadulva egyes jelenetekben már-már zenedrámai magasságokba szárnyalt. A publikum értékelte a különleges ötleteket, a repülőgépet - a konfettiszórás nem jött össze - és az úszómedencét is. A produkció mégis inkább azért aratott megérdemelten nagy sikert, mert kivételes egyéniségek magas hőfokon, valódi érzelmeket mutattak meg benne, ugyanakkor humorral, iróniával leplezték le az örök emberi gyengeségeket. HOLLÓSI ZSOLT A hegedűvirtuóz fél óra szünet után tért vissza a színpadra a kübekházi operettgálán Mága rosszul lett, az áram elment Stohl András és a lányok Fotó: Karnok Csaba Tizenötezren nézték végig szombaton Magyarország legnagyobb ingyenes szabadtéri operettgáláját Kübekházán, ahol Mága Zoltán hegedúvirtuóz rosszul lett előadás közben, és az áram is többször elment. Az ország legnagyobb szabadtéri operettgálájára tódult a nép szombaton. A kübekházi főtér több órával a kezdés előtt benépesült, de senki sem unatkozott, hiszen a négy órakor befejeződött főpróba után zenés produkciók szórakoztatták a várakozókat. Ahogy múlt az idő egyre több külföldi rendszámú autó gördült be a sportpályán kialakított parkolóba. - Európaivá váltunk - jegyezte meg Molnár Róbert kübekházi polgármester, az operettfalu alapítója, amikor leszállt az egyik fiákerról, amivel a fellépőket szállították a színpadig. Mint az elmúlt hét esztendőben, úgy most is óriási volt a várakozás: az óvatosabbak hátukon cipelték a sámlit, hokedlit, karosszéket. Jól tették, hiLovas fogaton érkeztek a szereplők Fotó: Schmidt Andrea szen a későn jövőknek már nem jutott pad. Minden készen állt, hogy felcsendüljenek Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő slágerei. Fischl Mónika adta meg az alaphangulatot Marica grófnőjével, majd Kovácsházi István, Vadász Dániel, Szendi Szilvi és Peller Károly is bemutatkozott. Mága Zoltán hegedűművész húrszaggató játékát és az Angyalokat nagy ovációval ünnepelte a közönség. A gála félidejénél azonban Mága Zoltán odahajolt egyik angyalához, mondott valamit a zenészeknek, és hirtelen elhagyta a színpadot. A néhány méterre álló kocsijához rohant, és vadul keresni kezdett valamit. Bényi Ildikó műsorvezető annyit közölt a közönséggel, hogy a hegedűvirtuóz rosszul lett. Rövid szünetet rendeltek el. - Több koncertem volt a napokban: szombaton hajnali háromig rendeztünk itt a helyszínen, majd délután Gyomaendrődön léptem fel. Kimerültem. Sajnálom - közölte a művész, és tovább kutatott az autójában. Az orvosi szolgálat vezetője, Lóczi Gerda lapunknak elmondta: Mága nem kérte, hogy vizsgálják meg. Az emberek türelmetlenül várták már a folytatást, amikor fél óra elteltével Mága Zoltán újra megjelent a színpadon: „Ahogy látják, élek!" - mondta, s játszani kezdett. Nem sokkal később elment az áram. Ez többször megismétlődött a közel négy és fél órás gálán. - Áramszünet már a Moulin Rouge-ban is előfordult - jegyezte meg a szegedi Csengeri Ottília. A mulató énekes dívája fantasztikus kisugárzásával magával ragadta és elvarázsolta az operettfalu vendégeit. CS. G. L. Megérdemelten aratott nagysikert a Csárdáskirálynő a Dóm téren Hajmási Péter, Hajmási Pál