Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-27 / 200. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2005. AUGUSZTUS 27. Genovai ciklonok sorozata hozta az esőzéseket Szélsőségek a jövőben is Eső után. Régen látott vízözön volt Tápén a hét elején MÁSUTT SZÁRAZSÁG •jj Az éghajlat, az időjárás alakulása mindig számtalan tényezőre vezethető vissza - mondja Koppány György meteorológus, az SZTE nyugalmazott ta­nára. Igaz ugyan, a fölmelegedés kedvez a csapadékkeletkezésnek ­ugyanakkor például Európa nyugati részén nem esett több eső az átlagos­nál, sőt délnyugaton erdőtüzeket okozott a szárazság. Különféle szélsősé­gek az ember - kétségtelen - éghajlat-módosító tevékenysége előtt is be­következtek. Az észak-atlanti áramlás gyengülése azzal is jár, hogy keve­sebb hő érkezik a mérsékelt égövi területekre az óceáni szállítószalagon, s így akár még lehűlés is bekövetkezhet Európában. Úgynevezett genovai ciklonok sorozata hozta az egymást kö­vető, óriási augusztusi esőzé­seket. A globális fölmelegcdés­sel, annak jelenlegi szakaszá­ban, a szélsőségek is együtt jár­nak. A jövőben is számítanunk kell rendkívüli időjárási viszo­nyok kialakulására. A csapadékképződést Magyaror­szágon, amióta a globális fölme­lcgedés megkezdődött, alapvető­en három dolog befolyásolja; az egyik csökkenti a lehetőségét, a másik kettő növeli - hívja föl a fi­gyelmet Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlat­kutatója. E három hatás „küzd egymással", a végkifejletbe azon­ban számtalan, gyakran csak né­hány órán át létező - néha tom­boló erejű - légköri képződmény is beleszól. Ami csökkenti a csapadékkia­lakulás valószínűségét nálunk: maga az a tény, hogy melegszik az éghajlat, mert azt is jelenti, hogy a száraz, napos passzát­szélövezet kissé északabbra to­lódik. S az e sávból még észa­kabbra kinyúló, Magyarorszá­got is elérő anticiklonok gyak­rabban határozzák meg időjárá­sunkat. Ami viszont növeli a csapadékkialakulás lehetőségét - ugyancsak a melegedés hatá­sára -, hogy melegben nő a pá­rolgás, több vízgőz kerül a leve­gőbe, amely aztán kicsapódhat. A magasabb hőmérsékletű leve­gő egyébként is több vízgőzt tud befogadni, mint a hűvösebb, így a keletkező eső is több lehet. A melegedés ráadásul labilissá, felhőképződésre hajlamossá te­szi a lcvegőoszlopot. A fő szabályoktól azonban, számos más tényező hatására, a konkrét helyzet időnként eltér­het. Például: bár az anticik­lon-övezet kissé északabbra hú­zódott - idén augusztusban még­is egymás után sorozatosan cik­lonhatás érvényesült Magyaror­szágon. Mégpedig az Adria felől érkező, úgynevezett genovai cik­loné, a ciklon pedig csapadékot hoz. Hogy miért történt ez, és Fotó: Gyenes Kálmán miért épp augusztusban, mely egyébként jellemzően száraz hó­nap, arra nehéz választ adni. Az bizonyos: rendkívüli jelenségről van szó. Mi várható a következő évek­ben, évtizedekben? Továbbra is számítanunk kell szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásá­ra. Ennek kijelentésében egyéb­ként - fűzi hozzá még a szakem­ber - általában óvatosak a mete­orológusok. A légköri folyama­tok ugyanis olyannyira összetet­tek, hogy még a mai, fejlett szá­mítógépek korában is csak rész­legesen lehetséges minden, szá­mottevő tényező együttes mo­dellezése. F.CS. Utcavizek Az is baj, ha sok van valamiből, meg az is, ha kevés. Hajszálra így vagyunk az esővel is. Évtizednél is hosszabbra nyúlt az az aszály­sorozat, amelyet a bibliai hét szűk esztendő mintájára neveztünk el, volt időnk tapasztalni minden átkát. Nem győztük emlegetni a globáhs fölmelegedést. Aztán se szó, se beszéd, ránk jöttek az eső­ben bőséges nyarak, az is megesett, alig fél órák alatt falvak és vá­rosok rokkantak bele. Ahol csatornáztak már, mi mást mondha­tott volna a mindenért előrángatott polgármester, mint azt, a földalatti csövek nem bírták a terhelést. Ahol viszont utcai árkok­nak kellett volna lenniük, ott meg azok tömődtek el. fői emlékszem rá, kisdiák korunk tankönyve rajzos intelemmel szolgált a fölnövekvő, azóta szépen öregedő generációnak. Segíts magadon, az Isten is megsegít! Pokoh sorscsapás, és isteni segít­ség? Mintha mostanában az első változatból lenne több, és elma­radozna a második. Kezdjük a csatornázottakkal. Amikor a győriek szinte fulákol­tak a nagy vízben, azt nyilatkozta valaki, nem lehet ilyen várat­fan csapás miatt előre megtisztítani minden csatornát. Óriási költség! Hadd hozzam elő a szegedi példát, egyelőre fölhők szaka­dása nélkül. Egész évben látom, olyan szépen dolgoznak a csator­natisztítók, le a kalappal előttük. Csakhogy! Pár évvel ezelőtt megjelent az ablakunk alatt két nagy Faun, háttal egymásnak, mintha nem bírnák egymás szagát, és kotorni, mosatni kezdtek két víznyelő között. Onnantól kezdve már a kicsi eső is akkora ta­vat csinál, talán az orosz mini-tengeralattjáró is katasztrófát szenvedne benne. Van kijárat a másik oldalon is, ott is tisztítot­tak, és tó keletkezik ott is. A tócsacsapdának más biztosítékai is vannak. Mintha az aszfal­tozók rendre otthon felejtenék nikkelezett szemmértéküket, a hajlatok nálunk legtöbbször úgy találkoznak, hogy elgondolkodni megáll bennük a víz. Gyűrje föl a gatyaszárat, aki át akár kelni rajtuk. Az autók meg? Mintha locsolókocsivá vált volna vala­mennyi. Végigszaladtam a mostani esőverte nyárban a fél országot, lát­hattam, országos a járvány. És ahol árkoknak kellene lenniük ? Nyíltszelvényű csapadékel­vezető csatornarendszernek mondja a szakma, ha jól emlék­szem. Megint csak azt mondhatom, az ántivilágban az árok árok volt, és mindenki belátta, neki a legnagyobb érdeke, hogy abban a víz folyni tudjon. Elhiszem, hogyne hinném, nemzedékek jöttek és nemzedékek mentek anélkül, hogy ekkora vizek ömlöttek vol­na a magasságokból, tehát szükség se volt áskálódásra. Most meg láthatom a valóságban is, és házhoz hozza a televízió is, elszeren­csétlenült öregek piszkálnák ki valahai árkaiból a föltöltő posza­dékot. Mit lehet erre mondani ? Még mindig nincsen elég közsegé­lyen tengődő munkanélkülink ? Vagy ásóból és lapátból van ke­vés ? Amíg árokásó gépre nem telik ? Hatalmas a kérdés, nem tudok felelni rá. Csak az utcavizek kia­bálnak utcahosszat, faltól falig. Halljátok meg, emberek! H.D. Erzsi néni szava Gyerekkora óta írni szeretett volna, de családjának sorsa, majd házi­asszonyi teendői miatt csak mostanában jut ideje Németiné Kodrán Erzsébetnek arra, amire mindig vágyott. A Csanádpalotán élő, het­venegy esztendős asszony első verseskötete két éve jelent meg, Egy ránc voltál az Isten homlokán címmel. Most második könyve is meg­jelent a Szegedi Közéleti Kávéház támogatásával. Valójában már gyermekkora óta verselt, de az iskolás korában osz­tályidegenséggcl vádolták a csa­ládját, ezért annak idején nem je­lenhettek meg a munkái. Fiatal­asszonyként a nehéz paraszti munka és a nélkülözés sem segí­tette, hogy tehetségét mindenki­nek megmutassa - de ez a kemény és néha igencsak zűrzavaros hely­zet ihlette első sorban a költőnőt. Családjában mindenki szerette a költészetet: nagyapja például Cso­konai-, Petőfi-, Arany- és lózsef Attila-verseket szavalt neki, pont úgy, ahogy most ő teszi gyermeke­inek és unokáinak. Költészete egyébként igen sokszínű. A ta­nyán és a pusztán eltöltött éveiről szinte minden verse hiteles képet rajzol. Fia javaslatára csak egy po­litikai témájú költeménye került bele a könyvbe: a parasztforrada­lom 56-ban. Erzsike néni még ma­ga sem érzi elérkezettnek az időt, hogy a szerinte amúgy is szörnyen bosszantó politikáról született versek megjelenjenek. Szeptem­ber 11 -ét, vagy a tiszai ciánszeny­A kötet kiadásához a szegcdi Közéleti Kávé­ház nyújtott segítséget Fotó: Gyenes Kálmán nyezést azért megörökítésre érde­mesnek tartotta a kötetben. Mindez persze csak pár morzsa a kötetből. Nyugdíjasként, hatvannégy éve­sen „rengeteg szabadidejét" a régi versek összeszedésére és kötetbe gyűjtésére fordította. Álmatlan éj­szakáin azóta is leül a számítógé­péhez és ír. A versek erős zeneisége különben édesapja nótázásának és cimbalomszeretetének a hatása. Amikor későbbi terveiről fag­gattam, csak ontotta magából az új ötleteket. Csanádpalota törté­netét megírta már, de még nincs megelégedve vele sem a család, sem Erzsike néni, ezért még mindig dolgozik rajta. Egyszer majd talán elkészül ez is. Har­madik kötete - az unokái unszo­lására - csakis a nagymama me­séiből állhat. Németíné Kodrán Erzsébet re­méli, hogy a Hatalma van a szó­nak című kötet is oly közel kerül majd az olvasókhoz, mint az első, amely már a második kiadást éli meg. A könyvet egyébként fia, Limpek László lekto­rálta, az illusztráció­kat pedig sajátként szeretett fogadott unokája, Bálint Anita készítette a versek­hez. Az új kötetet a szerző így mutatta be: „Azoknak az embe­reknek írtam, akik hozzám hasonlóan megmaradtak egy­szerű, dolgos ember­nek, vagy akik lélek­ben még ide tartoz­nak, akik a költészet­ben elfogadják a ter­mészetességet. DÉKÁNY DÓRA Nagyságrendekkel többen szorultak egész­ségügyi ellátásra - az ital miatt - a Kö­rös-toroki napokon, mint a hétvégi csong­rádi borünnepen. Ez máskor is így volt, de most a torokban történt tragédia még job­ban ráirányította a figyelmet erre a kü­lönbségre. A pszichológus szerint a féktelen ivászat általános jelenség a fiatalok kö­rében, az emberi kapcsolatok válságának jele. A gyógyír a családon belüli bizalom, odafigyelés lehetne. Csongrádon nem meglepő a hír: jóval több alkalommal kellett egészségügyi ellátásban részesíteni ittas embereket az augusztus eleji Körös-toroki napokon, mint a hétvégi borünnepen. Az üdülőterületen rendezett buli, mint megírtuk, halálos áldozatot is követelt. A szerencsétlen körülmények kö­zött elhunyt orosházi fiatalember mellett több tizenéveshez is mentőt kellett hívni, annyira rossz állapotba kerültek a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Az egészségügyi szakemberek szerint az esetek zömében a tapasztalatlanság az oka a rosszulléteknek. A fiatalok előszeretettel fogyasztanak tö­mény italt, ráadásul legtöbbször sörrel vagy borral kísérik a feleseket. Rövid idő alatt szeretik letudni az italozást, aminek szin­tén öntudatlan részegség a következménye. Úgy látták, a jobb anyagi háttérrel rendel­kező családok gyermekeinél sűrűbben elő­fordul ez a viselkedészavar. - Talán a jobb hangulat, meg a kevesebb fel­nőtt miatt oldottabb a légkör a tinédzserek számára a Körös-torokban - vélekedett az összehasonlítás kapcsán Tamás. A tizenhét éves csongrádi fiatalember mindkét rendez­vényen részt vett, de egyik helyen sem itta le magát a sárga földig. Persze jutott már el a rosszullétig, de akkor keverte az italokat, mostanában viszont ügyel a részletekre: a borfesztiválon csak három pohár bort ivott. A Vácott tanuló fiatalember azt is bevallotta, ő sohasem beszélt szüleivel a kulturált alko­holfogyasztás szabályairól. - A féktelen ivászat nem egyedi jelenség ­nyilatkozta lapunknak Pacskó Andrea pszi­chológus. - A szülők az anyagi jólét megte­remtését tekintik elsődleges feladatuknak, nincs idejük mesélni, nem játszanak, aztán nem beszélgetnek gyermekükkel. A Csongrádon élő szakember úgy látja, az öntudatlan részegségben végződő buliknak lelki és társadalmi okai egyaránt vannak. Utóbbiak arra az értékvesztésre és -válságra vezethetők vissza, amelynek első alanyai a negyven körüliek, azaz a mai fiatalok szülei. A rendszerváltást követően ők voltak az el­sők, akiket utolért az anyagi jólét biztosításá­nak kényszere, ugyanakkor az erkölcsi ellen­súlyozás elmaradt, hiszen a tudást és az em­beri kapcsolatok fontosságát alulértékelte a társadalom. - Ha nincs otthon beszélgetés, nem esik szó egymás dolgairól, problémáiról, amint a fiatal kiszabadul a családi és iskolai felügye­let alól, kontrollálatlanul ugrik fejest a szóra­kozásba is - folytatta Pacskó Andrea. - Az el­vált szülők kettős nevelése, az érzelmi éhség, a nem megfelelő otthoni légkör, a meg nem értés, a túlzott szigorúság és a következetlen nevelés mind-mind lehetnek okozói a maga­tartászavaros viselkedésnek. Az iskolában már nagyon nehéz hatni a gyerekekre, akik nem hibáztathatok mindenért, hiszen biza­lom, érzelmi biztonság hiányában nem vár­ható, hogy megosszák gondjaikat szüleikkel. Különösen annak tükrében, hogy serdülő­korban saját korosztályuk elvárásainak sze­retnének megfelelni, ezért negatív mintákat is átvesznek - tette hozzá. A szakember szerint odafigyeléssel, a biza­lom megteremtésével ellensúlyozni lehet a médiában is megjelenő torz társadalmi min­ták térnyerését. BÍRÓ DÁNIEL Kevesebb volt az ittas vendég a csongrádi borünnepen Gyakran hívták a mentőt a Torokba Vidámság és rend együtt a borfesztiválon Fotó: Karnok Csaba Buli a Körös-torokban. Együtt mozdulnak Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom