Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-27 / 200. szám

NAPI MELLÉKLETEK , Hétfő SPORTJA, Kedd CV-iR /v T- Szerda £' fOTt JLm@0 JL JLMJÍ \NHJf mmmmmtm JLX JBL. Péntek -' liMliMMMMMMMMMMMMMIÉM —In illMPMM1 I lm WWÁ IMbWÍÍÍIIW^ i i i I rníri l"iriH"l illlllllll 111111111111111 IlllilllilllTlTTTIIOlínilTlMinnmill^íinim ••••••••••••••I SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2005. AUGUSZTUS 27. WWW.DELMAGYAR.HU A POLGÁRMESTER MÁR AZ ALKOTMANYBIROSAGHOZ IS FORDULT Dócnak még jól jöhet, Különleges település Dóc: területének legnagyobb hányada védett, belterülete pedig teljes egészében az. Hogyan tud együtt élni község és természetvédelem? A nemzeti park igazgatóságának munkatársa nem tapasztal sok konfliktust. A polgármester azonban már az alkotmánybíróságot is meg­kereste, éppúgy, mint kormányváltásonként a környezetvé­delmi minisztériumot: vonják ki a községet a védettség alól. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságát Dócon és kör­nyékén Puskás József termé­szetvédelmi őr képviseli. Nagyrészt problémamentes­nek látja a községbeliek és a nemzeti park kapcsolatát. Hét nővér fája - A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben vagyunk a nemzeti parkon belül. A név is jelzi: nemcsak bizonyos élőlényeket, élőhelyeket óvunk itt, hanem magát a tájat, a hagyományos faluképet is - ismerteti. Mint mondja, a környezetből kirívó épületek felhúzását nem enge­délyezik - Európa más területe­in sincs ez másképp a nemzeti parkokban, sőt nem csak ott -, és attól, hogy egy épület nem bontja meg az egységes utcaké­pet, belülről minden kényelmi berendezéssel fölszerelhető. Mi a helyzet a „képből kilógó", pél­dául szocreál jellegű épületek­kel, melyek még a tájvédelmi körzet 1976-os létesítése előtt keletkeztek? Természetesen nem bontatja le őket a nemzeti park igazgatósága, de ha majd a tulajdonos a lebontás mellett dönt, akkor csak az eredeti kör­nyezethez illő stílusú épület születhet a helyén. Emberiessé­gi és tájvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vesz tehát az igazgatóság - halljuk az őr­szolgálat munkatársától. Azt is megtudjuk: az épített környezeten kívül két erdőtí­pust, valamint legelőt és szán­tót is védenek itt. A Bíbichá­ti-erdő hatvan-nyolcvanesz­tendős kocsányos tölgyek, s rit­ka orchideák otthona. A hétfelé ágazó törzsű, óriási szürke­nyárfához, a „hét nővér fájá­hoz" messze földről elzarándo­kolnak a turisták (egyik, törzs­méretű ágát a vihar már letör­te). A gyepterület - részben ős­gyep - nagy hányadát gazdák haszonbérlik. Fönntartásának a legeltetés használ leginkább, így a nemzeti park sajnálja, hogy Dócon a szarvasmar­ha-állomány egyre csökken, de a kaszálást sem akadályozza meg. - A haszonbérlők meg is értik: csak akkor lehet levágni a füvet, ha a földön fészkelő ma­darak fiókái már nincsenek ve­szélyben - mondja Puskás Jó­zsef. Az igazgatóság rugalmas: a gazdák az aszályos években a szokásosnál hamarabb kezd­hetik a kaszálást. így a fűter­més nem vész kárba, és mert ilyenkor rendszerint a költés is hamarabb megy végbe, a ma­dárállomány sem károsodik. Darvak és vegyszerek A szántók védelmére szintén tájvédelmi szempontok alap­ján van szükség - az egykori Pallavicini-birtok nyomainak megőrzéséért -, részint mert ez a terület a vonuló darvak fontos táplálkozó- s pihenőhe­lye. Vegyszerezés itt csak korlá­tozásokkal végezhető, erre postai úton föl is hívta a nem­zeti park a település lakóinak figyelmét - mondja Puskás Jó­zsef, aki uniós mezőgazdasági pályázati lehetőségekről is tá­jékoztatja a hozzá fordulókat. Belovai Pál polgármester Dócon a település belterülete is a nemzeti parkhoz tartozik Dóc megcsinálhatja a szerencséjét azzal, hogy „védett falu". Lehet, majd özönleni fognak ide a turisták, éppúgy, mint most az osztrák falvakba, ahol - hitték volna az ott élők valaha? ­idegenforgalmi nevezetességet jelentenek az alpesi stílusú házak, a hegyi réteken legelő tehenek, a sziklákon a zergék, az égen a szirti sasok. Dócon a hagyományos formájában megtartott alföldi falukép jelentheti a vonzerőt, az orchideás tölgyesek, a da­ruvonulás. Eljellegtelenített, kockaházas alföldi községből van sok száz - Dócból viszont csak egy. szerint ennél sokkal kevésbé idillikus a helyzet. Hosszas lis­tát sorol fel, szemléltetve: sze­rinte mi minden nincs jól. Pél­dául házhely vagy földterület eladásánál a tulajdonosnak minden esetben kérnie kell a nemzeti parktól az elővásár­lási jogról való lemondást. Meg például az emberek fél­nek lekaszálni a házuk végé­nél, a csatornaoldalban, az út szélében a gazt, mert könnyen megbüntetik. - Nincs tájékoz­tatás. Csak ha valaki a nemzeti parkhoz fordul, és jön a válasz, hogy ezt sem szabad, meg azt sem szabad, akkor tudja meg, mi a helyzet - halljuk a pol­gármestertől. Azt is mondja: a sokezres vonuló darucsapatok kárt okoznak a gabonavetésben, s a tulajdonosokat nem kárpó­tolja senki. A hullámtéri erdőt ellepte a vadszőlő, és meg­fojtja a füzeket. A Tisza-gátnak a folyó felőli oldalába pedig fölkapaszkodott a gyalogakác, és rongálja a töltést. A pol­gármester szerint az nem ter­mészetvédelem, ha a tájjal nem csinálunk semmit, mint mondja, a tájat gondozni kel­FOTÓ: SCHMIDT ANDREA lene. Hozzátéve: mindez nem­csak Dócot érinti, hanem Bak­sot is, mely ugyancsak „védett falu", illetve Sándorfalva és Ópusztaszer egy része is a táj­védelmi körzethez tartozik. A polgármesteri fölvetések­kel Tajti László természetvé­delmi őrszolgálat-vezetőhöz fordultunk. - A nemíeti park soha nem akadályozta meg, hogy a tulajdonos annak adja el házhelyét, földjét, akinek akarja - reagál. Hozzáteszi: az elővásárlási jogról való lemon­dásra fölkérés csak egy plusz­levelet kíván a tulajdonostól, amit az ilyen ügyekben közre­működő ügyvéd rutinból meg­ír. Hiányos a tájékoztatás? Pus­kás Józsefet itt mindenki isme­ri, a helyi viszonyokat ismerő, képzett szakember, legjobb közvetlenül hozzá fordulni, ha valakiben kétely merül fel: ter­mészetvédelmi szempontból mi a helyes. Kárt okoznak a darvak a gabonában? - Ha a gazda elkésett a vetés­sel, vagy valamit nem jól csi­nált, akkor a daru tényleg kisze­di a kelő búzát a fölc'ből, gyöke­restül. Ha viszont a gazda szak­szerűen járt el, akkor csak a le­velet csipkedi meg a madár, és legföljebb dúsabban bokroso­dik a gabona. A legnagyobb csapatok egyébként november közepén érkeznek ide, s addig­ra a jól előkészített talajba idő­ben elvetett gabona megerősö­dik. És a nemzeti park, már har­madik éve, harminc hektáron kukoricát vet darutápláléknak, hogy minél kevésbé járjanak rá a gazdák búzájára a madarak. A daru hasznos is a földeken: ösz­szeszedi az apró rágcsálókat, telelni készülő rovarokat - teszi hozzá az őrszolgálat-vezető. Kinek a feladata? Azt is megtudjuk: a hullámté­ri erdők rendben tartása az er­dő vagyonkezelőjének felada­ta. A tájvédelmi körzet terüle­tén a vagyonkezelő az erdőgaz­daság, a nemzeti park igazga­tósága, illetve a vízügy. Ahol a nemzeti park igazgatósága va­gyonkezeli az erdőt, ott irtja is a vadszőlőt közmunkások segít­ségével; ahol más a vagyonke­zelő, annak kell erről gondos­kodni, a nemzeti park igazga­tósága csak azt szabja meg, hogy a vadszőlőirtás ne a ma­darak költésidejében történjék. A töltésre fölkapaszkodott gya­logakác irtása pedig vízügyi fel­adat. Tajti László arra is fölhívja a figyelmet: Sándorfalva és Ópusztaszer esetében nem a tájvédelmi körzet „foglalt el" lakott terülteket, hanem a tele­pülések terjeszkedtek a tájvé­delmi körzet területére, az igazgatóság hozzájárulásával. Egyébként a polgármester ­mint ő maga hangsúlyozza ­nem természetvédelem-elle­nes. Mint ahogyan a nemzeti park vezetése sem községel­lenes. Lehet, nincsenek is tú­lontúl nagy konfliktusok köz­tük, csupán meg kellene be­szélni az ügyeket? FARKAS CSABA ^ 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kértük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! < ,,,^/v/,,/,.­Most már nem k«ik! oinsói Borús A megjelenés­hu e beküldő egyetértésén kívül a képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes kép­viselő) hoziájá­rulása szuksé­ges • Az Ideális macska ÜÉLMAGYAR0RSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. »IV! Ali üßfM1 Q&zalcn fő 5 évesek lettünk Szeptember 29-ig hihetetlen akciókkal és ajándékokkal várjuk minden kedves vásárlónkat! FIGYELJE HIRDETÉSEINKET! 6727 Szeged, Algyői út 31. • Nyitva tartás: h.-p.: 9-18, sxo.: 9-13 Tcl./fax: (62) 462-891, unvw.fantaziafuggony.hu számít liocjf szípit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom