Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-04 / 154. szám

•MEGYEI TÜKÖR HETFO, 2005. JULIUS 4. Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Mm OIMIO! I mgjtleiK (H«i > brártB egttférttun Urál t képen IÍRMIO s»»li jUjkoriMlnil I tónmytt képviselő) tonjjáruUii uskségu DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Nyolc általános Újfent sikerült egy rendkívül átgondolt szabályt megalkotni. Az új KRESZ követelményei között már nem szerepel a kitétel, miszerint jogosítványt csak az kaphat, aki elvégezte az általános iskola mind a nyolc osztályát. Mindössze azt várják el a volán mögé heülőktől, hogy legalább írni és olvasni tudjanak. Igaz is, minek az a sok ész a fejbe, hiszen a magyar közutakon már most is csak roppant képzett, körültekintő, a közlekedés szabályait pontosan ismerő, s azokat természetesen lépten és nyomon betartó vezetők felügyelik a lóerőket. Egy szegedi belvárosi kocsikázás, nem is beszélve mondjuk egy budapesti kirándulásról, igencsak hasonlatos egy élményfürdőhöz (plusz masszázs), amikor elengedhetjük izmainkat, békésen fütyörészhetünk. Mert hát mi mást is tehet az a magyar, aki nagyon büszke az országában jellemző, csakis piros pontokkal jutalmazható közlekedési morálra. Bízom benne, szavaimból kihallották az iróniát. Hiszen mindenki tudja: hetente tucatnyian halnak meg az utakon. Úrvezetők káromkodásától hangos minden útkereszteződés. Az utakon kiéhezett, vad hordákhoz hasonlatos csoportok üldözik egymást, mit sem törődve mások és maguk testi épségével. Éppen ezért sokan úgy vélik, ennyi - már elnézést a kifejezésért - útszéli bunkóság közepette sokkal inkább egyetem, mintsem az analfabétizmus határa felé kellene terelgetni mindazt, aki kocsiba ül. Ugyanis az autó, különösen a kétszáz kilométeres száguldásra is képes, ezernyi kütyüvel felszerelt autó nagyon is veszélyes üzem, aminek vezetése alapos felkészültséget követelne meg. De mit tudunk mi, utakon halandók az uniós szabványokhoz igazodó (merthogy a „No 8" szabály a fejlett Európa találmánya) rendeletalkotók optimizmusáról. Akik már látják, amit mi, egyszerű kocsik elől ugrálók észre nem vennénk: a túlzott szabályozottság csak árt a közforgalomnak. És eljöhet még az idő, amikor már az is elég lesz, ha a vezetésből vizsgázó a lámpa piros fényét meg tudja különböztetni a zöldtől (a sárga pluszkérdés lesz a csillagos ötösért), s legalább a vizsga idején nem feszítővassal nyitja ki az ajtót, mert tudja, miért találták fel a kulcsot. Ha lehetek túl követelőző, egyet azért kérnék: a számok, igen, a számok ismeretét talán mégiscsak meghagyhatnánk a követelmények között. Hogy egy hétvégi baleseti statisztika hallatán a minek ide nyolc általános típusú vezető is ki tudja számolni, mondjuk tizenegy halálos, nyolc életveszélyes és harminchat könnyebben sebesült, az összesen mégis hány sérülést jelent. S ahogy fejlődik közlekedési tudatunk, az sem árt, ha ezt a számot mihamarabb megtanulják megszorozni kettővel. Sofőrök, rendeletalkotók egyaránt. BÁTYI ZOLTÁN Vidám szatymazi lakodalom - szomorú időben Az olaszrizling volt a kerítő Akár az Antarktisz kutatóival is beszélhetnek a Maros mellől Makóról is elérhető az összes földrész Egy percrc sem tüntette cl az cső a mosolyt a szombaton Szatyniazon házasságot kötött Dávid és Judit arcáról. A valódi tanyai, sátras lakodalomban eldőlt, hogy ki lesz az úr a háznál, és megtudtuk azt is, milyen a jó (clcscg. - Ez hihetetlen - gondolta Horváth Dávid, amikor szombaton hajnali háromkor arra ébredt, hogy szakad az eső. Dávid aznap délután nősülni készült, a 150 fős vendégsereget menyasszonya, Dorogi Judit • szüleinek szatymazi tanyájára hívták, amelynek udvarán már állt a sátor, és amelyhez több kilométeres - addigra felázott - földút vezetett. - Ez hihetetlen - gondoltuk mi is, ahogy az említett tanyára igyekeztünk, és megláttuk a sárban elakadt ezüstszürke autót, benne az örömanyával. A mentésen többen dolgoztak, de a vőlegény édesanyja nem ért rá, ezért a sártenger közepén autót váltott, nehogy lekésse a kikérőt. A hatalmas fenyvesekkel, szőlővel benőtt, kerítéssel körülvett muskátlis tanyán azonban senkit sem zavart az özönvíz: a zenekar muzsikált, a szakácsok - reggel fél nyolc óta - a bográcsok felett görnyedeztek, a vőlegény pedig bebocsátásra várt. A szerelem által le van győzve minden - A szerelem által le van győzve minden - közölte a vőfély, amikor Dávid átszakította a jelképes krepp-papír korlátot, és megtalálta esernyő mögé rejtett mosolygós menyasszonyát. - Úszólecke, rali, kalandtúra viccelődtek a vendégek, ahogy a kocsisor felkerekedett, hogy a szatymazi művelődési házba kísérje a polgári, majd a római katolikus templomba az egyházi esküvőre a fiatalokat. - Az egyházi és polgári esküvő között ég és föld a különbség - közölte a pap, mert a templomban köttetett holtomiglan-holtodiglan kötelez, a polgári eskü pedig sokszor untomiglan-untodiglan szól. Dávid és ludit megesküdtek az előbbire, és ahogy egymást nézték, senkinek sem lehetett kétsége afelől, hogy be is tartják. Fekete kutya, fehér kutya A fekete és fehér kutyák által őrzött barátságos tanyára viszszaérve Judit dobálózni kezdett: először cukrot és aprópénzt szórt a vendégeknek, majd vörösrózsa-csokrát dobta a hajadonok közé. A zenekar pedig csak húzta - volt lakodalom a mi utcánkban, kiskút, kerekes kút az udvarunkban, Hajmási Péter, Hajmási Pál, és persze a lányok sem voltak angyalok. Amíg az újházi tyúkhúslevesre, a marhapörköltre és a sültekre vártunk, a gyerekek és a kíváncsi újságírók felfedezték a tanyát. Megsimogattuk Csillagot, a lovat, mosolyogtunk a kemencére vigyázó Pokróc nevű kutyán, és megbámultuk a piros szemű nyulakat, amelyeket - a háziakkal ezúton tudatjuk -, mert tábla nem tiltotta, megetettünk. Ki az úr a háznál? A fapadlós, léggömbökkel díszített hatalmas sátorban közben Dávid és ludit a jövőről döntöttek: a vőfélykalácsot markolták meg mindketten, hogy annál maradjon a nagyobb fele, aki a családban majd a nadrágot hordja. Hiába biztatták a férfiak Dávidot, a nők előre tudták az eredményt. Az újember alig néhány morzsát kaparintott meg, míg Judit nevetve emelte magasba a kalács nagyobbik részét. Nyolc óra körül hozták az aranyszínű levest, de a merőkanalakat elfelejtették. - Majd a Himnusz után! - kurjantotta a vőfély, és széles jó étvágyat kívánt a háromfogásos vacsorához, majd a hatemeletes tortához. A pár azonban nem sokáig ehetett, mindig volt, aki táncoltatta őket, ráadásul fogós kérdésekre is válaszolniuk kellett. Megtudtuk, hogy az ideális feleség dolgos, házias és felveszi a tavalyi ruhát, az anyósban pedig akkor kell gyertyát cserélni, ha első rúgásra nem indul. Dávid később mégis jó vőnek bizonyult, és engesztelésül megmosta az örömanya lábát. Hat évvel ezelőtt az olaszrizling volt a kerítő, az hozta öszIudit és Dávid a lány szalagavatóján találkozott először sze Dávidot és Juditot, meg egy szalagavató - tudtuk meg a barátoktól az udvaron. - Azóta is milyen szép pár - tette hozzá cigarettáját elnyomva az egyik fiatalember, majd visszatért a mulatozók közé, hogy le ne maradjon a gyertyafénykeringőről és a hajnalig tartó táncról. Fotó: Gyenes Kálmán - Ma még lesz egy jó nászéjszakám - mondta hajnalban mosolyogva a vőlegény. Am erről mi már nem tudósítunk. GONDA ZSUZSANNA A rádióamatőrök úgy kötnek barátságot éjszakánként az éterben, hogy tudják: ismerősükkel talán sohasem találkozhatnak személyesen. A hobbi régen nagyon népszerű volt, ma - az internet korában, a rádiókészülék magas ára miatt - lassan háttérbe szorul. Pedig akár az Antarktisz kutatóival is lehet így társalogni Makóról, ha nem intenzív a napfolttevékenység. Leginkább az idő szűkössége okoz problémát a makói rádióamatőröknek - vallja Rácz Mihály, a klub vezetője, aki szívesen vállalna olyan munkát, ami mellett akár órákat is az adó-vevő mellett tölthetne. De a délutáni műszakok, tűlörák miatt a rádiózás szerelmesei mind kevesebljct ülhetnek a potméterek elé. Pedig ilyenkor kinyílik az éter. - Megfelelő feltételek esetén bármelyik kontinenssel kapcsolatot tudunk teremteni, a rádión keresztül igazi barátságok is szövődhetnek egzotikus országok lakóival: két klubtagunk is van Amerikából, de szinte az összes országot elértük már a rádió segítségével. Vannak olyan rádiósok, akik kinéznek maguknak egy-egy távoli szigetet, ahova csak azért települnek ki, hogy kapcsolati lehetőséget teremtsenek a többi rádiózó számára - foglalta össze Rácz Mihály. Akár az Antarktisz kutatóival is beszélhetnek, persze ez most nem lenne egyszerű, hiszen a napfolttevékenységek miatt a hullámok terjedésének lehetősége igen korlátozott. Az időhiány mellett a pénzszűke is nehezíti a kicsiny, de lelkes, mindössze huszonegy főt számláló rádiósklub működését. Korábban, amíg az MHSZ égisze alatt működhetett a szervezet, az anyagiak nem jelentettek gondot, hiszen a felszerelést is a szervezet biztosította. Ám most a tagoknak kell gondoskodniuk a műszaki háttér megteremtéséről is, és egy használható rádiókészülék ára az egymillió forintot is meghaladhatja. - A fiatalok körében sajnos egyre kevéssé népszerű a rádiózás, aminek több oka is van. Egyrészt az internet terjedésével csökken az éter jelentősége, hiszen a világhálón keresztül tisztább és egyszerűbb kapcsolatok létesíthetők, másrészt a rádiózáshoz elengedhetetlenül szükséges számos alapismeret, például a morzeábécé elsajátítása, vagy az angol nyelv társalgási szintű ismerete, ezek nélkül ez a sport nem művelhető - mondta a klubvezető, aki még kitért rá: érdekes alternatívát jelenthet a műszaki érdeklődésű diákok számára is a rádióépítés, hiszen sokan az eszközök szerelésével, tökéletesítésével szereznek hírnevet maguknak. A rádióversenyek célja: adott idő alatt minél több kapcsolat létesítése minél távolabbi területek rádiósaival, de a megmérettetéseken való részvételhez rendkívül sok idő szükségeltetik. Makó neves személyiségei közül is sokan tagjai, illetve résztvevői a sportágnak, az egykori klubtársaktól és kollégáktól megtudtuk: a makói ügyvéd, Báron Ferenc is lelkes rádiós volt. Még a Horthy-korszakban kezdett hódolni az éterfürkészésnek, ily módon létesített kapcsolatot a háború után több külföldi sporttársával, köztük egy izraeli rádióssal, akinek segítségével végül is kiutazhatott a mediterrán országba, amikor még ez igen körülményes volt. I. SZ.