Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-04 / 154. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL IliiÉÍ« SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. JÚLIUS 4. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Az áfamérséklés árakat csökkent A kormányzat nyolcpontos adóreformjának legalább fele éreztetné hatását a kereskedelemben és a vendéglátásban. A forgalmi adó mérséklése egyértelműen árcsökkenést eredményez. - Az adóalap első 5 millió forintjáig 16-ról 10 százalékra módosul a társasági adó azoknál a vállalkozásoknál, amelyek legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek tb-járulékot, és semmilyen más adókedvezményt nem vesznek igénybe emelte ki az adóreformterv nyolc lépése közül Martonosi István, a Csongrád megyei Kereskedők Egyesületének titkára. Kedvező változás az iparűzési adó nyereségadós formája, és hogy ez a helyi adónem 2008-ra meg is szűnik. A tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke novembertől 3450 forintról 1950-re csökken, 2006 novemberére pedig véglegesen eltörlik. A tb-járulék 29-ről 24 százalékra csökken. - A minimálbér viszont továbbra is gondot okoz a kereskedelemben és a vendéglátásban - hangzott Martonosi István aggodalma. A vállalkozások jelentős része ugyanis nehezen boldogul, a minimálbért és közterheit rendkívül nehéz előteremteni. A lakosság fizetőképes, azonban a pénzük tekintélyes hányadát az emberek nem itthon költik el: külföldre járnak tankolni és bevásárolni. A befelé irányuló bevásárlóturizmus viszont erősen megcsappant. Az itthoni piacot élénkítené a 25 százalékos áfakulcs 20-ra mérséklése. Az érdekképviselők először 19 százalékot javasoltak, de a titkár szerint a 20 százalékos felső kulcs is elfogadható. - Az árkommandó meghirdetése ellenben újra felkorbácsolja a hangulatot. Néhány hete a pincérek borravalójának adóztatása került szóba, most „Az árkommandó meghirdetése újra felkorbácsolja a hangulatot." újabb árellenőrző ötlettel a miniszterelnök ugyanezt a réteget bombázza. Hiába - jegyezte meg Martonosi. - A kereskedelemben szabad árképzéssel dolgozunk, a példa kedvéért: ha 80 forintért szerzem be a terméket a nagykereskedőtől, importőrtől vagy gyártótól, és 20 százalékos kereskedelmi árrést teszek rá, akkor nettó 100 forint plusz áfába, azaz egyelőre 125 forintba kerül. A döntés nyomán olcsóbb lenne, vagyis elméletileg 120 forint. Ám, ha a 80 forintos partner árat emel, a kereskedő már nem 120-at, hanem többet kér az áruért. Vagyis hiába áll mellette kommandó, a blokkon látható bruttó árból nem derül ki, miért éppen annyi. A piacon uralkodó könyörtelen verseny valódi árellenőrző szerepet lát el, ezért rá kellene bízni a feladatot. Ráadásul a rögzített hatósági áraknak (a stratégiai ágazatokon kívül) semmiféle jogszabályi háttere nincsen. Előreláthatólag az áfakulcscsökkentés 1 százalék inflációs mérséklést eredményez. Mivel a termékcsoportok fele tartozik az érintett 25 százalékos áfakörbe, az előző példához visszatérve: körülbelül 121 forintos árat célszerű tartani. Augusztus végéig folynak az egyeztető tárgyalások. Addig formálódhat az elképzelés az úgynevezett szervízdíj árba építéséről, hiszen az ellentétes, áremelő hatást váltana ki. Vállalkozóink jelentős többsége továbbra sem kérne szervízdíjat, tehát az áfamérséklés árat csökkentene - hangsúlyozta Martonosi István. DOMBAI TÜNDE nyalkotó SMS-rovata kérdésünkre válaszát SMS-ben 06-20/554-2444-es telefonszámra! Ön szerint A kérdése: a hazai vállalkozóknak Ón szerint lehet hasznos, hogy nagy kül- Magyarországból földi befektetők építenek az ezer fürdő országa? ingatlanokat hazánkban? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről ra .caa s^ AKIK NEM BÍRJÁK A VERSENYT, ELTŰNNEK A PIACRÓL Évente hatvan liter ásványvizet iszunk Az elmúlt öt évben csaknem kétszeresére nőtt a hazai ásványvízfogyasztás, tavaly az egy főre jutó éves átlag már elérte a 60 litert. A csapvíz és a szódavíz helyett évről évre több ásványvizet fogyasztunk. Nyugat-európai összehasonlításban azonban még így is jelentősen el vagyunk maradva az uniós országok átlagától. Úgy tűnik, ott jobban megy az ásványvízbusiness. - Az elmúlt évben nem nőtt, de nem is csökkent az ásványvízfogyasztás. Igaz, nem tudtuk megismételni a 2003-as kiugró eredményt, amikor tíz literrel - 50-ről 60-ra - sikerült növelni az egy főre eső fogyasztást az előző évihez képest. De legalább visszaesés sem történt annak ellenére, hogy tavaly későn kezdődött a nyár, és ez bizony meglátszott a fogyasztáson tudtuk meg Bikfalvi Istvánnétól, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkárától. Nyugaton több fogy A szakma ebben az évben bízik a növekedésben, annak ellenére is, hogy az első negyedévben mintegy 8-10 százalékkal visszaesett a forgalom. Ez azonban - mint a főtitkár mondta - szinte minden évben jellemző. Az igazi forgalomnövekedés a második negyedévben indul, a jó idő beálltával, még akkor is, ha - ahogyan a tapasztalatok mutatják - az ásványvízfogyasztás már nem szezonális. - Az első negyedév nem mérvadó, pontosan az időjárás miatt. Ha egész évre vetítjük, akkor nagyjából a tavalyi fogyasztás prognosztizálható - magyarázta a főtitkár. Bikfalvi Istvánné szerint az elmúlt évek azt mutatják, hogy növekvő igény van az ásványvízre, de még mindig le vagyunk maradva az uniós országoktól, holott a fogyasztásnövelés nemcsak üzleti, de egészségügyi kérdés is. A nyugat-európai nemzetek jóval • ÁSVÁNYVÍZFOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON ^^ (1979-2004, LITER/FŐ) 80 60 40 20 o o s s MIÉ • 8 oo ^f Oá o OO" Ol r-. Ol Ol Ol Ol Ol r-. oo oi o f*i Ol Ol Ol o O © O Ol Ol Ol o o o o «—»-»— rn r-j m nj Forrás: GfK Piackutató Intézet több ásványvizet isznak: Ausztriában 90 liter, Németországban több mint 100 liter, Franciaországban 130 liter, Olaszországban 150 liter az egy főre eső fogyasztás. A szakmában úgy vélik, az elkövetkező években az osztrák fogyasztási értéket kell megcélozni és elérni. Ennek érdekében kívánják növelni a fogyasztók bizalmát, s erősíteni a marketingmunkát. A marketing és a buborékok - Tagvállalataink már eddig is igyekeztek egyénileg és a szövetségünk által irányított közösségi marketing eszközeivel is megismertetni a fogyasztókkal a természetes ásványvíz egészségre kedvező tulajdonságait. Ezt a jövőben is folytatjuk. A fogyasztás növekedéséhez persze kellő vásárlóerő is kell - mondta a főtitkár. A szakember a magyarok ásványvízfogyasztási szokásait úgy jellemezte, hogy jobban kedveljük a szénsavas ásványvizet, mint a szénsavmenteset; tavaly a szénsavmentes ásványvizek fogyasztása csak mintegy 25 százaléka volt a szénsavas ásványvizekének. A tendencia azonban változóban van: a buboAZ ÜZLET AZ ÜZLET A világ egyik legjobb üzletének tartják az üdítőgyártást. A semmiből szinte mindent lehet készíteni. Az ásványvizek különösen ebbe a kategóriába tartoznak a hétköznapi vélemények szerint. S bár egész biztosan van benne valami, hogy a világ egyik legismertebb és legértékesebb márkaneve is üdítőgyártót takar, ma már komoly egészségügyi szabványoknak kell megfelelniük a vizeknek. Érdemes elolvasni vásárlás előtt az összetevőket, hiszen a palackokon fel kell tüntetni, hogy „szódát" vagy valódi ásványvizet iszunk-e meg, hogy a nagy meleget enyhítsük. DM-grafika rékos fogyasztása csökken, a buborék nélkülieké pedig fokozatosan nő. A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezenkívül palackozott forrásvíz, ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és különféle ízesített víz van forgalomban. Az ízesítettből keveset vásárolunk A főtitkár eloszlatta azt a tévhitet, hogy a buborékos ásványvíz egészségtelen. Hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid, miután gyenge sav, még az étvágyat is növelheti. Annak azonban okozhat gondot, akinek gyomorbántalmai vannak: nála puffadást eredményezhet. Néhány éve megjelentek a piacon a színezett, aromázott, szamócás és meggyes ásványvizek. Ezekről Bikfalvi Istvánné azt mondta, színesítik a piacot, s bár az aromától az ásványvíz nem lesz rosszabb, mégis az összfogyasztásnak csupán alig 1 százalékát teszik ki ezek a termékek. HELLER LÁSZLÓ Bevezették a „kemény" lejt Romániában BUKAREST (MTI) Négy nulla levágásával immár a „kemény" lej a hivatalos fizetőeszköz Romániában péntek óta. A pénzügyi szakemberek által névértékváltó műveletnek nevezett áttérés az új lejre az átlagpolgár számára abban ölt testet, hogy a másfél évtizedes inflációs folyamat során felhígult és „elmilliósodott" román nemzeti pénznem négy nullát veszít névleges (nominális) értékéből. Az eddigi 10 ezer lejes bankjegy forgalmi értéke a július elsejétől forgalomba került új, „kemény" pénzben 1 lejre csökkent. A kemény lej új bankjegyei formájukra, külalakjukra, színeikre és a rajtuk látható ábrákra nézve csaknem azonosak az eddigi bankjegyekkel, csupán méreteik csökkentek valamelyest. A méretek tekintetében az új lej „rokonul" az euróval. Elemzők szerint a lépés - amellett, hogy segít az infláció csökkentésében - növeli a bizalmat a román fizetőeszköz iránt. A változásnak megfelelően módosul a magyar forint és a román lej értékviszonya. Eddig egy forint bankközi árfolyama szerint 145 régi lej volt. Az új, „kemény" lej forgalomba lépésétől 100 forint (bankközi árfolyamon számítva) csak körülbelül másfél, hozzávetőlegesen 1,45 lejt ér majd.