Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-30 / 177. szám

10 SZIESZTA 2005. július 30., szombat Szárazságot tűrő búza - géntechnológiával Szélsőséges szárazságok és szélsőséges mérvű esőzések jellemzik a beindulófélben lévő globális éghajlatváltozást. Jelenlegi élelmiszernövényeink, köztük legfontosabb kenyérgabonánk, a búza önmagától nemigen tud ezekhez alkalmazkodni. Az az országos program, melyben az MTA Szegedi Biológiai Központja is részt vesz, géntechnológia igénybevételével teszi alkalmasabbá a káros hatások kivédésére a gabonanövényt. - Magyarországra most éppen esős idők járnak, de például Spanyolországban, Olaszországban óriási aszály pusztít. Máskor fordított a helyzet: nálunk ván szárazság, s másutt vízben áll a termés. A hosszabb távú előrejelzések pedig éghajlatunk egyértelmű szárazzá válását vetítik elő - szemlélteti a helyzetet Dudits Dénes professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója. A szélsőségekhez a búzának alkalmazkodnia kell, ha táplálkozásunkban a kenyérgabonának továbbra is meghatározó szerepet szánunk, önmagában a növény nem tudja követni az időjárás ember befolyásolta változásait, ezért további nemesítést igényel, melyben már géntechnológiai módszerek is szerepelnek. .- Majdnem borítékolható: a jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb korlátozó tényezője lesz a vízhiány. A jelenleginél a vizet jobban, hatékonyabban hasznosító bűzafajtákra van szükségünk. Ezen dolgozik az a Nemzeti kutatási fejlesztési program keretében létrejött konzorcium, melynek feladata a jobb szárazságtűrő, illetve kedvező vízhasznosítású bűzafajták előállítása. A konzorciumban meghatározó a szegedi részvétel - mondja Dudits professzor. A fajtajelölteket a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. állítja elő, fölhasználva az SZTE Növényélettani Tanszékének és az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatómunkáját. De - országos programról lévén szó - a gödöllői Mezőalkalmazott dohánynövény transzgenikus változata magas hőmérsékletnek, szárazságnak kitéve még akkor is virul, amikor az eredeti növény már rég elpusztult. A szárazságtűrés fokozása különben azért is fontos, mert a szárazság alapesetben a növény számára nagy stresszt jelent, a stressz hatására pedig sejtjei oxigénkárosodást szenvednek. A fölszabadult oxigén szabad gyökök kölcsönhatásba lépnek a sejt különböző alkotóival, és méreganyagok szabadulnak föl, melyek a növényből készült élelmiszert fogyasztó ember szervezetébe is bekerülnek. De a transzgenikus, a szárazság kiváltotta stresszt jól tűrő búzában aszálykor méregtelenítő hatást kiváltó enzim kezd működni, így a toxin sem a növényt, sem az embert nem károsítja. S hogy a szélsőségesen esős időszakokkal mi a helyzet? Ekkor szintén méreganyagok fenyegetik a növényt és a belőle készült terméket fogyasztó embert - a fuzáriumgomba toxinjai. Itt pedig azt kell megoldani a genomika segítségével, hogy a búzanövény ellenállóvá váljék a gombával szemben. F.CS. A rizs és dohány kiváló kísérleti professzor. A szárazság is stressz gazdasági Biotechnológiai Központ munkatársai éppúgy részt vesznek a munkában, mint martonvásári kutatók. - Maguktól a növényektől kell megtanulni, miként lehet a vizet jobban hasznosítani, s a szárazság okozta károsodást mérsékelni - halljuk a profeszszortól. Az SZBK kutatói, Györgyey János vezetésével, extrém modell - mondja Dudits Dénes di a növényt FOTÓ: GYENES KÁLMÁN szárazságtűrésű búzafajtákat köztük a távol-keleti kobomugi - tanulmányoznak annak kiderítéséhez, hogy ha a növények hosszú ideig víz nélkül maradnak, milyen génjeik kapcsolnak be, kezdenek működni, milyen gének játszanak tehát szerepet a szárazság hatásainak kivédésében. E bűzafajták egyedeinek gyökérzete, ha szárazság van, nem áll le a növekedésben, épp ellenkezőleg: gyökércsúcssejtjeik tovább osztódnak, megnyúlnak, így a növények nagy mélységekből is „föl tudják hozni" a vizet. A rizst is tanulmányozzák az SZBK kutatói. Azt keresik: a Szarvason előállított, elárasztást nem igénylő rizsnek mely génjei teszik lehetővé, hogy az egyébként nagyon vízigényes növény kitűnően gazdálkodjék a rendelkezésére álló kevés vízzel. Ha e géneket el tudják különíteni, és búzába be tudják ültetni, lehetségessé válik a kiemelten „víztakarékos" búza kinemesítése. A rizsnek - és a dohánynövénynek is - egyébként kiemelt szerepe van a növényekkel folytatott kísérletekben: a beléjük ültetett, más növényből származó gének hatása nagyon gyorsan megmutatkozik rajtuk, s az így szerzett tapasztalatokat a búza esetében is hasznosíthatják a kutatók. További példát is említ Dudits Dénes: a Gabonatermesztési Kutató Kht. munkatársa, l'auk János már be is épített az SZBK-ban izolált, nagy szárazságtűrést biztosító lucernagént búzába. A szintén SZBK-s Horváth Gábor kísérletei pedig bizonyították: a gabonanemesítés során modellként Napsugár és a Hóhér (mese felnőtteknek) Már most mondom, ennek a mesének egyáltalán nem jó a vége. Egészen szomorú a befejezés, a csattanó sem az igazi, és nem győz az igazság, a jóság, sőt szerintem ebben a mesében nincsenek jók, helyesek, szimpatikusak, hacsak nem azok, akiket kivégeztek. Na, a lényeg, hogy volt egyszer egy virágzó királyság. E királyságot egy jólelkű és bölcs király kormányozta, aki, akár a spanyolok a bikaviadalt, az olaszok a ropogósra sütött fürjecskéket, vagy a magyarok a disznóvágást, roppant mód kedvelte a kivégzéseket. Az öreg király nemhiába volt népszerű uralkodó. Sok alávaló gonosztevőt lefejeztetett, másokat kerékbe húzatott, az adócsalókat megkínoztatta, és aztán mártották sósavba, mérgező apácanyálba őket, és sűrűn tartottak nyilvános akasztásokat is a palota előtti tulipános, rózsás köztéren. Gyakran ártatlanokat is felakasztottak, mert a halálbüntetés már csak ilyen, néha a legfelkészültebb királyi bíróság is téved. És, figyeljétek csak meg, ártatlanok fölött behúzni a sors függönyét mindig izgalmasabb, mint született gonosztevőkkel tenni hasonlót. Hanem egyszer egy viharos éjszaka különös álmot látott az öreg király. Egy ártatlanul vízbe fullasztott ifjú leány - medvével erőszakolták meg, majd zsákba varrták, kiéheztetett patkányokkal - szelleme jelent meg az álmában, és azzal fenyegette, ha a király újra halálra ítél valakit, hát legott letépi a herélt. Az öreg király szemhunyásnyit sem aludt, egész éjjel remegett, mint a nyárfalevél, mint a hársfalevél, esetleg, mint az akáclevél. Majd megcsiklandozta bajusza végét a reggeli napsugár, a kertben már dudorászott a lánya, aki szokása szerint a legszebb kivégzett férfiak fotóit nézegette. Volt az öreg királynak egy gyönyörű, még hajadon korban bimbózó leánya, egy napsugár szépségű királykisasszony. A király a feleségét már évekkel ezelőtt megmérgezte, mert az nem fiút szült neki. A király később megbánta a dühét, mert ahogy cseperedett a lány, egyre szebb lett, és a kivégzéseket is legalább annyira kedvelte, mint az apja. Mindenki tudta a királyi udvarban, Napsugárt erős érzések fűzik a királyi hóhérhoz, ehhez a fekete csuklyás, déli tájszólásban beszélő, de a halálmódok alkalmazásában felülmúlhatatlan fiatalemberhez. Gyakran sétáltak kézen fogva a palota folyosóin, kint az udvaron, a temetőben. A királykisasszony csillogó szemmel bámulta, ahogy a szerelme felemeli a bárdot, lesújt, majd a testtől elváló, és tovagurulni akaró fejre lép. Ó, és a fiú milyen ügyesen bánt a körömtépő fogóval?! Vagy az a lágy, ugyanakkor érzékien pontos mozdulat, mellyel a tüzes karó hegyét az elítélt alfelébe döfte. Tapsolt a királylány, ugrándozott és kacagott, csókokat hintett a hóhér felé. Ám a szörnyűséges álom után a király úgy döntött, eltörli a halálos ítéletet, nem végez ki senkit többé a birodalomban, s hogy senki előtt ne legyen kétséges, hogy komolyan beszélünk, mindezen gondolatát a 23/1990.(X. 31) AB határozatában meg is tette, törvényre is emelte. Szegény Napsugár nagyon kétségbeesett. Jaj, akkor nem lát már több bélkitépést, megnyúzást, fölnégyelést, kocsi után kötést?! De nem is ez volt a legnagyobb baj, Napsugár csakhamar rájött az igazi tragédiára. Igazi nagy, tiszta szerelem volt az övék a hóhérral. Például a tortúrahelyiségben csodás szerelmi újításokat lehetett bevezetni. Ott volt például á testnyújtó pad, aztán a sok súlyos vaslánc, vaskarika, a különböző nagyságú, mindenféle testi nyílásba dugható piszkafák, a bilincsek és a kampók, ezeket mind használhatták csókolózás, egymás szeretgetése közben. Manapság az ilyesmire azt mondják a finnyásabbak, az ifjak a visszataszító szado-mazo eljárások dlsznóságait terelték a szerelem szent ligetébe. De ha így volt jó nekik?! Napsugár gyakran lekötöztette magát, néha felmerészkedett a kerékbe törő szerkezetre, máskor spanyolcsizmát öltött, így kellett Ót a szerelmének, a szép hóhérnak simogatnia, becézgetnie, csókolgatnia. De, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, a tragédia már bekövetkezett. Miután eltörölték a halálbüntetést, szegény hóhér állástalan lett. Felajánlották, hogy legyen királyi szóvivő, de ő nem fogadta el a kecsegtető lehetőséget Nem csoda, hogy csakhamar búskomorság, mélységes depresszió uralkodott el rajta. Ám hiába is ment volna az udvari pszichiáterhez, az adjunktus szabadságon időzött, így a királyi altatóorvos látott el minden beteget, ő gyógyította a szélhűdést, a gutaütést, az epekövet, a bélcsavarodást, a májzsugort, a pánikrohamot, a skizofréniát, altatással, természetesen, nem is eredményfelenül. - Édesapám, drága édesapám, csak egy icipici kivégzést engedjél már! - siránkozott az apja trónja mellett Napsugár. - Nem, lányom, nem lehet - sóhajtott az agg király, és az álma jutott az eszébe. Megborzongott. - Ki tilthatja meg neked, hogy a... - A lelkiismeretem, lányom - bólintott az öreg király, és persze messze földön híres, burgonya nagyságú heréire gondolt. - Nem volt neked lelkiismereted soha, apus - ámult a kislány. - Ez mondjuk igaz - dünnyögte az öreg -, de potenciám még mindig van - és nem mondott valótlant, hiszen kedves felesége halála óta éjjelenként van vigasza a hálószobájában. Hiába volt minden sírás, rivás, könyörgés és rimánkodás, a királylány nem járt eredménnyel. Migrénes hisztériás rohammal is próbálkozott, hiába. Elájult. Rángógörcsöt kapott. Habzott a szája. Nem, nem, a kegyetlen öreg nem állította vissza a halálbüntetést. Napsugár szerelme, a hóhér pedig csak ült a bástyafokon naphosszat, keservesen sóhajtozott, és bámult maga elé. Hát igen, miféle élet az, ha még egy szalmonellahamisítót se temethet el elevenen az ember. Rongy élet! Semmi élet! Hitvány élet! A lány nem bírta tovább. Egy verőfényes, tavaszi reggelen odaállt a szomorú csuklyás elé. Azt mondta neki, ha nincs mit tenni, hát végezze ki öt. Vágja le a fejét, égesse el, törje kerékbe, tegye úgy, ahogy neki tetszik. A hóhér lassan fölemelte szép, csuklyás fejét. Tekintete megtelt élettel és kíváncsisággal. A lány tovább beszélt. Végül a hóhér bár nem szívesen, de engedett. Hiszen olyan kedvesen érvelt, olyan szívszon'tóan ajánlkozott a lány. Engedett a hóhér, s néhány nap múlva az alkonyati nap sugara megcsillant az emelkedő bárd élén. A hóhér maga vitte szerelme szép fejét az agg király elé. Az uralkodó nem kérdezett semmit. Ültek egymás mellett, szótlanul, mint két barát, sokáig. Aztán az öreg király az igazságügyi miniszter után csöngetett. Az első reggeli hír az volt, a birodalomban újra visszaállították a halálbüntetést. Hamarosan akadt új hóhér is, aki néhány nap múlva kivégezte a régi hóhért, akibe néhány napra ugyan visszatért az élet, de aztán újra búskomorságba esett. Az agg király elégedetten bámulta, hogy az új hóhér felemeli a régi kollégája fejét, majd a palota előtt tolongó népnek mutatja. Aztán, gondolta, pihen egy kicsit, és a hálószobájába sietett. Ám alig húzta be maga mögött az ajtót, szörnyű gurgulázó sikoltás verte szét a palota nyugodt, az igaztalan sorssal már-már megbékélő csöndjét. SZÍV ERNŐ Zalatnay Sarolta is énekel a békéért MII Ismert magyar előadók énekelnek a békéért, tiltakozva a világban eluralkodó terrorcselekmények ellen: a Csak élsz című szám felvételén a börtönből néhány napra kiengedett Zalatnay Sarolta is részt vett. Erdőhegyi Brigitta énekesnő ötletéből valósult meg a Békedal, amelyhez Takács Tamás, Szigeti Ferenc és Kiss Zoltán Zéró, a Karthago zenészei, Szikora Róbert és Délhúsa Gjon énekes, valamint Gyözike, a valóságshow-jából is ismert előadó is csatlakozott. A felvételen - amely Simon Attila és Ferry P. Bedy, vagy ha úgy tetszik, Bedi Ferenc szerzeménye - Zalatnay Sarolta is énekel, akit barátja, Délhúsa Gjon beszélt rá arra, hogy börtönszabadsága alatt részt vegyen a felvételen. A Csak élsz című dallal, és a zene hatalmával szeretnének gátat vetni a zenészek az erőszaknak - olvasható a békedalhoz csatolt közleményben. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Pollack Mihály Műszaki Kar A PÉCSI TUOOMÁNYKGYETKM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI KARA pótfelvételit hirdet Középiskolai érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők részire: Nappali költségtérítéses képzésekre Építőmérnöki BSc Gépészmémöki Környezetmérnök i Műszaki inlönnalika Tclcpülésmémöki Tclcpülésmémöki (egyetemi) Villamosmérnöki Levelező és távoktatás tagozatos költségtérítéses képzésekre Építőmérnöki Gépészmérnöki Műszaki szakoktató Villamosmérnöki Műszaki informatika Akkreditált felsőfokú szakképzésre költségtérítéses fttrmáhan Tclcvízióműsor-gyáitó Felsőfokú végzettséggel rendelkezők rémére: Kiegészítő levelező képzés Építőmérnöki (egyetemi) Tclcpülésmémöki (egyetemi) Csak azoknak a jelentkezését fogadják el. akik 2005-ben nem jelentkeztek, vagy akik a 2005. évben nem nyettek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. Pótfelvételi jelentkezési lapok 2005. július 27-től igényelhetők: 7624 Pécs. Bos/mkány út 2.. tanulmányi csoport Tel.: (72) 503-650(3661 vagy 3663 mellék Jelentkezési lapok beérkezési halárideje: 2005. augusztus 12. Mindkét lapot („A" és ,£") a PTK PMMK tanulmányi csoportjának kell leadni.