Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-29 / 176. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 28. Csongrád megyei mentősök segítettek a román faluban Körte a nincstelenektől Ha szükség lenne rá, Szabó György akár már holnap visszaindulna Romániába Fotó: Schmidt Andrea Segítettek, és cserébe rengeteg szeretetet kaptak a Csongrád megyei mentősök abban a kis romániai faluban, amelyet szinte teljesen lerombolt a há­rom héttel ezelőtti árvíz. A négyfős egység kedden éjszaka tért haza, a szegedi Szabó György pedig tegnap már mun­kába is állt. Hazatért Romániából a négyfős Csongrád megyei mentócsapat, amely az árvíz által földig rom­bolt faluban, Vado Roscában ápolta és oltotta az embereket. Az elcsigázott társaság kedden éjszaka lépte át a magyar ha­tárt, Szabó György tegnap reg­gel 7 órakor már ismét szolgá­latba állt a szegedi mentőállo­máson. A huszonkilenc éves mentő­ápoló elöljáróban azt mondta: amit abban a faluban láttak, azt lehetetlen szavakba önteni. - Aki nem látta, nem tudja el­képzelni, mi van most ott. A fa­lu közel 60 százaléka megsem­misült, de a megmaradt házak többsége is lakhatatlanná vált, hiszen 20-30 centis iszap borít­ja a belsejüket. Némelyik kert­ben még mindig két méter ma­gasságban áll a víz. A meleg és az iszapból áradó bűz pedig szinte elviselhetetlen. A két folyó között fekvő, ezer­fős kis falut kétméteres árhul­lám pusztította el: ilyen maga­san állt a víz mindenhol, mi­után a gát két helyen is átsza­kadt. Heten haltak meg, sok volt a sérült is. Először Buda­pestről érkezett egy mentócsa­pat, hogy segítsen a hontalanná vált embereken, beoltásukkal megelőzzék a járványok kiala­kulását. Ókct váltották a Csongrád megyeiek. A négyfős csapatot a thaiföldi cunami után megalakult, rend­kívüli esetekben bevethető cso­port tagjaiból állították össze, önkéntes jelentkezések alapján. Szabó György volt az első, aki azt mondta: megyek. - Mindenképpen szerettem volna segíteni a szerencsétlenül járt embereken, ugyanakkor hajtott a kíváncsiság is: milyen egy katasztrófa utáni állapot ­magyarázta döntését a fiatalem­ber. Mint mesélte, megérkezé­sükkor már túl voltak a mély­ponton a környéken élők, a két­ségbeesés azonban még kiült rá­juk. - Volt, aki azért kezdte bontani félig megroggyant há­zát, hogy hozzáférjen a ruhái­hoz. Nem volt mit felvennie ­mesélte a mentőápoló. A magyar mentősök naponta reggel 8-tól este 6-ig folyamato­san dolgoztak. A falu főterén álló autójuknál adták be a védőoltáso­kat tífusz és hepatitis ellen, ott kötözték a sebeket. Ha kellett, házhoz is mentek. - A legsúlyo­sabb esetünk egy olyan beteg volt, aki a folyamatos munkától le­gyengült és kiszáradt. Rengeteg kiázott, gennyes sebet és a tűző napon szerzett égési sérülést is el­láttunk. Sok volt a cukorbeteg, a magas vérnyomásos, akik szintén a mi segítségünkre szorultak, hi­szen gyógyszereiket elvitte a víz. A Kárpátokon túli, teljes egé­szében románok lakta falucská­ban nagy szeretettel fogadták a magyar mentősöket. - Volt, aki hálából körtét hozott nekünk, pedig ezenkívül nem volt sem­mije - mesélte a mentőápoló. A körtét elfogadták, de a fertőzés­veszély miatt nem ehették meg. Szabó György azt mondta: megérte kimennie. - Ezek az emberek kedvességet és törő­dést vártak; magam még több emberséget tanultam. Ha azt mondanák, holnap megint in­dulni kell, ott állnék, útra ké­szen. TÍMÁR KRISZTA Elhunyt Ruszt József Hosszan tartó súlyos betegség után szerdán éjjel a Zala Megyei Kórházban meghalt a hazai színházi élet emb­lematikus személyisége: Ruszt József érdemes és kiváló művész, Jászai- és Kossuth-díjas rendező. Pályája során kétszer szerződött Szegedre, másodszor 1988-tól, majd két év után egy színészcsoporttal kivált az itteni társulatból. Zalaegerszeg városától színház- és társulatteremtő tevé­kenységéért 2004-ben Pro Urbe-díjat kapott: az ottani szín­ház 1982-es megnyitásakor - valamint az elmúlt évadban ismét - emlékezetes rendezésben, szegcdi színészek fő­szereplésével állította színre Az ember tragédiáját. Úgy látszik, mégis létezik az a valami, amit úgy hívunk: a sors iróniája. Mostanában, hogy átadták Szegeden a megújult kisszín­házat, és úgy tetszik, visszajöhet bele a kortárs balett, ezer­szer is eszembe jutott a régi-régi éjszaka, a Kelemen utcai színészlakások egyike - talán éppen a táncos Zarnóczai Gizi lakta -, ahol összegyűlt a Ruszt-csapat, meg az Imre-csapat. A szegedi színházban mostoha sorsú színészek meg tánco­sok afféle fáradt haditanácsot tartottak: hogyan tovább? A szegedi színház két leginkább progresszív műhelyének tag­jai egymásra találtak a bajban. Akkor éppen Ruszt fózsefnek és színészeinek állt rosszul a szénája, kifelé a rúdja - vagy hogyan is kell mondani azt a szegedi átokszerű tüneményt, hogy innen mindig el kell menni azoknak, akiknek pedig itt kéne maradniuk Ruszt szerette volna, ha prózai társulatával, amellyel itt való­di színházat csinált, megkaphatja a kisszínházat. Főrendező akart lenni. Szeretett volna némi önállóságot, azért, hogy az or­szágban is példának tekintett alkotóműhelyét felvirágoztassa ­a köz javára. Na, ezt itt nagyon nem értették, legföljebb nagyon keve­sek, azoknak meg semmi szava a döntésekben. A „szegedi 25-ök" - így hívták akkoriban (a rendszerváltás előtt alig pár perccel] az egész országban a szabadságharcát vívó színész­csapatot - vereséget szenvedtek. Elmentek Pestre. Független Színpad, ez lett a nevük. Majdnem hajszálra ilyen sors várt később az akkor Rusztékkal szolidáris balettre - pedig már itt volt a szabadság. Most meg, hogy itt az új kisszínház, és visszajöhet a balett, Ruszt József minden előzetes bejelentés nélkül-el. Végleg. „Örömmel és szeretettel küldöm Magának ezt a kis ki­adványt. Remélem, otthon minden rendben halad, még akkor is, ha mi létezésünkkel már nem katalizálhatjuk a szegedi forrongás felgyorsítását" - írta a kísérőlevélben. Megküldte, „haza", a Független Színpad egy évéről szóló füzetet 1991 februárjában. Úgy emlékszem, meg sem kö­szöntem. És még mi mindent nem köszöntünk meg neki, szegediek. Mit tehetnénk? Borzalmas mondat: őrizzük emlékét. S.E. Az árak 2005. július 29-31 között, a készlet erejéig érvényesek. KIÁRUSÍTÁS A MŰSZAKI OSZTÁLYON AZ ARAK CSAK AZ ITT MEGJELÖLT KESZLET EREJÉIG ERVENYESEK Philips HB 311 szolárium IS 51RIM09Í 19990 Ft 49990 Ft Partner Egy mosollyal több A Belvárostól 12 percnyire Elektromos hűtőtáska 251 C89ÍCFI 9990 Ft Kürtös kőgrill 19990 Ft Vizüabda kapu ymzt 1990 Ft Szögletes porcelán kávéskészlet II rttzei , -Ttftfií! * Super skeet kilövő 8990" v iMia Szögletes Porcelán étkészlet 18 részes M&ft Végre m a kalandokkal tali nyár. és az újdonságokkal teli Nokia 3220-as mobil! A készülék vkxes figurákkal illusztrálja MMS-üzeneteidet. bajivá híváskor lények vibrálnak a csengáhang ritmusában, a készülékre letölthető háttérképek és kiialzávádák harmonizálnak készüléked színvilágéval, és számos további üdhá Ujdonsáührér arra, hogy felfedezd • Beépíted VGA kamera • 65 ezer-színes kijelző • MMS-küldés • Csengéskor lényjelzés Af^nvrZtiOS „Aa IS.V w^a uvazv - «wa« «weu A.1 Hűl s-e..Taaa>e "ve.írigta.«Murt*<ttitwa.il ha.ieiMI.1 Tomi*.>..;*ta> M»fiamM<w> mkw.,.«*. 1 LX11,T-Mrau«MwevmavIV- rrtfclraert••»•nwan+i Lóseűl.0SI/ZSVÍ210 webahop.t-mobile.hu 6724 Szeged, Rókusi kit. 42-64. Telefon: 62/420-594. 30/9527-165 E-mai I: uiwesmai 1 @ t-cmai i.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom