Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-29 / 176. szám

PÉNTEK, 2005. JÚLIUS 29. • MEGYEI TÜKÖR7 Alföldi Róbert Dóm téri Csárdáskirálynője a boldogságról és a keserű boldogtalanságról szól AUGUSZTUS 6.J A Faust az egész világon jó névjegy" VJidnyánszky Attila társulata Eperjessel és Gáspárral játssza a Csokonai-darabot A beregszásziak Karnyónéja Dzsesszhétvége a Muzsikáló Udvarban Alaposan leporolta a Csárdáskirálynőt Alföldi Róbert, aki úgy állította színpadra a Dóm téren Kálmán Imre örökzöldjét, hogy az a mai néző számára is friss és élvezetes legyen. Miközben a színész-rendező eredeti tehetségét Párizstól New Yorkig elismerik, idehaza a Bartók-örökösök betiltatták a miskolci operafesztiválon hatalmas sikerrel bemutatott Kékszakállú-produkcióját. - Kálmán Imre örökösei jönnek a Csárdáskirálynő-bemutatóra 1 - Nem tudom, de nyugodtan jöhetnek. - Mennyire sokkolta a miskolci Kékszakállú-előadás körül kerekedett cirkuszi - Nem sokkolt, csak végtelenül szomorúnak, snassznak és pitiánernek tartom a történetet. A két főszereplőtől, Wiedemann Bernadettől és Polgár Lászlótól olyan erős színpadi jelenlétet lehetett látni, amilyet Kékszakáiiú-elóauások kapcsán csak ritkán. Nem vonom kétségbe, hogy az örökösöknek jogukban állt letiltatni a produkciót, de sokkal tisztességesebbnek tartottam volna, ha az illető úr kijelenti: neki nem tetszett az előadás vagy nem szereti Alföldi pofáját. Ehelyett nevetséges érveket hozott. Szomorú, hogy a jog nem veszi figyelembe a színház, a művészet speciális voltát. Nem azt kérem, hogy jogon kívüliek legyünk, de azt gondolom, nem lehet ugyanúgy kezelni egy művészi értelmezést, mint például egy plágiumot. A színház azért él, azért érdekli az embereket, azért nézik meg ugyanazt a darabot sokadszor is, mert mindig valami mást szeretnének látni. Sajnálom, hogy egy igazi hungaricumot a jogra hivatkozva ki lehet sajátítani. Ezt a Alföldi Róbert rendezés közben a Dóm téren legkeményebb időket idéző cenzúrának tartom. Erotikus töltésű Kékszakállú - Derült égből villámcsapás volt a produkció betiltása 1 Fotó: Gyenes Kálmán - Igen. El nem tudtam képzelni, mi baj lehet vele, hiszen a szó nemes értelmében a legkonzervatívabb, a legtisztább, a legkevésbé „furcsán" értelmezett előadásom volt. De vérre ment, és erős erotikus töltése volt, hiszen egy férfi és egy nő viszonyáról szól. Zavarhatta a magyarországi jogtulajdonost az is, hogy nem voltam hajlandó - mint egy kisdiák a tanárával - előre leülni vele, és elmondani, hogy mit gondolok a darabról. Ezt ugyanis nincs joga számon kérni rajtam. Sajnálom, hogy a hazugságaival szemben engem, a kollégáimat, a produkciót és a 21. századi gondolkodást semmi sem védi. Ha én lennék Pina Bausch vagy Bob Wilson, és Aix-en-Provence-ben vagy Párizsban ugyanígy csináltam volna meg a Kékszakállút, akkor valószínűleg nem tiltották volna be. Ott Bartók Péter, a zeneszerző fia a jogok örököse, és ki tudja... Kisember nagy helyzetben - Mi dühítette a botrányban a legjobban! - Az, hogy az illető úr folyamatosan a képességeimet, felkészültségemet, becsületességemet kérdőjelezte meg. Azt is mondta: vehettem volna a fáradságot, hogy belenézzek a partitúrába. Csak nem gondolja, hogy amikor nyolcvantagú szimfonikus zenekarral, karmesterrel, világsztár énekesekkel dolgozom együtt, akkor meg tudom etetni őket a hihetetlenül „zeneieden és szakmaiatlan" hozzáállásommal? jellemzően magyar ez az iszonyatosan kisszerű történet. Semmi másról nem szól: egy kisember nagy helyzetbe került, és ahelyett, hogy úgy élne vele, mint egy nagy ember, úgy él vele, mint egy kisember. - Operai karrierje a szegedi Fausttal indult, most pedig operettet is itt rendez először. - A szegedi Faust - amit a francia Mezzo is többször sugárzott - az egész világon jó névjegy. Meglepve tapasztaltam: ha nem is tudják a nevemet, de ha kiderül, hogy én rendeztem azt az előadást, már nem kérdezik meg, hogy belenéztem-e a partitúrába. Eötvös Péter többek között ez alapján választott ki, hogy rendezzem meg A balkon című operáját. Furcsa, de azt tapasztalom, minél nagyobb sztárokkal hoz össze a sors, annál normálisabban tudok dolgozni. Decemberben például három kis Charpentier-operát állítok színpadra a versailles-i kastélyban, a világ leghíresebb barokk zenei központjában. Nem valami tinglitangli - Mi vonzza a Csárdáskirálynőben 1 - Vörös Robi barátommal megpróbáltuk mai módon elemezni a helyzeteket, és hűs-vér embereket raktunk a színpadra. Bajokkal, örömökkel, vidámságokkal, vágyakkal, szerelmekkel. Az operett a legnehezebb zenés műfaj. Hihetedenül erős szabályai vannak, minden ki van centizve benne. Nagyon jó drámai alapanyagnak tartom a Csárdáskirálynőt, semmi olyat nem akartam beletenni, ami erőszakolt. Bár operett, mégis színvonalas zene, hiszen Kálmán Imre nem valami tinglitanglit írt. Karmesterünk, Silló István teljesen extázisba került, hogy a nagy, szimfonikus változatot szóialtathatja meg á szegedi zenekarral. Mindent vérprofin kell csinálnunk benne, csak akkor működik. Minden dalt úgy kellett szituációba helyeznünk, hogy szerepe legyen. Egyáltalán nem idegen az operettől a szomorúság sem. A Csárdáskirálynő is ugyanarról szól, mint minden fontos darab: a boldogságról. A boldogságot pedig csak úgy tudom megmutatni, ha ott van mellette a keserű boldogtalanság is. Nagyon élvezem ezt a munkát. A kollégáim, Rálik Szilvitől Hernádi Juditon és Gregoron át Bodrogiig mindannyian vadállatiak benne. Szerintem nincs a világon még egy olyan szoprán, aki szó nélkül megcsinálja mindazt, amit ebben a produkcióban Rálik Szilviától kérek. Semmi operai arisztokratizmus nincs benne. Vérbeli színésznő. Mámorító így dolgozni! HOLLÓS1 ZSOLT Fél Európát bejárta már a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, amely Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjával vendégszerepel ma és holnap este a szegedi Ságvári gimnázium udMUNKATARSUNKTOL A produkció Csokonai A mcla Tempefői, azaz: az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon című darabjának és más írásainak felhasználásával készült. A groteszk lehetőségeit végletekig feszítő, sőt már-már az abszurd jegyeit is magán viselő darab a felhőtlen szórakoztatáson túl kíméletlen szatírával közelít élő, mindig aktuális emberi, társadalmi problémákhoz. Létező konfliktushelyzetekről beszél frissen, őszintén és szórakoztatóan. Karnyóné, az éltes kereskedőasszony özvegynek tudja magát, mióta férje eltűnt a háborúban. Samuval, félküllős fiacskájával és Lázárral, a bolt segédjével éldegél özvegységében. Lázár szemrehányást tesz asszonyának, hogy miért enge-. di vég nélkül kontóztatni Lipitlotty urat, a naplopó gavallért. Az özvegy ugyanis szerelmes Lipitlotty úrba, és az meg is jelenik pesti módit majmoló eleganciájával. Felbukkan azonban egy vetélytárs is, a másik semmirekellő, Tipptopp úr. Kiszedi ellenfele titkát: Lipitlotty számokat álmodott, megjátszotta a lottérián, és most rendíthetetlenül bízik a főnyereményben. Tipptopp sokkal reálisabb nyereségnek tartja azonban Karnyóné vagyonát, ezért szövetséget köt Borissal, a csintalan szobalánnyal: üssék ki a nyeregből Lipitlottyot, akkor Tipptopp elveheti az özvegyet, akinek ha majd elhaláloz -, Boris léphet az örökébe... A beregszásziak Csokonait saját szerzőjüknek érzik: a Dorottya című vígeposzával amit majd százszor játszottak, bejárva vele fél Európát részt vettek Moszkvában a III. színházi olimpián, 2001 legnagyobb világszínházi eseményén. A Karnyóné főbb szerepeit Eperjes Károly, Gáspár Sándor - mint magyarországi vendégművészek -, valamint Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Orosz Melinda és Ivaskovics Viktor beregszászi színészek alakítják. A produkciót Vidnyánszky Attila, a színház főrendezője állította színpadra. Lenticular fotókiállítás Szegeden Hihetetlen effektusok a Belvárosiban A dzsesszbarátok számára két csemegét is kínál a városháza Muzsikáló Udvara: ma a jazz Steps, holnap a Trio Midnight ad koncertet este fél 9-től. MUNKATÁRSUNKTÓL A szaxofon, trombita, harsona, zongora, nagybőgő és dob felállású Jazz Steps együttes a szvingkorszak ismert kompozíciói mellett a dixieland és a latin zene világából állította össze repertoárját. A hangszerek mellett Urbán Orsi énekhangja színesíti műsorukat, amely Count Basie, Duke Ellington, Benny Goodman és kortársaik muzsikájára épül. A zenekar tagjai mindannyian professzionális zenészek. A városháza udvarán ma este Molnár Gyula, a szegedi Molnár Dixieland Band vezetője lesz a vendégük. Szombaton este ad koncertet a Trio Midnight zenekar a Muzsikáló Udvar és a KREZA közös szervezésében. Az együttes 1990 óta számos hazai és külföldi fesztiválon, versenyen vett részt sikerrel. Zenéjüket elsősorban a dzsessz aranykorszakának modern mainstream stílusa jellemzi, ugyanakkor felfedezhető játékukban a bebop, a cool jazz, a free jazz és a XX. századi kompozíciós zene hatása is. „A mi zenénk természetes terepe a koncertpódium. Ha egy-egy új darabbal foglalkozunk, akkor sem töltünk sok időt a tanulással... A végleges zene már a közönség előtt alakul ki. A hallgatók jelenlétére van szükség ahhoz, hogy jó hangulatban tudjunk együtt játszani..." - nyilatkozta Oláh Kálmán, az együttes vezetője. Szegedi koncertjükön a HVB Bank támogatásával egy neves vendégzenész is fellép: Fekete-Kovács Kornél trombitás, a Budapest Jazz Orchestra vezetője. Őt legutóbb Dés László lemezbemutatóján hallhatta a szegedi közönség. Híres fotó- és festőművészek alkotásaiból nyílik ma tárlat a Belvárosi mozi emeleti galériájában - Magyarországon újdonságnak számító digitális képekből. - Itthon Szeged a második helyszín, ahol ilyen bemutatót tekinthetnek meg a látogatók - mondta Rite Tamás, a tárlat házigazdája. Az egyedi technológiával készült alkotásokat Zürichben készítik elő és egy veszprémi nyomda önti végleges formába. A hagyományos nyomdai felületre egy speciális szoftverrel helyezik el a képpontokat és erre került rá a lenticular lencse. Ezzel a technikával 3D- és mozgóképeket is elő lehet állítani. így egy felületen akár 8-16 fotót is láthatunk. A Budapestről érkező, nagy sikert aratott tárlaton összesen közel 40 darab, többek között emberi testrészekről komputertomográffal készített felvétel, valamint táj- és városkép mellett most a szegedi sportéletről, szabadtéri színházról és olimpikonokról is különleges fotókat nézhetünk meg. Az képöszszeállítások Németh György, Szelényi Károly, Módos Gábor, Harsányi Péter és Veszely Lajos fotó- és festőművészek alkotásaiból készültek. A Nyugaton már főként a reklámszakmában - elterjedt igen drága csúcstechnológiát Magyarországon kiállítássorozattal kívánják népszerűsíteni. A mérettől függően darabonként 100-200 ezer forintba kerülő lenticularis digitális fotókat a későbbiekben az orvostudomány, az oktatás és a térképészet területén is hasznosítani kívánják a hazai előállítók. A kiállítás ma 17 órakor nyílik meg, és augusztus 21-éig mindennap a Belvárosi mozi nyitva tartása alatt tekinthető meg. A Trio Midnight: Egri János, Oláh Kálmán és Balázs Elemér SZULÁK ANDREA • STORYVILLE JA22 SAND • MOLNÁR DIXIELAND SAND • JAZZ SAND SALL ORCHESTRA (PU ALLAN VACNE (USA) • FERENCZI GYÖRGY RACKA SAND • GREGOR JÓZSEF I JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Szeged, Átrium Üzletház Kárász u. 9. T.: 62/541-205, Fax: 62/541-206