Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-21 / 169. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 21. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A tilalom ellenére sokan keresnek enyhülést a folyó hullámaiban Fotó. Karnok Csaba HULLÁMLOVASOK A szegedi tiszai szakaszon húsz kilométeres sebességgel haladhatnak a hajók és a motorcsónakok. A korlátozást főként az úszóházaknál kikötött csónakok miatt vezették be. Jetskyzni - Szegedhez legközelebb - Tiszaug­nál lehet. A hullámlovasok azonban mindent elkövetnek, hogy a városhoz közeli folyószakaszon is hódolhassanak szenvedélyüknek. Megtudtuk: a szakhatóságok már egyeztettek és hajlanak a Tisza itteni részén egy sza­kasz kijelölésére. A bürokrácia útvesztői miatt azonban ezen a nyáron Sze­ged közelében biztosan nem lehet nyeregbe pattanniuk a jetskyseknek. rencsére még nem halt meg sen­ki, azonban a múlt héten talál­tunk egy holttestet a Tiszában. A strand előtti medret az üze­meltetőnek kell átnézetnie a bú­várokkal, mert a víz gyakran vas­darabokat, különböző éles, az emberi életre is veszélyes tárgya­kat rejt. A szegedi folyóparti sza­bad strandoknak azonban nincs üzemeltetőjük. A Foka előtti részt Gajó Gusz­táv, az Aqua-Pro Búvár- és Vízi­mentő-iskola vezetője csapatával egyszer már kitakarította. Akkor hajóroncsoktól kezdve stégma­radványokig mindent találtak. Véleménye szerint Szegednek ezt a partszakaszt kellene favori­zálnia, hiszen a városlakók a pa­nelrengetegből özönlenek ide és a tiltás ellenére fürdőznek. - Minden tiszai strandnál leg­alább négy ember kellene a meg­felelő felügyelet ellátásához ­jegyzi meg a szakember, aki két év alatt százhúsz uszodamestert és négy vízi mentőt képzett ki. Úgy gondolja - a Balaton kivéte­lével - a magyarországi vizeken ellaposodott a vízi mentés és csak elméleti hagyománya van. Szeged élénk vízi élete indokol­ta a vízi rendészet, a határőrség és a Szegedi Vízi Mentő Szak­szolgálat összefogását. A három csapat egy hónapja együtt járőrö­zik. - A legtöbbet azokat kell figyel­meztetni, akik a Sárgán a kishajó kikötőnél úszkálnak. Nem érzik a veszélyt! Gyakori, hogy a vízisí­elők belerohannak a kajakos ra­jokba - sorolja a bajokat Seller András, a Szegedi Vízi Mentő Szakszolgálat elnöke. - Sűrűn megállítjuk a motorcsónakkal közlekedőket is, hogy tartsák be a harminc méteres oldaltávolsá­got, mert felborítják az evezősö­ket, kenusokat. Ilyen esetekben gyakran elmarad a segítségnyúj­tás, ami már bűncselekmény. CS. G. L. Szepesszentgyörgyi Ádám szúnyogirtásból doktorált Fotó: Schmidt Andrea ző városrészekben. Szenvedélyének nagy hasznát vettük, amikor fotót akartunk készí­teni munkájáról. Az első mérési ponton, az Aradi vértanúk terén találkoztunk vele, de itt egyetlen szúnyogot sem talált. - Semmi baj! Hoztam magammal! - kiáltott diadalittasan, és elővarázsolt néhány példányt egy kis gyógyszeres fiolából. így fordulhatott elő, hogy a város legvédettebb részén, amelynek irtására a városvezetés különös figyelmet for­dít, mégis meg tudtunk örökíteni néhány szúnyogot. TÍMÁR KRISZTA MINDEN ABLAKUKON VAN SZÚNYOGHÁLÓ Mit csinál a szúnyogszakértő, ha az ő háló­szobájába repül be egy kis vérszívó? - Ter­mészetesen először megnézem, milyen faj­ta - mondta mosolyogva. - Már a három­éves lányom, Fanni sem üti agyon őket. Ha rászáll egy, hozza megmutatni. De nem va­gyunk azért önsanyargatók, minden abla­kunkon van szúnyogháló. „...ne is egyék!" A bagóról lesz most szó, ráadásul két fölvonásban, meg arról, hogy én is tudok közmondásokat kifacsarni. A rádióban hallottam har­madnap, hogy egyre ritkábban használják a fiatalok az igazságba kövesedett bölcsességeket, de megcsavarni nagyon tudják. „íme, bizonyság isten előtt", akár fiatal is lehetnék. Az első fölvonás. Még mindig csatornáznak a kertünkben. Há­rom hajdúsági legény cserélgeti az akna dögnehéz betonfödelét vasból valóra. Mondom az egyiknek, akár Toldi Miklósnak is elme­hetne, úgy emelgeti és hajigálja, mint az tette a malomkővel. Ne­kem mozdítanom is nehéz lenne, gondolom, azért csereberélik még átadás előtt, ő meg nyögés nélkül a kerítésen is átdobja. Van itt erő, ne mondja senki, hogy puhány a mai fiatalság, fó szándéktól eltelve inteném azért, ilyen erőfeszítések közben nem a legjobb, ha szája sarkában ott a cigaretta. Malomkőhöz és csatornafödőhöz oxigén kell, nem bagófüst. Már az utcán győzködjük egymást, szomorú jövőjét előre látva elsütöm nagyszerű sebészünk nem éppen vigasztaló igéjét is: ab­ban bízhat, előbb elviszi a tüdőrák, minthogy neki kelljen levágnia a lábát. Annyira beledöbben a másik kettő is, rémületében mind­egyik kitoldja egy-egy füstölővel a száját. A Toldi-utód meg azt mondja, anyatej helyett is pálinkával itatták, és pipáltatták is hoz­zá. Náluk ez volt a szokás, és ritka eset, hogy megérjék az enyém­hez fogható életkort. Szomorú útravaló akármelyik gyereknek. Látván láttam, nem a hittérítés ideje jött el, csak azért hajtottam a magamét, hogy a háromból legalább egynek jusson eszébe majd, és addig dobja el a bagót malomkövezés közben, amíg nem késő. Visz­szakérdeztek, persze: maga sose szívta ? Katonáéknál se ? Ott én is belekaptam, mert úgy meghajtottak bennünket a jutási őrmestere­ket is hajazó tizedesek a béketáborból, amikor tíz perc szünet adó­dott, el ne aludjak. Aztán elajándékoztam a rendes ellátmányt is. A második fölvonás. Újraavatták a Kass Galériát. Annyian vol­tunk, cipőkanállal se fért volna he több. Bennszorult a kánikulai meleg is. és mi is fűtöttük még pihegésünkkel. Néhányan szinte ki­robbantunk a friss levegőre, amikor kimondták a nagyszerű áment, fani komám inge elöl is, hátul is csuromvíz volt. Biztosan izzadt lejjebb is, de ilyen emeltszintű szép ünnepségen nem illik lentebb részleteznem. Mondom is neki, jól meghíztál, amióta nem láttalak. Intelem volt most is szavamban, bár utazósúlyom miatt túl sok jussom nekem sincsen rá. A szódavíz fogyaszt legjobban, de se előtte, se utána nem szabad enni egy falatot se. Aki drágállja, vagy a buborék is ártalmára van, a tiszta c$apvíz is ugyanúgy megteszi. Legyezi magát Jani, és mellé legyinti a magyarázatot: elhagyta a bagót, azért fújódott föl ilyen hamar. Azonnal eszembe jutott a közmondás, csavartam is rajta azon nyomban egy nagyot: aki nem bagózik, ne is egyék! Annyit semmi esetre se. A nagy meleg tehette, eszem tokjában a kerekek is gyor­sabban forogtak ? Úgy hányta a szikrát, mint a sarokköszörű. H.D. A Bethlen gimnázium 282 éve Tíz évvel ezelőtt kapta vissza az egyház a vásárhelyi Bethlen Gá­bor Református Gimnáziumot. A jubileum, valamint az iskola 282 évvel ezelőtti alapításának tiszteletére évkönyv jelent meg az intézményről. MUNKATÁRSUNKTÓL A török hódoltság megszűnése után Vásárhely a katolikus gróf Károlyiak birtoka lett, akik to­leránsak voltak a helyi refor­mátus közösséggel. így 1723-ban iskolát alapíthattak a reformátusok a városban. Eleinte még vályogépületben folyt az oktatás, de az évtize­dek alatt folyamatosan fejlő­dött, gyarapodott az iskola. Si­került elérni, hogy 1845-től az itt végzők az ország bármely fe­lekezetű vagy állami felsőfokú intézményében továbbtanul­hattak, s nem csupán a refor­mátus egyházi rendszerben. Bethlen Gábor nevét 1930-ban vette fel a gimnázi­um. Néhány évvel később Szathmáry Lajos tanár javasla­tára létesült a tanyai diákok ott­hona. Németh László író is egy ideig óraadóként dolgozott a gimnáziumban. Később több al­kalommal is adományt küldött az iskolának, amit a Cseresnyés című színdarabjának szerzői jogdíjával is megtoldott. így há­lából a Cseresnyés nevet vette fel 1942-ben a kollégium. A majd háromszáz oldalas ki­adványban az intézmény törté­nete mellett olvashatunk még érdekességeket egykori tanári értekezletekről, ünnepségekről, pedagógusokról, valamint ké­sőbb ismertté vált egykori diá­kokról. Szepesszentgyörgyi Ádám a szúnyogokból doktorált Csőbe húzza a vérszívókat Az idén még nem volt vízi baleset, de holttestet már találtak a folyóban Szúnyogirtásból doktorált Szeged egyik szúnyogszámlálója, Szepesszentgyörgyi Ádám. A férfi elhivatott: a családjában is bevezette, hogy először meg kell mutatni, milyen fajta szúnyog csípi őket, és csak utána lehet agyoncsapni. Nagy biztonsággal igazunk van, ha kijelent­jük: az ember általában nem szereti a szú­nyogokat. A többség idegesen csapkod, ha a kora esti órákban meglepik a vérszívók, so­kaknak az egész éjszakát tönkre teszi egy szál zümmögő. Valószínűleg ők el sem tudják képzelni, hogy önszántukból kiálljanak az utcára abból a célból, hogy magukra vonzzák a szúnyogokat. Szepesszentgyörgyi Ádám hetente egyszer felveszi a „munkaruháját" - rövid nadrágot és rövid ujjú pólót. Vállára veszi összecsuk­ható vászonszékét, amire a város különböző pontjain leül néhány percre, hogy megtudja: mennyi szúnyog van az adott területen. - Elméletileg nem csípnek össze, mert mi­után az emberre szállnak, még legalább fél percig „szöszmötölnek". Én viszont azonnal egy csőbe szippantom fel őket - magyarázta munkája lényegét. - Előfordul persze, hogy valamelyiket nem veszem időben észre, így mindig begyűjtők néhány viszkető, vörös fol­tot. A szúnyogtudós szerint a csípések többfé­lék. Ha valakinek, hát neki ezt elhihetjük, ugyanis biológiai szúnyogirtásból doktorált. - Minél kisebb az állat, annál kellemetlenebb - mondta, bár hangsúlyozta ez tapasztalati, nem tudományos megállapítás . - A tavaszi, nagy szúnyogok csípését szinte meg sem érezzük, a nyáriak között viszont vannak olyan fajok is, amelyek nagy, fájó, vörös pú­pot hagynak a bőrön. Szerencsére ezek nem élnek Szegeden, csak időnként jönnek le a Maros mentén. Van viszont tíz másik faj. A szúnyogszámláló a begyűjtött rovarokat éterrel elkábítja, felcímkézett dobozkákba te­szi. Előbb-utóbb persze mindegyiket elpusz­títják - ennyivel is kevesebb csípi a városla­kókat. Szepesszentgyörgyi Ádám szereti ta­nulmányozni a vérszívókat. Arra kíváncsi, mikor milyen fajok fordulnak elő a különbö­A folyómedret nem vizsgálta át senki, nincs, aki üzemeltesse a szabad strandokat Szegednél. Ezért a kedvelt Tisza-parti na­pozóhelyek közelében is tilos fürödni a folyóban! Erre nem győzik figyelmeztetni az embe­reket a vízi rendőrök és a vízi mentők. Idén még nem volt vízi baleset a Tisza szegedi szaka­szán, de holttestet már találtak a folyóban. Fürödni tilos! E tiltó felirat érvé­nyes a Tisza szegedi szakaszán ­Tápétól a Boszorkány szigetig. Pedig a Sárgánál, a Fokánál és a Laposon is remek strandokat le­hetne kialakítani, de nincs olyan cég, amely vállalkozna ezek üze­meltetésére. Ennek ellenére a szegediek a három nevezetes partszakaszon nemcsak napoz­nak, hanem megmártóznak és úsznak is a Tiszában. Ez szabály­talan. A szabad strand tenné teljessé az amúgy színes városi vízi éle­tet. A Tiszán Szegednél kajako­sokkal, kenusokkal, evezősök­kel, motorcsónakosokkal, sőt: vitorlázókkal is lehet találkozni. A vízi vándorokat parti büfék, ki­kötők és kölcsönzők várják. Az úszóházak meg külön színfoltjai a Tisza szegedi szakaszának. De igény van a tiszai strandolásra is, ezért azt valamelyik partszaka­szon lehetővé kellene tenni - véli a Szegedi Vízi Rendészeti Rend­őrőrs parancsnokhelyettese. Szi­rovicza Tibor szerint a szegedi ví­zi élet sokfélesége a szabályok betartását indokolja. - Ezen a nyáron nagyon sok embert kell figyelmeztetnünk, hogy Szegednél tilos a tiszai für­dőzés - mondja. - Nehezen értik meg, hogy a meder átvizsgálása és felügyelet nélkül veszélyes úszkálni a szeszélyes folyóban. Idén nyáron vízi balesetben sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom