Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-21 / 169. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 21. Lutra történet formálta Gera Pál életét A vidrák védelmezője „Na, gyerek, ezt olvasd el!" mondta az öreg halász az akkor kilenc-tizenegy éves Gera Pálnak a tömörkényi-csanyteleki halastavaknál, és kezébe nyomta Fekete István Lutráját. Nem véletlen tette ezt: a nagyszüleinél, Tömörkényben vakációzó pesti diákot nagyon érdekelték a vidrák. Egy vidraimádó gyerek kezébe Lutrát adni - olyan ez, mint a tűzre olajat önteni. - Sorsfordító könyv volt ez számomra - emlékszik vissza Gera Pál -, akkor határoztam el, hogy életemet a vidráknak szentelem. - Persze nemcsak vidrákkal foglalkozik a Fővárosi Állat- és Növénykert dolgozója mikor telefonon kerestük, épp rétisast műtött munkatársaival -, de ha csak teheti, vidrák veszik körül. Élményeit meg is osztja embertársaival, tizenhárom könyve jelent meg eddig, legutóbb a nagy sikert aratott Vidranyomon országszerte. Előző könyvei is főleg vidrákról szólnak, a vidravédelemröl szűkebben, a természetvédelemről tágabban: a Vidrás történetek; az Állatkerti történetek egy állatápoló emlékei; a Vidrasors; a Megmérgezett folyó; a Vidrakaland; a Kalandos természetvédelem; az Állatmesék; a Vidrák és emberek, a Ciánméreg és vidravédelem,- a Slambuc, vagy pláza a magyar pusztán; Az ismeretlen állatkert - élet a mentőhelyen; s a Kutyasors. Egy kritikus bizonyos mérvű Fekete István-i hatást vélt a könyvek némelyikében fölfedezni - ez egy olyan szerző esetében, akit a Lutra indított el életpályáján, és ennek a gyors egymásutánban elolvasott, többi Fekete-kötet adott nyomatékot - azt hiszem, nem is lehet másképp. Hogy valaki állatokkal foglalkozzék bár könyvek által megy a világ elébb -, más is kell, például tanulás. - Abban az időben egyetlen lehetőség mutatkozott arra, hogy szakirányban fejlesszem magam: vadásztanulónak álltam. Elvégeztem Csongrádon a Bársony István középiskolát, végzettség szerint vadásztechnikus vagyok - mondja Gera Pál. A nyolcvanas években került a ZSAKMANYMEGOSZTÁS A horgászok-halászok persze nem szeretik az egyébként fokozottan védett vidrát, hisz e vízi ragadozó ugyanazokat a halakat eszi, melyet az ember is szívesen látna zsákmányként. A szaporodó konfliktushelyzeteken sokat segít majd a várhatóan 2006-ban beinduló, EU-s pályázati rendszer. Ennek lényege: ha egy adott területen területén vidra illetve más egyéb, a halgazdálkodás szempontjából nem okvetlen kívánatos, de egyébként védett állat - él, a terület kezelője pénzt kaphat megőrzéséért. pesti állatkertbe, azóta is ott dolgozik, részt vett Hárs Mihály Gödöllőn forgatott híres vidrafilmjének készítésében. E filmszereplő vidrák aztán az állatkertbe kerültek, Gera Pál pedig, munkatársaival együtt, vidraszaporító programot dolgozott ki, s az Alapítvány a vidrákért szervezet élén a magyarországi vidraállomány fölmérését vezeti, minisztériumi megbízás nyomán. Milyen most az Európa-szerte nagyon ritkuló, veszélyeztetett vidra magyarországi, és főleg a dél-alföldi állománya? Kifejezetten jónak mondható, részint a vidra - a Lutrából is közismert legendás óvatossága, emberkerülése miatt, részint pedig, mert élőhelyei, a vizek még megfelelő állapotban vannak. F.CS. A vadaspark vidramenhelye is Gera Pál révén jött létre Fotó: Miskolcri Róbert Gondolkozz el saját testeden! Virágszirom a nyelvbe, patkó az orrba Korábban a lázadó rockbandák vagy a börtönlakók ismertetőjegye volt a tetoválás, testékszer, mára az önkifejezés módszere lett. Nincs kivitelezhetetlen minta vagy ékszer, a sterilitásra, higiéniára viszont ügyelni kell. - Gondolkozz el a saját testeden - javasolja Bíró Hubert, egy belvárosi tetoválószalon munkatársa, aki tíz éve űzi a test dekorálásának mesterségét. - A tetoválás ugyanis az önkifejezés eszköze. Volt már 62 éves kuncsaftom is. Egyedi, az adott személyiséghez illó rajz készül. Nem varrom fel egy nap hússzor a kisördögöt! Mivel képileg már bármit meg lehet jeleníteni, akár festmények, portrék is kerülhetnek a testre mondja. Határozottan állítja, volt már olyan kuncsaftja, aki felesége vagy gyermeke arcképét kérte a bőrérc. Csontközeiben fájdalmas A tetoválás csontközelbcn, például a könyöknél fáj a legjobban, függően az alany bőrtípusától és fájdalomtűrésétől. Alkalmanként 2-3 órán át lehet festeni a bőrfelületet, így Bíró Hubertnek van olyan vendége, akin már egy éve dolgozik. A festékek természetes anyagokból, ásványokból készülnek. Fontos, hogy steril környezetben kerüljenek a bőrbe. A test díszítése régebbi, mint maga a beszéd - állítja a testékszerekkel foglalkozó Tasnádi Gábor. - A kereslet nem évszakfüggó. Előfordul, hogy egy nap hatot is megcsinálok, aztán egy hétig senki sem jön - meséli. A testékszerek 70 százalékát szerinte lányok viselik - számukra nagyobb a választék, másrészt bátrabbak is. Kerülhet mondjuk virágszirom a nyelvbe, tüske a fülbe, patkó az orrba, különböző méretű golyókat pedig el lehet helyezni a tarkóba, szegycsontba vagy akár a szemöldök alá is. Az orvosi acélból, fémérzékenyek számára pedig szilikonból készülő ékszerek ötezer forintnál kezdődnek. Lehetetlen pedig nincs - egy srác például a szemöldökei közé egy piros csillagot álmodott. Madonnával kezdődött a henna divatja Aki csupán ideiglenesen díszítené testét valamilyen motívummal, választhatja a hennát, melyet Madonna tett népszerűvé. Demus Judit, aki hennafestéssel foglalkozik, elmondta: egyelőre nem dúl az őrület, heti 2-3 vendége van mindössze. Egyikük, az egyetemista Szandra elöször három éve festette a bőrét. Ottjártunkkor éppen indaábra készült a kezére, nyáron a kezén vagy a Fotó: Frank Yvette tik a menyasszonyt, majd az anyóst. Minél sötétebb a megszáradt festék, annál jobban fogja szeretni az ara az anyósát. Ez a nép azt tartja a hennáról, hogy „áldást és gazdagságot hoz viselőjének", főleg a párkapcsolataiban - meséli Judit. A mintát száraz állapotban 4-6 órát kell fennhagyni, kézfejen, derékon 10 napig, bokán akár egy hónapig is megmarad. Legfiatalabb páciense eddig egy 5 hónapos kisbaba volt, akinek egy macit festett a kezére. T.G. bokáján mindig hord valamilyen mintát. Néhányan kérdezték, hol csináltatta, volt, aki rosszallóan nézte. Nem félt a káros következményektől, mert Judit elmondta neki, hogy a henna egy növény, a festéket levelei őrleményéből készítik víz, citromlé és eukaliptusz hozzáadásával, tehát semmilyen mesterséges anyagot vagy vegyszert nem tartalmaz. A legfiatalabb páciens - Indiában az esküvő előtt két nappal a hölgyek hennapartyt tartanak, először kifesBíró Hubert munkában Az argentin Miguel Epes évek óta visszajár a Tisza-parti művésztelepre Egy latin-amerikai indián csongrádi nyarai Gyermekként egy indián rezervátumban töltötte a nyarakat nagymamájával, s Argentínának 1977-ben intett búcsút. Huszonhárom éves volt akkor. Művészeti iskolába járt Rosalióban, a pampák közepén lévő szülőfalujához képest ez már világvárosnak számított. Sokat álmodott Európáról, ahol a művészetet szeretik. Argentínából a professzorokat elüldözték, sok egyetemista társát bebörtönözték. Nagy nehezen szerzett útlevéllel Spanyolországa emigrált, fürdőhelyeken portrét rajzolt, abból élt, és megismert egy franca fiút, ugyancsak a rajzokból keresett pénzt. így került Párizsba egy télre. Szerette volna beutazni Európát, de csak Genfig jutott. Ott fejezte be tanulmányait, plakátokat és reklámrajzokat készített, ezt megfizették, s ott szeretett bele egy német nőbe, akit feleségül vett. Tizenkét év után költözött Darmstadtba. Itt lakik 1989 óta. (ó időben érkezett, a berlini fal szétverésében személyesen segített. Azt mondja, felejthetetlen élmény volt. Nem lqtt belőle német polgár. Ragaszkodik Argentínához, lélekben most is ott van. Csongrádon pedig házat szeretne venni, mert a város olyan, mint egy kis Argentína. A' valódi messze van, ezért újra és újra ide jön haza. BÁLINT GYULA GYÖRGY Miguel Epes festőművész Csongrádot választotta második szülővárosának Az indián őseire büszke argentin Miguel Epes festőművész tizenöt éve jött először Csongrádra, s rendszeres résztvevője a Tisza-parti művésztelepnek. Szülőföldjétől politikai okok miatt vált meg, az Alföldön viszont otthon érzi magát. A csongrádi művésztelepen, mely otthont ad Plein Air Nemzetközi Művészeti Tábornak, alkot az argentin Miguel Epes festőművész. Mielőtt válaszolt volna kérdéseinkre, egy kis dohányt vett ki a zacskóból, és cigarettát sodort. Nem is tudja, mert nem számolja, hogy ez a tizedik vagy tizenegyedik találkozása a várossal, amelyet szeret, s otthonosan mozog benne, az ifjú hölgyek nagy örömére. Kedvenc tanyája a Bohém Étterem, de jellegzetes alakja hol itt, hol ott tűnik fel. Ha meglát egy kiskocsmát, betér oda. Nem tudja, hány ismerőse van. Aranyi Sándor, a Plein Air főszervezője csábította ide 1990-ben Darmstadtból, ahol megtelepedett. S hogy mi vonzza Csongrádra? Huncutul mosolyogva válaszol: a táj, a folyó, mely nagyon emlékezteti szülőföldjére, Argentínára. Itt olyan a klíma, mint odahaza. No meg a szép nők! És szereti a bort, vöröset, amit itt készítenek. Állja a versenyt az olasz és francia borokFotó: Rálint Gyula György kai, a németről nem is szólva.