Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-29 / 150. szám

SZERDA, 2005. JÚNIUS 29. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Gergely Róbert alakítja Szécsi Pált Szerelem bolondulásig A városháza udvarán szombatig játsszák még Pozsgai Zsolt Szécsi Pál életéről szóló zenés darabját. A legendás énekest Gergely Róbert kelti életre. MUNKATÁRSUNKTÓL Gergely Róbert színművésznek pályakezdése óta sokan mondták: emlékeztet Szécsi Pálra. Az ő főszereplésével tavaly mutatták be a budapesti Aranytíz Teátrumban Pozsgai Zsolt Szeretni bolondulásig című új darabját. A produkciót még négy alkalommal játsszák este 8 órai kezdettel a Városházi Kulturális Esték sorozatában, a városháza udvarán. A zenés játék a fiatalon öngyilkosságot elkövető legendás táncdalénekes életét, pontosabban az asszonyokhoz fűződő tragikus, furcsa viszonyát mutatja be. Szécsi Pál élete a kétségbeesett kísérletek sorozata, hogy az elvesztett anya után megtalálja magának azt társat, aki az anya és a szerető szerepét is betöltheti. Hét nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében a csodálatos tehetség pályafutása is kibontakozik, minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával. Ismert alakok bukkannak fel a zenés játékban, művészek, énekesek, akiknek nagy része ma is közöttünk él. A látványos előadásban Végvári Ádám mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésében tizenhét Szécsi Pál-dal is elhangzik - nem illusztrációként, hanem mintha egy musical énekszámai lennének. A produkciót a darab szerzője, Pozsgai Zsolt rendezte, Gergely Róbert mellett Nádas Györgyöt, Maronka Csillát, Borbáth Ottiliát és Radó Denise-t láthatja a közönség. Négy előadást már megtartottak a városháza udvarán, legközelebb ma, valamint holnap, pénteken és szombaton játssza még a Budapesten nagy sikerrel futó produkciót a társulat. Gergely Róbert Szécsi Pál szerepében Szegeden Fotó: Schmidt Andrea Szabadtéri színházak európai hálózata A szegedi fesztiválé lehetne a vezető szerep A Szegedi Szabadtéri Játékok több nyugat-európai fesztivállal összefogva közösen indul az Európai Unió Kultúra 2000 pályázatán, hogy másfél millió eurós összköltséggel létrehozzák a szabadtéri színházak európai hálózatát. A közgyűlés pénteken kötelezettséget vállalt a pályázati önrész biztosítására. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi szabadtéri több nyugat-európai partnerintézménnyel közösen már tavaly is szeretett volna pályázni az Európai Unió Kultúra 2000 elnevezésű programjának 2005-re vonatkozó felhívására. Siker esetén Szeged lehetett volna a megalakítandó szabadtéri színházak európai hálózatának központja. A pályázati anyag elkészült, azonban a kiszemelt francia és a német partner késlekedése miatt nem született meg időben a megállapodás, így végül nem nyújtották be a pályázatot. Egy év múltán most ugyanazt a programot szeretnék megvalósítani. A három évre szóló, összesen 1,5 millió eurós projekt lényege: az EU 900 ezer eurós támogatásával létrehoznának egy olyan szervezetet, amely biztosítaná az európai szabadtéri színházak közötti jobb, naprakész információáramlást, segítené közös produkciók létrehozását és a már elkészült előadások cseréjét. így megoszlanának a produkciós költségek is. Öt együttműködő európai intézmény csak közösen nyújthatja be a pályázatot, ezért már tavaly megkezdték az együttműködés kialakítását a berlini, a xanteni, a bolzanói, a maceratai és a Choregies d'Orange Fesztivál képviselőjével. Idén már újabb norvég és francia partnerekkel is tárgyalnak. A szabadtéri színházak európai hálózatának létrehozására a pályázók három esztendőn át évi 300 ezer eurót szeretnének a Kultúra 2000 programtól nyerni. Ez a teljes projekt költségének 60 százaléka. A 40 százaléknyi kötelező önrész - vagyis évente 200 ezer euró - felét Szeged önkormányzata biztosítaná, a másik felét pedig a partnerintézmények egyenlő arányban adnák össze. Szeged így a 2006-2008-as években évente 100 ezer euróval járulna hozzá a projekt megvalósításához. Ennek az összegnek és a pályázatírás költségeinek biztosítására vállalt kötelezettséget múlt pénteken a közgyűlés. A program sikeres megvalósításából a szervezetben vezető szerepet játszó Szeged profitálna a legtöbbet. 1970-ben tízéves fiával szökött át a zöld határon Kern Éva nyáron Szegeden, télen Párizsban él Ezerkilencszázhetvenben átszöktem a tízéves fiammal a zöld határon Szegednél, és most itt élek, Párizsban, közel a Bastille-hoz. Nemrégiben vettem egy lakást Alsóvároson a Szivárvány utcában a magyar nyugdíjamból. Erről akar írni? Szerintem nem olyan kalandos az én életem! Mi viszont annak tartottuk a szegedi születésű Kern Éva Mária élettörténetét. Kern Éva Máriával a rue Bonapartén, a Párizsi Magyar Intézetben futottunk össze a minap, ahol júniusban Szeged városával ismerkedhetnek meg a francia főváros lakói. A hetvenhét esztendős hölgy a felvidéki származású férjével tekintette meg a Tisza-parti városról szóló képzőművészeti kiállításokat - a kortárs szegedi festők, grafikusok és szobrászok alkotásait, valamint a huszonöt évvel ezelőtt elhunyt Vinkler László festőművész munkáit. Menekült a férje elől - Tagjai vagyunk az intézet francia-magyar baráti körének, amely minden fontosabb eseményről küld meghívót. így szereztünk tudomást arról is, hogy ebben a hónapban a szülővárosom a vendége Párizsnak - mesélte Kern Éva Mária, aki Szegeden végezte el az iskoláit. Itt szerzett gyógyszerészdiplomát az egyetemen. Elmondta, hogy az ötvenes évek elején kétszer is behívták katonának egy rövid időre. Patikusként teljesített szolgálatot. Majd gyorsan hozzátette: nem politikai, hanem családi okok miatt jött el Magyarországról, Szegedről. Hogy pontosan miért hagyta el a szülőföldjét, arról láthatóan nem szívesen beKern Éva Mária nem politikai, hanem családi okok miatt ment el Szegedről Fotó: Szabó C. Szilárd szélt, csak annyit közölt: a férje nem hagyta békén. Ezerkilencszázhetvenben, negyvenkét évesen kézen fogtam a tízéves fiamat, és a mostani férjem segítségével átszöktünk Szegednél a zöld határon Jugoszláviába. Előbb Svájcba mentünk. Úgy volt, hogy Münchenben telepedünk le, de a barátnőm - aki akkor hivatalos úton járt Németországban, s tervezte, hogy ő is kinn marad - visszament Magyarországra. Ez azért lett volna jó, mert németül tanultam. A család végül Párizsban kötött ki. Pénzük nem volt, franciául nem beszéltek, ráadásul a Szegeden szerzett gyógyszerészdiplomát sem fogadták el a franciák. Kern Éva Mária németül és angolul próbálta megértetni magát. Munka közben tanulta meg a franciát - Nem volt pénzem nyelvtanfolyamra. Munka közben tanultam meg a franciát. Egy gyógyszergyárban dolgoztam asszisztensként. Tapasztalatom szerint az ember sok mindent meg tud tanulni, ha rákényszerül, rákényszerítik valamire. A fiam rövid idő alatt elsajátította a nyelvet, ő gyorsan beépült. Nekem nehezebben ment a dolog. Furcsa volt például - bármennyire is hihetetlen -, hogy itt, Párizsban nem beszélnek az emberek a kultúráról. Én a szegény kis Magyarországról több kultúrát hoztam, mint amit itt találtam. Noha szegény családban nőttem fel, a nagymamám és a nagynéném mindig vitt bennünket a színházba. Állítom, hogy a magyaroknak nincs szégyenkeznivalójuk. Mindkét helyről kap nyugdíjat Kern Éva Mária hetvenhét évesen sem hagyta abba a tanulást nyelvórákon frissíti fel német- és angoltudását. Emellett rendszeresen jógázik, valamint minden csütörtökön és vasárnap 1000-1500 métert úszik. A szegedi származású hölgy a belvárosban, a Bastille-hoz közel lakik. Emigrálása után öt évvel amnesztiát hirdetettek, így ő is hazalátogatott, s megtartotta a magyar állampolgárságát. Mivel egyszerre francia és magyar állampolgár, mindkét helyről kap nyugdíjat. Utóbbit összegyűjtötte az évek alatt, s nemrégiben vásárolt egy harminchat négyzetméteres lakást Alsóvároson a Szivárvány utcában. Azt mondta, azért vett lakást, mert Szeged rengeteget szépült, fejlődött az utóbbi években. A húga egyébként ma is Szegeden él. Kern Éva Mária a nyarat általában Szegeden, a telet pedig Párizsban tölti - mert ott nincs olyan hideg, mint nálunk. SZ. C. SZ. Jó megoldás a regionális építészet A népi gyökerekhez visszanyúlva is létrehozható progresszív építészet - megfelelő szellemiség birtokában. Ma Magyarországon a szellemtelenség anyagiassága uralkodik - de már vannak biztató kezdeményezések is. Például a regionális építészet. Szegények és gazdagok a XX. század építészetében címmel tartott előadást Nagy Tamás építész a szegedi SZAB-székházban. Elsősorban külországi példákat vonultatott föl előadásában annak bizonyításáért, Afrikától Svájcig, hogy kellő szellemiség birtokában tudatosan egyszerű, a hasznosítók igényeinek mégis a legteljesebben megfelelő épületek emelhetők. Magyarországon sokszor úgy tűnik, a házaknak nem az a legfőbb feladatuk, hogy biztosítsák az ott lakást, hanem hogy bizonyítsák: az illetőnek van pénze. Az „igazi" építészek rémálma a funkciótlan vagy épp fölhasználóellenes elemeket tartalmazó, agyondíszített épületek megrendelője. - Milyen az ideális épület? Nincs rá egységes recept, a környezettől s a fölhasználótól függ - hívja föl a figyelmet a neves építész. Más igényei vannak egy rockzenésznek, és mások egy menedzsernek. A két otthon homlokegyenest ellenkezik egymással, de ha az ott élők igényeinek megfelel, akkor mindkét épület jó. Ugyanis funkcionáhs. Persze, vannak olyan, örökérvényű építészeti megoldások, amelyek minden emberi igénynek megfelelnek. A Magyarországon nyomokban máig föllelhető népi építészeti értékek olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek egyfajAz a jó, ha az épület mindig az adott tájból indul ki Illusztráció: Tésik Attila ta eredendő - s máig érvényes - népi bölcsességből táplálkoznak, és amelyeket ma is lehet, lehetne hasznosítani. - Sajnos azonban ma Magyarországon, ha valaki pénzhez jut, sokszor teljesen automatikusan túldíszített, tájba nem illő, antifunkcionális épületet hoz létre. Tele van végvárakkal az ország - halljuk az építésztől. Ennek nyilván történelmi okai vannak, nem alakulhatott ki az a generációkon átívelő biztonságérzet, amely az olyan, szolid, tájba illő épületek létrehozásának kedvez, mint ami például Skandináviában teljesen megszokott és természetes. A gazdagságfitogtatás egyfajta üzenet: „vigyázz, én mindent megtehetek". Magyarországon ehhez kulturáltsághiány is csatlakozik - teszi hozzá az alkotó. De már vannak biztató jelek a helyzet javulására. Mind több fiatal és középkorú építész művel egyfajta „regionális építészetet". Mindenütt az adott tájból indulnak ki - az épület leendő lakóinak igényein túlmenően. Ami pedig a környezet szerves része - annak a lehetősége is nagyobb arra, hogy nemzedékeken át fönnmaradjon. F.CS. \ mei f—fHW^ VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms idelmayyar.hii Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I li'ftjuhhiiktit iiifg/i'li'iileljiik.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! ' KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedm OImíó! 4 Rrgjeltnéiiiei t bfknids tgrütríésén IMI < képen lübetó snmélr íkiskonMknél a tsrténves bépráeü) taájáral«» uásiges. DEL.MAGYARORSZAG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobiie Rt. T- - -Mobile1 Part ne Jt tárté* b wnw dvdtutar.cup ioáiu * ... -'58-638 hétköznap: 12-21, hétvégén: 9-21 iHRtjiemÜiCr c (Hargitai ABC-töt tOOméterre, az új városrészben) jye On is unja már az esti tévéműsort? Széles választék a klasszikusoktól a premierekig, a meséktől a művészfilmekig. ALACSONY ÁRAKON! ÍES házhoz szállítással Szegeden és Szőregen!