Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-29 / 99. szám

Hozza el ELYSZIN: ' PUSZTAMÉRGES MŰVELŐDÉSI HÁZ feleslegessé vált^L T * KI holmijaitjátékait! IMS Csak az vihet, aki boz is!^> §>eRe~©eRe ©ÖRSC Pa§2TfiMÉR6e§eN A létrehozásáról 1970-ben határoztak, vagyis fönnállásának 35. évfordulóját ünnepli ma az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark. A terület azóta zarándokhellyé vált, milliók keresték föl. Szinte a semmiből lett, s már több mint ötmillió látogatót vonzott öt kontinens 68 országából az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Ma ünnepli 35. születésnapját: létrehozásáról 1970. április 29-én határozott a fővárosban a Hazafias Népfront. Ma délelőtt ünnepségen idézik föl az eddigi harmincöt év történetét, amiről Nagy László, az emlékparkot működtető közhasznú társaság igazgatója tájékoztatott. A létrehozás alapgondolata onnan eredt, hogy az 1970-ben megkezdett régészeti ásatások során megtalálták egy középkori templom és kolostor romjait, majd Szer mezőváros maradványait. Megfogalmazódott a Nemzeti Történeti Emlékpark terve, a megvalósításra bizottságot alapítottak. Elhatározták, hogy a megyét bemutató szabadtéri néprajzi múzeumot alakítanak ki és restaurálják a Feszty-körképet. Erdei Ferenc szociográfus kezdeményezőként és később is sokat tett az emlékparkért. A hagyomány szerint a honfoglaló magyar törzsek vezetői itt osztották ki a törzsi szálláshelyeket, azaz itt volt az első országgyűlés. A szimbolikus jelentőségűvé vált helyen már a millennium idején, 1896-ban emlékművet emeltek Árpádnak. A történet szálai azonban még régebbre nyúlnak vissza. Ferenc József az 1870-es évekLÁTVÁNYOSSÁGOK Az ópusztaszeri emlékhely legfőbb nevezetességének számító Feszty-körkép és a monostor mellett a szabadtéri néprajzi múzeum tizenkilenc épülete, nyolc szabadtéri kiállítás, harminchárom állandó kiállítás, negyvenöt szobor és térplasztika kínál látnivalót. „Az erdő az emberért, az erdész az erdőért!" JELENTŐS ÁRENGEDMÉNYEKKEL INDUL A STRANDSZEZON! PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 29. «MEGYEI TÜKÖR" Kevesen tudják, hogy az Alföldön természetes erdő már nincs. Valamennyi erdőnk telepítéssel „született", s a tudatos gazdálkodásnak köszönheti fönnmaradását. A fajok megválasztásakor a talajtípust és a klímát egyaránt figyelembe kell venni. A hullámtéri magas vízállást nem bírja minden faj, a homokvidék süllyedő talajvízszintje miatt pedig csak a szárazságtűrő fák lehetnek életképesek. Az alföldi ember kevesli az erdőt, s féltve őriz minden fát. Az embernek árnyat, állatoknak menedéket és élőhelyet adó, fákkal benőtt területek megbecsülése onnan is fakad, hogy még tágabb környékünkön sem találunk természetes erdőt: valamennyi telepítéssel létesült. Az Alföld sztyepp klímája ugyanis nem kedvez az erdők természetes terjedésének, ezért Mária Terézia uralkodása óta tudatos erdőgazdálkodással növelték a fákkal borított területeket. Vasi Sándor, a Dél-alföldi Erdészeti Részvénytársaság (Dalerd Rt.) vezérigazgatója az előbbiek mellett azt is elmondta, hogy a trianoni határok kijelölése után a térség területének mindössze 1,1 százalékát borította erdő. Ma az arány 6,5-7 százalékra nőtt - ugyancsak a hosszú távra szóló tervezés és gazdálkodás révén. Az erdőgazdálkodás azonban nem csupán a telepítést és a védelmet, de a gazdasági hasznosítást is magában foglalja - gondoljunk csak az „élő fából" készült használati és dísztárgyak, bútorok növekvő népszerűségére, vagy a faanyag, mint „zöld energiaforrás" egyre hangsúlyosabb megjelenésére. Nem mindegy azonban, hogy az erdősítésre kijelölt területre milyen fák kerülnek. Egyes fafajok a magas vízállást, mások a szárazságot tűrik nehezen. Köztudomású, hogy a homokos területeken mintegy 2 méterrel került lejjebb a talajvíz szintje. A Duna-Tisza közi homokhátságon még rosszabb a helyzet: ezen a vidéken átlagosan a korábbinál 2,5 méterrel mélyebben húzódik meg a növényeknek életet adó talajvíz. Ugyancsak nem közömbös, milyen fafajok alkotják a közelmúltban az érdeklődés homlokterébe került hullámtéri erdőket. Nem minden faj tűri jól a tartósan magas vízállást, nem is szólva arról, hogy az utóbbi években rendszeresen, hosszú hetekre elborította a víz a hullámtereket. A hullámterek növényvilágának tudatos alakítása kapcsán Vass Sándor kifejtette, hogy a Tisza szabályozása előtti időkről ellentmondásos adatok maradtak fönn az erdőterületekről. Egyes források szerint a Tisza árterében egykor hatalmas erdőségek álltak. Mások viszont azt állítják, hogy a közhiedelemmel ellentétben az úgynevezett „áttéri őserdők" sohasem léteztek: a folyó árterét mocsarak és sekély vizű tavak borították. A folyószabályozás után az ártér leszűkült a gátakkal határolt hullámtérre. Erdőket csak a művelésre alkalmatlan, valamint a kubikgödrös területekre telepítettek. A hullámtér többi részét ugyanis mezőgazdasági célokra hasznosították. Legelők, kaszálók, szántók, gyümölcsösök alakultak ki. Ez az állapot egészen a közelmúltig fönnmaradt. így például a mai Mártélyi Tájvédelmi Körzet teljes területe 1945 előtt Pallavicini Alfonz gróf 40 ezer 500 kataszteri holdas birtokának része volt, innen látták el az uradalom állatállományát szálastakarmánnyal. Az Ányás-sziget körtöltésen belüli területe ugyancsak kaszáló volt, a Korhány néven jelölt terület szántó és a mártélyiak veteményeskertje, a Sasér 1882-ben még rét, a leírás szerint „törzsökös füzekkel" — ma pedig erdőrezervátum, szigorúan védett terület. A háború után a bozót&zeseket kitermelték, s helyükre hazai nyár került. Az ötvenes években nemes nyár és kocsányos tölgy fafajokat telepítettek. Addig a mai hullámtér nagy része, közel 90 százaléka mezőgazdasági művelés alatt állt. Vass Sándor szerint az erdőgazdálkodás lényege pontosan megfogalmazható egy jelmondatban: az erdő az emberért van, az erdész az erdőért, (x) A Szegedi Fürdők Kft. fürdőegységeinek szolgáltatási díjai 2005. május l-jétől 2005. augusztus 31-ig ANNA GYOGY-, TERMÁL- ES ELMENYFÜRDO Termálrészleg: Úszójegy 6-tól 8 óráig és 18 órától 300 Ft Teljes árú termálfürdöjegy 600 Ft Kedvezményes termálfürdőjegy 450 Ft Termálfürdőjegy mozgáskorlátozottak és vakok részére 300 Ft Wellness-részleg: Wellness belépőjegy 900 Ft Wellness-bérlet (10 alkalom) 8000 Ft Kombinált szolgáltatás (termál + wellness): Teljes árú kombinált belépőjegy 1300 Ft Kedvezményes kombinált belépőjegy 1100 Ft ÚJSZEGEDI FÜRDŐKOMPLEXUM (Ligetfürdő, Termálfürdő, Partfürdő) Felnőtt fürdőjegy 700 Ft Kedvezményes fürdőjegy 550 Ft Gyermek és 70 éven felüli fürdőjegy 450 Ft Úszójegy 6-tól 8 óráig és 18 órától 300 Ft Családi fürdőjegyek: 1 felnőtt + 2 gyermek 1 felnőtt + 3 gyermek 2 felnőtt + 1 gyermek 2 felnőtt + 2 gyermek 2 felnőtt + 3 gyermek SZEZONNYITÓ AKCIÓ: 2005. 05. 01. és 06. 01. közötti időszakban az Újszegedi Fürdőkomplexumban a fürdő belépőjegyek 10%-os kedvezménnyel vásárolhatók. SZIKSÓSFÜRDŐ Felnőtt fürdőjegy 600 Ft Kedvezményes fürdőjegy 500 Ft Gyermek és 70 éven felüli fürdőjegy 300 Ft 1300 Ft 1600 Ft 1500 Ft 1800 Ft 2200 Ft A szolgáltatási díjak teljes körét megtalálja honlapunkon: www.szegedifurdok.hu FÜRDŐZZÖN, NE CSAK A NAPFÉNYBEN! Ünnepség és könyvkiadás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark születésnapján Szeri históriák - Árpádtól napjainkig ÜNNEPI MENÜ gg| Az emlékparkban, a rotundában ma délelőtt 10 órakor ünnepi ülés kezdődik Frank Józsefnek, a megyei közgyűlés elnökének megnyitójával. Göbölyös Antal, Trogmayer Ottó, Juhász Antal és Szűcs Árpád előadása után Nagy László és Tandl Lajos mutatják be az évfordulóra megjelent könyvet A Verecke Teremben Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke megnyitja a park történetét bemutató kiállítást. Megkoszorúzzák Göndöcs Benedek és Erdei Ferenc domborművét. ben címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Aztán 1897-ben egy magát összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva - „Szombatosok huszonegyes társaságának" nevező csoportosulás elhatározta, hogy az Árpád-szobornál ünnepséget tartanak, neves vendégeket és szónokokat hívnak. Az augusztus 8-i rendezvénynek nagy sikere volt - hagyomány lett. Minden év augusztusában megrendezték a szobori búcsút - ez a későbbi népünnepélyek elődje. A hetvenes évek elejétől folyamatosak a feltárások a monostor romjainál; 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, A magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról; 1978-ban megkezdődött a szabadEgy az emlékparkban tartott sok megemelékezés közül Fotó: Gyenes Kálmán Felfüggesztik Feszty Árpád panorámaképet Fotó: Emlékpark, archív téri néprajzi múzeum kialakítása. Olyan múzeumegyüttes létesült, amely régészeti, történeti, művelődéstörténeti, képzőművészeti, természettudományos és néprajzi gyűjteményeit, kiállításait élményt adó programokkal, szórakoztatást szolgáló rendezvényekkel is kiegészíti. Az emlékpark normatív támogatás nélkül, önfenntartó gazdálkodással működik. A kulturális intézmények látogatottsági listáján az első öt között van. Sok határon kívül élő magyar is járt itt,de kíváncsiak voltak már Ópusztaszerre algériai, tajvani, kínai, kubai, egyiptomi, argentin, kanadai, dél-koreai turisták is. A történeti emlékhelyről a hetvenes évek óta nem jelent meg nagyobb áttekintés. A mai ünnepségen a régészeti föltárásokat vezető Trogmayer Ottó szerkesztésében, a tudományos eredményeket népszerűsítő, és az emlékhely látványosságait bemutató új kötetet is megismertetetik az érdeklődőkkel. NY. P.