Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-29 / 99. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 30. Időutazás a Délmagyarországgal: 1981, a kezdődő bajok éve (72. rész) A válság már megérkezett a kapuk elé »JAI.MYMOI.JRTT; KI mi. •MN U 95 EV- 95 NAPBAN ELBESZELVE Májusban lesz 95 éve. hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Már a '70-es évek vége felé érezhetően lelassult a fejlődés, fogyatkoztak a beruházások. A válság már ott volt a kapuk előtt. Ebben az évben, 1981-ben már egyre inkább kezd nyilvánvalóvá válni, hogy bajok készülődnek Magyarországon. A DM még vegyes képet ad a világról. Már érzékelhetően rosszkedvűbb a lap. Egyre több írás járja körül a bajokat, és egyre szívesebben fogadja a lap azokat a híreket, melyeknek még örülni lehet. Pozsgay és a statisztika A január 1-jei DM-ben már lehangoló képet ad a népgazdaság 1981. évi tervének ismertetése, amely szerint: „A nemzeti jövedelem a tervezettnél 3-3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelőágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel." Azaz évek óta először fordul elö, hogy gyakorlatilag zéró növekedést produkál az ország. Mindez részben a világon végigsöprő energiaválságnak is köszönhető, de a gondok nagy része arra vezethető vissza - mint arról már írtunk -, hogy 1973-ra lényegében sikerült teljesen deformálni a kvázi piacgazdaságot bevezetni kívánó új gazdasági mechanizmust. A szókimondó Pozsgay Imre ennek hangot is ad a fiatalok szegedi országos konferenciáján tartott előadásán, melyen művelődési miniszterként és KB-tagként a következőket mondja a január 9-i DM tudósítása szerint a munkásosztály vezető szerepéről folytatott évtizedes vitáról: „...felhívta a figyelmet arra, hogy egy progresszív gazdasági kezdeményezés a vezető osztály konzervatív ellenállásába ütközhet, ha hiányzik a kellő előkészítő és meggyőző munka. A munkásosztály fenyegetve érezte társadalmi életét és szerepét...", ami a mechanizmus bukáLakáskassza-szerződés, változatlan feltételekkel A Dóm téren épül a könyvtár sához és a készülődő válsághoz vezetett. A hiba persze nem annyira a fejekben, sokkal inkább a rendszerben volt, de hát ezt akkor még nem lehetett elmondani. Gondok Szegeden is A február 28-i lap a városi tanács üléséről tudósítva foglalkozik Szeged 198l-es tervével. Ahogyan a DM írja: „Mindent egybevetve, a városi tanács az Fotó: Somogyi Kdrolyrté 1981. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait 1 milliárd 127 millió forintban határozta meg, a fejlesztési alap bevételi és kiadási tételeit pedig kerekített összegben 978 millióban hagyta jóvá. A költségvetés biztosítja a megfelelő alapellátást és néhány területen a szükséges fejlődését, de szigorúan racionális, takarékos gazdálkodást és hatékony felhasználást követel. A fejlesztés lehetőségei jóval szerényebbek, ezért a legfontosabb társadalompolitikai célokra kell összpontosítani az anyagi erőt: a lakásépítésre, az oktatási, egészségügyi és szociális feladatok megoldására." Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy Szegeden hosszú évek után először lépik túl a költségvetésben jelentősen a működési költségek a fejlesztésekét. Szerencsére a korábbi években még jó néhány nagyberuházás elkezdődött. Ilyen volt példáiul a Szentes-Csongrád közötti híd építése, amelynek átadásáról a november 10-i DM tudósít. Vagy éppen az új Somogyi-könyvtár. Az intézmény mellesleg ebben az évben ünnepelte centenáriumát. Ahogyan arról a február 15-i lap ír: „A nagy árvízkor elpusztult Szeged újjáépülésének időszakában, 1881. február 15-én kelt a város közművelődésének szolgálatára rendelt Somogyi-könyvtár alapítólevele. A könyvtár 1883. október 16-án nyílt meg. Azóta, egy évszázadon át, mindig nyilvános könnytárként állt a közönség szolgálatában. Könyvtárunknak voltak kiváló kormányosai. Reizner Jánostól Tömörkény Istvánon át Móra Ferencig, kik a szükséget enyhítendő, beleépítették legjobb énjüket az intézménybe, s szellemük feledtette, ideglegesen pótolta a tárgyi föltételek beteges hiányát, ám véglegesen meg neri) gyógyíthatta." Ugyanebben az összeállításban írjuk, hogy: „Alig húsz esztendővel a Közművelődési palota megépülése után Móra már többször szóvátette, hogy a sokablakos nagy ház „túlságosan zsúfolt", kevés benne a hely. Ez időtől a tervek sora született a bővítésre, új múzeum építésére. Egy időben az egyetemi és a Somogyi-könyvtár összeköltöztetését is tervezgették. 1938-ban új épületekre gondoltak, mégpedig a Dóm téren." A születőfélben lévő Dóm téri épületről pedig a következőket olvashatjuk: „A tervek az épület funkciójához, kulturális szerepköréhez és a Dóm tér adottságaihoz igazodó, a tér együtteséhez tömegével jól illeszkedő építészeti megjelenést ígérnek. A könyvtár megépülésével pedig befejeződik a tér teljes körülépítése, termesztésen már nem Rerrich Béla megálmodott tervei alapján." A Mars tér és Los Angeles A Mars tér már akkor is téma volt. A március 13-i lap szerint: „A 8 szegedi piac közül a Mars téri a legforgalmasabb és a legnépszerűbb - következésképpen a legzsúfoltabb is. A tanács vb érvényes határozata szerint (1977| területét növelni kell. A szakaszos megvalósítás első üteme már azt feltételezi, hogy a Volán vállalat a területről kiköltözik..." Nos, azóta sem jutottunk előrébb. A NOB-bal együtt rossz jósnak bizonyult a DM is, amikor július 10-én megjelentette „Los Angelesben minden rendben lesz!" című anyagát, amelyben a következő is olvasható: „- A Szovjetunió nem adta semmiféle jelét annak, hogy „törleszteni" szándékozna a moszkvai olimpia amerikai bojkottja miatt - mondotta Amy Collis, a játékok szervező bizottságának sajtófőnöke." Végül azonban mégsem lehettünk ott a játékokon. (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN újabb szakaszokat adnak át Csatornaépítés: Az eredeti feltételekkel köthetnek kedvezményes Lakáskassza-szerzödést azok, akik élni kivánnak az állami támogatás nyújtotta kedvezménnyel. A szegedi vezetéképítés a tervezett ütemben halad. A következő hetekben Újszegeden, Újszöregen, Petöfitelepen, Kiskundorozsmán, Kecskésen és Béketelepen is átadják az elkészült szakaszqkat. Az ingatlanokat csak az értesítés kézhezvétele után szabad rákötni a vezetékekre. zése után három hónapjuk marad a lakóknak a telekhatáron belüli rákötések kialakítására. A munkát terveztetni és engedélyezni nem kell, elegendő, ha fölkészült szakemberre bízzák a feladatot. A három hónapos határidő azért fontos, mert letelte után a tulajdonosnak fizetnie kell a csatornahasználati díjat, akár bekötötte a hálózatba a házát, akár nem. Ugyancsak fontos hír, hogy senki sem késett el az önrész kifizetését célzó Lakáskassza-szerződés megkötésével. Somogyi Irma, a Csatornamű Társulat pénzügyi vezetője elmondta, hogy a feltételek változatlanok: állami támogatással, nyolc éven át, havi 1250 forintos részletekben törleszthet az, aki a Lakáskasszával köt szerződést. Szerződni nem kötelező, de érdemes figyelembe venni, hogy aki nem a Lakáskasszán át fizet, annak, ugyancsak nyolc esztendeig. havonta 2082 forintot kell fizetni. A különbség a már említett állami támogatásból adódik. Somogyi Irma tájékoztatása szerint a csatornaépítés során mintegy 14 ezer ügyféllel állnak kapcsolatban, s 90 százalékuk már meg is kötötte a Lakáskassza-szerződést. . . (x) tiszavíz tisztavíz Az esős és belvizes Idő ellenére Jól halad a szegedi csatornaépítési program. A nettó 8.5 milliárd forintos beruházás elkészült szakaszait folyamatosan adják át az érintett utcák lakóinak. Május végén és június elején a terv szerint Kiskundorozsmán, Újszöregen, Béke-, Petőfi- és Keeskéstelepen. valamint Újszegeden köthetnek rá a lakók az írásbeli értesítés kézhezvétele után - az üzembe helyezett vezetékekre. Minderről Katona Gyula, a Szegedi Csatornamű Társulat elnöke és Nóvák Gyula, a Szegedi Víziközmü Működtető és Fejlesztő Rt. Igazgatója tájékoztatta lapunkat. A szakemberek fölhívták a figyelmet arra. hogy több helyen - köztük Tápén és Újszöregen - többen Idő előtt a csatornákba engedték a szennyvizet. Ezzel nem csupán kellemetlenséget, de kárt is okoznak, mert a vezetékek belső állapotának vizsgálatára szolgáló kamerás ellenőrzést csak tiszta csatornában lehet eredményesen végrehajtani. A műszaki átadás része még a vízzárósági próba is, amelyet ugyancsak hátráltatnak az illegális rákötések. Mivel a csatornák egy része még nincs bekapcsolva az elvezető rendszerbe, a csövekbe engedett szennyvíz megreked a vezetékekben. Ez közegészségügyi szempontból is veszélyes, hiszen fönnáll a fertőzés lehetősége. Az idő előtt elárasztott csatornák takarítása időbe és pénzbe kerül. A fönnakadás hátráltatja a munkát: időveszteséget jelent a kivitelezőnek, s az átadást is el kell halasztani. Fontos tudnivaló, hogy a kivitelező átháríthatja az engedély nélküli rákötés miatt keletkezett kárt az okozóra, s követelésének jogi úton szerezhet érvényt. Mindezek miatt a beruházást koordináló és ellenőrző SZVMF Rt., a kivitelező és a városi önkormányzat is arra kéri a csatornázott utcák lakóit, hogy csak az átadásról szóló értesítés után vezessék házaikból a szennyvizet a csövekbe. Korábban akadtak, akik arra hivatkoztak, hogy nem jutott el hozzájuk a postaládába dobott szórólap a csatorna átadásáról. Ezért a jövőben új és biztonságosabb módon tájékoztatják a lakókat. Az egyes közintézmények területén (iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények stb.) elhelyezett plakátokon kívül az utcák közös képviselői személyesen is felkeresik az ingatlanok tulajdonosait, akik aláírásukkal igazolják az értesítés átvételét. A vezetékek üzembe helye-