Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-11 / 83. szám
SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMAlDÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2005. ÁPRILIS 11. WWW.DELMAGYAR.HU HUMAN VEGZETTSEGUEK MUNKA NELKUL Egy állásra olykor hetvenen pályáznak Jelenleg az országban felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók közül minden tizenharmadik Szegeden tanul. Az új egyetemi szakok megjelenése ellenére változatlanul a humán végzettségű diplomásokat ontja a szegedi felsőoktatás. Ezt a helyzetet a munkanélküliek száma is tükrözi. Szegeden a legtöbb diplomás munkanélküli a szakképzett pedagógusok közül kerül ki. Míg 1990-ben még csak 108 ezren, 2003-ban már majdnem négyszer annyian, 409 ezren tanultak a magyar felsőoktatásban. A Szegedi Tudományegyetem diáklétszáma is hasonló növekedést mutat a KSH megyei igazgatóságának friss összesítése szerint: az 1990-es 9 ezres létszámról napjainkra 31 ezerre emelkedett a felsőoktatásban résztvevő diákok száma. Az országban felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók közül minden tizenharmadik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vagy a Hittudományi Főiskola hallgatója. Az új szakok megjelenése ellenére változatlanul a humán, a tanár, a menedzsment, az igazgatás, az egészségügyi és a jogi képzések uralják a palettát, a műszaki felsőoktatás viszont továbbra is hiányzik. A legnagyobb hallgatói létszámmal az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar dicsekedhet: több mint 7 és fél ezren iratkoztak be, szemben a bölcsészkar mintegy 6 ezer, a jogi kar 4 és fél ezer, valamint a gazdaságtudományi kar 1700 fős létszámával. A tudományegyetemről készített statisztikai összesítés arányaihoz hasonló a diplomás munkanélkülieké is Szegeden. Annak ellenére is, hogy a magas képzettséget igénylő állásokra nem a Csongrád Megyei Munkaügyi Központon keresztül keresik a megfelelő személyeket. A munkaügyi központtól kapott tájékoztatás szerint az üres állásoknak mindössze a 30-40 százalékát hirdetik meg náluk, közülük pedig a diplomásokat alig-alig. A hivatal a legfrissebb adatokat is lapunk rendelkezésre bocsátotta. Eszerint Szegeden a legtöbb diplomás munkanélküli a szakképzett pedagógusok közül kerül ki (219), s számukra mindössze 8 álláshelyet kínálnak. Őket követik a műszaki, természettudományi képzettséggel rendelkezők (155), a felkínált lehetőségek száma 18, valamint a gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozással bírók (145), számukra 15-en ajánlottak fel munkát. A 89, munkaügyi központban közzétett szegedi állásra 583 regisztrált diplomás munkanélküli jut, vagyis egy helyért hatan-heten is megmérkőznek. A szabadpiacon ennél durvábbak az arányok: munkáltatóktól származó információk szerint egy diplomás állásra olykor 60-70 pályázat is érkezik. Ha Szegeden hirtelen megjelenne egy több száz fős létszámot igénylő gyár vagy öszszeszerelő üzem, akkor nehezen találna szakképzett munkaerőt. A mérnökök között ugyanis az élelmiszer-ipari szakképesítéssel rendelkezők uralják a mezőnyt, míg a szakmunkások között is kevés a hegesztő, a lakatos és a gépkezelő. F. K. Vállalkozói járulék BUDAPEST (MTI) Az idei évre vonatkozó adójogszabályok alapján ezen a héten kell először fizetni vállalkozói járulékot. Egy tavaly elfogadott, január l-jétől hatályos törvénymódosítás szerint az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot köteles fizetni. Nem kell vállalkozói járulékot fizetni annak a vállalkozónak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált, továbbá annak, aki vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát. Az egyéni és társas vállalkozó a vállalkozói járulékot negyedévente - a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig, azaz most április 12-éig - fizeti meg úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. A minimumkötelezettség (hasonlóan a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékhoz) bizonyos esetekben csökkenthető. Az év üzletembere-díj .„ Dr. Oláh János PRESZTÍZS DÍJ Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs díj 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Metrimed Orvosi 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Műszergyártó Kft. 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év környezetvédelmi díja Az év vállalkozása-díj Biopetrol Főszer-Elektroprofil Kft. Környezettechnikai Kft. Az év kisvállalkozása-díj Díj a munkaerő-fejlesztésért Úszótanoda Bt. Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. TAVALY TÖBB MINT 58 MILLIÁRD FORINT ERTEKU 0LVASNIVAL0T VÁSÁROLTUNK Stagnál a magyar könyvpiac A hazai könyvpiac dacol a nehézségekkel. Tavaly év elején a szakemberek még azzal számoltak, hogy mintegy hatéves, töretlenül fölfelé ívelő eladási eredmények után, először látszik megtorpanni a hazai könyvpiac növekedése, ám az élet nem igazolta vissza az előrejelzéseket. Az elmúlt évben 58,19 milliárd forint értékű olvasnivaló fogyott Magyarországon, ami - figyelemmel a 2003-as 56,8 milliárdos forgalomra - mindössze kétszázalékos növekedést jelent. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által közzétett 2004-es adatok meghaladták ugyan a prognózist, a kép valójában nem ilyen kedvező. A fogyasztói áron öszszesített forgalomnál ugyanis a könyvvásárlók tavaly kevesebb pénzt fizettek a könyvesboltokban. Nemcsak az áfacsökkenés ármérséklő hatása nyomán, hanem különösen az ősszel bevezetett kedvezményes akciók, a különböző társadalmi csoportokat megillető kedvezmények, a klubrendszer árengedményei miatt a fogyasztói árnál közel 10 százalékkal, mintegy 5 milliárd forinttal kevesebbet kellett fizetni a könyvekért. Ez azt jelenti, hogy tényleges növekedésről nem lehet beszélni, holott már a 2003-as 5,8 százalékos könyvforgalom-növekedés is - leszámítva a tényleges bevételből az akkori közel kétmilliárdos árkedvezményeket nagyjából az infláció mértékével volt egyenértékű. Korábban az éves növekmény jócskán meghaladta a tíz százalékot, sőt volt, amikor megközelítette a húszat is. Csökken az olvasási kedv Kehi Dóra, az Alexandra Kiadó és Könyváruházak marA könyvek ára nem változott észrevehetően FOTÓ: FRANK WETTE ketingvezetője szerint a könyvpiac az elmúlt év elején dinamikus fejlődéssel indult, és az előző éves átlag feletti növekedés jellemezte az első időszakot. Októberben azonban megtorpanás következett be, a forgalom visszaesett, így az év vége az előző évi időszak eredményeit hozta. A dolog azért is érdekes, mert 2003-ban az év eleje nagyon nehezen indult. Egészen őszig aggodalmas hangok hallatszottak a kiadók és kereskedők háza tájáról, mígnem a karácsony előtti hetekben fordult a kocka: a magyarok szédületes iramban kezdtek el könyvet vásárolni. Behozták a lemaradást. Az ok nem ismert, pedig ha a szakemberek rájönnének, az a könyvszakma nagy nyeresége lenne. Nem sikerült kideríteni, hiszen a tavalyi forgalmi adatok azt mutatják, még decemberben sem a kívánt szintre pörgött fel a kereslet. Kulturális fogyasztás Az olvasási kedv csökkenését támasztják alá a KSH adatai is. Könyvekre, folyóiratokra és hírlapokra 1993-ban a szabadidős kiadások húsz százalékát költöttük. Ez az arány csökkent, 1999-ben és azóta már csak alig tizennégy százaléknyi. 1986-ban a lakosság hatvan, 2000-ben pedig 47 százaléka olvasott el legalább egy könyvet a felmérést megelőző évben. Nemcsak a felnőttek olvasnak kevesebbet, akiknek túlhajszolt életéből kiszorult az olvasás, de a gyermekek is, akik a szociológiai felmérések szerint leginkább hirdetési lapokat lapozgatnak, és ezt élik meg olvasmányélményként. A könyvek iránti érdeklődés továbbra is él, derül ki a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének közös, 2003-2004-es kulturális fogyasztásainkat vizsgáló kutatásából. Könyvesboltban vásárolni, nézelődni 2003-ban a 14-70 éves lakosság 67 százaléka volt legalább egyszer, és ez biztató. Élen a tankönyvek A műfajokban is kimutathatók változások. A közoktatásban használatos könyvek ágazatának növekedése néhány év szünet után újra a könyvpiac első helyére juttatta a tankönyvek, nyelvkönyvek körét. A 2004. évi összforgalomból 26,4 százalékkal részesednek a tankönyvek (2003-ban a forgalom 25,3 százaléka volt.) A 2003-ban piacvezető, a bevétel 26,2 százalékát kitevő ismeretterjesztő irodalom 2004-ben a második helyre csúszott, az összforgalmon belüli 25,2 százalékos részesedéssel. A szakkönyvek, lexikonok, szótárak, tudományos művek, a felsőoktatásban használatos kiadványok körében következett be a legerőteljesebb csökkenés. A 2003-as 20,6 százalékról e könyvek múlt évi összforgalma a piac 17,9 százalékára csökkent. Sajnálatosan tovább apadt a szépirodalmi kategóriába sorolható könyvek forgalma. 2003-ban még az összforgalom 17,2 százalékát képviselte, tavaly ez az arány tovább apadt 16,2 százalékra. A gyermek- és ifjúsági könyvek aránya is visszaesett, 9,2 százalékról 7,9 százalékra. A könyvek fogyasztói ára az áfacsökkenés (jelenleg 5 százalék) miatt nem változott észrevehetően, ami biztató lehet a forgalomnövekedés szempontjából. HELLER LÁSZLÓ 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! i i^Makm i • Nekem kell ez a sapka Novkovné Varga Ágnes. Deszk Ovidivat «I JBK Szabó Sebastian Szeged Mikor reggel felkel a nap Hamza Viktor Szeged A él • Nem áprilisi tréfa 4CZKÏ N Baktói kilátások Kószo Zoltán. Szeged N Barátok • Jól ált? Bajczar Peter. Szentes Kedees Olvasó! A megjelenéshez a beküldő egretértésén kívül a képen lélbaté személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges 8K fe > DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG - OTTHON VAN'. A DÉLMAGYARQRSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. •T » -Mobile