Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-11 / 83. szám

• MEGYEI TÜKÖR« HETFO, 2005. ÁPRILIS 11. Időutazás a Délmagyarországgal: 1965, az égő aranyéve (56. rész) A tápéi termálkútból feltört az olaj Pulykamell filé A Western Union több, mint 130 éve segíti ügyfeleit. Az elektronikus átutalásnak köszönhetően a készpénz néhány perc* alatt eljut a címzetthez. A195 országban elérhető Western Union világszerte 212 OOO, Magyarországon *A nyitvatartási idő és az időzónák függvényében. Magyar Posta 1 300 képviselettel működik. Magyar­országi képviseleteinket megtalálhatja: WESTERN UNION PENZATUTALAS © QJMSTOR. TRAVEL Ul T-.-4.CJ PSOLSTálUiU, TCY KSTJL.JZCTEK) VÉL-MAGYAQOasm A MA C WAH SiXVC f A E. # « 1 A »JT í .V K ASfA Hl f. « l'J A W- évfolyam. 1, *scám Ara: «a filter píntrk. I«»«s. Jt»n»<kr 1. 95 ÉV - 95 NAPBAN ELBESZÉLVE •| Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olva­sóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlege­sek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Tartósan alacsony ár, egy hónapon át 2005 április 11-től A Belvárostól 12 percnyire Egy mosollyal több Már a 40-es evekben is kutattak olaj után Algyő környékén. Eredménytele­nül. A kutatások a 60-as években is foly­tatódtak, ám az igazi eredményt egy vé­letlen hozta meg Tápén 1965-ben. Termálvlzkutat fúrtak a tápéi téesz szá­mára, amikor Szeged határában olaj és gáz tört föl a földból. Kitűnő a minőség lúlius 8-án szenzációs hír foglalja el a DM címoldalát. „Olaj tört fel Tápén ­Percenként ezer liter - Megkezdték a kút elfojtását - Áldás vagy átok?" szólnak a lap címei, majd következik a riport: „Kertészetük korszerűsítésén dolgoz­nak a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet tagjai. Több száz holdas zöldségtermő földjük az 1 -es számú major mellett te­rül el. Ugyanitt van az üvegháztelep is több ezer négyzetméter melegágyi ab­lakkal. Az üvegházak s az istállók között termálkutat fúrt az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemegységének 14 tagú brigádja. Fehér Sándor vezető fúrómester irányításával néhány napja a befejező műveletet végzik. Szerdán 1350 méter mélységben ellenőrizték a vezetéket, majd a kész kútban egész a fe­nekéig 2020 méter mélységig hatoltak, s megkezdték a vezeték mosását. Öröm­mel állapították meg, hogy rövidesen langyosodott a víz. Később azonban gyors egymás után két lökést észleltek. ­A tolózárakhoz ugrottunk, hogy elzár­juk a gázkitörés útját - mondja Szűcs Mihály fúrómunkás. - Látva a veszélyt, ellennyomással, iszappal igyekeztünk elejét állni a kitörésnek. De még meg sem nyitottuk az iszaptartály csapjait, amikor elemi erővel tört fel kezdetben a meleg víz, földgáz és gyorsan barnult a folyadék. Néhány perc múlva már vas­tag sugárban 30 méter magasra lövellt a földgázzal vegyített olaj." lúlius 27-én már arról ír a lap, hogy „Nagyarányú olajkutatást kezdenek Tá­pén - Ismét feltárták a szanki gázkitörés kútját - Augusztusban már üzemképes Frankenland joghurt 500 g 139 Ft (278 Ft/kg) Ínyenc virsli 1kg 409 Ft Baromfi sonka rúd 1kg 859 Ft * Feel súrolószei 500g 129 Ft (258 Ft/kg) iQ Feel folyékony szappan Éjk pumpás m 0,51 tyn 119 Ft (238 Ft/l) Q Sertésmájkrém 65g 35 Ft (1857 Ft/kg) , *A Corában az adott kategóriájú termékek kőzött a legolcsóbb feorà! a tápéi kút - Siker várható Dorozsmán és Algyön is". A DM információi szerint: „A Szeged környéki olajkutatatások, mint ismere­tes, az idén nagy mértékben haladtak előre. lanuár elejétől kezdve fokozato­san mind nagyobb erőket összpontosí­tott e térségbe a Nagy-alföldi Kőolajfúrá­si Vállalat. Jellemző, hogy míg a múlt év végén csupán öt fúróberendezés és 150 fő dolgozott a szegedi üzemegységben, a második fél év kezdetén már 11 beren­dezés és 500 dolgozó tevékenykedett a föld méhének kutatásában. A tápéi olaj­kút története a közelmúlt rendkívüli eseményei után most már hétközna­pibbnak mondható. Augusztus elsejére azt, az eredetileg termálvíz nyerésére ké­szülő kutat ellátják új, nagy nyomást bí­ró fejjel, ami által lezárható, és termé­szetesen bármikor felnyitható lesz. A ta­pasztalatok szerint itt igen bő olajkúttal lehet számolni, és a benne levő olaj mi­nősége is kitűnő." Új munkahelyek Szeged még változatlanul messze van a teljes foglalkoztatottságtól. Főként a nők találnak maguknak nehezebben ál­lást. Ezen kívántak akkoriban a könnyű­A Szegedi Papucskészítő Ktsz. is sok nőnek adott munkát Fotó: Liebmann Béla ipar gyors fejlesztésével segíteni. A té­mával a DM július 21-i száma foglalko­zik a városi tanács vb ülése kapcsán. „Szegeden több mint 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma" - emeli ki cí­mében a lap, majd így folytatja: „Szeged lakossága 1960-ban közel 99 ezer volt, s ma már eléri a 115 ezret. A lakosság nö­vekedésével párhuzamosan a Szegeden foglalkoztatottak száma 1960-tól mos­tanra több mint 14 ezerrel emelkedett, csaknem minden népgazdasági ágban. A legnagyobb arányban az építőiparban, s igen sok új munkás dolgozik a textil­és élelmiszeripari üzemekben is. Szeged két új üzemében, a kábelgyárban és a gumigyárban szintén sokan dolgoznak." Lassan növekszik a közúti forgalom. Az utakon járók egyre inkább hiányol­ják, hogy nincs sehol olyan hely, ahová be lehetne térni enni vagy inni valamit. Alighanem sokan emlékeznek még az első fecskére, az 5-ös út szatymazi elága­zásánál megnyílt Postakocsi csárdára. A DM február 2-i száma így ír róla: „So­kan szóvá tették már, hogy a nemzetkö­zi főútvonal Csongrád megyei szaka­szán sehol sincs olyan vendégfogadó, ahol hazai és külföldi vendégeink egy­aránt szívesen időznének, megismer­kedhetnének a megye jellegzetességei­vel, speciális ételeivel, megkóstolhatnák a szegedi táj minőségi borait. A Kistelek és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet idén pótolja majd ezt a hiányt. A Szatymaz-Balástya közötti útszakaszon levő Gera-féle vendéglőt - mely italbolt­ként működik jelenleg - ilyen minden igényt kielégítő csárdává alakítják át." Határ- és idegenforgalom Tanulságos a DM július 9-i száma, amely az ünnepi hetek előkészületei kapcsán a határforgalom megkönnyíté­séről szól, imígyen: „A magyar és a jugo­szláv illetékes szervek megállapodása alapján Jugoszláviából az idén is egysze­rűsített belépési engedéllyel látogathat­nak Szegedre, az ünnepi hetekre július 22 és augusztus 22 között. A Jugoszlá­viából érkezők - akik a jugoszláv hatósá­gok által meghatározott kilépési utiok­mányokkal rendelkeznek - a röszkei közúti és vasúti határátkelőhelyen láto­gatói jegyet kapnak a magyar szervektől az ünnepi hetekre. A kitöltött látogatói jegyet a magyar szervek képviselői bé­lyegzővel látják el. Ez a tulajdonképpeni vízum, belépési engedély, amit gyors vámvizsgálat követ és a jugoszláv turis­ták utazhatnak is Szegedre. A beutazási engedély az érkezés napjának 24 órájá­tól kétnapos szegedi tartózkodást bizto­sít. A látogatói jegyért 23 forint 48 fillért kell fizetni dinárban, a dinár értékét cle­aring dollárban számolva." Hát igen. Ekkor még nem volt sem ál­landó útlevél, sem kishatárforgalmi, és a határok lényegében még zárva voltak. In­dokolt volt a könnyítés. Az már más kér­dés, hogy amíg a jugoszláv polgárok nagy­jából oda utaztak, ahová akartak, mi, ma­gyarok még Jugoszláviába sem igen jut­hattunk ki ekkoriban rokonlátogatóba. (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom