Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-11 / 83. szám

PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 8. »MEGYEI TÜKÖR" 171 Finnországból is jöttek a nemzetközi kutyakiállításra Szegeden, Szabadkán párhuzamosan Bemutatták a Dollárpapát Figurák a Nagyúr körül Fekete Gizi, Pataki Ferenc, Papp Gabriella és Székhelyi József a Dollárpapában Több ezer látogató tolongott a kétnapos, hétvégi nemzetközi CACIB-kutyakiállításon, meg­tekintve a bemutatott több mint ezer kutyát. A legtöbb résztvevő a szegedivel párhu­zamosan Szabadkán tartott társrendezvényen is fölvonul­tatta állatait - s a testvérvá­rosiak is bemutatkoztak itt. - Azokat a kutyákat, amelyeket szombaton Szegeden láthattak az érdeklődők, vasárnap a vajdasági városban mutatták be, és fordítva - mondja Kiss Antal, a Magyar Eb­tenyésztők Egyesülete (MEOE) szegedi szervezetének elnöke, or­szágos elnökségi tag. A szegedi szervezet százhatvan tagot szám­lál, rendezvényeit az Eko-parkban tartja, az elnök jellegzetes magyar fajtákkal foglalkozik. Magyar aga­rai vannak, korábban kuvaszt te­nyésztett. Az őshonos fajták kulti­válóinak száma egyre kisebb, de azért nem reménytelen a helyzet, a szombati pásztorkutya-bemuta­tón jó nyolcvanöt magyar fajtájú pásztorkutyát bíráltak el, köztük mintegy negyven pulit, de voltak pumik, mudik, komondorok, és kuvaszok is. Az újszegedi Eko-parkban tar­tott rendezvényre még Finnor­szágból is jött nevező. Mostaná­ban a legelterjedtebb fajták az őr­ző-védők - a rottweilertől a szentbernáthegyiig -, illetve a la­kásban is tartható kis testűek. - Nekünk pulink van, és egy új­fundlandink, még kölyök. Most nézzük meg, mekkora lesz - ma­gyarázza Újhelyi István, a térség országgyűlési képviselője, aki va­sárnap megnyitotta az önkor­mányzat támogatta rendezvényt. Sajtos Szűcs Renáta egy kis terme­tű, fehér alapon fekete-vörös foltos kutyát sétáltat. Jack-rassel terrier, mint megtudjuk, fajtája kitűnő tu­lajdonságokkal rendelkező egyede. Ezt a kutyát rókavadászatra te­nyésztették ki egykor az angolok, s miután Renáta macskákkal is fog­lalkozik - figyelnie kell rá otthon. Polgár Ildikóék Pomázról érkeztek, és orosz fekete terrierjük kategóri­án belüli második helyezést nyert. - Számukra a kutyatartás élet­forma - így a tulajdonos -, nincs az a távoli bemutató, ahová el ne utaznánk. Az óriási tolongásban egymás mellett sétáltak kutyák és ámul­dozó-ujjongó gyerekek - és semmi baj nem történt. Ez is bizonyítja ­hívja föl a figyelmet egy résztvevő -, hogy á kutyatámadások során sosem a kutyák a hibásak, hanem akik elvadították őket. F.CS. Meglepően aktuális darab Gá­bor Andor 1917-es születésű Dollárpapája, melynek szerep­lői között túltengnek az amo­rális lények. A teljesen eladósodott családról elterjedt a kisvárosban, hogy amerikai milliomos nagybácsi­juk van - ebből élnek. De a hi­telezők már türelmetlenek, a bácsi halálhíre késik, ellenben megjön ő maga. Szegény, mint a templom egere, de be sem tudja vallani, mert a pénz legendája azonnal elkezd dolgozni: a ro­kon lány udvarlója vérbeli me­nedzsernek bizonyul, merészen va banque-ot játszik, bejön. A vélt milliók igaziakat fialnak, s mire kiderül az igazság, min­denki nyakig benne van a ha­zugságban. Ezért továbbra is úgy tesznek, mintha nem ha­zudnának. Gábor Andornak gördülé­kenyre csiszolt színpadi jelene­tei vannak, pár találó vonással képes kontúros karaktereket festeni, apárbeszédek többsége szellemes-ötletes. A mai ízlés­nek mégis kissé bőbeszédű és zsúfolt - bár az is lehet, hogy ezt a hatást a Bal József rendező által irányított népes szereplő­gárda kelti. Meg talán az a felfo­gás, mely szerint az ilyen sok­szereplős darabból csak extré­mebb színészi észközök hasz­nálatával lehet kitűnni. Kicsit sok az eltorzított beszédmodor, a nyilván kor- és karakterfestő­nek szánt, ám a színpadon né­miképpen funkciótlannak tet­sző táj- és kasztnyelv. A publikum persze nevet, a nyelvi karikatúrák mellett a da­rab tele van kabaréjelenetekkel, amelyekben pompás játéklehe­tőségeket lelnek föl a színészek. Nekem nagyon tetszett Katona János, aki az eladósodott család­főt, a klasszikus műveltségű Kol­tay tanár urat játssza. Számára is adott a nyelvi humor, ötletes szö­vegeiben lépten-nyomon latinra vált. De az igazán látványos az ő átváltozásának színészi megol­dása. Ahogyan a családban el­nyomott, örökké iskolai dolgoza­tokat javító szegény ördögből át­változik, ahogyan elhiszi magá­ról, hogy ő most már Valaki, aho­gyan a hazugságvár uraként pa­rádézik mint a - nemzeti és csa­ládi - erkölcsök legfőbb őre, az igazán pompás. Papp fanó jel­meztervező „besegített neki" a magyarosch, huszárosán piros, zsinóros hacukával. Van szeren­csénk ismerni ezt a típust. Elementáris kabaréjeleneteket produkál egy kettős: Márkus Ju­dit mint Koltayék Gizi nevű el­adó lánya, és Borovics Tamás mint a főispán Iván nevű, auto­matikusan hozományvadász, ám kissé zökkent agyvelejű fia. Amolyan majdnem-főszerepbe kormányozódik Szilágyi Anna­mária, részint a felvonásközök­ben előadott városi masamód­songokkal, melyekben olyan ket­tőshangzókat kanyarít, hogy ihaj, másrészt azzal az elsöprő dinamizmussal, amellyel a szó­kimondó cselédet adja. Jakab Ta­más raccsoló főispánja a két lá­bon járó morál insanity és szin­tén megkapó amoralitású Gö­möri Krisztián orvosa. Mértékadó, flott - fesztelen, könnyed - szerepformálás Feke­te Gizié (Koltayné|, Pataki Feren­cé (ő a menedzser típusú ügyvéd, aki működteti a legendát, pénzt csinál a hazugságból), Papp Gab­rielláé (a másik Koltay lány, a Ka­Fotó: Hallási Zsolt tó). Méltánytalannak tetszhet bármely kritikus megjegyzés a címszerepbe beugró Székhelyi Jó­zsef játékáról, annyit mégis: bá­mulatos, hogy a színész szinte pillanatok alatt képes egy figura kompakt „előállítására", hogy a helyzet- és a nyelvi komikum sok lehetőségét briliánsán ki­használja - dollárpapája azonban talán egy fokkal gügyébb, mint azt a víg játék kényes egyensúlya kívánná. Bár az is lehet, hogy ezt a szer­ző számlájára kellene írni. Szú­rósabb, pikútebb a darab, ha a pénzműköAtés olajozott me­chanizmusban egy szereplő, akárha főszereplő, személyén nem múlik semmi. Ember - nem számít. Talán nincs is. S. E. A kétnapos kutyakiállítás sok érdeklődőt vonzott Fotó: Karnok Csaba Illegális gyorsulás a szegedi éjszakában LÁMPÁTÓL LÁMPÁIG Az Egyesült Államokból indult illegális gyorsulási versenyek lámpától lám­páig tartottak. Az USA-ban a nagyvárosokban negyed mérföldönként van kereszteződés, azaz 400 méterenként követik egymást a háztömbök és a közlekedési jelzőlámpák. Ezért a gyorsulási versenyeken a pálya hossza hagyományosan 400 méter. Szegeden egyébként egy kiskunhalasi baráti társaság szegedi ismerősökkel közösen szervezte meg az első gyorsulást 2003 tavaszán. Versenyezni bárki kihívhat bárkit, ha úgy érzi, a két autó teljesítménye egy szinten van. Két évvel ezelőtt, 2003 tavaszán indultak az első futamok a szege­di Kereskedő közben, ahol péntek esténként találkoznak a sebesség szerelmesei, hogy illegális gyorsu­lási versenyen tegyék próbára ve­zetési tudásukat és autóikat. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem fogjátok eltéveszteni. Csak menjetek a tömeg után a gumicsikorgás hangjának irá­nyába - igazítottak útba minket még péntek délután, amikor az illegális gyorsulási verseny helyszínéről érdeklődtünk. És valóban: a Fonógyári út felől egymás után kanyarodtak be a kocsik a Kereskedő közbe, ahol egy srác integetett, mehetünk ILLEGÁLISBÓL LEGÁLIS? A nagy öregek szerint a péntek) " ezerfős nézősereg nagysága meg sem közelíti a hőskorban össze­verődött tömegét. Akkoriban egy­más után, megállás nélkül, folya­matosan indultak a futamok. A helyszínre érkező rendőrség leg­feljebb az éppen egymás mellett száguldó két kocsi vezetőjét büntetheti meg gyorshajtásért. Ám a rendőri jelenlét, az ellenőr­zések miatt tavaly „meghalt" a gyorsulás, a verseny most kezd újraéledezni. A szervezők - a budapestihez hasonlóan - rég­óta szeretnék legalizálni a ver­senyeket, de ez nem lehetséges a Kereskedő közben, mert közút. A másik szóba jöhető helyszín, a Mol Rt. szervízútja pedig azért alkalmatlan, mert nem lehet ki­világítani, és ott a nézők sem férnének el. előre. A futamokat indító és az utca végén álló fiatalember CB-rádión tartja a kapcsolatot, így amikor a két autó elindul, szemből senkit nem engednek be az utcába. Péntek este tíz óra után nem sokkal már csak az utca végében találtunk parkolót. Egymástól független becslések szerint leg­alább ezren gyűltek össze. Mire a rajthoz verekedtük magunkat, egy új 5-ös, háromezres dízel BMW „gyorsult le" lassan, de biztosan egy kombi Opel Ome­gát. Míg egy Porsche 91 l-es és egy Audi 80-as kupé készülődött, egy kis Polski furakodott előre a Porsche mellett. Azonkívül, hogy mindkettőnek hátul van a motorja, nincs sok közös ben­nük. A látvány mosolyt csalt a nézők arcára. Az Audi - sokak meglepetésére - könnyedén hagyta le a Por­schét. Am a legendás német sportkocsi tulajdonosát nem olyan fából faragták, aki köny­nyen feladja. A két kocsi még kétszer állt egymás mellé. - Jól bírja a vereséget a tulaj ­mondta egy megtermett fiatal­ember a barátjának. A kocsik ki­pörgő kerekekkel próbáltak az aszfaltba kapaszkodni. Minden alkalommal az Audi rajtolt, és gyorsult jobban. - A Porschénak esélye sincs. Kell a fenének. Inkább egy 15 éves Audit veszek. Egyesek sze­rint a Porsche a rajt lendületével hazafelé vette az irányt. Földet rá! - kiáltotta valaki. De nem, korai volt még temetni, később újra feltűnt a farmotoros 91 l-es. A futamok indítása előtt a rajt­jelet adó srác többször figyelmez­tette az út szélén felsorakozott nézőközönséget, hogy senki ne lépjen az útra. A Kereskedő közi illegális gyorsulási versenynek eddig - a megjelentek többségé­nek tudomása szerint - nem volt sérültje. Az persze előfordult, hogy valaki nagyon nyerni akart, s annyira nyomta a gázt, hogy nem tudott megállni, és a kerítés fogta meg a kocsit. Telefonos segítőket toboroznak MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden már huszonnégy éve működik az S.O.S. Telefonos Lel­kisegély-szolgálat, amelynek kö­zel harminc önkéntes munkatár­sa egymást váltva várja az ingye­nes zöldszámon (06-80-820-111) a problémákkal küzdő, többnyire magányos emberek telefonjait. A szakemberek szerint különösen a nagy ünnepek idején világszerte jelentősen megemelkedik a tele­fonhívások száma. Hevesiné Kra­tochwill Katalin, a szegedi szolgá­lat vezetője elmondta: munkatár­saik képzett, tapasztalt ügyelők, akik képesek arra, hogy a telefoná­lóval közösen a legkülönbözőbb problémás élethelyzetekre megke­ressék a megfelelő megoldást. Ta­nácsot adnak, vagy egyszerűen csak empatikusan meghallgatják a hozzájuk fordulókat, hiszen sok­szor már az is segít. A szolgálat idén is meghirdeti 60 órás, önkölt­séges önismereti tréningjét, amelynek elvégzése az egyik felté­tele annak, hogy valaki telefonos ügyelő lehessen. Azok a 18 évnél idősebb, minimum érettségivel rendelkező jelentkezők, akik ked­vet éreznek a karitatív munkához, az önismereti tréning elvégzése után, kiválasztásuk esetén újabb 60 órás speciális képzést kapnak, azaz felkészítik őket a telefonos ügyeleti tevékenységre. A célirá­nyos képzés költségeit a szolgála­tot üzemeltető alapítvány átvállal­ja. Az önismereti alaptréningre április 14-éig naponta 9-től 15 óráig lehet jelentkezni az 548-295-ös telefonszámon. Közel ezren voltak kíváncsiak a legutóbbi gyorsulási versenyre - komolyabb sérülés eddig szerencsére nem volt Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom