Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-21 / 43. szám

SZOMBAT, 2005. FEBRUÁR 19. • AKTUÁLIS" 5 Hét végén fordulnak többen orvoshoz Szükséges jó a fogászati ügyelet Főleg hét végén jelennek meg sokan a mintegy fél éve működő szegedi fogászati ügyeleten. Többségük olyan panaszokra keres megoldást, melyeket meg lehetett volna előzni. Több mint fél éve élő szolgáltatás Szegeden a fogászati ügyelet. A Szegedi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján hétköznaponként este 7 órától, hétvégéken és ünnepnapokon egész nap fogadják azokat a betegeket, akiknek erős fájdalmaik vannak és nem tudják kivárni, amíg fogorvosuk elérhetővé válik, illetve sürgős és halaszthatatlan beavatkozásra szorulnak. Naponta hét közben az esti óráktól hajnalig 5-10, a hét végén átlagosan 30 beteg keresi fel a fogorvosi ügyeletet. - Az esetek 80 százalékában jönnek hozzánk, akik elhanyagolt fogazatuk miatt kerülnek olyan állapotba, hogy már nem lehet tovább halogatni a kezelést - érzékeltette munkájuk jellegét Fazekas András, a klinika igazgatója. - Körülbelül 10-15 százalékra tehető azok száma, akik váratlan baleset miatt szorulnak azonnali fogászati ellátásra, a fennmaradó 5 százalék pedig egyéb problémával csenget be az ügyeletre. Aki hét végén keresi fel az intézményt, annak hosszas sorállásra kell számítania. E tapasztalatnak ellentmondani látszott, hogy szombaton késő délelőtt mindössze egy beteg ült a váróban, ő is éppen akkor érkezett, így szinte várakozás nélkül bejutott a rendelőbe. Törzsök Lajosnénak reggelre fájdult meg a foga, amit ki is kellett húzni. A nyugdíjas asszonyt lánya kísérte el, aki elmondta: nagyon jónak tartják az ügyeletet, hiszen bármikor felkereshetik a fogorvost. . - A lányommal is jártunk már itt ezelőtt, nagyon szépen rendbe hozták a fogait, ráadásul barátságosan is bántak vele - mesélte Szögi Andrásné. - Az sem utolsó szempont, hogy az itteni ellátás ingyenes, hiszen egy maszek fogorvost nem is tudnánk megfizetni. - Az emberek többsége megvárja az utolsó pillanatot, és csak akkor megy el a fogászatra, amikor már nagyon muszáj - osztotta meg velünk tapasztalatát Józsa Georgina fogorvos. - Ettől függetlenül vannak, akik ilyenkor is csak fájdalomcsillapítóért jönnek, hogy kibírják addig, amíg eljutnak saját orvosukhoz. Ugyanakkor arra is akadt példa, hogy valaki összetörte a táblát dühében, mert nem olyan ellátást kapott, mint amire számított. Pedig mindenkivel előre közöljük, hogy csak az akut ellátáshoz szükséges eszközökkel rendelkezünk, ügyeletben például nem tudunk fogat tömni. Ezért rendelünk vissza sokakat másnapra, hogy elvégezhessük a részletes vizsgálatokat. Újabb beteg érkezett. Nagyné Zombor Gabriella férjét, Attilát hozta el, aki egész éjszaka nem tudott aludni fájó foga miatt. - Amíg nem volt ügyelet, ilyen esetben is meg kellett várnunk a hétfőt, pedig egy fogfájásnál nincs rosszabb - mondta az aszszony. - De jó lenne, ha más településeken is biztosítanák az állandó ellátást, mi ugyanis Sándorfalváról voltunk kénytelenek Szegedre futni az ügyeletes fogorvoshoz. TÍMÁR KRISZTA Ügyelet. Ha nincs más megoldás Fotó: Karnok Csaba Évente egy diákot jutalmaznak Emlékalapítvány Lednitzky Péternek MUNKATÁRSUNKTÓL Egy éve hunyt el Lednitzky Péter, Szeged meghatározó személyisége, az ismert menedzser, a sikeres gazdasági diplomata, nagyvonalú mecénás, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD-H) vezérigazgatója. Halála évfordulóján a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az elhunyt családja, barátok és munkatársak alapítvánnyal tisztelegnek emléke előtt. A tegnap aláirt okirat szerint az alapítói tőke kamataiból évente azt a diákot jutalmazzák, aki az adott esztendőben a legnagyobb hírnevet szerezte Szegednek. A tulajdonosok változtak, a hely szelleme maradt Randevú a „ Stümmernél" Az 1874-ben nyitott üzletet 1931-ben a Stühmer Frigyes Rt. cukorka-kereskedőlánc vette át Képeslap: Móra Ferenc Múzeum Fotótára Folytatás az 1. oldalról A sarki üzlet az elmúlt évtizedekben néhányszor tulajdonost és külsőt váltott, ám a hely szelleme megmaradt. A patinás név szintén a régi, bár „Stümmernek" csupán 1931 óta nevezik. A millenniumi útmutató szerint a saroképület aljában ifjabb Aigner József 1874 júliusában nyitotta meg a fűszer-, csemege-, gyarmatáru- és magkereskedését. A család az emeleten lakott. T. Knotik Márta kutatásai alapján tudjuk: a Victoria biztosítótársaság is ide, az egyik szintre költözött. A mai sportbolt helyén, a Kárász utca felőli oldalon akkoriban Schiffert Júlia divatáruüzlete működött. Őt Kiss és Steifmann rövidáruboltja, majd Deutsch Salamon bőr- és cipőkereskedése követte. A harmincas években a vásárlók ugyanide, de már az Elit cipőboltba jártak. Ezzel szinte egy időben, 1931 februárjában a Széchenyi tér felőli földszintet a Stühmer Frigyes Részvénytársaság alakította át cukorkakereskedésnek. A szegediek ma is „Stümmerként" emlegetik a boltot, pedig a háború után az üzlet igencsak megváltozott: kívül, belül kicserélődött. A Csemege-hálózathoz tartozott, és továbbra is mértek benne kávét, frissítőt és péksüteményt. Érdekességnek számított, hogy a háború után a városban másodikként itt kezdtek presszógépből feketét és duplát főzni. A Csemegét 1992-ben a Csemege Julius Meinl Rt. vette át, majd a sarki üzletben 1996-ban alakították ki a mai látványpékséget. Azóta a Kerek-Perec bolthálózat tagjaként üzemel, és egy délszláv üzletember tulajdonában áll. A „Stümmert" idézi, hogy a valódi szemes kávét jelenleg is helyben pörkölik és darálják. DOMBAI TÜNDE EDES CSODÁK A Stühmer család nem kötődött Szegedhez, fővárosi cégük fiókhálózatot nyitott a vidéki nagyvárosokban. A Stühmer gyár szállította az árut. Saját recept alapján meglehetősen hosszú ideig kézzel gyártotta a karamellát, a selyemcukrot, a drazsét, a pralinét. Debreceni és szerencsi üzemeik legnépszerűbb terméke a Stühmer-karamella, a Fincsi és a Csitri cukorka volt. Európa-szerte szerették a Stühmer-szaloncukrot, a macskanyelvet és a Boci csokit. Akkori bonbonos dobozaikat neves iparművészek tervezték, amit a szaksajtó is elismeréssel méltatott. Az államosítást követően üzemeik Budapesti és Szerencsi Csokoládégyárként működtek, jelenleg a Nestlé-csoport hímevét öregbítik. Logisztika a Krúdyban Második éve folyik logisztikai képzés a szegedi Krúdy Gyula szak- és szakközépiskolában. Az árumozgás ésszerű megszervezését és lebonyolítását elsajátító tanulók az egyéves képzés befejezése után multinacionális cégeknél helyezkedtek el. Számítógépen modellezik az ám mozgását a logisztikát tanuló hallgatók a szegedi Krúdy Gyula szakközépiskola Maros utcai oktatókabinetében. Kidolgozzák a raktározástól a szállításon át a fölhasználóig vezető folyamat részleteit. Leegyszerűsítve ugyanis a manapság egyre többet emlegetett logisztika arra is jó, hogy a lehető legolcsóbbá tegye a termelőtől a fogyasztóhoz eljuttatott árut. - Az első tanévben huszonhat, idén már harminckét hallgatónk tanul logisztikát - mondta Seláf fíoldizsárné, a Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola szakmai igazgatóhelyettese, a képzés elindítását biztosító pályázat készítője. Az egyéves képzésre érettségizettek jelentkezhetnek. Az érdeklődés máris túlnőtt a lehetőségeken, de a feltételek egyelőre csupán egyetlen csoport indítását engedik meg. A képzés megindítását a kereskedelmi és iparkamara mellett a logisztikai társaság is támogatta. A Krúdy tanárainak föl kellett készülniük a feladatra: az első esztendőben még külső szakoktatók bevonásával folyt a munka, időközben azonban az iskola pedagógusai maguk is megtanulták az anyagot. Az előrelépést mutatja, hogy a Krúdy, a középfokú logisztikai oktatás tapasztalatait hasznosítva, a felsőfokú képzés megindítását is tervezi. A diákok szakmai idegen nyelvet is tanulnak, így a magyar mellett a külföldi üzleti partner nyelvén is ki tudják tölteni az árukísérő dokumentumokat. Az első évfolyamon végzettek példája mutatja, hogy a munkaerőpiacon keresettek a logisztikai szakképesítéssel rendelkezők: az egykori diákok főként multinacionális cégeknek helyezkedtek el. NY. P. Az otthonukban ápolók nem adják fel Nem gyűlt össze elég aláírás az ápolási díj emeléséért - tudatta az Országos Választási Bizottság. A népi kezdeményezés tehát nem érte el célját, az országgyűlés nem köteles foglalkozni a fogyatékosokat ápolók gondjával. Minimálnyugdíjat, nettó 24 ezer 700 forintot kap egy i 8 év alatti súlyosan fogyatékos ápolásáért az otthon maradó gondozója. Az összegnek csak a nyolcvan százaléka jár, ha a fogyatékos nagykorú. Az aláírásgyűjtés ennek a nem mindennapi feladatnak a munkaviszonyként való elismeréséért indult. A kezdeményezők már csak azért is jogosnak érzik kérésüket, mert járulékot vonnak az ápolási díjból, és munkával eltöltött időnek számít a nyugdíj megállapításakor. Az ellentmondásos helyzet tisztázását, illetve legalább minimálbért kérnek a tagjaik által végzett munkáért a fogyatékosok szervezetei. A kezdeményezést Goldner Ibolya, az Értelmi Fogyatékosok és Családjaik Jogvédő Egyesületének elnöke képviseli az illetékes hivatalokban. A most összegyűlt 53 ezer aláírás között túl sok volt érvénytelen. A népi kezdeményezést Csongrád megyéből mindössze 1113 felnőtt látta el kézjegyével. A kudarc ellenére a harcot nem adják fel - közölte az elnök. Jobban szerveznek és alaposabbari tájékoztatnak, azután újra hozzákezdenek az aláírások gyűjtéséhez, hogy elérjék: fogyatékos embertársunk otthoni ápolását a hivatalok munkaként ismerjék el - az érte kapott díj összegének nagyságával is. D.T. Szomszédja végzett Attilával A vásárhelyi gyilkos beismerte tettét Folytatás az 1. oldalról - Délután kettő körül lementem hozzá, hogy megjött-e a rendelésem, de hiába csöngettem, nem nyitott ajtót - vette át a szót Ági. A fiatal lány semmi szokatlant nem tapasztalt, de a többi szomszéd szerint sem utalt semmi a tragédiára, dulakodás vagy veszekedés zaját sem hallották. Egy tőlük távolabb álló aszszonytól pedig azt hallottuk, hogy délután Attila még náluk kávézott. Ennél többet viszont már akkor sem akart mondani a láthatóan megviselt, ideges nő. Mint később kiderült, ő a tettes édesanyja. Úgy tudjuk, hozzá szaladt fel segítséget kérni az a 16 éves lány, aki rátalált az áldozatra. Információink szerint neki kulcsa volt a lakáshoz, ahogy az elkövetőnek is. A lányt nagyon megviselték a történtek, s érthető módon nem kívánt beszélni a tragédiáról. Az elkövető a szóbeszéd alapján több százezer forinttal tartozott az áldozatnak, aki szerette volna visszakapni a pénzét, mert állítólag új életet akart kezdeni. - Nem értem, hogy vetemedhetett ilyenre az a fiú - jegyezte meg a neve elhallgatását kérő társasházi lakó. - Aznap délután is találkoztunk. Udvariasan köszönt, semmi különös nem látszott rajta. Persze voltak furcsa dolgai, egyszer betörte a lépcsőház bejárati ajtaját. Szegény édesanyja rohant le eltakarítani az üvegdarabokat. Nagyon sajnálom a mamáját, ő nem tehet semmiről, igazán rendes asszony - állapította meg szomorúan. Az elkövető őrizetben van, letartóztatásáról a bíróság dönt. A tragédia színhelyén, az Ormos Ede utcai házban gyertyákat és mécseseket gyújtottak az áldozat emlékére Fotó: Tésik Attila