Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-21 / 43. szám

SZOMBAT, 2005. FEBRUÁR 19. • AKTUÁLIS" 5 Hét végén fordulnak többen orvoshoz Szükséges jó a fogászati ügyelet Főleg hét végén jelennek meg sokan a mintegy fél éve működő szegedi fogászati ügyeleten. Többségük olyan panaszokra keres megoldást, melyeket meg lehetett volna előzni. Több mint fél éve élő szolgáltatás Szegeden a fogászati ügyelet. A Szegedi Tudományegyetem Fogá­szati és Szájsebészeti Klinikáján hétköznaponként este 7 órától, hétvégéken és ünnepnapokon egész nap fogadják azokat a bete­geket, akiknek erős fájdalmaik vannak és nem tudják kivárni, amíg fogorvosuk elérhetővé vá­lik, illetve sürgős és halaszthatat­lan beavatkozásra szorulnak. Naponta hét közben az esti óráktól hajnalig 5-10, a hét vé­gén átlagosan 30 beteg keresi fel a fogorvosi ügyeletet. - Az esetek 80 százalékában jönnek hozzánk, akik elhanya­golt fogazatuk miatt kerülnek olyan állapotba, hogy már nem lehet tovább halogatni a kezelést - érzékeltette munkájuk jellegét Fazekas András, a klinika igazga­tója. - Körülbelül 10-15 száza­lékra tehető azok száma, akik vá­ratlan baleset miatt szorulnak azonnali fogászati ellátásra, a fennmaradó 5 százalék pedig egyéb problémával csenget be az ügyeletre. Aki hét végén keresi fel az in­tézményt, annak hosszas sorál­lásra kell számítania. E tapaszta­latnak ellentmondani látszott, hogy szombaton késő délelőtt mindössze egy beteg ült a váró­ban, ő is éppen akkor érkezett, így szinte várakozás nélkül beju­tott a rendelőbe. Törzsök Lajos­nénak reggelre fájdult meg a fo­ga, amit ki is kellett húzni. A nyugdíjas asszonyt lánya kísérte el, aki elmondta: nagyon jónak tartják az ügyeletet, hiszen bár­mikor felkereshetik a fogorvost. . - A lányommal is jártunk már itt ezelőtt, nagyon szépen rendbe hozták a fogait, ráadásul barátsá­gosan is bántak vele - mesélte Szögi Andrásné. - Az sem utolsó szempont, hogy az itteni ellátás ingyenes, hiszen egy maszek fog­orvost nem is tudnánk megfizet­ni. - Az emberek többsége meg­várja az utolsó pillanatot, és csak akkor megy el a fogászatra, ami­kor már nagyon muszáj - osztot­ta meg velünk tapasztalatát Jó­zsa Georgina fogorvos. - Ettől függetlenül vannak, akik ilyenkor is csak fájdalom­csillapítóért jönnek, hogy kibír­ják addig, amíg eljutnak saját or­vosukhoz. Ugyanakkor arra is akadt példa, hogy valaki össze­törte a táblát dühében, mert nem olyan ellátást kapott, mint amire számított. Pedig mindenkivel előre közöljük, hogy csak az akut ellátáshoz szükséges eszközök­kel rendelkezünk, ügyeletben például nem tudunk fogat töm­ni. Ezért rendelünk vissza soka­kat másnapra, hogy elvégezhes­sük a részletes vizsgálatokat. Újabb beteg érkezett. Nagyné Zombor Gabriella férjét, Attilát hozta el, aki egész éjszaka nem tudott aludni fájó foga miatt. - Amíg nem volt ügyelet, ilyen esetben is meg kellett várnunk a hétfőt, pedig egy fogfájásnál nincs rosszabb - mondta az asz­szony. - De jó lenne, ha más tele­püléseken is biztosítanák az ál­landó ellátást, mi ugyanis Sán­dorfalváról voltunk kénytelenek Szegedre futni az ügyeletes fogor­voshoz. TÍMÁR KRISZTA Ügyelet. Ha nincs más megoldás Fotó: Karnok Csaba Évente egy diákot jutalmaznak Emlékalapítvány Lednitzky Péternek MUNKATÁRSUNKTÓL Egy éve hunyt el Lednitzky Pé­ter, Szeged meghatározó szemé­lyisége, az ismert menedzser, a sikeres gazdasági diplomata, nagyvonalú mecénás, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfej­lesztési Kht. (ITD-H) vezérigaz­gatója. Halála évfordulóján a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az elhunyt csa­ládja, barátok és munkatársak alapítvánnyal tisztelegnek em­léke előtt. A tegnap aláirt okirat szerint az alapítói tőke kamatai­ból évente azt a diákot jutal­mazzák, aki az adott esztendő­ben a legnagyobb hírnevet sze­rezte Szegednek. A tulajdonosok változtak, a hely szelleme maradt Randevú a „ Stümmernél" Az 1874-ben nyitott üzletet 1931-ben a Stühmer Frigyes Rt. cukorka-kereskedőlánc vette át Képeslap: Móra Ferenc Múzeum Fotótára Folytatás az 1. oldalról A sarki üzlet az elmúlt évtizedekben néhány­szor tulajdonost és külsőt váltott, ám a hely szelleme megmaradt. A patinás név szintén a régi, bár „Stümmernek" csupán 1931 óta ne­vezik. A millenniumi útmutató szerint a sa­roképület aljában ifjabb Aigner József 1874 júliusában nyitotta meg a fűszer-, csemege-, gyarmatáru- és magkereskedését. A család az emeleten lakott. T. Knotik Márta kutatásai alapján tudjuk: a Victoria biztosítótársaság is ide, az egyik szintre költözött. A mai sport­bolt helyén, a Kárász utca felőli oldalon akko­riban Schiffert Júlia divatáruüzlete működött. Őt Kiss és Steifmann rövidáruboltja, majd Deutsch Salamon bőr- és cipőkereskedése kö­vette. A harmincas években a vásárlók ugyan­ide, de már az Elit cipőboltba jártak. Ezzel szinte egy időben, 1931 februárjában a Széchenyi tér felőli földszintet a Stühmer Frigyes Részvénytársaság alakította át cukor­kakereskedésnek. A szegediek ma is „Stümmerként" emlege­tik a boltot, pedig a háború után az üzlet igencsak megváltozott: kívül, belül kicserélő­dött. A Csemege-hálózathoz tartozott, és to­vábbra is mértek benne kávét, frissítőt és péksüteményt. Érdekességnek számított, hogy a háború után a városban másodikként itt kezdtek presszógépből feketét és duplát főzni. A Csemegét 1992-ben a Csemege Juli­us Meinl Rt. vette át, majd a sarki üzletben 1996-ban alakították ki a mai látványpéksé­get. Azóta a Kerek-Perec bolthálózat tagja­ként üzemel, és egy délszláv üzletember tu­lajdonában áll. A „Stümmert" idézi, hogy a valódi szemes kávét jelenleg is helyben pör­kölik és darálják. DOMBAI TÜNDE EDES CSODÁK A Stühmer család nem kötődött Szegedhez, fő­városi cégük fiókhálózatot nyitott a vidéki nagy­városokban. A Stühmer gyár szállította az árut. Saját recept alapján meglehetősen hosszú ideig kézzel gyártotta a karamellát, a selyemcukrot, a drazsét, a pralinét. Debreceni és szerencsi üze­meik legnépszerűbb terméke a Stühmer-kara­mella, a Fincsi és a Csitri cukorka volt. Euró­pa-szerte szerették a Stühmer-szaloncukrot, a macskanyelvet és a Boci csokit. Akkori bonbo­nos dobozaikat neves iparművészek tervezték, amit a szaksajtó is elismeréssel méltatott. Az államosítást követően üzemeik Budapesti és Szerencsi Csokoládégyárként működtek, jelen­leg a Nestlé-csoport hímevét öregbítik. Logisztika a Krúdyban Második éve folyik logisztikai képzés a szegedi Krúdy Gyula szak- és szakközépiskolában. Az árumozgás ésszerű megszer­vezését és lebonyolítását elsa­játító tanulók az egyéves képzés befejezése után multinacionális cégeknél helyezkedtek el. Számítógépen modellezik az ám mozgását a logisztikát tanuló hall­gatók a szegedi Krúdy Gyula szak­középiskola Maros utcai oktató­kabinetében. Kidolgozzák a raktá­rozástól a szállításon át a fölhasz­nálóig vezető folyamat részleteit. Leegyszerűsítve ugyanis a manap­ság egyre többet emlegetett logisz­tika arra is jó, hogy a lehető legol­csóbbá tegye a termelőtől a fo­gyasztóhoz eljuttatott árut. - Az első tanévben huszonhat, idén már harminckét hallgatónk tanul logisztikát - mondta Seláf fíoldizsárné, a Krúdy Gyula Ke­reskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola szakmai igazgatóhelyettese, a képzés elindítását biztosító pá­lyázat készítője. Az egyéves kép­zésre érettségizettek jelentkez­hetnek. Az érdeklődés máris túl­nőtt a lehetőségeken, de a feltéte­lek egyelőre csupán egyetlen cso­port indítását engedik meg. A képzés megindítását a keres­kedelmi és iparkamara mellett a logisztikai társaság is támogatta. A Krúdy tanárainak föl kellett készülniük a feladatra: az első esztendőben még külső szakok­tatók bevonásával folyt a munka, időközben azonban az iskola pe­dagógusai maguk is megtanulták az anyagot. Az előrelépést mu­tatja, hogy a Krúdy, a középfokú logisztikai oktatás tapasztalatait hasznosítva, a felsőfokú képzés megindítását is tervezi. A diákok szakmai idegen nyel­vet is tanulnak, így a magyar mellett a külföldi üzleti partner nyelvén is ki tudják tölteni az árukísérő dokumentumokat. Az első évfolyamon végzettek példája mutatja, hogy a munka­erőpiacon keresettek a logiszti­kai szakképesítéssel rendelke­zők: az egykori diákok főként multinacionális cégeknek he­lyezkedtek el. NY. P. Az otthonukban ápolók nem adják fel Nem gyűlt össze elég aláírás az ápolási díj emeléséért - tudatta az Országos Választási Bizottság. A népi kezdeményezés tehát nem érte el célját, az országgyűlés nem köteles foglalkozni a fogyatékosokat ápolók gond­jával. Minimálnyugdíjat, nettó 24 ezer 700 forin­tot kap egy i 8 év alatti súlyosan fogyatékos ápolásáért az otthon maradó gondozója. Az összegnek csak a nyolcvan százaléka jár, ha a fogyatékos nagykorú. Az aláírásgyűjtés en­nek a nem mindennapi feladatnak a munka­viszonyként való elismeréséért indult. A kez­deményezők már csak azért is jogosnak érzik kérésüket, mert járulékot vonnak az ápolási díjból, és munkával eltöltött időnek számít a nyugdíj megállapításakor. Az ellentmondá­sos helyzet tisztázását, illetve legalább mini­málbért kérnek a tagjaik által végzett mun­káért a fogyatékosok szervezetei. A kezdemé­nyezést Goldner Ibolya, az Értelmi Fogyaté­kosok és Családjaik Jogvédő Egyesületének elnöke képviseli az illetékes hivatalokban. A most összegyűlt 53 ezer aláírás között túl sok volt érvénytelen. A népi kezdeményezést Csongrád megyéből mindössze 1113 felnőtt látta el kézjegyével. A kudarc ellenére a har­cot nem adják fel - közölte az elnök. Jobban szerveznek és alaposabbari tájékoztatnak, azután újra hozzákezdenek az aláírások gyűj­téséhez, hogy elérjék: fogyatékos embertár­sunk otthoni ápolását a hivatalok munka­ként ismerjék el - az érte kapott díj összegé­nek nagyságával is. D.T. Szomszédja végzett Attilával A vásárhelyi gyilkos beismerte tettét Folytatás az 1. oldalról - Délután kettő körül lementem hozzá, hogy megjött-e a rendelé­sem, de hiába csöngettem, nem nyitott ajtót - vette át a szót Ági. A fiatal lány semmi szokatlant nem tapasztalt, de a többi szom­széd szerint sem utalt semmi a tragédiára, dulakodás vagy vesze­kedés zaját sem hallották. Egy tőlük távolabb álló asz­szonytól pedig azt hallottuk, hogy délután Attila még náluk kávézott. Ennél többet viszont már akkor sem akart mondani a láthatóan megviselt, ideges nő. Mint később kiderült, ő a tettes édesanyja. Úgy tudjuk, hozzá szaladt fel segítséget kérni az a 16 éves lány, aki rátalált az áldo­zatra. Információink szerint ne­ki kulcsa volt a lakáshoz, ahogy az elkövetőnek is. A lányt na­gyon megviselték a történtek, s érthető módon nem kívánt be­szélni a tragédiáról. Az elkövető a szóbeszéd alap­ján több százezer forinttal tarto­zott az áldozatnak, aki szerette volna visszakapni a pénzét, mert állítólag új életet akart kezdeni. - Nem értem, hogy vetemed­hetett ilyenre az a fiú - jegyezte meg a neve elhallgatását kérő társasházi lakó. - Aznap délután is találkoztunk. Udvariasan kö­szönt, semmi különös nem lát­szott rajta. Persze voltak furcsa dolgai, egyszer betörte a lépcső­ház bejárati ajtaját. Szegény édesanyja rohant le eltakarítani az üvegdarabokat. Nagyon sajná­lom a mamáját, ő nem tehet semmiről, igazán rendes asszony - állapította meg szomorúan. Az elkövető őrizetben van, le­tartóztatásáról a bíróság dönt. A tragédia színhelyén, az Ormos Ede utcai házban gyertyákat és mécseseket gyújtottak az áldozat emlékére Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom