Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-21 / 43. szám

6 "megyei tükör" HÉTFŐ, 2005. FEBRUÁR 21 Ésszerű mennyiségben nem káros a só Bevált a gránitőrlemény Az utak csúszásmentesítésére használt só jelentősen károsítja a növényeket. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. túl azon, hogy igyekszik a lehető legkevesebb sómennyiséget tartalmazó só-homok keveréket használni, sópótló anyagokkal is próbálkozik. Zúzott gránitőrleményt használ a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., egyelőre csak a belvárosban, már évek óta. Ez az anyag mondja Szolnoki László műszaki igazgatóhelyettes - jól bevált, további előnye, hogy a díszburkolat olykor süllyedő fugázásának réskitöltésére is alkalmas - így tavasszal nem kell összetakarítani. Zeolittal is próbálkozott a kht., de az sokba kerül, illetve a vinasz nevű szeszipari melléktermékkel, amit azonban egyedül Győrben gyártanak az országban, ott régóta alkalmazzák is az út csúszásmentesítésére - ám olyan meszsziről nem éri meg ideszállítani. (Egyébként a vinaszt talajerőpótlásra, sőt takarmányozásra is hasznosítják.) A fűrészpor pedig, legalábbis a szükséges mennyiségben, jó ideje szinte beszerezhetetlen — halljuk a műszaki igazgatóhelyettestől. - A fűrészpor valóban hiánycikk mondja Fazekas József, a Dalerd Rt. termelési igazgatója. A cégnek már nincs faipari tevékenysége, s a környéken másutt sem keletkezik olyan mennyiségű fűrészpor, hogy kiváltaná a sót. Ahol keletkezik, sokszor ott is energiatermelésre hasznosítják. Egyébként a hulladéktörvény értelmében a fűrészpor ma már veszélyes hulladéknak minősül. Ennek előzménye: bizonyos, ipari nyersanyagot jelentő trópusi fák fűrészporában egyes vizsgálatok rákkeltő anyagot találtak, más vizsgálatok ezt nem erősítették meg - mondja a szakember. Az viszont bizonyos, hogy a só káros a növényekre, mert lehetetlenné teszi a vízfölvételt, a talaj ionszerkezetének megváltoztatása révén - mondja Mihalik Erzsébet, az SZTE növénytani tanszékének vezetője. Fölhívja a figyelmet: nemcsak a növényekre, de minden, talajban élő szervezetre káros a só. Voltaképpen kivonja a vizet a szervezetből - ez abból is érzékelhető, hogy ha túl sós ételt fogyasztunk, rögtön szomjasak leszünk. Só - nátrium-klorid - helyett egyébként kálium-klorid is használható csúszásmentesítésre. Elterjedését azonban szintén anyagi okok nehezítik. Ám ésszerű mennyiségben fölhasználva a sót - miképp Szegeden is teszik - nagyon lecsökkenthető a káros hatás. FARKAS CSABA Több mint 10 000 ügyfelünk már díjmentesen bonyolítja helyi és körzeten belüli telefonhívásait. Ugye Ön is közéjük tartozik? Ha nem, ajánlatunkért hívja Info-vonaíunkat a 1288-as számon! Miért ne járjon jól Ön is? A cián és a bárány Akinek jól ki van hegyezve a szeme, könnyen kiszúrja, az időtlen idők óta fabulázó frígiabeli jóAesopus mester meséje is benne lakik a címben. Iskolarendszerünk alkalmanként átugorja az ilyen bölcsességeket, részletesebben is leírom tehát. Megtörtént bizony abban az időben is már, egyszerre ment a patakra inni a farkas is, meg a bárány is. A farkas azonban nemcsak szomjas volt, de meglátván a bárányt, étvágya is kerekedett rá. Pesti Gábor félévezredes fordításában mondom tovább: „kezdé feddeni a báránt, hogy fel zavarná a vizet. A bárány reszketni kezde és könyörgeni, hogy neki, ártatlannak kedvezne, mert ide alá távol itt [ivott] volna, és az vizet meg nem zavarhatta volna... A farkas viszontag keményen dörög vala:... mindenkoron csak káromra jártál, atyád, anyád is mindenkoron ellenem járának, de te ma meg fizetsz nekem. És őtet legottan torkon ragadván meg szaggató." A tanulság is olvasható: , „Ha az hatalmas gonoszt akar tenni, Könnyű az nyavalyához hamis okot lelni, És az mint akarja, úgyan megítélni." Hogyan kerül a mesebeli farkas helyébe a cián 1 Akik itt élünk a Tisza partján, könnyen kitaláljuk. Azt mondják most az aranyosok, nem ők hozták a folyóra a ciáni veszedelmet, hanem mi, magyarok. Mivel is t Hogy mindenáron közömbösíteni akartuk a halálos veszedelmet. Na, fiskális uramék, ekkora lukat ti se tudnátok fúrni a paragrafusra! Pedig a frígiai csúf rabszolga huszonhat évszázada beírta már állatmesés allegóriájába. A farkasok időközben kiveszőben vannak, maradt a cián. Merjük egyáltalán énekelni még, hogy „Lefelé folyik a Tisza / Nem folyik az többé vissza ?" Ha a Tiszára érvényes, az összes mellékfolyójára is. A Láposra is, Szamosra is. H. D. A Villeroy & Boch számára nem probléma a kvóta Kevesebb szén-dioxid Életbe lépett az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését elrendelő kiotói egyezmény, melyet Magyarország is aláírt. A szén-dioxidot kibocsátó cégek, szervezetek azonban még nem ismerik a kibocsátható kvótát. Egyébként a magyarországi ipar évekkel ezelőtti visszafejlődése miatt sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyi a megengedett. Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésről szóló, most aláírt kiotói egyezmény céljainak elérését szolgáló, cégekre, és egyéb, szén-dioxidot kibocsátó szervezetekre vonatkozó kormányrendelet már az ősszel hatályba lépett - mondja Szelesné Kutas Borbála, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese. E rendelet szabályozza azt, hogy az érintett cégeknek mit kell tenniük, hogy Magyarország az EU üvegházhatású gáz kibocsátásának kereskedelmi egyezményben vállalt kötelezettségeit be tudja tartani. Azok a cégek, amelyek e kormányrendelet hatálya alá tartoznak, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőségnek tartoznak beszámolással, oda kell benyújtaniuk a szén-dioxid-kibocsátási engedélykérelmüket, megküldeni az ezzel kapcsolatos jelentéseiket. A cégeknek be kellett jelentkezniük a főfelügyelőséghez, s ez érdekük is, hogy a szén-dioxid-kereskedelmi kvótából részt tudjanak szerezni. A kvóta az 1 év alatt kibocsátható szén-dioxid mennyiségét jelenti. A rendelkezés a szén-dioxid-szennyezés visszafogására, fejlett, kevesebb szén-dioxid kibocsátásával járó technológia igénybevételére ösztönzi a cégeket. A kormány által elfogadott nemzeti kiosztási terv ugyanis kvótamennyiséget határoz meg azon cégek számára, melyek tevékenysége szén-dioxid-kibocsátással jár. Csongrád megyén belül Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Szegedről összesen több mint tíz cég szerepel a listán. A nemzeti kiosztási terv 2005-tól 2007-ig szabályozza a szén-dioxid-kibocsáthatóságot; 2007 után a többi üvegházhatású gázra is kvótát szabnak ki. Megkérdeztünk cégeket is, mi. lyen mértékben befolyásolja életüket a rendelkezés. A hódmezővásárhelyi Villeroy & Boch Magyarország Rt. számára várhatóan nem jelent problémát a kvóta szerinti szennyezőanyag-kibocsátás, a cég jelenleg is fejlett technológiát használ - mondja Hideg Gábor ügyvezető igazgató. A német anyavállalat a kiotói egyezménytől függetlenül is súlyt helyez a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Hogy mennyi a meghatározott kvóta? Erről még nincs tudomása a cégnek; várhatóan a következő hetekben jelenik meg. Konkrétumokat a Szentesi Téglagyár Kft. gazdasági vezetője, Tóth Mihály sem tud. Értesülései szerint azonban a téglagyártóipar számára szűken szabták meg a kvótát, így vagy a technológiát leli fejleszteni, amely kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe, vagy a jelenlegi technológia használatával kell kevesebb szén-dioxidot kibocsátani. Az adminisztrációs költségek is emelkednekteszi hozzá a gazdasági vezető. A környezet számára hosszú távon ugyanakkor jót tesz a csökkenő szén-dioxid-kibocsátás. F.CS. fnfo-vonal: 1288 www.invltel.hu Tóth Béla-pályázat Tóth Béla József Attila-díjas szegedi író 80. születésnapja tiszteletére 10-14 éves gyerekeknek hirdetett pályázatot a Zrínyi Ilona Altalános Iskola és a Somogyi-könyvtár, amelynek az író korábban igazgatója volt. A Mély a Tiszának a széle... címmel indított verseny első fordulójában a gyerekek az író munkásságával és a Szeged környéki népmesékkel megismerkedve kaptak feladatokat. A második körben a Szegedet leromboló, de a város újjászületését is meghozó 1879-es árvíz eseményeit dolgozták föl Tóth Béla A szegedi nagyárvíz képeskönyve című munkája alapján. A pályázat győztese Darvas Dániel (Zrínyi Ilona Általános Iskola) lett, a második helyen Tóth Ádám (Béke utcai Általános Iskola), a harmadikon pedig Kerekes Viktória (Alsóvárosi Általános Iskola) végzett. A gyerekek értékes könyvjutalmat kaptak.