Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

KEDD, 2005. FEBRUÁR 1. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Nem a szennyező fizeti a számlát A tüzép-telepek forgalma a csikorgó hideg ellenére átlagos Rádobni még egy lapáttal Szénpakolás a szegedi tüzép-telepen Fotó: Miskolczi Róbert Az út menti sávokat is elborító szemétkupacok ügyében nehéz megtalálni a hulladékgazdálko­dási törvényt betartató illeté­kest. A köz útkezelő nem tudja megvédeni 1350 kilométeres há­lózatát, a rendőrség akkor intéz­kedik, ha rajtakapja a szemete­lót, a környezetvédelmi hatóság évi 4-5 esetben indít büntetőel­járást. - A Csongrád megyei önkor­mányzatnak nincs hatásköre az út menti vadlerakók ügyé­ben - válaszolt kérdésünkre Bihari István területfejlesztési osztályvezető-helyettes. Az összehangolt, közös föllépés akadálya, hogy a megyei ön­kormányzatnak koordinációs szerepköre sincs. Polgármes­teri értekezleteken többször is tárgyaltak a vadlerakókról. Abban mindenki egyetértett, hogy tenni kellene valamit, de ennél több nem történt. Az illegális szemétlerakás ügyé­ben nem a rendőrség jár el - tájé­koztatta lapunkat TUczakov Szil­vána, a megyei rendőr-főkapitány­ság szóvivője. Ha a rendőrjárőr tetten éri a szemetelőt, figyelmez­teti, helyszíni bírságot szabhat ki, vagy feljelentést tesz az illetékes NYOMRAVEZETŐ LEVÉL | Az Algyői Faluvédő Egyesület négy éve minden esztendőben szemét­szüreten szedi össze a faluban és környékén szétdobált hulladékot. A munkában évről évre több isko­lás is részt vesz - mondta Bera Sándor, az egyesület elnöke. Az egyik szemétkupacban egy hely­beli vállalkozó leveleit is megta­lálták. Barátságosan figyelmeztet­ték, s megkérték, máskor ne te­gyen ilyet. önkormányzatnál. A megyei kapi­tányság statisztikájában nincs adat ilyen intézkedésekről. Rigó Mihály, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatóhelyettese leszögezte: az 1350 kilométernyi megyei úthá­lózatot a kht. nem tudja megvéde­ni. Az útellenőröknek igazoltatási vagy intézkedési joguk nincs. A szakember szerint az érvényben lévő hulladékgazdálkodási tör­vény betarthatatlan, mivel nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az előírtakat kinek kell ellen­őriznie és a szükséges feljelenté­séket megtenni. - A törvény ku­darca látható, leolvasható a he­gyek, árterek, földutak, magántel­kek, utak szennyezettségéből - je­lentette ki Rigó Mihály. A műszaki igazgatóhelyettes szerint elő kellene írni, hogy a tele­pülési szilárd hulladék (régebbi ne­vén: kommunális hulladék) össze­szedése minden esetben a területi­leg illetékes önkormányzat felada­ta legyen. Ennek a szemétfajtának az önkormányzati kukákban len­ne a helye. Ha nem oda kerül, ak­kor az az általuk működtetett hul­ladékkezelési rendszer hibája. Ma a hiba következményeit más fizeti meg, ez pedig ütközik a törvény egyik alapelvével, mely szerint a fi­zessen a szennyező - fejtette ki a közlekedési szakember. Az Alsó-Tisza vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség évente négy-öt büntetőeljárást kezdemé­nyez szabálytalan hulladékelhe­lyezési ügyekben - tudtuk meg Miklós László hatósági igazgatóhe­lyettestől. A szakember az önkor­mányzat és a rendőrség összefogá­sára egy kecskeméti példát emlí­tett: megtörtént, hogy a szemete­lőnek visszavitték a hulladékot, ezenfelül eljárás is indult ellene. NY. P. Nincs abban semmi rendkívüli, hogy télen tél van és éjszakai ke­mény mínuszok - válaszolták kérdéseinkre az energiaellátá­sért felelős illetékesek. Több földgáz és áram fogy ilyenkor, ugyanakkor a tüzép-telepeket nem rohanták meg az emberek. Előkerültek a gardróbból a pufi­dzsekik és hótaposó csizmák, a meleg sapkák és sálak, a lakások­ban pedig pörgősre álltak a gáz­és villanyórák. Igazi, a pénztár­cát és a családi költségvetést romba döntő téli üzem állt be a mögöttünk álló héten, a hét vége pedig igazolta a meteorológuso­kat. Megértük a mínusz 15 fokos éjszakákat is. A kemény fagyok miatt még­sem rohanták meg a tüzép-tele­peket az emberek, úgy tűnik, ősszel mindenki felkészült ar­ra, hogy télen hideg az időjárás. A szőregi tüzép vezetője, Kiss József elmondta, nincs roham, átlagos hétköznapi forgalmat észlelnek. Szerinte az előttünk álló hét lehet esetleg mozgal­masabb, ha a fagyos szom­bat-vasárnapon valóban meg­csappantak az otthoni készle­tek. A telepvezető szerint évről évre kevesebben fűtenek szén­nel és fával, mellesleg Szőregre a városrészből és a környék te­lepüléseiről jönnek a vásárlók. Kapni magyar szenet éppúgy, mint lengyelt, most a hazai, ta­tabányai fekete arany az ol­csóbb a szállítási költségek mi­att: mázsája 2 ezer 200 forintba kerül. Tűzifából az akác a slá­ger, egy mázsának 1900 forint az ára. Hasonlóképpen nyilatkozott Mucsi Krisztián, a rókusi tü­zép-telep vezetőhelyettese: nem jönnek többen tüzelőért, mint máskor. A telepre főleg Fodor­kertből, Alsóvárosról, Gyáláról, Domaszékről érkezők vásárlók az akácfát kedvelik, annak má­zsája most 10 forint híján 2 ezer­be kerül. Szénből hazait éppúgy lehet vinni, mint külföldit, az árak a fűtőérték alapján változ­nak: a cseh barnaszén tehát ol­csóbb, 2 ezer 200, míg a hazai, tokodi brikett 2 ezer 700 forint. Az idei tél az 50 éves átlaghő­mérsékletek alapján közepesen hidegnek számít - mondta el Básthy Gábor, a Szegedi Hőszol­gáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Minden télen előfordul egy olyan kritikusabb időszak, amikor ke­mény a fagy, metsző az éjszaka: vagyis nem lehet rendkívül hi­degnek nevezni ezeket a napo­kat. „Amikor a télre készülünk, sosem plusz 10 fokkal számo­lunk" - mondta az igazgató. Ma persze még nem lehet tudni, mi­lyen végszámlákkal kell megküz­deniük a családoknak - ez majd júliusban derül ki -, hiszen oly­kor még áprilisban is fűteni kell. Nagy valószínűséggel azonban nullszaldós lehet a végeredmény, vagy akár visszatérítés is várha­tó. Jelenleg a távfűtött lakások­ban élők az előző három év átlag­hőmérséklete alapján kiszámí­tott értékek alapján fizetik a havi díjat. A nagy hideg miatt január első két hetéhez képes 20-25 száza­lékkal nagyobb a Dégáz Rt. szol­gáltatási területén a gázfogyasz­tás - mondta Dorogi Zsuzsanna, a cég marketing-osztályvezetője. Mivel az idei tél január 15-ig az átlagosnál enyhébbnek minősül, a lekötött teljesítményeket eddig nem használták ki maximálisan. Tavaly január 4-6. és február 12. volt a leghidegebb időszak, azok­hoz a napokhoz képest jelenleg még mindig 10-15 százalékkal kevesebb a fogyasztás. EK. VANNAK GÁZTARTALÉKOK || Az Égáz és a Dégáz Rt . vala­mint a Mol Rt. között érvényes hosszú távú szerződés a ga­rancia arra, hogy a szolgáltató a fogyasztókat biztonságosan ellássa földgázból. Az eddigi enyhébb időjárás következté­ben a Mol földgáztárolóiban jelentős mennyiségű a tarta­lék, mivel eddig a tervezettnél kevesebbet használtak fel. Az ítélőtábla mérlege A Szegedi ítélőtáblán tavaly összesen 866 év 2 hónap szabadságvesztést szabott ki, két vádlottat pedig tényleges életfogytig tartó szabadságvesz­tésre ítéltek. A Szegedi ítélőtábla 2003. július elsején kezdte meg tevé­kenységét. A táblabíróság munkájában a tavalyi év volt az első teljes év, amelynek munkájáról tegnap sajtótájékoztatón számolt be az ítélőtábla elnöke, Heidrich Gábor. A szervezet működésében mindössze a zsúfolt­ság okozott gondot, hiszen a táblabíróság a Széchenyi téri épületben más bíróságokkal és ügyészségekkel együtt dolgozva végzi munkáját. Ez a probléma azonban rövid időn belül megoldódik, hiszen a tervek szerint március elsejétől már az új, Sóhordó utcai épületben ítélkezik a bíróság. A korszerű központ kialakítása az ingatlan megvásárlásával együtt egy­milbárd forintba kerül. A napsugaras oromdíszű szegedi épületben közösségi otthont alakítanának ki Műemlék ház pusztul, vár sorsára Felsővároson A szegedi Felsőváros új postahivatala mellett két roskatag épület áll. A mű­emlékvédelem alatt álló napsugaras ház az állam tulajdonában van. A kör­zet önkormányzati képviselője, vala­mint a civil szervezetek elképzelése szerint közösségi házat alakítanának ki a pusztulófélben lévő épületben. A felújításhoz legkevesebb ötvenmillió forint kellene. A Csaba utcai új postahivatal és a sarok­ház közötti pusztuló épületmaradvá­nyok látványa az arra járókat és a kör­nyék lakóit egyaránt felháborítja. A kis­babáját tologató házaspár a hó eltakarí­tását kérné számon a ház tulajdonosán, de arra is jól emlékeznek, hogy nyáron a gaztenger miatt nem jöttek be az utcába. Egy középkorú férfi számos hajléktalant látott a házban az utóbbi napokban. Nem érti, miért nem szögelték be a nap­sugaras ház ablakait, hogy több kár már ne keletkezhessen az épületben. A földhivatal nyilvántartásából kide­rült, hogy a napsugaras ház és a mellette omladozó újszerű téglafal állami tulaj­donban van. Az épület és az épületma­radvány kezelője a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete. A szervezet elnöke, Tóth Margit elmondta: a napsugaras házat és a mellette elterülő füves területet a kilencvenes évek elején alakult alapítványnak azzal a céllal ad­ták át, hogy ott létrehozzák a mozgás­A Csaba utcai romos napsugaras ház és a téglafalmaradvány állami tulajdonban van Fotó: Miskolczi Róbert korlátozott fiatalok rehabilitációs és ment és jogutód nélkül megszűnt az ala- korlátozottak szövetsége az értékesíté­sportcentrumát. Jóllehet az építkezés pítvány. Az elnök szerint a kezelői jog séről döntött, bár a terület és az épület a megkezdődött, két évvel ezelőtt tönkre- továbbra is az egyesületé, és a mozgás- kincstári vagyonkezelőé. Tóth Margit NAPSUGARAS HÁZAK SZEGEDEN Móravároson és Alsóvároson jelenleg hat-hét, nrszágns műemlékvédelem alá tartozó napsugaras házat tartanak nyilván. Ennyi maradt fenn annak ellenére, hngy a műemlékvédelmi törvény az épületek el-, illetve megbnntását börtönbüntetéssel is sújthatja. Felsővároson csupán egyetlen ilyen épület áll műemlékvédelem alatt, amely a Csaba utcában található az új pns­tahivatal mellett. elmondta: a jelenlegi áldatlan állapot rendezéséhez több fórumon is hiába kértek segítséget. Pintér Ferenc, a körzet önkormányzati képviselője első lépésként a ház jogi stá­tusát tisztázná. Elmondta: a napokban egyeztet a polgármesteri hivatallal, a mozgáskorlátozottak szövetségével és a vagyonkezelővel. A napsugaras ház mű­emlékvédelem alatt áll, ezért nem lehet elbontani. Az épület és a mellette omla­dozó téglafalak ugyanakkor olyan romos állapotúak, hogy a képviselő becslése szerint ötvenmillió forint kellene az egész rendbetételéhez. A környéken la­kók és a civil szervezetek elképzelése alapján a városatya közösségi ház kiala­kítására pályázna, eMagyarország pont­tal. Az épületek elkerítéséhez a képvise­lői keretéből biztosítana pénzt a helyzet tisztázásáig. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Oldalképek
Tartalom