Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" KEDD, 2005. FEBRUÁR 1. A családok ha tehetnék, többet költenének művelődésre, szórakozásra Nem igény-, inkább pénzkérdés a kultúra (jf) SZÍNHÁZ-, MOZI-, MÚZEUMLÁTOGATÁS 1 Év ^ 1990 2000 2003* Ezer lakosra jutó színházlátogatások száma Csongrád megyében 553 426 307 Ezer lakosra jutó mozilátogatások száma Szegeden a megye többi településén nincs adat nincs adat 2851 435 3757 283 Ezer lakosra jutó múzeumlátogatás száma Csongrád megyében 1057 1087 871 Forrás: KSH *A 2004-es adatok még nem állnak rendelkezésre DM-grafika KULTURARA ES SZÓRAKOZÁSRA FORDÍTOTT EGY FŐRE JUTÓ ÉVI KIADÁS A DÉL-ALFÖLDÖN *2003-ban összesen: 39 909 Ft Újság, könyv: 8983 Ft Szórakoztatási és kulturális szolgáltatások: 8620 Ft Játék- és sportszerek, hobbicikkek: 7897 Ft Szervezett társasutazás: 8150 Ft Forrás: KSH *A 2004-es adatok még nem állnak rendelkezésre DM-grafika A statisztikai adatok szerint ke­vesebbet járunk színházba, Sze­geden növekszik, a megye többi településen viszont csökken a mozilátogatások szánta. A csa­ládok többsége kevesebbet költ­het kultúrára, mint szeretné. MUNKATÁRSUNKTÓL A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: a Dél-Alföldön a kultúrára és a szórakozásra for­dított egy főre jutó évi kiadás nem éri el a budapesti régióban jellem­ző összegnek a 60 százalékát. Míg 2003-ban itt 39 ezer 909, ott 67 ezer 474 forint volt az egy főre jutó szórakoztatóelektronikára, szín­házra, mozira, könyvre, újságra és turizmusra fordított összeg. A mellékelt táblázat és kördiagram adatai önmagukért beszélnek, ezenkívül két eltérő helyzetű csa­ládot is megkérdeztünk saját ta­pasztalataikról. A Makón középiskolai tanár ludit és kutatóként dolgozó férje, Imre négy gyermekükkel Desz­ken élnek. A család havonta kö­rülbelül 10 ezer forintot tud kid­túrára, szórakozásra költeni. Érettségire készülő nagylányuk önállóan, barátaival jár színház­ba, ahová a család együtt ma már ritkán jut el. Két lapra, a Délma­gyarországra és a Heti Válaszra fizetnek elő. Múzeumba több­nyire akkor mennek, ha kétna­pos látogatást tesznek a pesti ro­konoknál, és megnéznek néhány nevezetesebb kiállítást is. Jó do­lognak tartják, hogy a kistelepü­lések többségével szemben Desz­ken mozi is üzemel, ahol jó mi­nőségben, kis késéssel és mind­össze 350 forintos belépőjegyért nézhetik meg az aktuális filme­ket. Bár a szegedi Somo­gyi-könyvtár és a helybeli biblio­téka szolgáltatásait is igénybe ve­szik, sokat jelent számukra, hogy a családfő munkájának kö­szönhetően állandó széles sávú csatlakozással rendelkeznek az egyetemi internethálózathoz. A 15 és 11 éves két középső fiú a számítógép bolondja, ezért a könyvtár helyett az internetet használják, ha valamiről infor­mációt szeretnének gyűjteni. A család három számítógéppel is rendelkezik, nincs viszont aszta­li DVD-lejátszójuk, a kikölcsön­zött filmeket is a gépről nézik. A jelenleginél sokkal többet költe­nének könyvekre, ha tehetnék, de mostanában elsősorban szak­könyveket vásárolnak. Szépiro­dalmi jellegű és más köteteket karácsonyi, születésnapi aján­dékként szoktak venni. Az asszisztensként dolgozó Eszter és az elektrikus Miklós Szegeden élnek, egy 10 éves és egy három és fél éves gyermekük van. Átlagosan havi ötezer forin­tot tudnak a családi költségve­tésből kultúrára fordítani. Újsá­got nem fizetnek elő, mert a Dél­magyarországot és a HVG-t a munkahelyükön olvassák el. Könyvet csak alkalomszerűen vesznek. A család havonta egy­szer jár moziba, legutóbb a Hihe­tetlen családot nézték meg együtt. Van asztali DVD-leját­szójuk, filmet többnyire aján­dékképpen vesznek egymásnak. Színházba is szívesen menné­nek, elsősorban a szabadidő, és nem a pénz hiánya miatt jutnak el ritkábban. A negyedikes fiú az osztályával épp tegnap nézte meg a Hókirálynő gyermekbérletes előadását. A kisebbik gyermek sem marad színházi élmény nél­kül: egy kisebb társulat rendsze­resen jár mesét játszani az óvo­dába. Eszter szerint a család költ­ségvetése nem bírná el, hogy a szabadtérire is jegyet váltsanak, tavaly nyáron mégis három pro­Audiovizuális technika, kulturális célú tartós javak: 6114 Ft i^, / dukciót is megnéztek, mert a cé­gek, ahol dolgoznak, vásároltak a dolgozóiknak belépőket. Véle­ménye szerint Szeged bőséges kulturális kínálatot nyújt, anyagi okok miatt nem is tudnak min­den lehetőséget kihasználni. JAVULÓ LÁTOGATOTTSÁGI MUTATÓ am A Központi Statisztikai Hivatal a nyárra ígéri a kulturális fogyasztással kap­csolatos 2004-es adatok feldolgozását. Annyit azonban máris lehet tudni: tavaly összességében 43 százalékkal több érdeklődő tért be a szegedi mú­zeum kiállításaira, mint az előző esztendőben. A javuló látogatottsági mu­tató bizonyára összefügg azzal, hogy tavaly színesítették a palettát, nagy sikerű játék- és bábtörténeti kiállítást rendeztek a várban, a nagyárvíz 125. és Bálint Sándor születésének 100. évfordulójára országosan elismert kiál­lítások készültek. A jogászoknak is szükségük lesz a rendszeres továbbképzésre Nem lehet mindenki bíró Tény, hogy nem lehet minden végzett jogászból bíró vagy ügyész, de a „mondás", hogy a jogi karokon túlképzés folyik, legalábbis viszonylagos igazság - vélekedik Szabó Imre, a szegedi kar dékánja. - Jelenleg a hazai jogi karokon 16-18 ezer hallgató tanul. Elismerem, ez önmagában szép, nagy szám. De a 20 ezret verdesi a kommunikációt tanulók száma, 13 ezer fiatal akar művelődésszervező lenni és 10-11 ezer diák tanul szociológusnak, politoló­gusnak, pszichológusnak. Mindegyik esetben jogos lehet a kérdés: kell ennyi? - válaszol kérdéssel Sza­bó Imre dékán, aki nemrégiben Szegeden volt a há­zigazdája a jogi kari dékánok tanácskozásának. - A klasszikus pályákra, a bírói, ügyészi karba termé­szetesen a végzetteknek csak egy töredéke juthat be, az évi 1500-ból körülbelül 200-an. A jogászok zöme ügyvédi irodákban, a közigazgatásban és egy­re gyakrabban más pályákon, például bankoknál, biztosítóknál helyezkedik el, vagyis a jogi diploma még mindig igen jól konvertálható - magyarázza a dékán. A felsőoktatási reformból a több lépcsős kép­zés bevezetése nem érinti a jogászképzést, ez egységes marad. Azon viszont gondolkodnak, hogy a szakvizsgák rendszerét kiegészítik. Ez azt jelenti, ha valaki a szakvizsga után más te­rületen akar elhelyezkedni, annak különbözeti vizsgát kellene tenni. Például ügyvédi irodában dolgozott a szakvizsgája előtt, de bíró akar len­ni, akkor egy különbözeti vizsga árán próbál­kozhat. Ugyancsak fölmerült a rendszeres és kötelező jogásztovábbképzés bevezetésének le­hetősége - hasonlóan, ahogyan a tanárok vagy az orvosok esetében ez megvalósul. A Szegeden tanácskozó dékánok szorgalmazták a hazai jogászképzés egységesebbé tételét. Kívánatos lenne, hogy a tíz szemeszterben megszerezhető is­meretanyagnak a 70-80 százaléka azonos legyen mindegyik egyetemen, s az egyes karok specialitá­sai csak 20-30 százalékban érvényesüljenek. A kü­lönböző egyetemeknek ugyanis köztudottan eltérő­ek az „erősségeik": van ahol az adójog, másutt a közigazgatási ismeretek, ismét máshol - története­sen Szegeden - a nemzetközi, illetve európai jog oktatása erősebb. A jogászképzést nem, de a jogi karokat mégiscsak érinti a többlépcsős szisztéma bevezetése. Szege-, den például évek óta képeznek munkaügyi, vala­mint társadalombiztosítási szakembereket. A kép­zés négyéves, főiskolai diplomát ad. A bolognai fo­lyamat hazai adaptációja során - a tervek szerint 2006 őszétől - az igazgatási képzési ág hat szakágá­nak egyike lesz a munkaügyi és társadalombiztosí­tási igazgatás, és a képzés kétlépcsős lesz, alap- és mesterfokú. Az előbbi, hároméves képzésben mun­kaügyi ügyintéző szakképesítést, az utóbbi, ötéves képzésben munkaügyi szakértő képesítést lehet szerezni. Mindkét diplomával az államigazgatás­ban, az érdekképviseleteknél, a gazdasági szerveze­teknél kínálkoznak állások. Az új, kétlépcsős mun­kaügyi, valamint társadalombiztosítási képzés egyik intézménye - az ELTE mellett - a Szegedi Tu­dományegyetem jogi kara lesz. S. E. Technikatörténeti múzeum lesz a szegedi Szent István téren Foucault-inga a víztoronyban A szegedi Szent István téri víz­torony fölújítása után techni­katörténeti múzeumot rendez­nek be a műemlék épületben. Foucault-inga jelzi a Föld for­gását, s több látványos kísér­letet mutatnak be a fizika tör­ténetéből. MUNKATÁRSUNKTÓL A fizika szépségeinek népszerű­sítésére technikatörténeti kiállí­tást rendeznek a fölújított sze­gedi Szent István téri víztorony­ban, ahová feltehetően számos iskolai csoport is ellátogat majd. Albert Einstein éppen száz esztendeje adta közre a fizika új távlatait megnyitó relativi­táselméletét, ezért az 2005-ös esztendőt a fizika évének nyil­vánította az Európai Fizikai Társaság. A fölhíváshoz az ENSZ is csatlakozott. A helyi programo­kat az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei cso­portja, a Szegedi Tudomány­egyetem és a városi önkormány­zat szervezi. A rendezvények célja a fizi­ka iránti érdeklődés fölkelté­se. A tudományág eredménye­it előadás-sorozattal, diákpá­lyázatokkal, játszóházakkal, szabadtéri fizikai napokkal, bemutatókkal népszerűsítik. A terv részeként, technika­történeti múzeumot rendez­nek be a fölújított Szent Ist­ván téri víztoronyban, ahol többek között a Föld forgását jelző Foucault-ingát is fölsze­relik majd, amelyre bizonyára sokan lesznek majd kívánci­ak. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat rendezvénysorozatá­nak lebonyolítását egymillió forinttal támogatja a szegedi önkormányzat. Alig két év alatt kinőtte magát a Szeged bel­városában, a Kárász utcában lévő Monaco Ca­sino, ezért alaposan átalakították a népszerű szórakozóhelyet. Mától jóval több gép közül vá­laszthatnak a játékosok. MUNKATÁRSUNKTÓL Másfél éve nyílt meg Szeged főutcáján a Monaco Casino. A modern játékterem hamar a helyiek ked­venc szórakozóhelyévé vált. Minden korosztály szí­vesen tér be a Kárász utcai kaszinóba. A nagy siker­re való tekintettel, mint az üzlet tulajdonosa, Tóth Tamás fogalmazott, kinőtték a helyet, ezért a kö­zelmúltban komoly átalakításba, bővítésbe kezd­tek. - Az egyik legfontosabb újdonság, hogy éjjel-nap­pal, nonstop nyitva tartunk a jövőben. Húsz új gé­pet állítunk üzembe, amelyek a legmodernebbek közül valók, jó néhány például érintőképernyős. A szerencsejáték fővárosában, Las Vegasban, vagy Monacóban sem találni különb gépeket - magya­rázta Tóth Tamás. Fontos újdonság, hogy a nyerőgépeket jackpot rendszerbe kötötték, azaz a főnyeremény annál jobban nő, minél több gép van a hálózatban, s a szerencsés nyertes akár többmilliós főnyereményt is hazavihet. Az amerikai kaszinókhoz hasonlóan a Monaco Ca­sinóban is ingyen itallal kedveskednek a játékosok­nak. Az átalakítás után, február elsejétől, keddtől a város legmodernebb, legjobban felszerelt kaszinójá­ban egyszerre ötven játékhelyen hódolhatnak szen­vedélyüknek a vendégek, baráti társaságok. Ma nyílik a kibővített szórakozóhely Megújul a Monaco Casino a szegedi Kárász utcában A rulettasztalokon kívül modern játékautomatákkal lehet játszani a Kárász utcai Monaco Casinó­ban Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom