Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-25 / 20. szám

KEDD, 2005. JANUÁR 25. •AKTUÁLIS* 3 Az idegeneket felülteti az SZKT, kereshetik a nem létező csatlakozást Zöldségeket beszél a tuja Néhány megállónál megtévesztik az utasokat a lejárt lemezzel Fotó: Karnok Csaba „A Somogyi utca következik, átszállás a 3-as vagy a 3A-s jelzésű villamosokra." Ilyen és ehhez hasonlóan valótlan adatokat közöl az l-es vonalon közlekedő villamosokon, vagy ahogy a városban nevezeik: a tujákon az utastájékoztató berendezés. Két éve nem szán pénzt a Szegedi Közlekedési Társasága hangosbemondó szövegének módosítására. A drága készülékeket hamarosan kicserélik, ígérik. Még ha álmából riasztják is fel, egy szegedi rögtön tudja, hol szállhat át - például villa­mosról trolibuszra, autóbuszra a városban. Egy idelátogató turista, vagy az ügyeit alkal­manként a megyeszékhelyen intéző azonban bajba kerülhet, ha nem, vagy rosszul segíte­nek neki a tömegközlekedési járművön. Két éve hamis adatokat ismétel a Szegedi Közle­kedési Társaság (SZKT) 1 -es villarrtosán mű­ködő utastájékoztató berendezés. Például a Somogyi utcai megállóhelyen átszállási lehe­tőségként a több éve megszűnt 3A-s villa­most, az Anna-kútnál pedig az arrafelé már nem közlekedő 2-es autóbuszt is ajánlja az utazónak. - Az utastájékoztató szövegét évekkel ez­előtt még a gyártó készítette - tájékoztatott Dózsa Gábor, az SZKT igazgatója. - A cseh cég azonban a szalagokon úgy rögzítette az információkat, hogy azon nem lehetett vál­toztatni, s ez a mi kezünket megkötötte. A tájékoztató készülékeket vezérlő beren­dezések cseréje legalább 2-3 millió forintba kerülne - így magyarázta a tartósan téves in­formációözönt az SZKT korábban Rozgonyi Évának, az egyik panaszkodó utasnak. - Nemrégiben társaságunk megvásárolta az új tájékoztató berendezéseket. A csere jár­művenként 90 ezer forintba került a cégnek ­pontosította a panaszosoktól származó érte­süléseket Dózsa Gábor. - A hangosbemondó­kat ezúttal Szegeden készítették, így a szö­vegben az esetleges későbbi módosítást az utazási társaság helyben javíthatja. A szegedi trolibuszokon egyébként több, mint egy éve vizuális tájékoztató berendezé­sek is működnek. A vezetőfülke mögött szemmagasságban olvashatók egy kijelzőn az átszálláshoz szükséges információk, amiket kiegészít a hangos eligazítás. Az SZKT igazgatója ígéri: Szegeden egy hó­napon belül az összes villamoson és trolibu­szon helyesen működik majd a tájékozató berendezés. Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem változtatták meg az utastájékoztatók szövegét, vagy miért nem kapcsolták ki a vil­lamosokon a két éve dezinformáló készülé­ket, nem kaptunk választ. Az első, helyes információkat közlő beren­dezéssel felszerelt villamos holnap reggeltől szállítja az utasokat az 1 -es vonalon. SZ. E. UTASTÁJEKOZTATAS A BUSZOKON Szegeden 2004 elejétől kísérleti jelleggel több au­tóbuszon is működött hangosbemondó. Mivel ta­valy júniustól többször is módosult a járművek útvonala, a Tisza Volán Rt. a végleges menetrend elkészüléséig ezeket a berendezéseket kikap­csoltatta. A nyugdíjas szegedi tanárnő eddig is 7 ezret fizetett -19 ezer 600 forint a visszakapcsolási díj A pékség kénytelen lenyelni a békát A kormány a legkisebb lakossági kategóriában február elsejétől 4,3 százalékkal emeli az áram díját. Ennek árát leginkább az ipari fogyasztók fizetik meg, az ő áramszámlájuk ugyanis 12 százalékkal lesz magasabb. A gázdíjhoz hasonló rendszert dolgozott ki a kormány az áram­díjra is, azaz a legkevesebbet fo­gyasztó háztartásokban emelke­dik a legkevésbé a villamos ener­gia ára. Február elsejétől 1320 ki­lowattóra éves lakossági fogyasz­tásig mindössze 4,3 százalékkal drágul a villamos energia, így 33 forint 50 fillért fizetünk eztán a korábbi 32 forint helyett kilo­wattóránként. Számítások szerint a családok fele tartozik a kedvezményezett csoportba. Míg eddig ugyanazzal az 1320 kilowattórás fogyasztás­sal évi 42 ezer 240 forintot fizet­tünk áramra, idén csaknem 3 ezer forinttal, havi közel 300-zal kell többet kiadnunk, persze csak akkor, ha nem lépjük át a bűvös határt. A magasabb lakossági fogyasz­tás ára már 35 forint lesz, ami 6,8 százalékos drágulásnak felel meg. Az ipari fogyasztóknak pe­dig átlagosan 12 százalékkal kell többet fizetniük. Az éjszakai áram 13 forintos ára 9,8 száza­lékkal nő. Az áramár a lakossági SOKBA KERÜL A KIKAPCS0LAS Amennyiben valaki a fizetési határidőt követő 60 napon belül nem fizeti a számláját, annak felmondja közüzemi szerződését a Démász Rt. - kaptuk a tájékoztatást Kecse Nagy Sándortól, az áramszolgáltató kommunikációs osztályvezetőjétől. Ez nem olcsó mulatság, hiszen a ki- és visszakapcsolás ára a mérőóránál együttesen 19 ezer 600 forint (oszlopon 30 ezer 250 fo­rint). A Démász - mint ahogy azt legutolsó, 2004 első háromnegyed éves gyorsjelentése tartalmazza - a Dél-Alföldön közel 7,5 milliárd forintos kintlévőséggel rendelkezik. A kedvezményes kilowattóra ára 33 forint 50 fillér Fotó: Frank Yvette és ipari tarifáknál együttvéve át­lagosan 9,8 százalékkal emelke­dik. A rendszer gyenge pontja, hogy lehet kisfogyasztó és egyben ked­vezményezett abból a topmene­dzserből is, aki kis lakásban él és energiatakarékos háztartási gé­pekkel rendelkezik. Ugyanakkor egy szegényebb többgyermekes család könnyen átugorhatja a kedvezményes fogyasztás határ­értékét, s a többletért már maga­sabb díjat fizet. Azt is gondolhat­nánk, hogy a nyugdíjasokat nem érinti a mostani áremelés, de az időseknél sincsenek tipikusnak mondható esetek. Rakonczai Já­nosné nyugdíjas pedagógus - aki 32 éves munkaviszony után 61 ezer forintos nyugdíjat kap - pél­dául elmondta, magas az áram­számlájuk, már eddig is havi 7 ezer forintot fizettek férjével. Kiskertjük van ugyanis, az ott megtermett zöldséget, gyümöl­csöt hűtőládában tárolják, és egész évre beosztják. Úgy tűnik, a két hűtőnek magas a fogyasztá­sa, ráadásul sokat tartózkodnak lámpafénynél, valamint az egye­di fűtés kazánja is áramról mű­ködik. Amint átlépik a bűvös ha­tárt, még jobban megugrik majd a havi fizetnivaló összege. De az ipari fogyasztó se nyeli le könnyen az áremelést. Az ismert makói pékség, a Holsum Sütő­ipari Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Mihály elmondta, az eddigi, havi 300 ezer forintos áram­számla akár 50 ezerrel is meg­ugorhat a jövőben, miközben a kenyér ára már két éve szinte változatlan. A szakember hozzá­tette: „Vagy lenyeljük a békát, vagy belepusztulunk." FEKETE KLÁRA Londoni díj az M5-ös kivásárlásának MUNKATÁRSUNKTÓL Egy tekintélyes londoni szaklap szerint az M5-ÖS autópálya kivásárlása, továbbépítése és átalakítása volt 2004 legjobb infrastruk­túraügylete (Deal of the Year) az Euró­pa-Közel-Kelet-Afrika régióban. Mint em­lékezetes, s arról lapunkban is többször be­számoltunk, a kivásárlásról szóló bejelen­tést egy évvel ezelőtt, 2004. január 7-én tet­te Medgyessy Péter akkori miniszterelnök. A sztrádaépítés május közepén kezdődött el, s várhatóan idén az év vége előtt át is ad­ják a forgalomnak az M5-ös Szegedig tartó szakaszát. A Project Fináncé International díját a sztrádát üzemeltető AKA Rt. vezérigazgatója, Paul-Henri Aumont és Bíró Fruzsina, a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium főosz­tályvezetője vette át Londonban. Az ellenzék az elismerés ellenére is fenntartja, hogy a ki­vásárlást rosszul készítette elő a kormányzat, és túl nagy terhet jelent a lakosságnak a kifi­zetés. Műtyúk NYILAS PETER „Ügyelünk a részletekre!" - mondta hang a hajdani Arany­pók-reklám tévéparódiájában, miközben a filmben éppen darura függesztett acélgolyóval csaptak oldalba egy bontásra szánt épüle­tet, amely nagy porfelleget verve összeroskadt. De erre a reklám­ra, mint a kötött holmit és harisnyát árusító Aranypók-üzletekre is, már csak a minimum negyvenesek emlékezhetnek. A szegedi villamosok hangosbemondó-tájékoztatórendszere viszont sokak­nak „fület szúrhatott", miután a közlekedésbarátok zsargonjában csak mütyúknak titulált gép (talán kellemes női hangja miatt kapta ezt a kevés tiszteletadásról tanúskodó nevet) zöldségeket beszél némely megállókban. Pedig - amint azt közhelyszámba-menőleg tudjuk - az ördög a részletekben bujdokol, mivelhogy az apróságokon igen sok mú­lik. A városba érkező, s tájékozatlanul körbetekintgető idegen számára igen fontos, mit mond neki a gép, hol szálljon le és át, merre megy ez vagy az a járat, nehogy épp az ellenkező fertályon kössön ki, mint ahová célba érkezni szándéka volt. A városhasz­nálat közben kialakuló komfortérzet igenis a kicsiségeken áll vagy bukik: ott van-e a sarkon az utcatábla•, az autósnak még a sarok előtt jelzi-e a kiírás, hogy a kereszteződésben merre kell for­dulnia•, a háromirányú információs táblák, amelyek megbarnult és esőáztatta Szeged-térképén még a helybeliek se könnyen talál­nák meg a régen elavult telefonszámokkal jelölt helyeket. Sze­rencsére, ezeket az ugyancsak paródiaszámba menő útvesztöka­rókat nemrég beszedték, maradt viszont a botladozó villamosbe­mondó. De ne legyünk igazságtalanok, hiszen több jót mond, mint rosz­szat. Műtyúk is talál szemet. Csongrád megyei méhészek is demonstrálnak Brüsszeli tüntetés a magyar mézért Csongrád megyei - vásárhelyi, szegedi, makói - méhészek is demonstrálnak Brüsszelben, az országos méhészegyesület szer­vezésében, hogy fölhívják a fi­gyelmet arra: az EU túl libe­rálisan szabályozza a méz for­galmát, sok gyenge minőségű méz kerül az unióba, a jó mi­nőségű mézet nem lehet meg­felelő áron eladni. - Itt vagyunk Brüsszelben, a Schuman téren, épp tartjuk a táblát - mondta a telefonba Oláh fános makói méhész teg­nap délután, és a készülékből hallani lehetett a jövő-menő emberek, a világvárosi forga­lom hangját. Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei méhészek demonstrálnak teg­naptól, mintegy hatvanan („ahányan befértünk egy eme­letes buszba"), hogy fölhívják a figyelmet az értékesítési gon­dokra, az Európai Unió méz­irányelve megváltoztatásának szükségességére. - Szigorítsák meg a minőséget, tüntessék föl a származási he­lyet, s azt, hogy melyik a „gyen­gébb", melyik az „erősebb" ­mondja Oláh János. Egy vagon­nyi méze gyűlt össze tavalyról, 300 méhcsalád termése, és a múlt évihez képest 60 százalék­kal csökkent az ára. - Ebből élünk, azaz ebből kellene megél­nünk - mondja a termelő. A sza­bályozás megváltoztatása egyéb­ként nemcsak a magyar méhé­szek érdeke, de az összes EU-or­szágbelié is, hisz a harmadik or­szágból származó méz általában nem felel meg azoknak a minő­ségi előírásoknak, melyeket a va­lódi virágmézzel szemben tá­masztanak. Mézkóstolót is tarta­nak a demonstrálók, „hogy tud­ják meg a brüsszeliek, milyen az igazi, nem pancsolt méz" ­mondja a méhész. A járókelők szimpatizálnak a demonstrálók­kal - mondja Oláh fános -, a kós­tolásban részt vevőknek ízlik a magyar méz. És mekkora esély van a siker­re? - Úgy néz ki, biztatóak a jelek. A brüsszeli képviselők tárgyalni fogják az ügyet - mondja biza­kodva a makói résztvevő. A Csongrád és Szolnok megyei de­monstrálókat a jövő héten szük­ség esetén további megyék mé­hészei követik majd. ECS. így csorog az igazi magyar méz a megyében _J Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom