Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-25 / 20. szám

4 "AKTUÁLIS" KEDD, 2005. JANUÁR 25. KÖRKÉP BALÁSTYA. Ma délután fél 2-kor a Grimm-busz Színház A csodálatos lámpás című mesedarabot mutatja be a művelődési házban. Az előadás a Bóbita színházbérlet 3. darabja, a bérlettel nem rendelkezdők a helyszínen válthatnak belépőjegyet. BORDÁNY. A Kulturális és Szabadidós Egyesület és a Berkenye Népdalkör vezetői megállapodtak abban, hogy ősszel közös kulturális, művészeti napot szerveznek, amelyet pályázati támogatásokból valósítanak meg. A Berkenye Népdalkör fennállása óta számos alkalommal közreműködött az egyesület valamint a gyermek- és ifjúsági önkormányzat rendezvényein. A fiatalok egy honlap elkészítésével kívánják segíteni, hogy az országos bronz minősítéssel rendelkező népdalkört minél többen megismerhessék a környező településeken is. DESZK. A község képviselő-testületének oktatásügyi és közművelődési bizottsága ma 16 órától ülést tart a polgármesteri hivatal tanácstermében. Napirenden az általános iskolát és óvodát érintő kérdések szerepelnek. FORRÁSKÚT. Ma ortopédiai szűrővizsgálatot tartanak az orvosi rendelőben 9 és 12 óra között, szükség esetén felírják a gyógycipüket, gyógyászati segédeszközöket. - Az Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szülői munkaközössége, nevelői és diákjai szombaton este 6 órától bált rendeznek a Jerney János Művelődési Házban. A szervezők kérik, a helyfoglalás miatt elővételben váltsák meg a jegyeket szerdáig, ugyanakkor várják a falajánlásokat tombolatárgyak formájában, ezeket péntekig lehet eljuttatni az iskolába. A jegyek ára fejenként 3 ezer forint, amely magába foglalja a vacsorát is. A bál bevételét az erdei iskolai program és tanulmányi kirándulások megvalósítására fordítják. A bál a 8. osztályosok nyitótáncával veszi kezdetét, fellép a NOX együttes. A vacsora után tombolasorsolást tartanak. Vasárnap ismét megrendezik a farsangi tuskóhúzást, ezzel együtt farsangi fánksütő versenyt hirdetnek. Minden nevező egy adag fánk megsütéséhez szükséges olajat és lisztet kap, a fánkot a tuskóhúzásra kellelkészíteni. Arról, hogy kié a legfinomabb farsangi fánk Forráskúton, a szakavatott zsűri és a vendégek döntenek. A fánksütő versenyre csütörtökig a művelődési házban lehet nevezni. ÓPDSZTESZER. Az ópusztaszeri általános iskolában a magyar kultúra napja alkalmából kiállítás nyílt )özscf Attila és kora (1905-1937) címmel. A kiállítás február 11 -ig látogatható hétköznap reggel 8 órától délután 4 óráig. Ma délelőtt 10 és 16 óra között a rendezvényházban a Magyar Tfeleház Szövetség tréninget rendez a dél-alföldi régió teleházi dolgozóinak. A résztvevők megismerkednek a probléma- és erőforrástérkép, valamint az érdektérkép készítésével. Milyen jövőt szeretnénk? címmel vitafórumon vehetnek részt. SZATYMAZ. Baba-mama klub indul a könyvtárban ma délután 3 órától. A klubba nem csak az anyukákat és apukákat várják gyermekeikkel, hanem a kismamákat és kispapákat is. Az első alkalommal ismerkedő délutánt rendeznek, amelyen minden résztvevő bemutatkozhat. Ezt követően közösen beszélik meg az összejövetelek időpontját, a témákat, valamint a programokat. Hétmilliárd utakra, iskolákra Iskola- és útprogramot indít a szegedi önkormányzat. Kedvez­ményes hitel igénybevételével húsz-harminc iskolában végez­nek el rég várt felújításokat, a korábbi összeg hétszeresét köl­tik útfelújításokra. - A fejlesztések éve lesz az idei ­mondta tegnapi tájékoztatóján Botka László polgármester. - A mostani harmincmilliárd forint­nyi fejlesztés annyi, mint az el­múlt 4-5 évben összesen. Intézmények, elsősorban isko­lák felújítására idén 716 millió fo­rint jut. Ez 25-30 épület tetőszer­kezetének, fűtési rendszerének, ablakainak cseréjét, a homlokzat, a vizesblokkok felújítását jelenti. Az intézmények listáját a februári közgyűlés hagyja jóvá. Korábban 100-150 millió forint jutott erre a célra. Két szegedi középiskola fel­újítására ezen az összegen felül, címzett támogatásból 940 millió forintot költ a város. Útfelújításra hatszázmilliós keretet hoz létre a Szeged, amely­hez központi forrásból ugyan­ennyit remél egy pályázaton. így idén 1,2 milliárd forint juthat az úthálózat rendbe tételére. Koráb­ban 150-200 millió forintot költ­hetett a város erre a célra. Az An­na-kúti csomópont teljes átépí­tésére 400 millió forintot szán Szeged önkormányzata. Baktón és Alsóvároson megoldják a fel­színi vizek elvezetését is, erre 350 millió forintot különítettek el, amely egy állami pályázattal szintén megduplázható. M. B. I. Adóügy Ma 14 órakor az Adóügyi kedd rendezvénysorozat keretében az APEH Csongrád Megyei Igazgató­sága a Szeged, Bocskai u. 14. szám alatti ügyfélszolgálaton tájékozta­tót tart az érdeklődőknek, amely­nek témája ezúttal a kifizetői adat­szolgáltatás megváltozott rendje. Hallgat a vödörgyár Szerettük volna lapunkban Szeged és környékének vállalkozásai közül a domaszéki Domaplast Kft.-t be­mutatni. A cég honlapja szerint a kisvállalat szakemberei 1983 óta dolgoznak együtt, és nagy tapaszta­latra tettek szert a műanyag fröccs­öntési eljárásban, ezen belül is a műanyag vödrök elöálh'tásában. Gép- és szerszámállományukat korszerűsítették, modern, európai színvonalon termelnek - áll bemu­tatkozásukban. Acégtevékenységé­mi nem tudhattunk meg többet, ve­zetőjük ugyanis nem adott arra le­hetőséget, hogy munkájukat a Dél­magyarország hasábjain bemutas­suk. Érdeklődésünket azzal utasí­tották el, hogy inkább dolgozni sze­remének, mint nyilatkozni. Kötet Karikóról A szegedi Színház Szerviz Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. 450 ezer fo­rintot nyert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt Édes anyanyelvünk pályázaton az Örökhagyók kategóriában Karikó Teréz operaénekes pályáját bemuta­tó és dokumentáló kötet megjelen­tetésére. A díjat Hiller István mi­niszter adta át a magyar kultúra napján a Nemzeti Múzeumban. A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjáról, egykori kiváló szopránjáról és mai énekmesteréről Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes, Ihcsika Emília és Tóth Attila közösen ír egy kötetet, amely várhatóan CD-melléklettel még ebben az évben megjelenik. Az orvosok egyesével készítik, pecsételik a recepteket Szén-monoxid-mérgezés ellen kéményseprés Kotornak, egyre csak kotornak Leállt a vények nyomtatása Szabálytalan vényeket kénytelenek kiadni a háziorvosok, amelyekkel ráadásul jóval több a probléma, mint az eddigi nyom­tatvánnyal. Az ok: az egészségbiztosítónak nincs érvényes szerződése egyetlen nyom­dával sem, ezért leállt a vények gyártása. Egyre többször hallani: füst-, szén-monoxid-mérgezést oko­zott a kéményekből visszaáram­ló égéstermék. A lakások fű­tőberendezéseit és kéményeit évente ellenőrizni kell. A Sze­gcdi Kéményseprőipari Kft. na­pokkal a kéményseprők érke­zése előtt értesíti a lakókat. A belvárosi kéményseprő nem is igazán néz ki kéményseprőnek. Keze ügyéből hiányzik a ké­ményseprőkefe, ruházatán sehol korom. - A belvárosban elsősorban gázzal fűtenek, a gáz pedig nem kormoz - magyaráz Martonosi István kéményseprő. Kollégájá­val, ifj. Kántor lánossal - akinek már édesapja is kéményseprő volt - együtt járják a városrészt. Egyikük épp a fürdőszobai kály­hát ellenőrzi a háromemeletes, régi ház egyik lakásában, mási­kuk a padlásra igyekszik. Mobi­lon tartják egymással a kapcsola­tot, ifj. Kántor János - a padláson - belemondja, milyen a kémény állapota (az a jó, ha a padlás ké­ményajtajába helyezett kémény­seprőtükörben tükröződik az ég), ereszti a golyót. Ha szabad a go­lyó útja, nincs eldugulva a ké­mény, nemsokára koppan oda­lenn. Ha a padlásra semmikép­pen sem lehet följutni, füstgázér­zékelőt tartanak a beüzemelt fű­tőberendezéshez, megfelelő hely­re, mely jelzi, amennyiben gond van az égéstermék eltávozásával. - Ma már általában az el­ső-második próbálkozásra beju­tunk a házakba, a lakásokba. Az Hetek óta úgynevezett biankó receptekkel kénytelenek bajlódni a háziorvosok, elfogy­tak ugyanis a számítógépes rendszerhez használt ívek. Ezeken gyárilag szerepelt az orvos neve, szakterülete és ANTSZ engedé­lyének száma. E kötelező adatokat most minden egyes receptre, egyesével kell rápe­csételni, az egészségbiztosító ugyanis csak üres vényt tud adni. Mindez jelentősen las­sitja a munkát. - Egy-egy betegnek akár 12-13 receptet is írunk - mondta Kelemen Katalin háziorvos. - A biankó vények nagyon lelassítják a mun­kát, mert ezeket mind egyesével ki kell nyomtatni és le kell bélyegezni. A biankó recepteken a beteg adatai számá­ra fenntartott sor keskenyebb. A közgyógyel­látottak azonosító száma így már nem fér be­le a rubrikába, a számítógépes nyomtatáskor az a vonalra esik. Ez a gyógyszertárosoknak okoz problémát, hiszen sokszor nem tudják kiolvasni. A kialakult helyzet oka, hogy az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyomdával megkötött szerződése decem­ber 31-én lejárt. Bár az új közbeszerzési pá­lyázatot már szeptemberben kiírták, azt az OEP eredménytelennek minősítette és új eljárás indult. Jelenleg tehát senki nem gyárt vényeket, a tartalékkészletek pedig elfogytak. Ideiglenes megoldásként az Álla­mi Nyomda raktárkészletén maradt, évek­kel ezelőtt gyártott biankó recepteket hasz­nálják az orvosok. E nyomtatvány viszont nem szabályos, mert azon az orvos adatai nem nyomtatva, csak pecsételve szerepel­nek. A recepteket évek óta előállító Szenzor Kft. igazgatója, Eöry Örs lapunknak úgy fo­galmazott: a szeptemberi pályázatnak is ők lettek a nyertesei, az OEP mégsem hajlan­dó a céget győztesként kihirdetni. A tender­ről Bartucz Attila, az OEP szóvivője el­mondta: a két pályázó közül az egyik nem felelt meg az előírásoknak, a másik ajánlata pedig meghaladta a pénzügyi fedezetüket. Az új, EU-s szintű közbeszerzési eljárás leg­később márciusban zárul, de minden érin­tettet arról biztosított, hogy addig sem lesz vényhiány. TÍMÁR KRISZTA A régi receptívvel, amelyet Sebestyénné Gyárfás Ágota asszisztens bal kezében tart, jóval kevesebb gond volt Fotó: Miskolczi Róbert emberek a tévéből-rádióból érte­sülnek arról, milyen veszélyeket jelent az elhanyagolt kémény. Ha az érkezésünk időpontját jelző ­akár ismételt - értesítés után sincs otthon senki, telefonon egyeztet időpontot a lakó és a cég - halljuk a szakemberektől. Kéménysepréskor ellenőrzik a kéményajtók megbonthatóságát, a kémény átjárhatóságát, a bekö­téseket, a tüzelőberendezéseket. Hogy mi vonzotta a kéménysep­rői pályára Martonosi Istvánt és ifi. Kántor Jánost? Mindketten azt emelik ki: elég szabadon tud­ják beosztani idejüket, lényeg, hogy a teljesítmény meglegyen. - És az ember tudja, tevékeny­ségével tragédiákat előz meg ­hívja föl a figyelmet ifi. Kántor János. - Sokszor a tüzelőberendezés helytelen beüzemelése okoz szén-monoxid-szivárgást. Gond, ha a gázfűtéses tüzelőberende­zéshez a kémény béléscsövezte­tésére nincs pénze a lakónak, így az halasztódik - mondja Marto­nosi István. Nem egyszer vettek észre már olyan, kívülálló szá­mára semmitmondó jeleket, me­lyek arra utalnak, hogy sürgősen föl kell újítani a kéményt, javíta­ni a tüzelőberendezést. Volt, amikor a tükrözés kiderítette: csak öt-hat négyzetcentiméteres résen át tud távozni az égéster­mék a kéményből - beleesett tég­la akadályozta a kiáramlást. S olyan is előfordult: miközben odafönn dolgoztak, valakik el­lopták a biciklihez erősített, „szerencsehozó" kéményseprő­kefét - mert ilyen, bár ez gázfűté­ses övezet, nekik is volt, mert máshol a munkaeszközük. F.CS. A kéményseprők munkája tragédiamegelőző jelentőségű Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom