Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-24 / 19. szám

• A K T U A L I S « HÉTFŐ, 2005. JANUÁR 24, KORKÉP BORDÁNY. A Kulturális és Szabadidős Egyesület és a Berkenye Népdalkör vezetői megállapodtak abban, hogy ősszel közös kulturális, művészeti napot szerveznek. A Berkenye Népdalkör már több alkalommal közreműködött az egyesület, illetve a gyermek- és ifjúsági önkormányzat egy-egy rendezvényén. A fiatalok pedig egy honlap elkészítését vállalták annak érdekében, hogy az országos bronzminősítéssel rendelkező népdalkört minél többen megismerhessék a környező településeken is. Az őszi program megvalósítására a két szervezet közös pályázatot készít. DESZK. A község képviselő-testülete ma este 6 órától lakossági fórumot tart a szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatban a faluház nagytermében. Simicz József polgármester tájékoztatja az érdeklődőket a beruházásról. Király László, az intézőbizottság elnöke a szennyvízhálózat érdekeltségi hozzájárulásának helyzetéről, a további feladatokról, és a jelenleg folyó beruházásban nem szereplő területekről számol be. A fórumon meghívott vendége: Csepregi András és Kováts László, a Hídépítő Rt. képviselője, Nóvák Gyula, a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója, valamint Finsztál Attila, az OTP Lakáspénztár Rt. képviselője. DOMASZÉK. Holnap 14 órától tartja soron következő ülését a képviselő-testület a községháza nagytermében. A nyílt ülés első napirendi pontjaként Kovács Mihály szegedi rendőrkapitány és Basa Zoltán, a megyei közútkezelő kht. ügyvezetője ad tájékoztatást az 55-ös főút és Domaszék központi kereszteződésének közlekedésbiztonságáról. Börcsök Lajos polgármester és Darók József műszaki ügyintéző a község közlekedési táblákkal való szabályozásáról beszél. A részaránytulajdonok helyzetéről Seres Márta, az FVM Hivatal ügyintézője, a falugazdász tevékenységéről Pálfi István falugazdász tart előadást. Kuti Csilla, a Nofilm Kft. képviselője tájékoztat a kábeltévé kiépítésének helyzetéről. FORRÁSKÚT. A művelődési ház számítógépes-internetes szobájában szolgáltató jelleggel segítséget nyújtanak nyomtatványok, rendeletek letöltéséhez. MÓRAHALOM. A város képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazza, hogy a város polgármestere kétévente köteles beszámolni a településen működő pártok vezetőinek a város működéséről és a városfejlesztés feladatairól. Nógrádi Zoltán polgármester ebben a ciklusban harmadik alkalommal, január 18-án találkozott Csányi László, a Kisgazda Polgári Szövetség, Szűcs Tibor, az MSZP és Vass Antal, a Fidesz-MPSZ helyi vezetőjével. A megbeszélésen a résztvevők jónak ítélték Mórahalom fejlesztési elképzeléseit, és egyetértettek abban, hogy a helyi ügyekben a pártpolitikától mentesen kell együttműködni a város érdekében. ÜLLÉS. Az Alkotóházban holnap 15 és 18 óra között a kézművesség iránt érdeklődők textilből készíthetnek ajándékokat, lakásdíszeket. Balogh Jánosné a Magyar Kultúra Lovagja lett Tíz évvel ezelőtt a helyi általános iskola leépítése ellen harcolva indult a mártélyi polgármesteri székért Balogh Jánosné. A sulit sikerült megmenteni, a falu pe­dig a következő cildusban is őt akarta vezetőjének. Balogh Já­nosnét a hét végén tüntették ld a Magyar Kultúra Lovagja címmel. A rangos elismerést kapott a fő­városi Stefánia-palotában Balogh Jánosné, Mártély polgármestere. A magyar kultúra napja alkalmá­ból átvehető elismerésre Márton András nyugalmazott altábor­nagy terjesztette fel - a képvise­lő-testület egyetértésével - a falu vezetőjét, aki tíz évvel ezelőtt ke­rült a polgármesteri székbe. Pedig eredetileg - saját bevallása szerint - egyáltalán nem voltak politikai ambíciói. Viszont iskola­igazgatóként szerette volna meg­menteni a helyi subt a leépítéstől. Úgy gondolta, s mind a mai napig kitart emellett, hogy Mártélynak igenis szüksége van egy önálló is­kolára, óvodára annak érdekében, hogy a falusi gyerekek a városi tár­Balogh Jánosné nem akart főállású polgármester lenni Fotó: Tésik Attila saikhoz hasonló eséllyel kezdhes­sék el az életüket. Belátta, egy ilyen célért polgármesterként harcolhat eredményesen, ezért indult a választásokon. A falu vezetője eddigi legnagyobb eredményének is azt tartja, hogy működik Mártélyon az oktatási in­tézmény. Még akkor is megéri - tet­te hozzá -, ha ezért nem kis anyagi áldozatot kell hoznia az önkor­mányzatnak, amit szinte már-már erőn felül vállal. Ennek ellenére az elmúlt évek alatt fejleszteni is tud­ták az intézményt, melyúj szaktan­teremmel, tornateremmel bővült, illetve immár alapfokú művészeti iskolaként is számon tartják. Miután nem akart főállású pol­gármester lenni, öt évig visszajárt tanítani. Aztán a megyei közgyű­lésbe kerülvén rájött, tejes erőbe­dobással mindkét fronton nem bír helytállni, így fájó szívvel, de lemondott a pedagógusi munká­• ról. Azt mondja, az elmúlt tíz év alatt nem volt nehéz dolga pol­gármesterként, mert a képvise­lőkkel együtt jó csapatot alkot­nak, politikai csatározások nél­kül, a feladatra, Mártély fejleszté­sére koncentrálhatnak. Tervek, elképzelések mindig vannak, még ha az anyagi lehető­ség szűkös is - vallja Balogh Já­nosné, hozzátéve, tavasszal meg­kezdődik a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítése, s új egész­ségházat is szeretnének. Egyelőre az előtte álló feladatokra kon­centrál, s még nem foglalkozik azzal, hogy megméreti-e magát a következő választáson. A polgármesterségei járó feszí­tett munkatempót, kóros szabad­időhiányt ennyi év után már két lá­nya is tolerálja. Az első négy évben ugyan nehezen viselték édesanyjuk gyakori távollétét, két ciklus után azonban megszokták, s ha kell, se­gítik is édesanyjukmunkáját. TÖRÖK ANITA A posta mobilra vált Mind az öt érintett, hatszáz lel­kesnél kisebb Makó térségi kiste­lepülésen ugyanaz törtéuik: már­cius végével végleg bezár postahi­vataluk és helyüket a mobil szol­gáltatás veszi át. A falvak lakói az aláírásgyűjtés hatásában bíznak. Makó térségében öt, hatszáz fős­nél kisebb lélekszámú település ­Ambrózfalva, Csanádalberti, Klá­rafalva, Kövegy és Oföldeák-ese­tében döntött úgy a Magyar Posta Rt., hogy bezárja a helyi hivata­lát, és helyette mobilpostai szol­gáltatást vezet be, a forgalom csökkenése miatt. Erre eredetileg az idei év elejével került volna sor, ám az érintett községekben a na­pokban tartott falugyűlésen kide­rült: a posta egyelőre haladékot adott, és március 31 -ig párhuza­mosan működteti mindkét szol­gáltatási formát, azt követően pe­dig akkor működhetnek tovább a hivatalok, ha sikerül olyan vállal­kozókat találni, akik készek eb­ben együttműködni a társaság­gal. Bokrosné Madácsi Erika, a posta hálózati igazgatóhelyettes ajánlatát az érintettek azonban sokkal inkább érezték ultimá­tumnak, mint ajánlatnak. Hajnal Gábor óföldeáki polgár­mester a további lépésekről el­mondta: mind az öt településen folyik az az aláírásgyűjtés, amelynek célja, hogy népi kezde­ményezésként kikényszerítsék a postatörvény módosítását. A fia­tal polgármester azonban nem túl bizakodó. Mint mondta, a döntés továbbra is a nagypolitika kezében van. SZ. I. M. Avatás a névadó tiszteletére rendezett ünnepi héter A Madách-iskola új homlokzata A szülők munkája is hozzájárult a fölújításhoz Fotó: Miskolczi Róbert Helyreállították a szegedi Ma­dách Imre Általános Iskola homlokzatát. A költségeket az iskolai alapítvány és az önkor­mányzat fedezte. Jelentős szülői hozzájárulással újították föl a szegedi Madách Imre Általános Iskola homlok­zatát. Mivel hullott a régi vako­lat, két éve védőtetőt építettek az utcafrontra. A helyreállításra a közelmúltig nem került pénz, de tavaly szeptemberben neki­foghattak a munkának. A hom­lokzatrekonstrukció mellett az iskola földszintjét is kifestet­ték. Ezumahné Németh Györgyi igazgató tájékoztatása szerint a közel 4 millió 500 ezer forintos munka költségét felerészeben az iskola Erdélyhegyi Alapítvá­nyából fedezték, a fönnmaradó részt a városi önkormányzat biztosította. A szülők munká­jukkal is hozzájárultak a fölújí­táshoz. Az új homlokzat jelké­pes avatását jövő csütörtökön, az iskola névadója tiszteletére rendezett Madách-héten tart­ják. Idén új képzési központ épül Külföldieket is oktatnak Vásárhelyen A már meglévő strucc- és kecskefarm mellett képzési központtal bővül a főiskola tanüzeme Fotó: Tésik Attila A hazai mezőgazdasági szakem­berek mellett romániai, vala­mint szerb-montenegrói hallga­tók is gyarapíthatják majd tu­dásukat a Vásárhelyen épülő ta­nácsadó-, képző- és innovációs központban. A beruházás a he­lyi mezőgazdasági főiskolai kar tanüzemében valósul meg. Már az idén felavatják azt a határ menti tanácsadó-, képző- és inno­vációs központot, melyre 500 ezer eurót nyert Phare-pályázaton a Szegedi Tudományegyetem. Az összességében mintegy 140 millió forintos beruházás a vásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kar tan­üzeménél készül el. A 400 négy­zetméteres létesítmény építésé­nek munkaterületét a napokban adták át a kivitelezőnek - tudtuk meg Szekeres Zsolttól, a vásárhe­lyi főiskola munkatársától, a köz­pont projektmenedzserétől. El­mondta: Vásárhelyt határ közeli helyzete alkalmassá teszi, hogy otthont adjon egy felnőttképzési központnak, ahol a hazai mező­gazdasági szakemberek mellett ro­mániai és szerb-montenegrói hall­gatók is gyarapíthatják tudásukat. A földrajzi adottság mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a vásárhelyi mezőgazdasági főiskola nagy múltú képzőhely. A leendő oktatóközpontban olyan lehetőségeket igyekeznek kínálni, melyek a piaci igényeknek megfe­lelően versenyképes tudás birtoko­sává teszi a hallgatókat. Emellett a tanácsadó szerepre is nagy hang­súlyt helyeznek, az érdeklődő gaz­dák szakmai előadásokon ismer­kedhetnek az újdonságokkal. Hasonlóan fontos szerepet szánnak az innovációs tevékeny­ségnek. Ennek érdekében próbál­ják maguk köré vonni azokat a hazai kis- és középvállalkozáso­kat, valamint multinacionális cégeket, melyek kutatómunkát végeznek - magyarázta a projekt­menedzser. Az új központ várha­tóan szeptemberre készül el. T.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom