Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-06 / 259. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. NOVEMBER 6. WWW.DELMAGYAR.HU 136 ÉV UTÁN MEGSZŰNT A SORKÖTELEZETTSÉG MAGYARORSZÁGON DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP kiment a divatból Vasárnap is házhoz visszük! szervezett Magyar Néphadseregben is folytatódott. Szokatlan változást hozott az 1960-as törvény, amely bizonyos szakképzettségű, 18-45 év közötti nőkre is kiterjesztette a fegyveres szolgálat nélküli hadkötelezettséget. A jogszabályt azonban végül nem alkalmazták, csak az ápolónőket vették nyilvántartásba, és látták el katonaigazolvánnyal. A politikai vezetés 1976-ban enyhített a szigoron, két évre csökkentve az angyalbőrben eltöltendő időt. Az 1980-as években ebből kétszer is lefaragtak: 1980-ban 18 hónapra, 1989-ben már egy évre kurtították a szolgálatot. A rendszerváltás után, 1997-ben ez tovább csökkent 9 hónapra, 2001-ben pedig 6 hónapra. Ezzel együtt egyre kevesebb fiatalra tartott igényt a hadsereg, amelynek létszáma a rendszerváltáskor még több mint 80 ezer fő volt, s mire a Medgyessy-kormány bejelentette a sorkötelezettség megszüntetését, a hatezret sem érte el. Búcsú a laktanyától Az 1990-es években többször is téma volt a sorkötelezettség eltörlése, de csak abban született megegyezés, hogy fokozatosan könnyítenek a sorkatonák terhein, és rövidítik a szolgálati időt. Miközben a szerződéses és hivatásos katonák FOTÓ: TÉSIK ATTILA nemzetközi missziókban vettek és vesznek részt, a sorkatonák feladata - az érdemi kiképzésre már elegendő szolgálati idő alatt - a laktanyák őrzésére, takarítására és konyhai munkákra korlátozódott. Ez egyáltalán nem vonzotta a fiatalokat, akik közül sokan különböző trükkel mentették ki magukat a kötelezettség teljesítése alól. Mostantól kezdve azonban már nem kell azon törniük a fejüket, hogyan úszhatnák meg a behívást, hiszen ezen a héten szerdán az utolsó sorkatona is elbűcsúzott a honvédségtől, amely a jövőben a fegyveres szolgálatot önként hivatásul választó katonákból áll majd. A honvédelmi kötelezettség azonban a kormány tervei szerint nem szűnik meg teljesen, de csak polgári védelmi kötelezettségre, illetve rendkívüli helyzetben, vagyis támadás esetén érvénybe lépő hadkötelezettségre terjedne ki. Ehhez azonban a honvédelmi törvény mellett az alkotmányt is módosítani kell, amihez az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Miután a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz-MPSZ ezen a héten elvben hozzájárult az alaptörvény megváltoztatásához, úgy tűnik, nem lesz akadálya, hogy a sorkötelezettség intézménye jogi értelemben is megszűnjön. HEGEDŰS SZABOLCS Szívatás, beuRrázás, fókázás, riadt szemű kopaszgyík - ezek a kifejezések is „elbúcsúznak" a honvédségtől, miután a hét közepén leszereltek az utolsó sorkatonák hazánkban. A kényszersorozás kis megszakítással 136 évig volt érvényben. A legnagyobb, 200 ezerfős sorozott katonákból álló hadsereget békeidőben az 1950-es években tartotta fenn az állam, amikor Olaszország lerohanására készültünk. Ezzel szemben szerdán már csak 1831 kiskatona hagyta el a laktanyákat. Sorozott hadsereg Magyarországon 1868 óta létezett, de gyökerei messzebbre nyúlnak vissza az időben. A sorkatonaság elődje, az úgynevezett népfelkelés már a XI. században ismert volt. A hadkötelezettség mint katonai kötelesség az európai történelemben mindig a társadalmi viszonyoktól és követelményektől függött, s a népesség változó csoportjaira terjedt ki. A középkorban például a nemesekre, a lovagokra és a városi polgárságra. A jobbágyságra nézve csak végszükség esetén volt kötelező a katonai szolgálat. E tekintetben ritka kivételnek számított a magyar királyság, ahol már 1543-tól - a fokozódó oszmán-török veszély miatt - a jobbágyokra is kiterjedt a hadkötelezettség. Az alkalmanként toborzott katonaság helyett kialakuló állandó magyar hadsereg felállításában fontos mérföldkő volt az 1715-ös év, amikor a rendek vállalták egy tartósan fenntartott sereg ellátását. Az állandó hadsereg ettől kezdve a nem nemesek egy része számára hadkötelezettséget jelentett. Kellő számú önkéntes jelentkező hiányában ugyanis a jobbágyokat a szó szoros értelmében kötéllel fogdosták, 1840-től pedig sorsolták a katonai szolgálatra. Francia minta Az általános hadkötelezettség modern formáját elsőként Franciaország vezette be, miután az 1789-es forradalom győzelme után több európai állam hadat üzent az országnak, s az önkéntesek száma kevésnek bizonyult. Az általános hadkötelezettség a háborúk kitörésekor mozgósítható tartalékosokkal együtt a XIX. század végére, a XX. század elejére milliós tömeghadseregek bevetését tette lehetővé. Hazánkban már egy 1848 áprilisi, az önálló magyar hadsereg magját megteremtő törvénycikk nemzetőri szolgálatra A hidegháborús szembenállás elmúltával Európa nyugati felében több ország is felismerte, hogy felesleges a nagy létszámú, költséges reguláris erők fenntartása. A kontinens talán legerősebb hadseregével rendelkező Nagy-Britanniában már negyven éve áttértek az önkéntességre, Írországban sem soroznak, miként Luxemburgban sincs kötelező katonai kiképzés. Az elmúlt években tért át - főként gazdasági okok miatt - az önkéntes haderőre Hollandia és Belgium. (Ez utóbbiban egyébként az 1980-as években kétszer is vissza kellett térni a sorkötelezettségre, mert nem volt elegendő önkéntes.) Franciaországban sem kell már bevonulniuk a fiataloknak. A mediterrán országok közül Spanyolország, Portugália és Olaszország is elhatározta az áttérést az önkéntes haderőre. Németországban még soroznak, de az Afganisztánban szolgáló békefenntartók kizárólag önkéntesek, akárcsak a külföldre vezényelt magyar missziók tagjai. A tengeren túl nem soroznak a világ legerősebb hadseregét működtető Egyesült Államokban és Kanadában sem. Európa tehát az önkéntességen alapuló, professzionális haderő felé tart és nem kivétel ez alól a mi térségünk sem. Szlovéniában tavaly szerelt le az utolsó sorkatona. Szlovákia, valamint a NATO-ban velünk együtt belépő Csehország 2006-ban bízza hivatásosokra és szerződésesekre a fegyverforgatást, Románia vélhetően egy évvel később. A tíz éve még háborút vívó Horvátország is eldöntötte a váltást. Azokban az országokban is, ahol még nem mondták ki a behívások leállításának dátumát, jelentősen csökkentik a fegyveresek számát. Ausztriában a közvélemény többsége is támogatja a sorkötelezettség eltörlését, ám még nincs forgatókönyv az áttérésre. Szerbiában a sorkatonai időt rövidítik, és akárcsak Ukrajnában, faragnak a hadsereg létszámán. Még Oroszországban Is megkezdődött az önkéntesség tesztelése. Bizonyos alakulatoknál már nem szolgálnak sorkatonák, 2007-től pedig a készenlétet adó alakulatoknál csak önkéntesek kapnak feladatot. A honvedelem.hu szakportál adatai szerint a világ 195 országából 141 rendelkezik haderővel, közülük 68 önkéntes alapon szervezi hadseregét. kötelezte azokat a módosabb, 20 és 50 év közötti férfiakat, akik kétszáz forint értékű földet, házat, illetve jobbágytelket birtokoltak. Augusztus végén a népképviseleti országgyűlés elfogadta a katonaállítási törvényjavaslatot, melynek nyomán megkezdődött az újoncozás. Minden 127 lakos után két újoncot kellett kiállítani. Ez lehetővé tette, hogy a szabadságharc honvédségének létszáma 1848 decemberében elérje a 100 ezer főt, 1849 nyarára pedig meghaladja a 140 ezret. 3 év helyett 6 hónap A modern értelemben vett hadkötelezettséget azonban csak a szabadságharc bukása, illetve a kiegyezés után, 1868-tól vezették be az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ekkortól vált az általánosan kötelező sorozás a katonai utánpótíás alapjává. A dualizmus korában a 20 és 36 év közöttieket hívták be katonai szolgálatra, amelynek időtartama a kezdeti 12 hónapról idővel 24 hónapra emelkedett. A vesztes világháborút köveAz utolsó sorkatonák búcsúztatása a vásárhelyi laktanyában tő trianoni békeszerződés értelmében Magyarországon megszüntették az általános védkötelezettséget, a 35 ezer fősre korlátozott hadseregbe csak önkéntesek jelentkezhettek. A sokáig szigorúan ellenőrzött tilalmat kijátszva 1928-tól ismét visszaállították a sorozást, és titokban folytattak katonai kiképzést. 1938-tól az ország már nyíltan fegyverkezett, és növelte a hadsereg létszámát, ami 1944-ben meghaladta a 900 ezer főt. A második világháború utáni, szovjet mintára megszövegezett 1949-es alkotmányban szerepelt először, hogy minden nagykorú fiatalnak be kell vonulnia. Ok az 1950-es években három évre voltak kénytelenek búcsút venni a családjuktól. Az évtized elejére az Alpokon áthágva Olaszország lerohanására felkészített hadsereg létszáma elérte a 200 ezer főt. Ez már 1953 júliusától jelentős mértékben csökkent, s a karcsúsítás az 1957-ben újjáPartner Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olvesó! i megjelenésbe! e betoldó egyetértés«1, kiesi e képen létketó «emélv (kiskörüknél s («vényes képviselő) boüéjíriiláse üiSuéges. DÉLWTGYARORSZAG a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG m 1 f jk * 1 DEBlLtó kommunikációs partnere a T Mobile Rt. T * "iVlUOllL; '