Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-04 / 257. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 4. • AKTUÁLIS« 5 Újabb szegedi céget találtak A Rubin paprikája is fennakadt a rostán A határértéken felül tartalmaz aflatoxint a szőregi Rubin Kft. paprikája - derült ki az országos tiszti főorvos tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Az országban ösz­szesen öt, Szegeden már két cég paprikájától bizonyosodott be, hogy mérgező. A már ismert három cégen túl még két vállalat, a tiszaalpári Naturalpár Kft. és a szegedi Ru­bin Parpikafeldolgozó Kft. fű­szerpaprikája tartalmaz a meg­engedettnél több mikotoxint ­jelentette be Bujdosó László or­szágos tiszti főorvos tegnap Bu­dapesten. A két újabb pozitív __ í üjc ' ­tw • jfcsté t­- t."..•«• sí'-» > • * • /ti • ~y „ L ; a • 1 f.l'i» »->>"• ' i lt » A J Ez az igazi Fotó: Gyenes Kálmán mintával a vétkes cégek száma ötre emelkedett. Mint mondot­ta, az egy héttel ezelőtt kirob­bant paprikabotrány óta lefoly­tatott további vizsgálatok során az derült ki, hogy további négy cég termékei tartalmaznak mi­kotoxinokat, de csak kettő ese­tében magasabb a határértéknél az úgynevezett gombaméreg, az aflatoxin. A két cég egyike a Ru­bin. A tiszti főorvos nem kíván­ta elárulni azon másik két cég nevét, amelyek termékei határ­érték alatti aflatoxint tartalmaz­tak. Mind a négy cégnél vizsgálják, mekkora lehetett az import papri­ka bekeverés előtti szennyező­anyag tartalma, ugyanis az uniós szabályok szerint határérték felet­ti szennyezettségű anyagot hígí­tással nem lehet határérték alatti­vá változtatni. Bujdosó László el­mondta: a már ismert három cég, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Szegedi Paprika Rt., valamint a Súkösdi Házi Pirospaprika Kft. esetében a további vizsgálatok so­rán újabb termékekről bizonyoso­dott be, hogy károsanyag-tartal­muk meghaladja a határértéket. Az ÁNTSZ honlapján a forga­lomba hozható és fogyasztható fűszerpaprika-őrlemények száma már elérte a hatvanat. Bujdosó László szerint egyre erősebb az ÁNTSZ azon meg­győződése, hogy helyesen dön­töttek, amikor bevonták az ösz­szes paprikát az üzletek és áru­házak polcairól. Tegnap kerestük telefonon a Rubin Kft. vezetőit is, ám nem kívántak lapunknak nyilatkozni. FEKETE KLÁRA SZDSZ: régi liberális cél valósult meg A sorkatonaság eltörlésével az SZDSZ régi célja valósult meg ­mondta tegnap a Klauzál téren, a Kossuth-szobor árnyékában meg­tartott sajtótájékoztatóján Takács Róbert. A liberális párt ifjúsági ta­gozata, az Új generáció szegedi ügyvivője hangsúlyozta: a szabad de­mokraták már 1993-ban felvetették a kényszersorozás eltörlését, amit akkor minden politikai erő elutasított. Takács elmondta: öröm­mel értesült arról, hogy a Fidesz - amely leszavazta a honvédelmi tör­vény módosítását - szerda reggel megváltoztatta álláspontját és kész hozzájárulni az alkotmány módosításához a sorkatonaság eltörlésé­vel kapcsolatban. Ürgék és repülők Az első városfórum - élőben, tévén és interneten keresztül Botka: Beszéljük meg együtt A szegedi önkormányzat elmúlt két évének eredményeiről szá­molt be Botka László polgármes­ter tegnap este a városháza dísz­termében a városlakók előtt. A ciklus félidejében a lakosság elé állt Botka László, Szeged pol­gármestere, hogy beszámoljon azokról az eredményekről, ame­lyeket a 2002-ben megválasztott önkormányzat elért. A városhá­zán este 6 órai kezdettel megtar­tott fórumot a szegedi városi te­levízió élőben közvetítette, de a történéseket az interneten ke­resztül is figyelemmel kísérhet­ték az érdeklődők. A világháló nyújtotta kénye­lem ellenére zsúfolásig megtelt a díszterem. Az érkezők közül töb­beket is megkérdeztünk, miért jöttek el a városfórumra. Lele Ist­ván, a Gabonatermesztési Kuta­tó Kht. jogtanácsosa elmondta, érdekli, mit mond a polgármes­ter arról a Szegedről, amely sze­rinte szemlátomást gyarapodott két év alatt. Ha meglesz az M5-ös és a logisztikai központ ­tette hozzá -, az hosszú távra meghatározza majd a fejlődés irányát. Dongó Istvánná nyugdí­jas pedagógust, noha csak 14 éve él Szegeden - Kübekliázáról köl­tözött a városba -, érdekli min­den, ami körülötte történik. Do­bos Katalin színművésznő - aki férjével, Németh József opera­énekessel együtt érkezett - hoz­zátette: ő arra kíváncsi, mit mond a polgármester a város fej­lődéséről. A tévéközvetítés miatt szűk egyórásra szabott beszámoló kö­zönségét Csala Gabriella, a váro­si televízió ügyvezető igazgatója köszöntötte, hozzátéve: ez az el­ső városfórum, „beszéljük meg közösen" címszóval. Ilyen ren­Megtelt a szegedi városháza díszterme fotó: Karnok Csaba dezvényre még nem került sor, Botka László az eltelt két eszten­dő során félévente a választókör­zetekben értékelte az önkor­mányzat munkáját. Mielőtt a polgármester meg­tartotta volna beszámolóját, rö­vid film foglalta össze az utolsó két esztendő főbb történéseit. Botka ezt követően arra koncent­rált értékelésében, hogy a város lehetőségeire hívja fel a figyel­met. Arra, hogy vége a rendszer­váltást követő, sok veszteséget okozó közel másfél évtizednek, Szegeden új korszak kezdődött. Mint mondotta: az a város lehet sikeres, amelyik ismeri adottsá­gait: Szegedet éppen ezért nem kell kitalálni, földrajzi helyzeté­ből adódik, hogy Európa kapuja lehessen, egyetemi város jellegé­ből pedig az, hogy a tudásköz­pont szerepét töltse be. A földraj­zi fekvés előnyeinek kihasználá­sát az infrastruktúra fejlesztése, a sztráda- és útépítések segítik, az egyetem, a tudás nyújtotta előnyöket pedig úgy kamatoztat­ják, hogy a jövőben helyben való­sulnak meg a kutatási eredmé­nyek. Ezt követően a polgármester a csatornázással, a panelrekonst­rukcióval, a közlekedéssel, az M5-össel, s a város pénzügyi helyzetével kapcsolatos kérdé­sekre válaszolt. F.K. Kutatók kitüntetése Tudományos elismeréseket ad­tak át tegnap A magyar tudo­mány ünnepe elnevezésű prog­ramsorozat megnyitóján a Ma­gyar Tudományos Akadémián. A tudós testület elnöksége kiemel­kedő tudományos életműve elis­meréseként Eötvös József Koszo­rúval tüntette ki Bernáth Gá­bort, a kémiai tudomány dokto­rát, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének egyetemi tanárát. A 40 éven aluli kutatóknak ad­ható Bruckner Győző-díjat a ku­ratórium Gyurcsik Bélának, a kémiai tudomány kandidátusá­nak, az SZTE Szervetlen és Ana­litikai Kémiai Tanszéke adjunk­tusának adományozta. Jól elférnek egymás mellett Ha egy terület az emberi te­vékenység és a természetvéde­lem szempontjából egyaránt fontos, nagy eséllyel konfliktus várható. A szegedi repülőtér ­mely a közelmúltban a Natura 2000-hálózat részévé vált - ese­tében azonban egyeztethetők az eltérő érdekek. A repülők ürge-, az ürgék repülésbarátok. „A szegedi ürgés gyep" is része lett a Natura 2000-es, nemzetkö­zi természetvédelmi hálózatnak - az emRtett élőhely magát a re­pülőteret jelenti. Száz éve, ami­kor Magyarországon kiterjedt, rö­vid füvű puszták voltak, az ürge nagyon gyakori állatnak minő­sült. Mára viszont a puszták leg­többjét felszántották, s az ürge a ritkánál is ritkább lett. Az ország egyik legjelentősebb ürgenépes­sége a szegedi repülőtéren él. - Semmilyen veszélyt nem je­lentenek az ürgék a légi közleke­dés szempontjából. Nincs repü­lőgép, mely az általuk vájt, hat­centis átmérőjű lyukakba „belé­botlana". Nagyon jól megvannak egymással az ürgék és a repülők ­mondja kérdésünkre Gyöngyösi Gyula repülésirányító. A kóbor kutyák viszont, melyek az ürgék után ásnak, és jelentős gödröket hoznak létre, olykor gondot okoznak - teszi hozzá. Magukat a rágcsálókat leginkább esős idő­ben látni, ha a víz kiönti őket a lyukból. - A repülőtéri hasznosítás a je­lek szerint kitűnő az ürgék szem­pontjából. Az ürgenépesség nem véletlenül maradt fönn itt - mu­tat rá Szilágyi Gábor, a Kiskunsá­gi Nemzeti Park igazgatója. A kis rágcsáló egyébként is védett volt Magyarországon - élőhelyeinek uniós védettsége csak megerősíti ezt. Pigniczki Csaba, a nemzeti park munkatársa hozzáteszi: az ürgék megmaradása a szintén védett ragadozó madarak szem­pontjából is fontos - akár har­minc-negyven kilométerről is fölkeresik a biztos zsákmányt je­lentő ürgés helyet. Ha változik a terület hasznosításának módja ­utal a majdani repülőtér-fejlesz­tés lehetőségére az igazgató akkor meg kell vizsgálni, közö­sen a fejlesztővel, hogy milyen megoldást lehet találni arra: a re­pülőtér is fejlődjék, s az ürgék is megmaradjanak. F.CS. Kitűnő ürgeélőhely. A szegedi repülőtér is a Natura 2000 hálózat része lett. fotó: Miskolczi Róbert A névtelen bejelentések elenyésző része megalapozott Bosszúból vádolnak A névtelen feljelentők közül jó néhányan a szomszédjukat, vagy volt élettársukat szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni. A megyei rendőr-főkapitányságra tavaly érkezett 19 bejelentés közül mind­össze négy volt megalapozott, idén egy sem. - A névtelenül érkezett bejelen­tést ugyanúgy kivizsgáljuk, mint a többit - hangsúlyozta Kis Gá­bor rendőr alezredes. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság el­lenőrzési szolgálatának vezetője szerint sokan talán azért nem vállalják a nevüket, mert félnek a feljelentett esetleges bosszújától, illetve nem biztosak állításuk­ban, ezért tartanak a jogkövet­kezményektől, a hamis vádtól. Tavaly Csongrád megyében ösz­szesen 85 névtelen bejelentés ér­kezett a rendőrkapitányságokra. Ezek nagy részét írásban nyújtot­ták be, de ketten telefonon, egy panaszos pedig elektronikus úton értesítette a hatóságot. A főkapitányságra tavaly is, és eddig idén is 19 anonim bejelen­tés érkezett. Ezek közül 2003-ban négy volt megalapozott, míg az idén egy sem. Sok esetben csak kellemetlenséget akar okozni va­lakinek a panaszos. Kis Gábor el­mesélte: egy embert lopással vá­dolt meg a levél írója, azt állította, mostani munkahelyéről is rend­szeresen „hazavisz" dolgokat. A rendőrség felkereste a hírbe ho­zott férfi előző munkahelyét, ahol jó véleménnyel voltak róla, meg­bízható emberek ismerték, a má­sik helyen pedig nem is hallottak róla. Ebben az ügyben természe­tesen nem indult eljárás. Nem volt ilyen szerencsés az a bepanaszolt, akiről azt állították, ellopta munkahelyéről a láncfű­részt. Kiderült, valójában nem tulajdonította el a szerszámot, mindössze kölcsönvette fát vág­ni. De így is büntetőeljárás in­dult ellene sikkasztás miatt, hi­szen a törvény betűje szerint ha valaki sajátjaként használja azt, ami nem az övé, az sikkasztás. Tavaly egy rendőr ellen érke­zett névtelen bejelentés: a mun­kaidején kívül engedély nélkül dolgozik. Ezt azonban a hatóság nem tudta sem kizárni, sem bi­zonyítani. A szerelmi három­szög, a féltékenység is produkál­hat különös reakciókat. Egy sze­gedi nőt levélben kábítószer-fo­gyasztással és terjesztéssel vá­doltak meg. A feljelentett vállal­ta a különböző vizsgálatokat, melyekre végül nem volt szük­ség, mivel kiderült: élettársának korábbi házastársa a feljelentő. Az alezredes szerint a „legrosz­szabbak" azok a notórius pana­szosok, akik névvel vállalják vé­leményüket. Ők egész egyszerű­en képtelenek belenyugodni, hogy a rendőrségi és más hatósá­gok által lefolytatott vizsgálat nem az ő álláspontjukat tá­masztja alá, s ezért akár éveken keresztül képesek bejárni a rend­őrségre. A. T. J. A BIROSAGNAK KELL A NÉV Ha valaki magánvádas ügyben - becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés - tesz fel­jelentést, és nem adja hozzá a nevét, azzal nem tudunk fog­lalkozni, nem tudjuk megindí­tani az eljárást, hiszen ahhoz szükség van a feljelentő sze­mélyes jelenlétére - magya­rázta Harangozó Attila, a Sze­gedi Városi Bíróság elnöke. A feljelentők ezzel bizonyára tisz­tában vannak, hiszen évente mindössze egy-két ilyen beje­lentés érkezik a bíróságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom