Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-08 / 260. szám

4 • AKTUÁLIS­HÉTFŐ, 2004. NOVEMBER 8. Könyvárverés a szegedi Royal Szállóban Radnóti-kötet 150 ezer forintért Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a kisterem Fotó: Miskolczi Róbert KÖRKÉP BALÁSTYA. Az egészséghét mai programjai közül kiemelkedően fontos az általános iskolában rendezendő előadás a dohányzásról. Az előadó Tóth Sándorné védőnő lesz. Ezután kötetlen beszélgetés következik. - A Csongrád Megyei Agrárkamara szervezésében ma délután 5 órától a művelődési házban Gyuris Ferenc kamarai tanácsadó tart elóadást A Nemzeti vidékfejlesztési terv nyújtotta lehetőségek címmel, amelyre minden érdeklődőt várnak. Az érintett témák: tapasztalatok a területalapú támogatási kérelmekkel kapcsolatban, az erdőtelepítés támogatása, szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, termelői csoportok támogatása, agrár- környezetvédőim i program. DESZK. Ma délután 3 órától tartja soron következő ülését a település önkormányzati képviselő-testületének szociális és népjóléti bizottsága a polgármesteri hivatal tanácstermében. A napirenden szerepel az egyesített egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmény 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló véleményezése, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, közgyógy-igazolvány, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás és átmeneti segély iránti kérelmek megvitatása. DOMASZÉK. A település önkormányzatának képviselő-testülete döntött arról, hogy felülvizsgálja és a felmerülő igényekhez igazítja a településrendezési tervet. Kérik azákat a domaszéki lakosokat, vagy Domaszéken tulajdonnal rendelkezőket, hogy jelentkezzenek, ha olyan fejlesztési elképzeléseik, javaslataik vannak, amelynek megvalósítására a jelenlegi településrendezési terv nem ad lehetőséget. A javaslatokat 2004. december 31 -ig lehet megtenni. A érdeklődőket minden szerdán a polgármesteri hivatalban várják ügyfélfogadási időben. RIJZSA. A községben első alkalommal angol nyelvtanfolyamon és jógatanfolyamon vehetnek részt a helyiek a Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtárban. Mindkét tanfolyam jövő héten indul, de csak kellő számú jelentkező esetén. Jelentkezni és érdeklődni az585-182-es telefonszámon lehet. - A rúzsai művelődési házban ma 8 és 12 óra között újruha-vásárt rendeznek. PUSZTAMÉRGES. Ma délután 2 órától a művelődési házban az Őszikék Nyugdíjasok Klubja tartja soros összejövetelét. A klubfoglalkozás keretében az őszi fesztivál videofelvételét tekintik meg az érdeklődók. Szeretettel várják azokat is, akik nem klubtagok, de szívesen végignéznék a felvételt. A klub örömmel venné, ha bővülne tagsága a helyi nyugdíjasok köréből, mert szerintük egy közösséghez tartozva senki sem érzi magát magányosnak. SZEGED. A Százszorszép Színház Kököjszi-bérletének tulajdonosai holnap 10 órától a Dzsungel könyvét nézhetik meg a szegedi Fodor József Kollégium Azték elnevezésű színjátszó csoportjának előadásában. SZÖREG. A szóregi művelődési házban ma délután 2 órától asztalitenisz-edzést tartanak, ugyanekkor kezdődik az Ultiparti-klub. Este 6 órakor pedig a Vízöntó-klub tartja találkozóját. Folytatás az 1. oldalról Az idei kínálat kuriózumát, Rad­nóti Miklós Lábadozó szél című, első kiadású verseskötetét is kéz­be vehette lapunk munkatársa. A Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalat kiadásában 1933-ban megjelent 64 oldalas könyvet a következő dedikáció­val látta el a hatvan esztendeje elhunyt költö: „A gyönyörű Laczkó Juditnak baráti szeretet­tel. Radnóti Miklós Szeged, 1933. II. 5." így ajánlotta a verse­it Radnóti a fiatal, pályakezdő színésznőnek. A bibliofil ember beleborzong az élménybe... A szép licitet ígérő kötet kikiáltási ára negyvenezer forint volt. Az antik értéke a tisztasága A tíz órakor kezdődő árverésre zsúfolásig megtelt a hotel kister­me könyvszerelmes egyetemis­tákkal, nézelődő nyugdíjasokkal, kereskedőkkel és műgyűjtőkkel, így sokan a bejáratnál tömörül­ve, az aulából kísérték figyelem­mel az aukciót. Az árverésen ­amelyre szép számmal érkeztek a környező településekről és a fő­városból - ismert szegedi közéle­ti szereplők, ügyvédek, politiku­sok, vállalkozók, volt futballis­ták is részt vettek. Egy Békés me­gyei származású, de Budapesten élő közgazdász lapunknak el­mondta, hogy ő tizenhat éves ko­rában vásárolta meg az első antik A szeged-csanádi egyházmegye és a Német Katolikus Vakok Szö­vetsége támogatásával alakítot­ták ki a szegedi Teleki utca 18. szám alatt a vakok és gyengén lá­tók számára létrehozott Bács­váry-házat. Az épület névadója a négy éve elhunyt Bácsváry Róbert németországi magyar főlelkész, akinek régi terve volt a szemük világát elveszítők igényei szerint kialakított otthon létrehozása. Az épület megnyitóját vasár­nap délután tartották. A Szegedi Dóm Kamarakórusának közre­működésével megtartott ünnep­ségen Gulyás Mátyás, a Német Katolikus Vakok Szövetsége kép­viseletében méltatta Bácsváry Róbert gyengén látók érdekében végzett munkáját, amelynek eredményeként a fővárosban megnyílhatott a vak gyerekeket befogadó Bácsváry-ház. Hozzá­tette, hogy a szegedi otthon át­adása egy nagyobb terv megvaló­sításának első része. A későbbi­ekben vak és gyengén látó gyere­keknek szeretnének bentlakásos iskolát építeni. Gyulay Endre megyés püspök könyvét, azóta hódol szenvedé­lyének. Háromezer kötetes könyvtárában 1500-as évekből származó kiadványok is megta­lálhatók, de őrzi Mikes Kelemen 1800-as évek végén albumba gyűjtött, bőrkötésben kiadott le­veleit is. Szerinte az antik könyv nem csupán jó befektetés, de olyan intellektuális élményt nyújt - ha kézbe veszi és elolvas­sa az ember -, mint semmi más. Mostanában főként katonai té­elmondta, hogy a Teleki utcai épület korábban idősek otthona­ként működött, s a Szabadság tér és Harmat utca sarkán fölépített új otthon elkészülte után aján­lották föl a vakok számára. A püspök reményét fejezte ki, hogy az épület egyszerre szolgál majd klubként, kiállítások és előadó­estek színtercként, találkozó­helyként és a tanulás, tovább­képzés intézményeként is. Gyu­lay Endre a megvakult, majd sze­me világát visszanyerő, Saul, a májú, 1848 és 1930 között ki­adott köteteket gyűjt. Azért ked­veli ezt a kort, mert szerinte ak­kor sokkal tisztábbak és egyértel­műbbek voltak az információk a könyvekben. Ha senki többet, harmadszor! Tíz óra után néhány perccel el­kezdődött az aukció, amelyen 403 tételre lehetett licitálni. Az Fotó: Kantok Csaba későbbi Szent Pál bibliai alakjá­nak, valamint a szegények és el­esettek szolgálatát mindenek fö­lé helyező Szent Lőrinc vértanú példájának fölidézése után áldot­ta meg a vakok otthonát. Dobó László, az otthont mű­ködtető Szent Lucia Alapítvány kuratóriumának elnöke tájékoz­tatása szerint az épületet 15 mil­lió forintos költséggel újították föl és rendezték be. Braille-írá­sos, több mint félezer kötetes könyvtárát folyamatosan bőví­tik, s külön számítógépes termet alakítanak ki a mozgáskorláto­zottak számára is megközelíthe­tő épületben. NY. P. árverező gépiesen, de határozot­tan ismételgette az „először, má­sodszor, ha senki többet, har­madszor!" kikiáltási formulát, majd koppantott a kalapáccsal és bemondta a licitáló tárcsaszá­mát. Mint ahogy tavaly, úgy az idén is a szakácsművészet és a vadászirodalom számított slá­gernek. Kugler Henrik 1897-ben kiadott cukrászati könyve nyolc­ezer forintos kikiáltási árról in­dult, s ötvenezerért vihette el új Újváry Zoltánnal, a Néprajz Móra Ferenc műveiben című könyvének megjelenése apropó­ján Péter László irodalomtör­ténész, nyugalmazott egyetemi tanár beszélget ma 17 órától a Móra Ferenc Múzeum díszter­mében. Közreműködik Czene Zoltán főiskolai hallgató. MUNKATÁRSUNKTÓL Móra Ferencet, a múzeumigazga­tót, az írót és a régészt rendszere­sen megkeresték különböző hie­delmekkel és mondabeli elemeket felmutató történetekkel - gyakran kiváltva ezzel az egyébként jó ke­délyű tudós haragját. Erről is ol­vashatunk Újváry Zoltán nemré­giben megjelent Néprajz Móra Fe­renc műveiben című könyvében. A 20. század első évtizedeiben különösen elevenen élt Szeged kör­nyékén Rózsa Sándor és a betyárok kultusza. Sokan zaklatták a betyár­vezérre vonatkozó dokumentu­mokkal kapcsolatban Mórát, aki egyszer ingerülten reagált egy ilyen kérelemre, és kijelentette: az általa vezetett intézmény „a közművelő­désnek van szentelve, s bctyárkul­tulajdonosa. A lótenyésztéssel foglalkozó kötetek iránt is élén­ken érdeklődtek, tizenegyszeres árpövekedést hozott például Tor­may Béla A falusi lótenyésztő cí­mű, a Pallas Kiadónál 1903-ban napvilágot látott munkája, amely ötezer forintos kikiáltási árról indult. Fotók a nagy árvízről A dedikált Radnóti-kötet 150 ezer forintos leütési áron cserélt gazdát. Boros Zsuzsa elmondta, hogy a magángyűjtő - aki tudo­mása szerint nem szegedi - to­vább is elment volna, csak hogy megszerezze a különleges kiad­ványt. A 21 kötetes Oszt­rák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat 400 ezer­ről 510 ezer forintra emelkedett. A szegedi nagy árvízről készült fotográfiákat kikiáltási áron, 15 ezer forintért vitte el egy magán­gyűjtő, pedig a négy kép megér­demelte volna, hogy közgyűjte­ménybe kerüljön. Oda került vi­szont A szegedi bölcselkedők ol­vasó társaságának 1840-41. évi évkönyve, amelyet húszezer fo­rintért vásárolt meg a Somo­gyi-könyvtár. A könyves szakem­berek és az érdeklődők jónak ne­vezték a felhozatalt és kiegyen­súlyozottnak az aukciót, amely most nem hozott olyan árnöve­kedést egy-egy könyv esetében, mint a tavalyi. A licitre bocsátott 403 tételből mindössze 32 nem lelt új gazdára. SZ. C. SZ. tússzal se szervezeti szabályai sze­rint, se magánhajlandóságból nem foglakozik". Idegesítette az is, hogy sokan biztosan tudni vélték, merre található Attila sírja. Egyik alka­lommal azonban egy kisteleki asz­szonyon megesett a szíve, és meg­hallgatta. A nő elmondta: álmában egy ősz hajú öregember mutatta meg a sír pontos helyét. Amikor felriadt álmából, rögtön felébresz­tette férjét, akinek izgatottan elme­sélte a dolgot. A férj nem lepődött meg, csak annyit mondott: hiszen a te álmaidból már regényt lehetett volna írni. Máskor meg Attila sze­mélyesen is megjelent a kisteleki nő álmában. A hun király ez alap­ján fekete, szakállas, magas ember volt, beszélt magyarul és igen ba­rátságosnak tűnt. Móra leírása sze­rint az asszonyság így folytatta a történetet: „Egyszer csak azt vet­tem észre, hogy az Attila feje a vál­lamon van, arra nagyot sikoltot­tam, az uram mondja: alig bírt esz­méletre téríteni." Ehhez hasonlatos történetek egész sora szerepel még Újváry Zoltán kötetében többek között Mátyás királyról, Hóbiárt basá­ról, Petőfiről és Kossuthról. PÁLYÁZAT MENTUSZ-DÍJRA A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) pályázatot hirdet Mentusz-díjra középiskolásoknak és felsőoktatási intézmények hallgatói­nak. A Mentusz-díj elnyerésére olyan közép- és felsőfokú tanulmányokat folyta­tó diákok, Illetve hallgatók pályázhatnak, akik jó tanulmányi eredményeket ér­nek el. Középiskolásoknál a legalább 4,5-es év végi átlagot a bizonyítvány fény­másolatával kell igazolni, felsőfokú hallgatóknak pedig legalább 4-es két félévi átlag és az ezeket igazoló Indexfénymásolata szükséges. A díj elnyerése sorso­lás útján történik, amelynek időpontja: 2004. december 20., délután 3 óra, hely­színe az MVGYOSZ-székház kiselőadója. (1146 Budapest, Hermina út 47.) A bi­zonyítvány, illetve leckekönyv megfelelő részét tartalmazó fénymásolatokat az MVGYOSZ humánerőforrás csoportja részére kell beküldeni, a bontókra írják rá: Mentusz-díj. Beadási határidő: 2004. december 1. Gyulay Endre megyés püspök áldotta meg az épületet Klub, rendezvényház, találkozóhely és alkotóközpont lesz a vakok és gyengén látók számára létrehozott Bácsváry-ház a szegedi Téleki utcában. Braille-írással készült kötetekből összeállított könyvtár, számítógép áll az otthont fölkeresők rendelkezésére. Attila sírjától a betyárkultuszig Klub, találkozóhely és alkotóközpont egy épületben Vakok, gyengén látók háza Nagy Imre-film: döbbenetes hatás Budapest után Szegeden nézték meg a legtöbben Mészáros Márta A teme­tetlen halott című új filmjét. A néhai miniszterelnök, Nagy Imre börtön­ben töltött éveit és kivégzését feldolgozó produkciónak Budapesten eddig több mint húszezer nézője volt, a vidéki városok közül pedig Szegeden érte el a legmagasabb látogatottságot. Vörösné Séllei Emma, a Belvárosi mozi vezetője lapunknak elmondta: A temetetlen halott október 22-étól no­vember 3-áig volt náluk műsoron. Ez idő alatt 5200-an nézték meg Mé­száros Márta új alkotását a Belvárosiban. A mozivezetö elmesélte, több mint negyedszázada dolgozik a filmes szakmában, de nem látott még olyat, hogy egy alkotás ilyen hatással legyen a fiatalokra. A diákok végig fe­gyelmezetten, síri csendben nézték végig a produkciót - mondta Vörösné Séllei Emma -, döbbenetes volt látni, hogy a 13-15 éves gyermekek köny­nyeikkel küszködve, könnyeiket törölgetve jönnek ki a film után a nagyte­remből. A mozivezetö elhatározta, hogy mindezt megírja levélben Mészá­ros Mártának, és megköszöni neki a feledhetetlen filmélményt. A rende­zőnő egyébként a magas nézőszám hallatán úgy nyilatkozott: valahol szá­mított erre az eredményre, mert megvan győződve arról, hogy a fiatalokat érdekli a történelem, különösen az 1956-os események, mert arról sokáig semmit sem tudhattak. A Belvárosi moziban a tervek szerint hamarosan újra műsorra tűzik majd A temetetlen halott című filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom