Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-08 / 260. szám

HÉTFŐ, 2004. NOVEMBER 8. • MEGYEI TÜKÖR« 3 Nem drága a csongrádi nedű, mégsem könnyű eladni A honi bornak kell a cégér A csongrádi minőségi bornak keményen meg kell küzdenie a francia, az olasz és a spanyol borok dömpingjével, hiába olcsóbb külföldi társainál. A megyében szerencsére ma már egyre több üzletben és étteremben lehet a csongrádi nedűt megvásárolni. Csongrád és térsége kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztéshez. Ezt az itt vendégeskedő villányi borászok is megállapították. Bedö Tamás, Csongrád polgármestere mondta a Duna-borrégió konferenciáján: a városban szinte mindenki kötődik a szőlőhöz. Három éven át természeti csapás sújtotta az ágazatot, a termelőket és a minőségi borokat forgalmazókat. Gulyás Ferenc szőlősgazda, a Csongrádi Hegyközség elnöke a lényegre tapint: tudnivaló, mondta, attól kezdve, hogy a bort jövedéki termékké tették, a gazdák zöme nem dolgozza fel saját szőlőjét, hanem eladja, ezért függő helyzetbe kerül a felvásárlótól, a pincéktől. Két éven át a csongrádi szőlősgazdáknak bevételük sem nagyon volt, nemhogy jövedelmük. Ezért szorulnak támogatásra. A bort sem könnyű értékesíteni. A bokrosi pince, melyet az üzemeltető kft. az idén jelentős összeggel felújított, nagyobb mennyiségű folyó bort szállít Szlovákiába. A megyéből közvetlenül a csongrádi pincéktől, a nagykereskedőt kiiktatva, igen Dobó Imre, a Sszeged Nagyáruház szupermarket vezetője büszkén mutatja: náluk lehet csongrádi kékfrankost venni Fotó: Miskolczi Róbert sokan maguknak és rokonaiknak, ismerőseiknek vásárolnak bort. Szentesről, Szegedről, Csongrád közeli községekből egyfajta „borturizmus" keretében jó néhányan érkeznek a vevők, a kereslet lakodalmak és nagyobb ünnepek táján élénkül meg. A jó minőségű csongrádi bor ára ugyan még mindig alatta marad a hasonló kategóriájú, külföldről származó nedűkének, mégsem könnyű üzletet kötni tájékoztat Pálfi György, a Csongrádbor Kft. ügyvezetője, aki elsősorban a belföldi piacon akar jobb pozíciókhoz jutni, de évek óta keresi az exportálás útjait, a partnereket. A csongrádi vörösborokat többen forgalmazzák Szegeden, rendszeresen szállítanak éttermekbe, s nagykereskedő révén eljut a csongrádi bor néhány áruház, élelmiszerbolt polcaira is. Szentesen, Vásárhelyen, Makón is kapható az ital, s a megyén kívül Orosházán is jelentősebb vevőkör alakult ki. A Csongrádbor Kft. törekvései közt szerepel, hogy még több palackozott nedűt adjanak el a megyében. Egyelőre hipermarketekbe nem szállítanak, mert gazdaságtalan. BÁLINT GYULA GYÖRGY Nem hallgatták ki a Szegedi Paprika Rt. vezetőit A mérgező paprikát megsemmisítik Egyelőre csak a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. vezérigazgatóját és két munkatársát hallgatta ki gyanúsítottként a Nemzeti Nyomozó Iroda Budapesten, a szegedieket nem. Miután a múlt héten pénteken Lakatos Lajost, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. vezérigazgatóját és két munkatársát gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Nyomozó Iroda Budapesten, szombaton az a hír terjedt el, hogy a Szegedi Paprika Rt. vezetői is sorra kerültek. Ezt az információt azonban a rendőrségi források a hét végén nem erősítették meg. Bartos András, a Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója érdeklődésünkre újra leszögezte: addig, amíg nem zárulnak le a vizsgálatok, nem nyilatkozhat. Értesüléseink szerint már néhány száz kilónyit visszaszállítottak a mérgezőnek nyilvánított paprikából a Szegedi Paprikafeldolgozó Rt. telepére - ez a tisztiorvosi szolgálat szerint a gyártók felelőssége. A cég a dorogi hulladékégetőben semmisíti meg az egészségre ártalmas élelmiszert. Az ANTSZ nem felügyeli, csak szúrópróbaszerűen ellenőrzi a visszagyűjtést és a megsemmisítést. F. K. Nem kapkodnak a dóci telkek után A Szegedtől 25 kilométerre fekvő, alig több mint 800 lelket számláló Dócon az önkormányzat kedvezményes áron kínál telkeket, de vevő eddig nem akadt a területekre. A Szeged környéki települések önkormányzatainál gyakorlat, hogy kedvezményes áron és feltételekkel adnak el újonnan kialakított telkeket, ettől remélve azt, hogy a megyeszékhelyről kitelepülők növelik a falvak lakosságának számát. Az utóbbi években sokan költöztek ki Szegedről Deszkre, Domaszékre, Sándorfalvára, van azonban olyan település is, ahol a kezdeményezés kudarcba fulladt. A dóci képviselő-testület legutóbbi ülésén szó esett arról, hogy a faluban kedvezményes áron kínált tizenöt önkormányzati telekre már hónapok óta nem találnak vevőt. Belovai Pál polgármester elmondta: tíz évvel ezelőtt a falu szélén tíz telket adott el az önkormányzat, és a két, úgynevezett beszorult telek is - ami nem az új osztáson van - gazdára talált. Idén a korábbi sportpálya területén alakítottak ki tizenöt telket, a legkisebb alapterülete is 1100 négyzetméter. A közművesített - vízzel, gázzal, villannyal, telefonnal ellátott 5-600 forintos négyzetméteráron kínált ingatlanok azonban ez idáig nem találtak gazdára. Az alig több mint 800 lelket számláló Dóénak pedig fontos lenne, hogy növekedjen a lakosság létszáma, ezért a testület a legutóbbi ülésén elhangzott: a képviselők fontolóra veszik, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy Dóéra csábítsák akár a szegedieket, akár más falvak lakóit. Úgy tervezik, a novemberi testületi ülésen viszszatérnek az ügyre. NY. É. Hajszárító okozott balesetet Szegeden is MUNKATÁRSUNKTÓL Vasárnap a reggeli órákban Szegeden, Alsóvároson egy 14 éves fiú szenvedett súlyos balesetet a kádba esett hajszárító miatt. Thczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, a fiú éppen fürdött, amikor a kád felett felakasztva tartott, áram alatt lévő hajszárító a vízbe esett. A mentők gyors érkezésének köszönhető, hogy a diákot sikerült újraéleszteni és a gyerekklinikára szállítani. A rendőrség államigazgatási eljárást indított az ügyben és vizsgálja a baleset körülményeit. Érdeklődésünkre a délutáni órákban dr. Tálosi Gyula ügyeletvezető elmondta, a fiút az intenzív osztályon kezelik, állapota súlyos. Szombaton Hévízen egy kádban fürdő, felügyelet nélkül hagyott kétéves gyerek meghalt, amikor a hajszárító a vízbe esett. * w Üzenet PANEK SÁNDOR Már látható, nehéz vizsgája lesz mind a magyar politikának, mind a magyar társadalomnak a kedvezményes kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás. Ésszerű érvek és érzelmi identitások veszélyesen keverednek már most, és félő, hogy a referendum kampányában ez még rosszabb lesz. Egy olyan népszavazás elé nézünk, amelynek érzelmi oldalról a nemzetegység szempontjából igen erős szimbolikus ereje van, viszont a mozgósítást párbeszéd helyett politikai érdekek és konfliktusok végzik majd. A vita két nagy téma körül várható: a kettős állampolgárság azzal a következménnyel jár-e, hogy a határon túli magyarok tömegesen elhagyják szülőföldjüket, illetve az állampolgárság megszerzése elviselhetetlen terheket róna-e a magyarországi ellátó rendszerekre. Az első kérdésre a szocialista-liberális oldal igennel válaszol, egy, az RMÜSZ által végzett felmérésre hivatkozva, amely szerint az erdélyi magyarok egyharmada szívesen áttelepülne. Ugyanakkor a román állampolgárok a státustörvény értelmében már most vállalhatnak munkát Magyarországon, s az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy nem érkeztek tömegek az országba. A baloldali aggodalom fő forrása az, hogy az állampolgárság birtokában a határon túli magyarok igénybe veszik a magyar szociális ellátást. Ezzel kapcsolatban egy kormányzati kiszivárogtatás azt állapítja meg, hogy ha a 750 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező ember átköltözik, az 95 milliárd forintos többletköltséget okoz. Ez a feltételezés azonban nem veszi figyelembe, hogy a magyar egészségügyi szolgáltatásokat csak az adót és járulékot fizető munkavállaló veheti igénybe, aki bevételt is hoz, s így nem különbözik a magyarországi munkavállalóktól. A nyugdíjbiztosítási szolgáltatások szintén a járulékfizetéstől függenek; az pedig egyes államszerződések értelmében jelenleg is lehetséges, hogy határon túli nyugdíjasok állampolgárságot szerezve itt kapnak nyugdíjat. A törvény nem teszi lehetővé, hogy egy egyszerű bejelentett magyarországi cím alapján részesüljön valaki szociális juttatásban, anélkül, hogy itt dolgozna; vagyis a szociális ellátásban - megfelelő törvénymódosításokkal - elkerülhető a milliárdos terhelés. A kettős állampolgárság valódi gyakorlati haszna az lenne, hogy a vajdasági, a horvátországi és a kárpátaljai magyarok számára vízum nélkül átjárhatóvá válna az Európai Unió szigorú schengeni határa. A kettős állampolgárság igazi jelentőségét azonban jelképes nemzetegyesítő ereje adná, ha ebben a rendszerváltozás óta egyetértésre jutott volna a magyar politikai elit. Ennek hiányában azonban félő, hogy a referendum csak a hazai megosztottságot fogja megmutatni. Rosszabb esetben az érdektelenséget is. Ez üzenet lenne a környező országok asszimilációs politikai táborainak - a lehető legrosszabb üzenet. Elkötötték a kocsit, felborultak Pénteken két 16 év körüli fiú elvitte egyikük szüleinek kocsiját Marosleién. Az autó felborult, a vezető nyolc napon belül, utasa nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az autót vezető fiatalember ellen a rendőrség közúti baleset gondatlan okozása, jármű önkényes elvétele, valamint engedély nélküli vezetés miatt indít eljárást. Gasztronómiai fesztivál és mezőgazdasági kiállítás Kisteleken Specialitások és finomságok Gasztronómiai fesztivált és mezőgazdasági kiállítást rendeztek a hét végén Kisteleken. Míg a gazdák az öszefogás szükségességéről és a pályázati lehetőségekről hallgattak előadásokat, addig az érdeklődő látogatók a sajtos- és borosstandok között nézelődtek, és kóstolgatták a finomabbnál finomabb termékeket. A kisteleki gasztronómiai fesztivál és mezőgazdasági kiállítás második napján, szombaton délelőtt szakmai előadásokat rendeztek. A sportcsarnok virágokkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel díszített színpadán Nagy Sándor kisteleki polgármester a gazdák közötti összefogás szükségességéről beszélt. Elmondta: a rossz helyzetben lévő mezőgazdaság, a kedvezőtlen körülmények ellenére most kell tervezni, pályázni, hogy kialakulhasson egy reális jövőkép. Amíg az előadók a napi gondokról, növényeket veszélyeztető kártevőkről, gazdasági nehézségekről ejtettek szót, a látogatók a zöldséges-, sajtos- és borosstandok között nézelődtek, kóstolgatták az árukat. Palotás Ferencné termékeit sokan megcsodálták, megkóstolták. A termelő túrót, tejfölt és Sokféle sajtot és túrót kóstolhattak meg Fotó: Miskolczi Róbert vajaljat hozott a kiállításra. Az utóbbi különleges specialitás, amelyet csurgatott tejfölből készítenek, és kifőtt tésztára, galuskára téve fogyasztanak. - Ennek a hagyományos ételnek a szeretetét otthonról kell hozni, megtanulni nem lehet mondta Palotás Ferencné. Termékeit biotejböl készíti, ami a speciális tartási szabályok mellett például azt jelenti, hogy a teheneknek szánt takarmány ellenőrzött ökolegelőkről származik. A helyi sajtüzem is elhozta juh- és tehéntejből készített termékeit: krémfehér, félkemény, ömlesztett sajtokat készítenek, naponta két és fél ezer liter tejből. A tejtermékek, sült malac, különböző juh- és lókolbászok mellett édességet is kóstolhattak az érdeklődők. Vidovics Zoltán nagyszülei receptje alapján készít 13-féle magból és 8-féleaszalt gyümölcsből desszertet. Bevallotta: a hatalmas tortát, amelyet a kiállításra hozott, legszívesebben saját maga enné meg. A cukor és tartósítószer nélkül készült csemegét azonban szerencsére mégsem tartotta meg magának. A kóstolók egész nap folytatódtak. Délután a felnőtteket borverseny, a kicsiket a Grimm-busz Színház várta. Az este hat órakor kezdődő vacsoracs bordalverseny pedig egy időre elfeledtette a gazdákkal a termelési és értékesítési problémákat. G. ZS.