Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-01 / 230. szám

PÉNTEK, 2004. OKTÓBER 1. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Mádl Ferenc levele Ilia Mihálynak Mádl Ferenc köztársasági elnök az alábbi táviratot küldte Ilia Mihály irodalomtörténésznek, hetvenedik születésnapja alkalmából: „Mélyen tisztelt Ilia Mihály! Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntöm Önt hetvenedik születésnapján! Olvasva az Önről szóló írásokat, két szó volt, amely szinte mindegyikben szerepelt: a nyitottság és a tisztesség. Barátai és tanítványai jellemzik Önt e szavakkal. Sokan vannak a határainkon innen és túl, akiknek tanárként, szerkesztőként utat mutatott. Olyan időkben is, amikor ehhez nem kis bátorságra volt szükség. Olvasom a Tiszatáj 50 éves jubileumi számát, s benne Nagy Gáspár versét: „mi volt akkor/a gyönyörű 7/hogy tétje volt/mit mond a mű ". Az Ön munkásságának, tisztességének és bátorságának mindig volt tétje. A Tiszatáj főszerkesztőjeként, amíg tehette, amíg a hatalom engedte, magyarság és európaiság, helyi és egyetemes értékek egységére törekedett. A lap történetének ez a fejezete kitörölhetetlen a magyar irodalomtörténetből. „Száműzték" Önt a főszerkesztői székből, talán mert úgy hitték, zajos világunkban kevésbé hallatszik a katedrán álló tanár szava. De van-e nagyobb, „hangosabb" tett annál, mint amikor valaki „tisztaságot, erkölcsi tartást, világnézetet, szakmai tudást " ad tovább tanítványainak 7 Hitem szerint nincs... Isten éltesse és tartsa meg jó egészségben! Mádl Ferenc " Táncházak, koncertek, hagyományőrzés Művelődési ház a piaristáknál Kiállítások, előadások, népzenei estek, táncházak szervezésével kapcsolódik be Szeged kulturális életébe a Dugonics András Piarista Gimnázium, amelynek színházterme, aulája és belső udvara is alkalmas előadások megtartására. Oktatási intézménytől, különösen egyházi fönntartást! iskolától szokatlan módon, „művelődési ház"-ként is működik a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium. A Bálint Sándor utcában (a Tesco mögött) található középiskola nem csupán szűkebb vonzáskörzete (Rókus, Újrókus és Északi város) lakóinak érdeklődésére számít: Tóth Krisztina programszervező megfogalmazása szerint az egész város kulturális életébe szeretnének aktívan bekapcsolódni. Az évadnyitó táncházest iránti érdeklődésből ítélve a programok máris sokakat vonzanak: a gimnázium auláját megtöltötték a táncoló fiatalok. A gimnáziumban „díszterem"-nek is nevezett 250 helyes színházteremben minden technikai feltétel adott előadások tartására, s még filmeket is vetíthetnek. A bensőséges hangulatú, zárt kerengőfolyosóval körülvett belső udvaron ugyancsak tarthatnak kamara-előadásokat, -koncerteket. A kollégium bővítése óta a délutáni vagy esti programok nem zavarják a bentlakó diákokat: az új szárnyba áthelyezett tanulószobában nyugodtan készülhetnek az órákra. A színvonalas programok szervezésének költségeit pályázati támogatásokból fedezik, így csupán a nagyobb rendezvényeken szednek belépti díjat. Októbertől rendszeresen megjelenő havi programfüzet tájékoztatja a műsorról az érdeklődőket. Az idei kínálatból válogatva: Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató tart előadást Népi imádságok Bálint Sándor nyomán címmel, lesz kézműves családi játszónap, Kobzos Kis Tamás pedig Balassi-emlékkoncertet ad. jelenleg a Révész Róbert, lapunk volt munkatársa fotóiból rendezett, „Jelek" című kiállítást nézhetik meg az érdeklődők. NY. P. Az Anna késői nyitása miatt kevesebb a bevétele a szegedi fürdőknek Újra fürdőváros lett Szeged A jövő medencéje - jelen időben Fotó: Karnok Csaba Az Anna-fürdő átadásával, a Termálfürdő és a Forrás Szálló összekötésével, a Dóra gyógyvízzé nyilvánításával újra fürdőváros lett Szeged. Fejlesztenivaló persze bőven akad, és vendégeket is kell a fürdőkbe toborozni. A sok igazgatót elfogyasztott fürdőüzemeltető cég új vezetője, Bánáti Antal bizakodó. Mostanában éppen aquapark építésről tárgyal. Magyarországon egyelőre páratlan turisztikai látványosság az Anna-fürdő. A botrányokkal kísért felújítás eredményeként hazánk egyetlen műemlék épületben működő, de korszerű technikával felszerelt élményfürdője nyílt meg Szegeden. A Dél-Alföld régióközpontja újra fürdőváros. Szegednek kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy nemzetközileg is ismert fürdőváros legyen - állapíthattuk meg éveken keresztül. A kivételes természeti adottságú és hangulatú Partfürdő, az újszegedi Dóra-kút immár elismert gyógyvize, a belvárosi Anna-fürdő szépsége különleges érték. A fürdőket üzemeltető céget legújabban Szegedi Fürdők Kft.-nek hívják, és immár az Anna új épületében működik. Igazgatója a korábban a kereskedelemben dolgozó, városszerte ismert Bánáti Antal. A cégnek egyébként mindkét előző igazgatóval peres ügyei vannak, mind az előző, a fideszes önkormányzat által támogatott Lengyel József, mind Rónai Gábor viharos körülmények között távozott a cég éléről. Közben zajlott a cég politika befolyásától kísért óriásberuházása. Az előző évre egyébként nem is volt a fürdőnek elfogadott üzleti terve. Az Anna működtetése komoly erőpróba a cégnek. A folyamatosan jelentkező műszaki gondok mellett a közönség toborzása sem egyszerű. Az épület mellől ugyanis egyrészt nagyon hiányzik a gyógyszálló, amely a fix NEM TUL DICSŐ MULT Az önkormányzati fürdővállalat története Igazgatóváltásoktól, botrányoktól volt hangos. Utólag érthetetlennek tűnik, hogy a Forrás Szálló és a Termálfürdő közötti összekötő folyosó megépítésére miért kellett sok-sok évet várni. Vagy hogy a fürdővállalat korábban miért nem adott el termálvizet egy ideig a Forrásnak. Az egymást váltó Igazgatók azzal is törődtek, hogy az újszegedi termálkutat nagyjából évente átkereszteljék. A Szent-Györgyi és Dóra néven is ismert víz gyógyvízzé nyilvánításánál nehézséget okozott, hogy az illetékes hatóságnál nem látták egyértelműen: a különböző nevek ugyanazt a kutat takarják. vendégkört biztosítaná. (Ennek ügyében anynyi történt, hogy a szomszédos Jerney-ház homlokzatát az önkormányzat rendbe tette, „kicsinosította a menyasszonyt", és megpróbálja eladni az épületet. Szakemberek szerint azonban az épület túl kicsi szállodának, és megfelelő parkolót sem lehetnek kialakítani.) Az Annába helyben is toborozzák a látogatókat, hiszen a fürdő „használatát" még a helyieknek is tanítani kell. Az Anna egyelőre egyedülálló Magyarországon. Bár a fővárosi nagy fürdők (Gellért, Széchenyi) sokkal pompásabbak, kevesebb szolgáltatást, élményelemet kínálnak. Az európai szintű gyógyászat mellett a nagyközönséget természetesen a pancsolás, kikapcsolódás öröme, a víz csábítja. Az ilyen, török hangulatot idéző fürdőt passzív élményfürdőnek nevezi a szakma. Nem az izgalmat, sportolási lehetőséget, hanem a nyugalmat keresőket várják. A kis befogadóképességű, negyven főre tervezett wellness-szárny exkluzív klubként működne, míg a termálszárny inkább szolgálná a nagyközönséget, ide 200 vendég fér be egyszerre. Ezt tükrözik a jegyárak is. Hogy az Anna pontosan mit kínál, mik a sajátosságai, még ezután kell a közönség tudtára adni, sokan ugyanis a Széchenyi-terv fürdőépítési hullámában született hatalmas fedett aquaparkokkal hasonlítják össze - és csalódnak. A cég a szállodákkal keres együttműködést. Győrben az ottani - igaz, teljesen más jellegű - élményfürdő például közös csomagokat kínál a helyi szálláshelyekkel - sikeresen. Igaz, ezzel az együttműködéssel a szálláshelyek járnak jobban, a fürdő pedig önkormányzati támogatásra szorul. Szegeden a város idén 135 millió forinttal járul hozzá fürdőinek működtetéséhez. A cég tavaly 41 milliós veszteséggel zárt, idén a nullszaldós működést várja el az önkormányzat. Bánáti Antal igazgató szerint minden erejükkel azon dolgoznak, hogy tartsák a tervet. Az igazgató szerint azonban „a bevételi terv realitása megkérdőjelezhető". Az idei szezonban segítség, hogy jól szerepeltek az idényfürdők, a tavalyi jegyárakat tartva is nőttek a bevételek, a szálláshelyek kihasználtsága javult. A rövid szezon, az esős idő, a tiszai áradások miatt azonban akkora bevételt nem hoztak, ami kárpótolná a céget az Anna késedelmes elkészültéért. Az Anna átadása után pedig csak folytatni lehet az építkezéseket. Kötelező fejlesztések sora vár a cégre, vízforgató kell a medencékbe. Közben a közgyűlés fölhatalmazta az igazgatót, hogy szabadtéri aquapark építéséről tárgyaljon. Lehetséges helyszínként az újszegedi fürdőkomplexum és Sziksós egyaránt szóba kerülhet. MOLNÁR B. IMRE Üdülőcentrumot szeretnének létrehozni az egykori laktanya területén Opusztaszer nagyot álmodott Ingyen szeretné megkapni az államtól az ópusztaszeri önkormányzat az egykori katonai bázist. Az emlékparkhoz közeli terület egy részén üdülőcentrumot hoznának létre. Ottjártunkkor azonban a laktanyához közeli kiserdőt ritkította egy vállalkozó, akinek a jelenlegi tulajdonos, a Honvédelmi Minisztérium engedélyezte a fakitermelést. Az ötvenes években telepítettek Opusztaszer határába laktanyát. Az erdős részekkel körülvett katonai bázison műszaki alakulatok szolgáltak egészen a kilencvenes évek elejéig, amikor is a Honvédelmi Minisztérium (HM) felszámolta a kaszárnyát. - A minisztérium eredetileg egyben szerette volna értékesíteni a huszonhét hektáros területet, ám végül négy részre osztotta a laktanyát - magyarázta hivatalában a térkép fölé hajolva Makra fózsef. Az ópusztaszeri polgármester elmondta, hogy a HM - két kisebb rész kivételével - idén márciusban átadta a területet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. Egy pénzügyminisztériumi rendelet szerint a kaszárnyát árverésen kell értékesíteni. - Ha nem akad megfelelő vevő, akkor az önkormányzat közel tizenhat hektárt kap ingyen az államtól - hangsúlyozta Makra fózsef. Itt épülhetne fel az az üdülőcentrum, amiről már régóta álmodoznak a faluban. A nemzeti történeti emlékpark igazgatója, Nagy László szerint ezzel komplex kulturális és turisztikai központ jöhetne létre Opusztaszeren. Nagy úgy véü, nem csupán a park szolgáltatásai bővülnének ezáltal, de új munkahelyeket is teremtenének a faluban. „Mi minden jó ügy mellé odaállunk, ez pedig az" - hangsúlyozta az igazgató. A polgármester becslése szerint a közel tizenhat hektáros, közművesített terület - amelyen egyébként a kaszárnyaépületek zöme áll - értéke meghaladja a százmillió forintot. Makra számítása szerint az üdülőcentrumi beruházás - amelynek keretében strandot, éttermet, motelt építenének, pihenőparkot alakítanának ki - legkevesebb másfél milliárd forintba kerülne. Ha megkapnák ingyen a földterületet, különböző pályázatokon szereznének pénzt álmaik megvalósítására, ugyanis saját erőből - lévén, hogy a falu éves költségvetése 260 millió forint - sohasem tudnák felépíteni az emlékparkhoz közeli részen az üdülőcentrumot. A polgármesterrel bementünk a drótkerítéssel körülvett bázisra, amelynek őrzéséről egy budapesti székhelyű biztonságvédelmi cég gondoskodik. Makra elmondta, hogy több mint nyolc hektáron már a télen kivágták a fákat. Az ugyancsak a HM kezelésében álló két kiserdőben, mintegy három hektáron cpp most vágják az akác- és tölgyfákat. Ez a terület szomszédos azzal, amelynek az önkormányzat a várományosa. Ezért is fájlalta a polgármester, hogy letarolják a fákat. - Csak ki kellett volna takarítani az erdőket, egy picit átalakítani, s máris kész a pihenőpark. Sajnálom, hogy tönkreteszik a készet - magyarázta Makra a méretre vágott farönkök mellett. A helyszínen megtudtuk, hogy egy Bács-Kiskun megyei vállalkozó kapott engedélyt a HM-től a fakitermelésre. A munkások elmondták: a kivágott fa több mint nyolcvan százalékát téli tüzelőként értékesíti a vállalkozó. Egyikük szerint nincs ezen mit csodálkozni, a HM még kiveszi azt a pénzt a földterületből, amit csak tud, aztán lecsupaszítva eladja. Az egykori bázisról egyébként már elloptak minden mozdíthatót. A tolvajok levágták a villanyvezetékeket, letörték a lámpatesteket és kifosztották az épületeket. sz. c. sz. Az egykori katonai bázison letarolják a kiserdőt. A polgármester sajnálja, hogy tönkreteszik a „készet" Fotó: Schmidt Andrea