Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 2. • A K T U A L I S " Fotó: Schmidt Andrea MEGÁLLNI TILOS •j A Tisza Lajos körút átépített szakaszán, a Dugonics tér és Mérey utca között végig tilos a megállás. Bár a jár­daépítés és az út menti zöld sáv kialakítása még tart - a korábbi gyakorlattal ellentét­ben - nem szabad sem a járdára, sem a zöldterületre fölállni. vasúti igazgatóság melletti villa­mosmegállót is: a Tarján felé tar­tó kocsikra az Anna-kút előtt le­het majd fölszállni. A Tisza Lajos körút műszaki átadása hétfő délelőtt 9 órakor kezdődik. A körutat az átadás vé­geztével, várhatóan dél körül nyitják meg a forgalom előtt. A NYÖSZÖRGŐ MIMŐK ÚJ OTTHONA A veszprémi állatkert fogadja be azt a csuklyásmajmot, amely augusztusban bukkant fel a Csongrád megyei erdőkben. Az üllési tanyavilágban elfogott macska nagyságú állatot - régies nevén nyöszörgő mimőköt ­negyven napig karanténban tartották a Szegedi Vadasparkban. Miután egészségesnek bizonyult, a majom a Balaton-felvidéki állatkert majomcsaládjához kerül. FOGAD A RENDŐRKAPITÁNY Lakossági fogadóórát tart október 4-én 13 és 15 óra között a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője, Kovács Mihály rendőr alezredes a kapitányság Párizsi körút 16-22. alatti épületében. ÖTVENÉVES A DÓM ÉNEKKARA Henrich Ignaz Franz Biber Missa Bruxellensis című művét magyarországi bemutatóként adja elő vasárnap este 19 órától ötvenéves születésnapi ünnepi hangversenyén a szegedi dóm énekkara. Az 1954-ben újraalapított kórust Varjasi Gyula egyházkarnagy vezényli. Az ingyenes ünnepi koncert előtt 18 órától Varga László kanonok, az Országos Magyar Cecília Egyesület igazgatója hálaadó szentmisét mutat be a dómban. ÍZES, MÍVES, RÍMES Népi mulatságot rendez ma a Gyermekfüzér Alapítvány a szegedi Gáspár Zoltán utcai óvodában. Az óvoda folyosóján az Európai Unió tagországaiban készült fotókból, levelekből, népművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. A hét év alatt jelentősen fejlődött a község Október 1.: az algyői függetlenség napja A busz-villamos sávra mások nem hajthatnak rá Hétfőn megnyitják a körutat Bartha: Megszűnnek a kórházak A szegedi gyermekkórházat, az integrációra hivat­kozva, egy nagy költségvetési hiánnyal küszködő, folyamatos sztrájkhelyzetben lévő egyetemnek akarja átadni az önkormányzat - jelentette ki teg­napi sajtótájékoztatóján Bartha László parlamenti képviselő, Szeged előzó polgármestere. Az ország­gyűlés egészségügyi bizottságának tagja hozzátette: az egészségügyi miniszterjelölt bizottsági meghall­gatásán külön problémaként jelölte meg az egyete­mi orvoscentrumok helyzetét. „A gondokat az egyetemi centrumok korszerűtlen szerkezete, veze­tési és irányítási struktúrája okozza" - idézte Bar­tha az egészségügyi tárca várományosát. A politikus szerint a városi kórházra is hasonló sors vár, s ez szerinte azt jelenti, Szegeden meg­szűnnek a kórházak, ami azzal jár együtt, hogy a helyi egészségügy irányítása az önkormányzat he­lyett az államhoz kerül. Bartha László úgy véli, a kórházak működését ön­kormányzati többségű társaságokra kellene bízni. Makkosházon is november 11-én nyitnak Fotó: Gyenes Kálmán SAPARD-nyertesek A nyertes SAPARD-pályázatokról és a vidékfejlesztésről tartott sajtótá­jékoztatót tegnap az MSZP szegedi szervezete. Géczi József országgyű­lési képviselő elmondta: a dél-alföldi régió 15 milliárd 400 millió forint támogatást kapott, ebből Csongrád megye 5 milhárd 239 millió forin­tot. Ez azt jelenti, hogy - az önrésszel együtt - körülbelül 10 milliárd fo­rintot fordít a megye vidékfejlesztésre. Kiemelkedően sikeresen pályá­zott a térségben Makó, Mórahalom és Szentes. A megyében 38 kilomé­ter bekötőút épül, többek között Zsombón, Szentesen, Ásotthalmon. A szegedi kiskörút átépített részén új lesz a forgalmi rend Folytatás az 1. oldalról Újdonság akad bőven. A legfon­tosabb talán az, hogy - amint már sokszor leírtuk - a villamos és autóbusz számára kialakított közös tömegközlekedési sávot, a megkülönböztető jelzést haszná­ló járműveken (mentő, tűzoltó, rendőrség) kívül más nem veheti igénybe. A tilalom a taxikra és a kanyarodni szándékozó autókra is vonatkozik. A Mérey utca-Kígyó utca ke­reszteződésbe új forgalomirányí­tó lámpák kerültek, amelyek összehangoltan működnek majd a fölújított Attila utcai, Mikszáth Kálmán utcai és Anna-kúti jelző­lámpákkal. A Kígyó és a Fekete sas utca kereszteződéséből a kör­út, illetve a Széchenyi tér felé egyirányú a forgalom. Változik a Nagy Jenő utca közlekedési rend­je is: a Széchenyi tér és a kiskörút közti, korábban egyirányú ut­cácskában hétfőtől már mindkét irányban haladhat a forgalom, az utca körúti csomópontjából pe­dig csak balra, a Dugonics tér felé lehet kihajtani. A Károlyi utcából viszont már nem kanyarodhatunk balra,- az utca Fekete sas és Tisza Lajos körút közti részére pedig csak buszok és trolik, a taxik és az áruszállítást végzők hajthatnak be. A Dugonics tér felől érkezők a jogtudományi kar épülete előtt jobbra bekanyarodhatnak a Köl­csey utcába, balra, a Gogol utcá­ba viszont nem. A gyalogosok számára fontos tudnivaló, hogy az átépítés előtti átkelőhelyek megmaradnak, sőt a egy újat is kijelöltek a Károlyi utca, Mikszáth Kálmán utca cso­mópontban. Szintén a gyalog já­rókat érinti, hogy a Skála (volt Centrum) Áruházzal szemközti oldalon is megállnak az An­na-kút felé tartó buszok: a ko­csikra a villamosmegállóval kö­zös peronról lehet fölszállni. A Mérey utcai kereszteződésben a toronyház elé került a gyalogát­kelő hely. A kerékpárosoknak azt java­solják az új közlekedési rendet kialakító szakemberek, hogy a körúti forgalmi sávok viszonyla­gos szűkössége miatt, inkább a Fekete sas utcában az átépítés idején kijelölt, biztonságos ke­rékpársávon közlekedjenek. A 650 millió forintos költség­gel (50 millió forintos környezet­védelmi pályázati támogatással| készülő beruházásból még a jár­da díszburkolatának építése és az út menti zöldsáv beültetése van hátra. Ezekkel a munkákkal vár­hatóan október közepére készül­nek el. Addig áthelyezik még a Algyő életében jelentős dátum 1997. október elseje. A község ekkor vált el Szegedtől és lett ismét önálló. Azóta minden év­ben október elsején ünneplik Algyő napját. A tegnapi ren­dezvénysorozat keretében ko­szorúztak, emléktáblát avattak, kiállításokat nyitottak meg és ünnepi műsorral szórakoztat­ták a látogatókat. Hét éve visszaszerzett önállósága óta sokat fejlődött Algyő. Megol­dották a csatornázást, szilárd bur­kolattal látták el az utakat, laká­sok épültek, valamint pezsgő kul­turális és sportélet zajlik a község­ben. Az algyőiek úgy érzik, hogy most sokkal jobb az élet, mint ko­rábban Szeged részeként. Algyő napján, tegnap a temető­ben megkoszorúzták a község el­ső díszpolgárának, Süli András­nak a sírját. Emellett átadták a ravatalozóban a Véha Tímea üvegművész által készített díszes üvegajtót. A könyvtár falán lévő árvízi emléktáblát is felavatták, emlékezve az 1879-es tragédiára, mikor az ár elvitte szinte egész Algyőt. A faluházban kiállítás nyílt a he­lyi művészkör tagjainak munkái­ból. A gyermekek pedig helytörté­neti játékos vetélkedőn vehettek részt. Az iskola biológiai-techni­ka-testnevelés szakos tanára, Ret­kes Zsolt épp a község különválá­sának évében került Algyóre. - Naponta Petőhtelepről járok ide tanítani. A kollégáimmal, a szülőkkel nagyon jó kapcsolatot építettem ki - mesélte. Hozzátet­te, hogy a hét év alatt látványosan fejlődött az iskola is: a technikai eszközök egyre modernebbek, így jóval könnyebb az oktatás. Gál Tibor, a helyi citerazene­kar tagja Szegeden született, mint az algyőiek nagy többsége. - A 10 és 12 éves fiam viszont tősgyökeres algyői, hiszen ott­hon, a házunkban látták meg a napvilágot, s nem valamelyik szegedi egészségügyi intézmény­ben - magyarázta nevetve. A kü­lönállás óta Cálék utcájában az úttest szilárd burkolatot kapott. Citerás révén érdekli a kulturális élet. Örömmel veszi, hogy napja­inkra nem csupán helyben, ha­nem egyre szélesebb körben is­merhetik meg az algyői kulturá­lis egyesületeket, együtteseket. Két néni üldögélt tegnap a te­metőben, a ravatalozó előtti pa­don. Mezei fózsefné életét a kis­iparnak szentelte, női szabóként dolgozott. - Büszke vagyok arra, hogy al­győi lehetek, hiszen sok minden épült itt nálunk - mondta. Isme­rőse, Tari Sándorné azért nem mindenben osztotta véleményét. - Szép-szép, de azért a mi ut­cánkban, a Korsóban is lehetne már végre táblát tenni, valamint nagyobb választékot szeretnék a boltban is - sorolta a hiányokat. A fejlődés egyik alapja az olaj­ipartól származó adó, mely a Szegedtől való leválás óta csak Algyő kasszáját gyarapítja. - Persze nem csupán pozitív ol­dala van az itteni iparnak. Csongrád megye nyolc veszélyes üzeméből hat nálunk működik, ami terhet is ró a községre - tud­tuk meg Piri József polgármester­től. Az algyői függetlenség óta hatvan közművesített telket osz­tottak ki, a főtéren tizennégy la­kásos önkormányzati bérház épült, elkészült az új könyvtár, melyben teleház is működik. KORMOS TAMÁS KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK Az Algyő napján rendezett ünnepi képviselő-testületi ülésen önkor­mányzati kitüntetéseket, elisme­réseket is átadtak. Piri József pol­gármester a büntetés-végrehajtási szolgálat emlékplakettjének ezüst fokozatát kapta. Algyő Községért Érdemrendet vehette át Mészáros Józsefné nyugdíjas, aki sokat tett a helyi egyházért, valamint Mé­száros Balázs halász, aki Az örök­ség című filmjével a Tisza meg­mentésére hívta fel a közvélemény figyelmét. Emellett négy sport- és egy kulturális díjat is kiosztottak. Fontos a múlt. A kisdiákok helytörténeti vetélkedőn mutatták meg, mennyire ismerik településüket Fotó: Miskolczi Róbert Tápai búcsú A hagyomány szerint Szent Mi­hály napjához kötődő tápai bú­csú rendezvénysorozata pénteki kiállításmegnyitókkal kezdő­dött. A Heller Ödön Művelődési Házban Szabóné Tóth Hilda tűzzománcaiból és Buruza Csa­ba festményeiből rendeztek tár­latot. Szombaton este 7 órakor a ró­mai katolikus templomban Kró­nikásének a szeretetről címmel, a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikásének Zeneiskola hatá­ron túli növendékei adnak kon­certet. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a templomban az ün­nepi nagymise, amely után kör­menet következik. A művelődési házban délelőtt 11 órakor lép föl a Fontaine rockegyüttes. Dél­után 2 órakor indul a polgármes­teri hivatal elől, a Szendrey Júlia utcán a népi együttesek menet­tánca. Az Ásotthalomról, Bo­gyiszlóról, Kartalról, Kőrösla­dányból, Magyardombegyházról érkező néptáncosok a művelődé­si házban, délután 3 órától tarta­nak bemutatót, amelyen föllép a törökbálinti Lendvai Károly Fér­fikórus is. Házigazda a Tápai Hagyományőrző Együttes. Vala­mennyi rendezvény ingyenes. Novemberben nyitnak a megyei Lidi áruházak Egy időben nyitja meg a már elkészült Csongrád és Békés megyei áruházait a német Lidi-csoport. A napokban folyamatosan zajlik az eladónak jelentkezők felvételije. Legutóbb augusztus elején szá­molt be lapunk arról, hogy teljes mértékben elkészült a Lidi csongrádi áruháza. Akkor sem az építést végző kivitelező vállalko­zás, sem a német cég illetékese nem tudott, illetve nem akart ér­demi információt elárulni arról, mikorra tervezik az üzlet nyitá­sát. Azt azonban sejteni lehetett, hogy a multinacionális társaság egész pályás letámadást tervez, azaz, a megépült áruházainak kapuit egy napon nyitja meg a vásárlóközönség előtt. Jellemző, hogy a csongrádi biztonsági őr ­aki az eladónak jelentkezőket, így bennünket is tájékoztatott ­bár azt nem tudta megmondani, mikor lesz pontosan a nyitás. Tegnap - véletlenül, nem hiva­talos forrásból - megtudtuk, no­vember 11 -én egyszerre nyitja meg csongrádi, hódmezővásár­helyi és szegedi áruházait a Lidi, továbbá ugyanezen a napon fo­gadja első vásárlóit a német cég szarvasi és békéscsabai üzlete is. A Márton-napot követő csütör­tökökön, azaz 18-án és 25-én is több, az ország más területein épült Lidi Áruházat nyitnak meg a fogyasztók előtt; azért időzíte­nek így, mert a jövőben a csütör­tökök lesznek az akciós napok. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom