Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

•MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 2. A Zászló utca felőli „munkabejáratnál" kisteherautó parkul, a gyomrából könyvekkel teli műanyag ládákat raknak le a kézikocsira. A Szegedi Tudományegyetem új könyvtárába már az átadás előtt elkezdtek költözni - a könyvek. Az ország legnagyobb egyetemi építkezésén minden arról beszédes: ez már tényleg a finis. Rengeteg munkás, sokféle szakember dolgozik gőzerővel a különféle helyszíneken. Az épület körül már állnak a szép formájú kandeláberek és a zászlótartó rudak. Ültetik a növényeket, rakják a díszburkolatot. Tiszta, világos, szolid Bclúl a szerelvényezés befejező munkálatai mellett folyik a burkolás, bár a legtöbb mellék- és kiszolgáló helyiségben már plafonig ér a fehér csempe. A választékból ezt a legegyszerűbbet azért találták idevalónak a tervezők, mert ugyanolyan szolid, megbízható, tiszta, áttekinthető, egyszerre modem és hagyományos, mint maga az egész épület és az összes többi belsőépítészeti anyag vagy berendezés. A főbejárattól jobbra, a Zászló utca felőli szárnyon a zárt raktáraknak műgyanta padlójuk van. A konferenciatermek parkettásak, akárcsak a középső, hatalmas belmagasságú, úvegtetös átrium. A bal oldali, a bölcsészkari épületre néző, üvegfalú szabad polcos könyvtárrészek és olvasótermek szőnyegpadlósak. Az intelligens épület Az épületbelső - annak ellenére, hogy még mindenütt fúrnak-faragnak benne - már teljes pompájában mutatkozik meg a látogató előtt. Az üveg és a fém e monumentális birixfalmában a térélmény a legmegkapóhb. A két épületszárny ugyan párhuzamos, a belső falak ferde vonalvezetése és közöttük az átjárók ugyancsak ferde útja miatt mégis perspektivikus a térhatás. A főbejárattól nézve az átrium hátsó része sejtelmes takarásban marad: a belső, üvegfalú látványlift is szűkíti a keresztmetszetet. Egyébiránt e belső udvar végében most rakják a többszintes pihenőlépcső köveit. A főbejárat előtt, kint az utcán pedig az elektromos melegítő spirált: hóban-fagyban sem fenyeget itt majd csúszásveszély. Az építkezésen kívül-belül még minden négyzetcentiméter munkaterület, mégis, lépten-nyomon bútorokat látni. A kifejezetten ide tervezett berendezés világos, nyersbükk-színű darabjainak szigorú derékszögei pompásan harmonizálnak a geometrikus belső térformákkal. A szemlélődésünket egy próbaüzem szakítja meg: a belső udvar üvegtetője alatt kifeszül a világos színű, vászon árnyékoló. Automatikusan üzemel majd, az érzékelők az üvegtetőre eső napfény szögét és erejét is képesek tekintetbe venni. Akárcsak a bölcsészkari épület felőli csupaüveg olvasói oldalon a fémlamellás árnyékolók (magyarul: reluxa). Az intelligens épületben más funkciók is automatizáltak, így például a könyveknek és számítógépeknek megfelelő hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás. Mindemellett mindent lehet kézzel is irányítani - az intelligens emberre is számítanak. A tömörraktár görgősei A pillanatnyilag legfeltűnőbb specialitás: még két hónap van hátra az épület átadásáig, de ide már költöznek! Az emeleti raktárakban már ott sorakoznak a tanárképző főiskolai kar könyvtárának kötetei és dokumentumai. A tegnap érkezett rakományok a szomszédos bölcsészkarról származnak. Ezzel a két legnagyobb gyűjteménnyel kezdték a költözködést, a többi kari könyvtárból már jóval kevesebb dokumentumot kell átszállítani. A központi könyvtár anyaga települ át legkésőbb, hogy az utolsó pillanatig használni tudják a diákok. Most bizonyosodik be, milyen óriási szerepe van a precíz előkészítésnek: a költöztető forgatókönyvéből ki kell derülnie, melyik emelet melyik raktárának melyik polcára való az illető könyvadag. Az összesen 35 ezer darabos, 30 kilométernyi raktári polcrendszerből a legfelső szinten helyezték el az úgynevezett tömörraktár görgőkön mozgatható polcait. Ennek a raktározási szisztémának a gazdaságos helykihasználás a célja és a lényege: a könyvekkel megrakott, tcglaalakzatot formázó polcrendszer elemeit csak akkor választják szét, amikor kivesznek valamely kötetet. S. E. Mentorok az ország minden területén Két hónappal az átadás előtt márköltöztetik a könyveket Véghajrá az építkezésen Az utolsó simítások az impozáns épületben Fotó: Schmidt Andrea Igazi tehetségek kerestetnek Hiába jelentkeznek a mentorok, ha kevés diák veszi igénybe a Téhctségpártolók Baráti Körének (TBK) szolgálatait. Száz tudós, szakember vállalja a mentori feladatot a tudomány és az ország minden területén, ám e lehetőség nem eléggé ismert, a tehetségek még csak kis számban kerültek a pártolói kör vonzáskörébe. Dux László, a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára is a Tehetségpártolók Baráti Körének (TBK) alapítói közé tartozik. Azt mondta: a hagyományos, iskolaközi tehetséggondozás már a felvételi előtt megkezdődik. Például az egyetemi tanszékek nyílt napon tájékoztatják a diákokat a lehetőségekről, s régóta jó a kapcsolat a középiskolák tanáraival is. Az egy éve született TBK olyan egyetemi oktatókat fog össze, akik korábban is figyelmet fordítottak tehetségek gondozására, foglalkoznak diákkörösökkel, s számukra életformát, gondolkodásmódot jelent a mentori munka. A tehetséggondozásra - Dux László szerint - annak ellenére szükség van, hogy a természettudományi képzés a középiskolákban erős, világviszonylatban is versenyképes. Ez a színvonal egyebek mellett annak volt köszönhető, hogy a középiskolákban olyan egyetemi szintű oktatók dolgoztak, akik - főként politikai okok miatt - nem taníthattak főiskolákon, egyetemeken. Ez a generáció azonban lassan elhagyja a középiskolákat. A professzor szerint a 70-es, 80-as években a kitörés lehetősége a tanuláson át vezetett, ha valaki túlteljesítette a saját korosztályát, kijutott külföldre, a nemzetközi megmérettetés komoly hajtóerőnek bizonyult. Ma viszont alig akad olyan diák, aki ne vett volna részt legalább egy külföldi ösztöndíjon. - A világban számtalan kutatófejlesztő cég kínál jól fizetett állást, s mivel itthon kevés a hely, egyelőre külföldre képezzük a kutatókat - tette hozzá Dux professzor, aki a tehetséggondozás kockázatát abban látja, hogy a sikerhez specializálódni kell, eközben viszont a fiatalok attól félnek, hogy ha egy bizonyos témában elmélyülve nem kapnak támogatást, nem tudnak tovább lépni, ezért inkább megpróbálnak több témakörrel is foglalkozni. Ez viszont kizárja a kellő elmélyülést, így a nagy eredmények felmutatásának lehetőségét. NYEMCSOKÉVA UT A SIKERHEZ » A Tehetségpártolók Baráti Köre azzal a céllal alakult meg hogy a felnövekvő nemzedékek legtehetségesebbjeit segítsék oly módon, hogy a fiatalok - földrajzi, szociális helyzetüktől, kulturális beágyazottságuktól függetlenül - befuthassák azt a pályát, megtalálhassák azt a hivatást, amely adottságaik és szorgalmuk alapján egyéni sikereket hozhat számukra. A befogadó gesztor szervezet az Országos Tudományos Diákköri Tanács titkársága és a Szent István Egyetem. További információ a www.tehetsegpartolok.hu honlapon található. Dux László: A sikerhez specializálódni kell Fotó: Schmidt Andrea A konferencián 13 ország pedagógusai vannak jelen és 85 előadás hangzik el három nap alatt Fotó: Frank Yvette Nemzetközi konferencia a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában A beszélgetés az angoltanítás titka Mintegy 400 hazai és külföldi angoltanár részvételével a szegedi Vörösmarty Mihály Altalános Iskolában megkezdődött az Angoltanárok Nemzetközi Egyesületének (IATEFL Hungary) idei konferenciája. A téma nem csak tanároknak érdekfeszítő: milyen módszerekkel lehet az angoltanítást a régi, nyelvtani példamondatokkal teli órákról a beszélgetős, hétköznapi élethelyzeteket feldolgozó foglalkozások felé terelni. - A gyermek sem úgy tanul meg magyarul, hogy hetente három-négy órát vesz édesanyjától - ebből a szemléletes megállapításból indul ki Niemi Mária, a Vörösmarty-iskola angoltanára, amikor az idegennyelv-tanulás új módszereiről beszél. „Beszélgessünk, füleljünk a dalszövegekre, nézzünk angol nyelvű filmeket, a hajsamponos flakon használati utasításától a könyvekig olvassuk el, ami utunkba kerül, vagyis forgassuk folymatosan a nyelvtudást. A nyelvtanulás inkább egy életforma része, semmint tanulás." Az angol, és általában az idegen nyelvi oktatás mára már az iskolában áttért a fordítást, nyelvtani ismereteket megkövetelő módszerekről a beszélgetés, önkifejezés ösztönzésére. Bár komoly módszertani stúdiumok vannak mögötte, az alapelv egyszerű: az órákon olyan élethelyzeteket, kulturális témákat dolgoznak fel, amelyekről a diák érdeklődéssel beszél. Ha a gyerek nem ismeri is tökéletesen a nyelvtant, az órákon arra ösztönzik, hogy próbálja kifejezni magát, mert ezzel önbizalmat nyer. Szesztay Margit, az IATEFL Hungary elnöke elmondta: számos elméletben megalkotott módszert vitatnak meg az osztálytermi alkalmazás oldaláról. A konferencia témái között szerepelnek egészen új, formálódó módszerek is. Egyik-másik szinte magától értetődően egyszerű, például az, amikor a diákok az e-mailes üzenetváltással társalognak angolul. Nincs ösztönzőbb tanulási helyzet, mondják a tanárok, mint amikor a diák személyesen érdekelt, barátaival, horribile dictu szerelmével beszélget angolul az interneten. Ugyancsak izgalmasnak tartják azt a nyelvtanulást, amely szerepjátékokkal, színpadi gyakorlatokkal ösztönzi a diákokat a bátor megszólalásra. Az előadások egyik központi témája az a módszer, amely a kultúrán keresztül tanít. Ebben benne van a hétköznapi kultúra, a szokások, vásárlás, életvitel, gasztronómia, médiafogyasztás, vagyis minden, amitől az angol életvitelt jellegzetesnek tartjuk. A diáknak nem is kell éreznie, hogy nyelvórán van; az érdeklődés ösztönzi kommunikációs készségeit és felszabadítja a merev példamondatok kötöttségéből. Érdekes gyakorlatnak bizonyult például az, amikor a gyerekek összehasonlítják az egyes népekről ismert sztereotípiákat, s elmondják tapasztalatukat, milyennek is láthatnak bennünket, magyarokat az angolok. „E találkozók évente nagy eseményt jelentenek a szakmában húzta alá Niemi Mária, az esemény szegedi szervezője. - Ezért is büszkeség, hogy a Vörösmarty Mihály Altalános Iskola jó hangulatú konferenciát tud szervezni több száz kolléga számára." A megnyitón Szesztay Margit és lim McGrath, a ALIG HÚSZ SZÁZALÉK A nyelvtudás területén a magyar lakosság jelentős lemaradásban van. Az Európai Unióban minden második ember legalább egy idegen nyelvet tud, Magyarországon ez az arány alig 20 százalék. Az EU-ban az angol a legismertebb idegen nyelv, nálunk viszont egyelőre még a német. Az unió nyelvismerettel foglalkozó dokumentuma az angolt úgy említi, mint alapnyelvet; jellemző, hogy az unió már arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az angolon kívül más nyelveket is részesítsenek előnyben, míg az angolt magától érthetődően tanítandónak kezelik. British Council Hungary elnöke mondott beszédet. A jelenlévő külföldieknek egy kis magyar szövegértési gyakorlatban is részük volt: azt a feladatot kapták, hogy ahányszor az iskola tanárkórusának énekéből kihallják Szeged vagy a Tisza nevét, emeljék fel kezüket PANEK SÁNDOR