Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. SZEPTEMBER 9. •MEGYEI TÜKÖR« 7 A lebegő templom Az 1879-es nagy árvizet nem csupán Szeged lakói, de épített értékei is megszenvedték. Legértékesebb műemlékét, a várat úgy elbontották, hogy csupán romok maradtak ránk. E romok között rejtőztek sokáig a középkori település vártemplomának maradványai. Sokáig Szent Erzsébet templomának vélték a kutatók azokat a leleteket, amelyek a nyolcvanas években elkezdett szegedi várfelújítások során bukkantak elő. Dugonics András ugyanis megírta, hogy gyermekkorában bizonyos Szent Örzsébet templomának romjai között játszott - tőle származik az elnevezés. Csakhogy az már bizonyossá vált azóta, hogy több imahely létezett a vár területén, például egy 11. századi román stílusú templom, valamint a mariánusoké (ferenceseké) és Szent Mária egyháza. Egy Szent Erzsébet ispotálytemplom valahol a mai kiskörúton belül szintén állt, tehát a mai rom azonosítása nem egyszerű feladat. Több 17. századvégi Szeged-ábrázoláson felismerhető a vártemplom sziluettje, ebből is sikerült megállapítani, hogy magasabb volt, mint az alsóvárosi templom, gótikus stílusjegyeket viselt, jelentősége pedig a ma is álló kolozsvári és nyírbátori gótikus építményekéhez hasonlítható. 1988-ban, a várfelújítás során a ma látható Mária Terézia-kapu előtt falakra bukkantak a régészek: alapfalakat, térelosztó oszlopok alapozásait tártak föl. Tavaly nagyméretű vörös márvány síremlékre, s négyszáz középkori sírra leltek egy szegedi polgár kőbe vésett alakjával. Az idén a templomhajótól délre egy lehetséges oldalkápolna vagy káptalanterem maradványai tűntek elő, valamint gótikus boltozatmaradványok, amelyek egyedülállóak hazánkban. Mint Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa elmondta, a további kutatások mellett egy egyedülálló fedett romkert kialakítását. Ez „lebegő" formában jelenítené meg a templom bizonyos részét: egy acél szerkezetvázon nyugodna az üvegkupola és az üvegfal, erre kerülne „ragasztva" a gótikus hálóboltozat. Pluszlátványosság lehetne az a megoldás, amely szerint a látogató üvegjárdán haladva tekinthetné meg az alatta két-három méterre kiállított leleteket. M. G. JM •'^iteSv-^r*1' jfc&ig A Szent Erzsébet-templom feltárása Fotó: Frank Yvette Hamarosan elkészül az újszegedi tórendszer rehabilitációja Élővíz jut a Holt-Marosba Hamarosan befejezik az építési munkákat a Holt-Marosnál. A tavakba az élő folyóból juttatnak vizet, a környezetet rendezik, sétányt, pihenőhelyeket alakítanak ki, híd épül. A horgászok máris kinézték maguknak a javuló állapotú vizet. Boldogan falta egy kacsacsalád a partra kiszórt kukoricát a Holt-Maros partján, miközben az előtérben Nóvák Gyula sajtótájékoztatót tartott. A Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. elnöke kis akrobatamutatvánnyal a partra lemászva megmutatta azt a műtárgyat, amelyen keresztül a tisztított csapadékvíz és a Marosból kiemelt víz eljuthat az újszegedi holtágba. Terhes Csaba, a terület műszaki ellenőre magyarázta el, hogyan érkezik víz az élő Marosból az újszegedi holtágba. A szőregi út mentén húzódó, eliszaposodott böge rendbetételével alakítottak ki egy árkot. Összesen tizenkétezer köbméter földet mozgattak meg. A Maroson pedig egy vízkivételi mű épült, amely táplálja a tavat. A körforgás végén a Tisza-töltésnél pedig a Holt-Marosból emelik át a vizet a Tiszába. Májustól szeptemberig folyaAz újszegediek zöldterülettel gazdagodnak a rekonstrukció végén Fotó: Miskolczi Róbert matosan körözni fog víz a tóban, a szivattyúk ugyanis minden másodpercben 115 liternyi friss folyóvizet juttatnak a holt mederbe. A munkák során a környék csatornázását is elvégezték, a Holt-Maros vízgyűjtőterületén A CSATORNA KOZERDEK A városrendezési terv szerinti hat és fél méteres utat kell a Kállay ligetben megépíteni - válaszolta a tájékoztatón kérdésre Nóvák Gyula. A Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. elnöke ismét hangsúlyozta, hogy Marostőn nagyon sok család lakhatási engedélyre vár, amelyet csak akkor adnak ki, ha megépül az 530 ingatlant kiszolgáló csatorna. Ezért tontos az építkezés a ligeten keresztül. A mérnök azonban elismerte: a Sarolta utcában valóban egy másfél méteres, a Kállay ligetben pedig egy hat és fél méteres út épül, mindkettő szervizútként szerepel a tervben. A vonatkozó városrendezési terv ezt írja elő, a csatornaépítőknek be kell tartaniuk. keletkező szennyvíz így a tisztítóművön keresztül jut a Tiszába, és nem szennyezi a tavat. A vízminőség javulását mutatja, hogy a Hermann Ottó Horgászegyesület horgászvízként hasznosítaná a holtágat. A beruházás 742 millió forintba került, ebből több mint ötszázmillió forintot költöttek a Fő fasor és a tiszai átemelő közötti terület rendbetételére. A Környezetvédelmi Minisztérium 205 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott és 205 millió forint kamatmentes kölcsönnel segítette a rekonstrukciót. Nóvák emlékeztetett rá: a rekonstrukció során a Holt-Marosból negyvenezer köbméter iszapot kotortak ki, a partokat zeolitos kőszórással látták el. Ezt annak idején számos bírálat érte, hiszen a fehér színű kőzet idegenül hatott a tó partján. Mára azonban megnőttek a növények és a zöld felület egészen a vízpartig ér, a zeolit pedig hatékonyan tisztítja a vizet. Az első ütem munkamódszerét kifogásolták még amiatt is, hogy kevés fát hagytak meg az építők. A betelepített szomorúfüzek azonban láthatóan megerősödtek, és árnyékot vetnek a majdnem kész sétányra a parton. A második ütemben a zeolit már csak a mederbe került, és a fákra is jobban ügyeltek a kivitelezők. Hamarosan padokat, asztalokat helyeznek el, a tisztásokon fözőhelyeket alakítanak ki, hogy valódi közösségi zöldterületté váljon a part. M. B. I. r m