Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

8 • MEGYEI TŰKOR» CSÜTÖRTÖK, 2004. SZEPTEMBER 9. Sharp GX15 tiavKllpS 2 eves iHiségnyéattojHltal Sagem MyV55 bamitiy vitíMAX csomaobai 22990 Vodafone Siemens CXV65 nav«!|as ekj'uetesw 2 éves fiuseaev'latko2atia! VMim Mem J 114» V mj* mum •>*«» tton <womrWg »!mktaa • «wed tar*» *•» c,, «*>-• <v> + . «M fcMn* iMUUMilta» (w WW wn mV.VM» nana» WW «**> >'•«•»«« «titott +»«V» s«».' M«W <«Mw» IN« 0® OTMIr «Wnuw Ml M» aMn/aa «gm,m» «MMt faMbt «tonto «h . MMK «téuww újiw V-1BVV VÏWÎWP» UwWvrt :-'t 177C És Te hogy vagy? Születésnapi meglepetés a szegedi Vodafone márkaüzletben szeptember 9-11 -ig! Cím: Szeged, Kárász u. 8. Motorola C350 tiérmoly VitaMAX csomaoban bármely VitaMAX c 9990 A turkui példa, avagy nem kell föltalálni a spanyolviaszt A Szeged Biopolisz felé A lemondott főigazgató nem tagadja, rosszul élte meg a történteket Nárai György: Nagyon sok emberben csalódtam Világszerte reneszánszát éli a régi filmes technika Szupernyolcasok fesztiválja B10CITY TURKU - A MINTA Turku: tudáscentrum. A városközpontban álló Inkubátorház y az egész régió fejlődésének motorja. Nem is egyszerűen munkahely, hanem egy speciális életvitel színtere. Helyi gyökerekből táplálkozik, világméretű a kitekintése, a műkö­dési terepe. A Turku Science Park induló tőkéjének 80 szá­zalékát a városi önkormányzat biztosította. A fönt emlege­tett nemzetközi fórumon előadott a finn miniszterelnök is, majd végighallgatta a többieket. Finnországban majdnem négyszer annyit fordítanak a GDP-ből kutatásfejlesztésre, mint Magyarországon. Egy szegedi tudományos és techno­lógiai parkot - benne mondjuk az élettudományokra építő biopolisz inkubációs központtal - persze megálmodni sem lenne könnyű hasonló teltételekkel. De innovációs alapból, európai fejlesztési forrásokból? Miért ne? bátorházról van szó - magyarázta Dudits professzor. - A turkui egyetemek, kutatóintézetek szellemi ter­mékeit fejlesztő cégeknek van benne helyük, ame­lyek közösen és kedvezményesen vehetnek igénybe magas szintű szolgáltatásokat. Nem egyszerűen mű­ködési teret, irodát, vagy labort, hanem központi inf­rastruktúrát - például drága műszereket, informati­kai hátteret-, valamint menedzselési, pénzügyi, jogi, szabadalmi szolgáltatásokat. Mindezt egy-egy kezdő fejlesztő cég önállóan nem lenne képes fönntartani. Az inkubáció egyfajta védelmet jelent a csecsemőko­rukat élő technológiai cégek számára, egyszersmind összeköti ezeket a tudományos műhelyekkel, és a csúcstechnológiai iparágakkal. A turkui példa azt mutatja, hogy ez megfelelő megoldás - működőképes technológiai transzfer fenntartásához. A tudományos és technológiai parkoknak a felépí­tése-működése az úgynevezett hármas spirállal írha­tó le: a társadalmi-politikai komponens, továbbá a tudásmenedzselés, vagy a tudásgazdálkodás, vala­mint az ipari és a szolgáltató partnerek körei közötti kapcsolattal. A szegedi biopolisz elképzelés megfelel ennek a struktúrának, hiszen az élettudományi kon­zorciumban ott van a szegedi önkormányzat is, a tu­dományos műhelyek belső felkészülése a szellemi termékek hasznosítására megkezdődött, a befektetői tőkéből működő Biopolisz Kft. aktív a szabadalmak menedzselésében, a projektek előkészítésében, a tu­dásmenedzselésben és léteznek potenciális ipari és szerviz partnerei. Ami még hiányzik, az persze nem kevés. Magyarországon nincs még elég tapasztalat, sem szakember ilyen tudományos és technológiai parkok, inkubációs központok létrehozásához és működtetéséhez - és persze pénz sincs elég. S. E. O« Q3GS>( Nárai György (képünkön) a nyil­vánosság előtt először lapunkban beszél egészségi állapotáról. El­mondja, hogy bal karja Parkin­son-kóros. A szegedi kórház no­vember elsejével leköszönő fő­igazgatója nem titkolja csalódott­ságát sem. Sokan elfelejtették, de az vigasztalja, hogy legalább ugyanannyian meg is keresték és támogatásukról biztosították. - Addig, amíg egy fának van ár­nyéka, mindenki behúzódik alá, amikor elveszíti lombjait, keres­nek egy másikat. - Ezzel kezdte beszélgetésünket iVárai György, miután megkérdeztem tőle, hogy a két hónapos kényszerszabadsá­ga alatt, amikor már-már boríté­kolni lehetett a felmentését is, barátai, ismerősei, kollégái ugyanúgy, ugyanannyiszor ke­resték-e, mint korábban. Egyál­talán: hogyan élte meg az elmúlt két hónapot? A szegedi kórház főigazgatója elmondta, július elejétől sok min­den megváltozott körülötte. Egy hónappal korábban, amikor porc­korongsérve miatt megműtötték, még olyan sokan látogatták meg a klinikán, hogy az egyik orvos meg is jegyezte: a kórterem ajtajára ki kellene tenni egy „Vigyázat, fertő­ző beteg!" feliratú táblát. Gerincműtétjét még ki sem heverte, amikor ismét a műtőbe került, egy válloperáción esett át. Nem volt táppénzen, betegsége idejére szabadságot vett ki. A Semmelweis-ünnepségen beszé­det mondott, július elején már dolgozni akart. A július 3-i beteg­cseréről nem tájékoztatták, ami­kor az ügy két nappal később a tudomására jutott, azonnal min­denre kiterjedő vizsgálatot ren­delt el. Pár nap múlva pedig kényszerszabadságra küldték. - Ezzel óhatatlanul is úgy állí­tották be a rendkívül sajnálatos ügyet,- mintha engem terhelne a felelősség. Ekkor változott meg A Gepleki-csoport képzőművé­szeti kiállításának megnyitójá­val a szegedi Grand Caféban ma 19 órakor kezdődik a vasárnapig tartó III. super 8 mm fesztivál. MUNKATÁRSUNKTÓL Harmadik alkalommal rendezik meg Szegeden a 8 milliméter szé­les celluloidszalagra forgatott fil­mek fesztiválját. Elsősorban az Egyesült Államokban, Németor­szágban, Hollandiában, Francia­országban és Olaszországban éli reneszánszát a videó előtti kor­szak legnépszerűbb amatőr film­készítési technikája. A rendszer­váltás előtti évtizedekben Ma­gyarországon is sokan forgattak családi eseményekről, turista­utakról vagy lakóhelyükről 8 mm-es filmre néma felvételeket. A filmes szakemberek, köztük a 2002-es első szegedi fesztivál díszvendége, lancsó Miklós sze­rint a super 8-as technika sokkal izgalmasabb, eredetibb, mint a ma már sokak számára elérhető videó. A régi privát filmek kordo­kumentumként is érdekesek, sőt ma már akár amatör művészeti alkotásként is nézhetők. A Film­múzeum tévécsatorna önálló műsort is indított Privátfilmmú­zeum címmel, amelyben rend­szeresen közreadják az össze­gyűjtött és digitalizált amatőr su­per 8-as filmeket. Az elmúlt években országszerte több olyan klub alakult, amelynek lelkes tagjai összegyűjtik, levetítik, ar­chiválják a régi filmeket, sőt úja­kat is forgatnak. Az egyik nagy világcég ugyanis az élénkülő ke­resletet tapasztalva újra gyártani kezdett 8 mm-es filmet, amit Tlirkuban működik, amit Szeged is nagyon sze­retne: a tudásközpont szellemi termékeit hely­ben hasznosítják. Nemzetközi fejlesztési fórumot rendeztek Turkuban szeptember elején: az innovációról, a tudományos és technológiai parkok működéséről volt szó. A három­napos konferencián a szegedi biopolisz koncepcióról, az eddigi lépésekről - az élettudományi konzorcium, a Biopolisz Kft., a Genomikai Központ megalapításá­ról és működéséről - dr. Dudits Dénes akadémikus (képünkön), az SZBK főigazgatója tartott előadást. - Szeged és Hirku hagyományosan jó kapcsolatait is felhasználva nem előszór volt módunk beszélni a törekvéseinkről - tájékoztatott Dudits Dénes. - Ez év februárjában járt Szegeden egy turkui delegáció, ak­kor dr. Szabó Gáborral, az SZTE rektorával együtt ja­vasoltunk egy finn-magyar együttműködést a bio­technológiában. Ez a mostani nemzetközi konferen­cián is szóba került - a megvalósulása fordulópontot jelentene a szegedi törekvésekben. A szegedi biopolisz érdekeltjeinek - ott volt a fóru­mon Szabó Gábor rektor, dr. Dékány Imre akadémi­kus, rektorhelyettes, dr. Búzás Norbert, az SZTE in­novációs igazgatója és dr. Balázspiri Lajos professzor is - finnországi tájékozódása érthető: Turkuban ered­ményesen működik a Turku Science Park Ltd., olyan tudományos és technológiai központ, amilyennek a megvalósulása Szegeden is kívánatos. - Alapvetően biotechnológiai és informatikai inku­Fotó: Karnok Csaba minden. Nem titkolom, csaló­dott voltam, vagyok. Csalódott, mert azt hittem, az a szemlélet, amivel vezettem a kórházat, ahogy segítettem a szűkebb és tá­gabb környezetemben élőknek, nem csak nekem, hanem mások­nak is jelentett valamit - fogal­mazott kesernyésen. Nárai György azt mondta, az rossz szó," hogy hálát várt volna el, de az kétségtelen: másra szá­mított. - Szóval lelkileg rosszul éltem meg az elmúlt két hónapot - je­lentette ki a főigazgató. - Azok közül, akik korábban naponta többször is kerestek, most sokan villámgyorsan elfelejtették a te­lefonszámomat. Furcsa, sót ért­hetetlen. Nárai György nem tért ki a be­tegségét firtató kérdés elől sem. Kijelentette, semmilyen rossz ér­zést nem váltott ki belőle, hogy újságokban, híradásokban az egészségi állapotáról írtak, be­széltek, hiszen 1996-ban, ami­kor a kórház főigazgatói posztjá­ra benyújtotta pályázatát, már voltak, akik „szóvá tették" ezt. - Az más kérdés, hogy szerin­tem senkinek a betegségét nem illő a nyilvánosság előtt kitár­gyalni. Ha azt az adott személy valami miatt fontosnak tartja, beszéljen róla ő, ne mások. Ne­kem a bal kezem, karom Parkin­son-kóros, de ez soha nem zavart a munkámban. Amit elvállalok, azt az elvárható legmagasabb szinten meg is csinálom. A főigazgató hangsúlyozta, hogy ugyanakkor, amikor sokan elhagyták, sokan meg is keres­ték. Szegedről és az ország szá­mos pontjáról hívták, rengetegen felajánlottak segítséget. De Ausztráliától Izraelen keresztül Európa több országából is keres­ték, kitartásra buzdították és támogatásukról biztosították. Olyanok keresték meg, akiktől nem is várta. - November l-jével visszake­rülök a régi helyemre, a radioló­giára. így utólag pláne jól esik, hogy hetekkel ezelőtt a régi-új osztályom dolgozói táviratot küldtek, amelyben csak annyi volt: visszavárunk. Én meg visz­szamegyek - nyilatkozta lapunk­nak Nárai György. OLÁH ZOLTÁN Ausztriában és Svájcban elő is le­het hívatni. Az idei szupernyolcas fesztivál ma 19 órakor a Grand Caféban nyílik, ahol a fiatal vajdasági, sze­gedi és budapesti képzőművé­szekből álló Gepleki-csoport kiál­lítását is megtekintheti a közön­ség. 19.30-kor kezdődik a nyitó performance a moziteremben, 20 órától pedig levetítik a Ki Geple­ki? című filmet. Pénteken 19 órá­tól a Filmtékában a Matthew Michel Quartet régi super 8-as filmekre improvizatív zenét ját­szik, azaz a nézők szemtanúi le­hetnek egy új filmzene megszüle­tésének. Szombaton 19 órától a Grand Caféban vetítik a fesztivál versenyfilmjeit és a Privátfilm­múzeum-sorozat filmjeit. 22 órá­tól Orion űrhajó-partit rendez­nek a JATE-klubban. A hatvanas évek emlékezetes tévésorozatá­ból Németországban új mozifil­met vágtak össze, amit hamaro­san bemutatnak a mozik. A ret­robuli audiovizuális időutazás­nak ígérkezik a 60-as évek sci-fi világába. Vasárnap délután az új­szegedi ligetben filmforgatással egybekötött grundfocira várják az érdeklődőket. H.ZS. A működőképes régi super 8-as vetítőgépek ma nagy kincsnek szá­mítanak Fotó: Schmidt Andrea Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom