Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. AUGUSZTUS 21. WWW.DELMAGYAR.HU MUNKATÁRSUNKTÓL A világ nagyhatalmai lázasan fegyverkeznek - derül ki az Origó internetes portálon közzétett összeállításból. Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy a 2005-ös orosz költségvetésben 40 százalékkal többet fordítanak majd katonai célokra, mint az idén. Az Egye• 1 > ) A JÖVÖRE KATONAI CÉLOKRA LEGTÖBBET 1 KÖLTŐ ORSZÁGOK ország milliárd dollár USA 420 Kína 51 Oroszország 50,8 Japán 41,4 Nagy-Britannia 41,3 Franciaország 34,9 Németország 27,4 Olaszország 22,3 Szaúd-Arábia 22,2 India 16,2 Dél-Korea 14,8 Izrael 9,9 Ausztrália 9,9 Brazília 9,7 Törökország 9,2 DM-grafika sült Államok csak 8 százalékkal emeli hadi kiadásait, de a kiinduló összeg eleve a nyolcszorosa az orosz keretnek. A katonai kiadások az ezredforduló óta növekednek szerte a világon. A 2005-ös év azonban különlegesnek számít: több ország olyan mértékben növeli katonai költségvetését, amire évtizedek óta nem volt példa. A hidegháború utolsó éveiben felpörgött fegyverkezési verseny után jelentősen csökkentek világszerte a hadi kiadások, de az utóbbi öt évben ismét jelentősen növekednek. Az Egyesült Államok például ZOOO-ben 288,8 milliárd dollárt költött fegyverkezésre, jövőre viszont már 420,7 milliárdos kiadást tervez. Aránytalan verseny A mostani fegyverkezési versenyt az Egyesült Államok vezeti. 1940-ben az USA csak a világ 16. legdrágább hadseregét tudhatta magáénak, idén viszont közel minden második fegyverre költött dollárt az amerikai kormány fizette ki. Az új fegyverkezési Ke.-iv; öi»a»! K ateoi VARJUK 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbakat megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! : MM tffldtrtfen IM « lépeti ¡¿fialó »trait {kiskorúaknái i (móres keptstló) Imrijmifci szükséges DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobiie Rt. A HADI KIADÁSOK JÖVŐRE MEGKÖZELÍTIK AZ 1980-AS ÉVEK KÖZEPÉNEK MÉRTÉKÉT bbet költenek fegyverkezésre NÉPTÁNCOKTATÁS A Szeged Táncegyüttes Alapítvány JhC!. gr Alapfokú Művészeti Iskola 1 !)] 6-8 éves gyermekek J/ H részére felvételt hirdet. Cím: Szeged, Kálvária sgt. 14. {k K' J • Tel.: 62/422-251 Bár a következő tíz évben mintegy hetvenezer katonáját vonja ki az Egyesült Államok Európából és Ázsiából, hadi kiadásait egyáltalán nem csökkenti, sőt jövőre még többet költ fegyverkezésre. S ugyanezt teszi még számos ország. Az Európai Unió pedig új hadsereg felállítására készül. A hidegháború után világszerte csökkentek a hadi kiadások, jövőre viszont megközelíthetik a nyolcvanas évek közepének mértékét. Amerikai katonák páncéltörő rakétavetővel. Maradnak Irakban A világpolitikai helyzet megváltozására reagál az Egyesült Államok a többéves előkészítés után a héten bejelentett csapatkivonással, amely a legnagyobb haderő-átcsoportosítás a hidegháború vége óta. George Bush elnök bejelentése szerint Washington hatvan-hetvenezer amerikai katonát visz haza Európából és Ázsiából a következő tíz évben, a Közel-Keleten viszont maradnak a csapatok. Az USA mintegy félmillió katonát állomásoztat a világ különböző pontjain, Európában százezren szolgálnak (ebből 75 ezren Németországban), s ugyancsak százezren vannak Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. A csapatkivonásra vonatkozó döntés legfőbb oka, hogy véget ért a hidegháború, megszűnt az amerikai-orosz katonai szembenállás, s a terror elleni háború is sürgetővé tette az átalakítást. - A világ FOTÓ: MTl/EPA/AFP/JACK GUEZ sokat változott, és ehhez igazodnunk kell a katonacsaládok és az adófizetők érdekében, Katonáink többet lesznek otthon, kiszámíthatóbb lesz a szolgálatuk, kevesebbet fognak költözni - mondta az elnök, s hozzátette: ezzel a takarékossági lépéssel továbbra is fenntarthatók lesznek a külföldi amerikai támaszpontok. Korábbi jelentések szerint az Egyesült Államok csapatainak egy részét Németországból az új NATO-tagállamokba helyezi. A taszári repülőtérre ugyanakkor nem tart igényt, mert a Pentagont jobban érdekli néhány romániai, esetleg bulgáriai bázis, s talán Lengyelországban is támaszpontot létesítenének. A délkelet-európai, közel-keleti és dél-ázsiai új bázisok fő feladata a terrorizmus elleni harcra, béketeremtésre bevethető, speciálisan kiképzett csapatok kiszolgálása, ideiglenes állomásoztatása lehet. verseny különlegessége, hogy szemben a korábbi nagyhatalmak közti versengéssel, a helyzet teljesen aránytalan. Az Egyesült Államok egyre többet költ, a többi ország pedig bármilyen látványosan is emeli kiadásait, megközelíteni sem tudja az amerikai fegyverkezést. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet összesítette, hogy jövőre várhatóan melyik ország mennyit költ katonáira. (Lásd a táblázatot.) Az USA az első 420 milliárd dollárral, Magyarország a 39. 1,4 milliárddal. Mi egyébként a Fülöp-szigetek mögött és Kuba előtt állunk. Magyarország előtt van a környékbeli államok közül Ukrajna (24.) 5 milliárddal, Lengyelország (28.) 3,9 milliárddal és Csehország (35.) 1,9 milliárddal. Az Egyesült Államok 7,9 százalékkal, Oroszország 40 százalékkal, Kína 12 százalékkal, India 18 százalékkal emeli katonai kiadásait ahhoz, hogy a listán közölt eredményt elérje. Ezek a növekedések jóval magasab: bak, mint az utóbbi évtizedekben bármikor voltak. Japánok külföldön A nemzetközi háborús hangulat nem csak a kiadások növekedésén érezhető. Növelik az orosz hadsereg hivatásos állományának létszámát, 2008-ig összesen 25 ezer fővel, és szeretnék megszüntetni az egyetemre felvett férfiak szolgálathalasztását is. India 66 új harci repülőt vesz jövőre. Jacques Chirac francia köztársasági elnök azzal bízta meg Nicholas Sarkozy gazdasági minisztert, hogy jelentősen csökkentse az állami kiadásokat, de a katonai kerethez semmiképpen se nyúljon. A japán miniszterelnök benyújtott egy alkotmánymódosító javaslatot, melynek értelmében megváltoztatták a második világháború után hozott pacifista cikkelyeket. Ennek köszönhetően most már a japán katonák külföldön is bevethetők. Az első ilyen egységek most Irakba szolgálnak. Az Európai Unió pedig egy új hadsereg felállítását tervezi: a 60 ezer fős, úgynevezett gyors reagálású hadtest 30 napon belül a világon bárhol bevethető lenne. Latin-Amerikában csökennek akiadások A világ kormányai átlagosan pénzük 2,3 százalékát költik katonai célra. A legtöbbet a Közel-Keleten, ott 6,3 százalékot. A legkevesebbet Latin-Amerikában költik a kormányok a hadseregre, és ez az a térség, ahol a legtöbbet csökkentették tavaly a katonai kiadásokat. Argentína, Guatemala, Venezuela 2003-ban élen jártak abban, hogy kevesebbet költöttek fegyverekre, mint korábban. Látványosan csökkentette katonai költségvetését Belarusz és Macedónia is. A latin-amerikai országok és Belarusz gazdaságaik összeomlása, Macedónia pedig a polgárháború utáni stabilizáció miatt faragta le a hadi kiadásokat. Magyarország és a többi új NATO-tag viszont évek óta növeli katonai költségvetését a belépéskor kötött szerződés értelmében. Magyar katonák harcászati gyakorlaton FOTÓ: lym/MATUSZ KÁROLY