Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-14 / 163. szám

6 «MEGYEI TŰKOR« SZERDA, 2004. JÚLIUS 14. Az egyetemi könyvtár óhajtásának vázlatos története, avagy: Ha nagyon akarjuk, előbb-utóbb meglesz Mindenki nagyon akarja, már vagy 85 éve. Az egyetemi könyvtár - ami ma már nem egyszerűen könyvek tárát jelenti, hanem az informatika minden vívmányát is, ezért helyesebb információs központnak nevezni - mégis kihagyásos technikával épül. Szünetekkel. Tánulságokkal. De must csak a tényeket nézzük. Szegeden túl sok is a példa arra, hogy önkormányzati, állami beruházások úgy készülnek, mint a Luca széke. Örökösen csúsztatott átadási határidőkről, kötbérekről, perekről szólnak az információk - lásd a Radnóti tornacsarnoktól a parkolóházon át a gőzfürdőig. És az Ady téri egyetemi beruházásig! Az ötletelés évtizedei Mi az oka? Ha vázlatosan áttekintjük ez utóbbi építésének viszontagságos történetét - akkor sem lelünk egyértelmű magyarázatra. Csak azt érzékeljük, hogy mindenki nagyon akar egy „igazi" könyvtárt - úgy 85 éve. És azóta, máig mégis valami megfoghatatlan nyűglődés van körülötte. Ha Ádámnál, Évánál kezdjük, azt kell mondani, hogy az egyetemi könyvtár építésének története az 1920-as években kezdődött. Mert az 1921-ben pár szobába beköltözött közgyűjtemény helyzetét megoldatlannak, ideiglenesnek gondolták, joggal. De évtizedekig csak az igény fogalmazódhatott meg, nyomatékkal a 20-as évek végén, aztán még erősebben a 30-as évtized utolsó éveiben, amikor készült is egy terv - a városi könyvtárral, a Somogyival közös, új épületre. Terv maradt. A háború után megint sokan kezdtek beszélni a méltó egyetemi könyvtár tűrhetetlen hiányáról, eredmény - semmi. A helyzet 1966-ban fordult komolyra, megint az volt az ötlet, hogy a Somogyi-könyvtárral közös legyen az épület. Csakhogy az oktatási tárcának nem volt pénze. A Somogyi üvegpalotája elkészült a Dóm téren, az egyetemi könyvtár maradt, ahol volt, a Dugonics téri központi épületben, szűkösségben. A jó magyar forint A rendszerváltás után egymást érték az új és új ötletek. Mígnem 1966-ban elkészült egy valóságos terv és úgy volt, hogy a Világbank által folyósítandó felsőoktatás-fejlesztési hitelből megkezdődhet végre a könyvtárépítés a bölcsészkar épülete mögötti sportpályák helyén, az Ady téren. Idejöttek a bankárok 1999-ben, kezükben az angolra fordított tervkoncepcióval, és mondták: jó Munkások az Ady téri építkezésen. Nem rajtuk múlik a csúszás Fotó: Schmidt Andrea lesz. Megszületett a keretszerződés a reménybeli kölcsön felhasználásáról az egyetem és az oktatási minisztérium között, pályázaton kiválasztották a tervező céget, úgy volt, hogy a kivitelezőt a Világbank keresi meg, nemzetközi tender útján. 2001 nyarán a magyar kormány felbontotta a felsőoktatás-fejlesztési hitelszerződést a nemzetközi pénzintézettel, mert eldöntetett, hogy a magyar hitel jobb, mint a nemzetközi... Körülbelül ilyentájt derült ki az is, hogy a szintén rég áhított, a szegedi turizmust bizton föllendítő városi kongresszusi központ képtelen fölépülni a rá elnyert 892 milliós állami támogatásból. És megint jöttek az ötletek. Az lett a vége, hogy az önkormányzat eldöntötte: az elnyert pénzt átadja az egyetemi épület céljaira, cserébe át kell tervezni a könyvtárt úgy, hogy ott legyen konferencia-központ, amit a városi rendezvényekre is lehet használni. 2002-t írtunk ekkor, februárt. Áttervezés miatt leáll Mindenki örült, az Ady téren épphogy megkezdett építkezés viszont leállt. Az „átadott" majdnem egymilliárd forintot hónapokig nem lehetett megtalálni két minisztérium között. Az egyetem könyörgőre fogta, rábeszélte a kivitelezőt, hogy május 1 -jéig tekintse semminek a kárt, ami a kényszerű leállásból következik, bízzon a miniszteriális ígéretekben - és tartsa szárazon a puskaport. Április 18-án aláírta a két miniszter a gazdasági és az oktatási - a szerződést, a munka május 2-án újraindul az Ady téren - nyilatkozta a rektor április 25-én. Újrakezdődött és nemsokára látványosan földuzzad a munka az Ady téren - írtuk május 3-án. Szeptember közepén az alapozási munkák folytak - és még hiányzott a városi konferencia-központ miatt módosított engedélyezési terv. 2004. május 31-ét mondták átadási határidőnek. Az optimista munkatempó A fagyos tél hátráltatta ugyan a kivitelezőket, de optimista nyilatkozatok láttak napvilágot. És lön. A szegediek 2003 márciusának végén végre láthatták is, micsoda nagyszabású épület van készülőben. Iramosan dolgoztak a hatalmas daruk, az volt a cél, hogy a tél beállta előtt szerkezetkész állapotig jussanak az építők. Mintegy észrevétlenül csúsztattak egy hónapot a nyilatkozók: 2004. június végi átadási határidőről beszéltek. Egy esztendővel a fönti határidő előtt befejeződött az épület vasbeton szerkezetének építése. Az volt a menetrend, hogy november végéig „bezárják" az egész házat, vagyis tető lesz rajta, beépítve a nyílászárók, hogy télen már a belső szakipari munkákat lehessen végezni. 2004 első negyedévére a belső burkolásokat ütemezték, a másodikra a festést, belsőépítést, külső tereprendezést, júniusra az utolsó simításokat, úgymint finomszabályozás, próbaüzem. Nyáron költözhet a könyvtár - mondták, s pályázaton meg is keresték a költöztető céget, végtére másfél millió könyvtári egységet kell mozgatni. A „takarékosság" csapdájában Idén márciusban különféle nyilatkozatok alapján arról tájékozódhattak az érdeklődők, hogy a lenyűgöző belső térben a bonyolult gépészeti berendezések beépítésével - folyamatos műszaki ellenőrzés mellett - már majdnem teljesen elkészültek a kivitelezők, egy hónapot szánnak ezek finom beszabályozására. Öltöznek a falak, a terek leburkolva, napokon belül a könyvtárbútorok is érkezhetnek. Az igazság pedig az volt, hogy a beruházás sorsa már februárban elbizonytalanodott, mert a kivitelező nem kapta meg az elvégzett munkákról kiállított számlák ellenértékét. Várt a pénzére és lassítva bár, de folytatta a munkát - hiszen az nem létezik, hogy az állam mint beruházó ne fizessen... Létezett. A pénzügyminiszter takarékossági csomagja keretében zárolták az oktatási tárca fejlesztési pénzeit is. A kivitelező konzorcium fokozatosan leállította a munkákat: 1 milliárd 350 millió forinttal tartozott neki a megrendelő. Idegtépő huzavona következett. Az Oktatási Minisztérium megpróbált trükközni, a kivitelező követelését már-már megvásárolta egy faktoring cég, öt év alatt kellett volna visszafizetni - nem túl magas kamattal - a pénzt. Az ellenzék mellett a pénzügyminiszter is megtámadta az elképzelést. A kormány végül eldöntötte, feloldja az oktatási tárca fejlesztési pénzeinek zárlatát. Június közepén fizettek. Jelenleg: a kivitelező fokozatosan újra fölvonul az Ady térre. A módosított szerződést még nem írták alá, a szóbeli megállapodás szerint 2004 novemberében adják át az egyetemi tanulmányi és információs központot. SULYOK ERZSÉBET A városokból kivezető utak környéke sokszor elhanyagolt A parlagfűszezon küszöbén Hamarosan virágzik a parlagfű, itt a pollenszezon. Az ellene való védekezés rendkívül fontos: ma Magyarországon minden negyedik ember allergiás, és az allergiát okozó anyagok között a parlagfű első helyen szerepel - a ntegye városaiban általában a kivezető utak környéke a legveszélyeztetettebb. A parlagfű, mint neve is mutatja, mindenütt feltűnik, ahol parlagon van a terület, nem hasznosítják megfelelőképpen. Hódmezővásárhely környékén a Földeák, Maroslele, illetve a Szentes felé vivő út mentén található a legtöbb parlagfű, belterületen a Béketelepen. Makónál az Apátfalva, illetve Csanádpalota felé vezető út környéke a legveszélyeztetettebb, és a régi szeméttelep környéke. Szentes esetében a Kertváros említhető, s az Ipartelepi út, Csongrádnál a Körös-toroki strandra vezető út menti rész - tudjuk meg Hódi Lászlótól, a Csongrád Megyei Növény* és Talajvédelmi Szolgálat osztályvezetőjétől. A learatott kalászosok gondozatlan tarlói szintén termőhelyet biztosítanak a parlagfűnek a megye egész területén, nemsokára e területeken is felütheti fejét az allergén gyom hívja föl a figyelmet Mucsi Krisztina, a szolgálat előrejelzője. Parlagfű. Most virágzás előtt lekaszálható Fotó: Schmidt Andrea A parlagfű-mentesítés kötelesség (amikor már tüsszögni kezd az ember, szükséglet), a gyomnövények, így a parlagfű elleni védekezés elmulasztóira húszezertől kétmillió forintig terjedő növényvédelmi bírságot szabhatnak ki. A különböző területalapú és egyéb támogatásokban csak akkor részesülhet a termelő, ha földjét gyommentesen tartja. Megítélt támogatást is visszavonhatnak tőle, ha hagyja területét elparlagfiivesedni. Hol lehet bejelentést tenni parlagfüvet észlelve? Ha a terület parlag, tehát nem tettek eleget a törvényben előírt művelési kötelezettségnek, akkor a földhivatalban, ha művelik, s mégis gyomos, belterületen az adott önkormányzat jegyzőjénél, külterület esetében a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál; itt Szűts Imre végzi a beazonosítással kapcsolatos legtöbb munkát. Hogy ki a tényleges mulasztó, sokszor nehezen állapítható meg: a gyomosodás legtöbbször a különböző tulajdonban lévő területek határán alakul ki - fontos, hogy a bejelentők minél pontosabban, minél több adattal határozzák meg, mely részről van szó. Mi a helyzet a közutakkal, vasutakkal, csatornákkal, amelyek környéke sokszor nagyon parlagfüves? A kezelők anyagi lehetőségeik szerint igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek. A dűlőutakat (hivatalos nevükön helyi közutakat) az adott település önkormányzata kezeli, gyommentesítésükről is neki kell gondoskodnia. A szolgálat javasolja: az önkormányzatok, hasonlóan a lakóingatlanokra vonatkozó elv érvényesítéséhez, rendeletben kötelezhetnék a földtulajdonosokat, -használókat a földdel szomszédos önkormányzati területek kaszálására, karbantartására. F.CS. Megvan az eredeti Hannibál Előkerült Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című regényének elveszettnek hitt, eredeti kézirata. A diktatúra minden formáját elutasító mű eddig sohasem jelenhetett meg teljes alakban. Vészits Andrea, Móra dédunokája a családi iratok között bukkant rá a szövegre, amely néhány nap múlva hiánytalanul kerülhet az olvasók elé. Igazi irodalomtörténeti szenzáció tartja lázban az olvasás és Móra Ferenc kedvelőit: előkerült a Hannibál feltámasztása című regény elveszettnek hitt, eredeti kézirata. A szöveget az író dédunokája, Vészits Andrea találta meg. Bár a könyvet, s különösen a belőle 1956-ban készült Fábri-filmet sokan ismerik, valószínűleg kevesen tudják, hogy az eredeti Hannibál mostanáig sohasem jelenhetett meg. Móra Ferenc 1924-ben, a Világ című folyóirat főszerkesztőjének, Feleky Gézának kérésére írta meg a 164 oldalas regényt. Amikor azonban Feleky elolvasta a szöveget, valószínűleg azonnal tudta, hogy a Horthy-rendszerben semmiképpen sem közölhető a kor társadalmát kegyetlen pontossággal és maró gúnnyal bemutató regény. Vészits Andrea lapunknak elmondta: valószínűnek tartja, hogy a főszerkesztő önmaga, a folyóirat és nem utolsósorban Móra Ferenc védelmében, minden bizonnyal szándékosan „veszítette el" a kéziratot. Minthogy az író sohasem készített műveiről másolatot, abban a tudatban halt meg 1934-ben, hogy művének mindörökre nyoma veszett. Feleky azonban néhány hónap múlva mégis megpróbálkozott a kiadással, ám a Révai nem vállalta a kockázatot. A kézirat ezután a család barátjához, Roóz Rezsőhöz került, aki a nyilas uralom elől menekülve, a Hannibált is megmentette. A regényt 1949-ben, a Magyar Nemzet című napilap jelentette meg részletekben - és erősen cenzúrázott, helyenként átírt formában. A szöveget közel 250 helyen változtatták meg, kihagyva belőle mindent, amiből a Rákosi-rendszer magára ismerhetett, így többek között az orosz hadifogságról szóló részt is. De kimaradt a következő mondat is: „Jó ember voltam én világéletemben, halálom után váljak aktív politikussá." A megsárgult kézirat úgy került meg, hogy amikor Vészits Andrea az íróról készülő filmhez gyűjtött anyagot, édesapja iratai között kezébe került egy régi boríték, „Hannibál" fölirattal. A kiadás most sem volt könnyű: amíg a múltban a politika, ezúttal az érdektelenség nehezítette a megjelentetést. Végül az Argumentum Kiadó vállalta a mű gondozását. A Hannibál feltámasztását Móra születésének 125. évfordulóján, július 19-én vehetik kezükbe az olvasók. NY. P. Móra Ferenc haláláig úgy tudta, elveszett a Hannibál kézirata Illusztráció