Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

KEDD, 2004. JÚNIUS 1. «AKTUÁLIS« 5 Hatvanlakásos társasház épül a Hét vezér utcában Bontják a szegedi hangszergyárat Tavaly áprilisban a hangszer­gyár végelszámolási eljárásával szinte egy időben el is adták a hatalmas Hét vezér utcai in­gatlant. Az utolsónak elküldött 54 ember valahai munkahelyét jelenleg bontják, hamarosan hatvanlakásos társasház építése kezdődik el a telken. Még egy-két hét, és semmi sem marad a Hét vezér utcai volt hangszergyárból. A Magyarorszá­gon is unikumnak számító, vo­nós hangszereket gyártó üzemet tavaly áprilisban zárták be, a cég végelszámolással szűnt meg. Az ingatlant ugyanabban a hónap­ban el is adták, a vételár fedezte az egyéb tartozásokat, kifizetéseket. SZEPTEMBER 11. A végelszámoló Török Csaba ta­valy elmondta lapunknak, mivel a gyár termékeit hosszú éveken át 90-95 százalékban az Amerikai Egyesült Államokban adták el, a piac megbicsaklása a hangszer­gyár sorsát is megpecsételte. Már a 2001. szeptember 11-el terror­támadást követően kisebb nagy­ságrendben érkezett megrendelés, tavaly pedig az erős forint miatt eredményt sem lehetett felmutat­ni. A gyártás költségei ugyanis nem változtak, sőt az itthoni ener­gia- és egyéb árak mellett nőttek, miközben egy dollárért 50-60 fo­rinttal kevesebbet kapott a cég. De számolt az amerikai partner is: tőlünk keletebbre az olcsóbb munkaerő alacsonyabb áron ké­szít jó minőségű hangszereket. így a vagyonmérlegbe sem kerül be. A Hangszergyártó Kft. a Rob­gasperi, fővárosi magánszemé­lyek birtokolta kft. tulajdonából egy szintén budapesti székhelyű cég, a T & T Mérnöki Iroda Szol­gáltató Kft. birtokába került 2003 áprilisában, ez a társaság kérte meg a bontási engedélyt. Majd egy szegedi magánszemély vásá­rolta meg a 4 ezer négyzetméteres ingatlant, s információink szerint hatvanlakásos társasház építését tervezi a hatalmas telken. A Hét vezér utcában a csapadé­kos időjárás miatt késésben van­nak a bontási munkálatokkal ­mondták el az ott dolgozók. Idő­ről időre autósok állnak meg az ingatlan előtt és bontott anyag iránt érdeklődnek. Van keletje az ép téglának, hiszen mindegyiken ott díszeleg a valahai mester „ló­gója", lenyomata, a jó minőség védjegye. De találni itt íróasztal­tól kezdve rozsdás mennyezeti ventilátorig mindent. A kibele­zett épületek falán régi feliratok figyelmeztetnek balesetveszély­re, lépcsőre. Egy fekete táblára vicces kedvű bontási segéderő ír­ta föl krétával: kommunista­szombat. A lassacskán a föld felszínéről is eltűnő hangszergyár egykoron százaknak adott munkát, utolsó 54 dolgozója 2003 áprilisában kapta meg felmondását. A cégnél azért indítottak végelszámolási eljárást, mert a korábbi amerikai partner a gyártást azokba az or­szágokba helyezte át, ahol ol­csóbb a munkaerő. FEKETE KLÁRA A Dömötör-gálán állva ünnepelte a közönség a szegedi színészkirályt Életműdíj Király Leventének Hatodik alkalommal adták át szombaton a Szegedi Nemzeti Színházban a szezon leg­jobbjainak járó Dömötör-díjakat. Az évad művészének járó elismerést és az életmű­díjat is Király Levente kapta. MUNKATÁRSUNKTÓL Hatalmas felhőszakadás zavarta meg szombaton este a támogatók és Dömö­tör-díj jelöltjeinek parádés bevonulását az Audi-flottával a Szegedi Nemzeti Színház­ba. A hagyományos díjátadó gála ezért csak némi késéssel kezdődhetett. A műsor nyi­tányaként Székhelyi József színidirektor álmatlan éjszakája termését, a Direk­tor-bluest, majd a ma is aktuális Levél egy színészbarátomhoz című Petőfi-költe­ményt mondta el. Megyeri Zoltán színmű­vész rendezte az idei gálát; nagy sikert ara­tott többek között Princess-paródiájával a színházi zenekar tagjaiból alakult Prin­cek-trió, Megyeri Zoltán és Gábor Géza blues-duettje, az operisták Pillangókisasz­szony-paródiája és a békéscsabai társulat vendégprodukciója, a Van, aki forrón szere­ti című örökzöld film zenés színpadi ver­ziójának részlete. A Szegedi Műsort kiadó Pálma Reklámstú­dió 1998-ban alapította a Dömötör-díjat, amit hatodszor adtak át a közönségtől leg­több szavazatot kapott művészeknek tíz ka­tegóriában. A kitüntetettek Beliczay Mária szobrászművész Dömötör-tornyot ábrázoló bronz körplasztikáját a támogatóktól - köz­tük lapunk főszerkesztőjétől, Szetey András­tól - vehették át. A díjazottak: a legjobb női színészi alakítás kategóriában: Fekete Gizi (Nemzeti drogé­ria); a legjobb férfi színészi alakítás: Székhe­lyi József |Nemzeti drogéria); a legjobb opera­énekes: Gábor Géza (Don Carlos); a legjobb operaénekesnő: Vajda Júlia (Anyegin); a leg­jobb táncos: Varga Fanni (Requiem); a legjobb rendező: Bal József (Nemzeti drogéria); a leg­A legjobb rendezőnek, Bal Józsefnek Szetey András, lapunk főszerkesztője (jobbról) adta át a díjat Fotó: Karnok Csaba jobb díszlettervező: Molnár Zsuzsa (Requi­em); a legjobb jelmeztervező: Papp János (Don Carlos); a legjobb férfi mellékszereplő: Borovics Tamás (Nemzeti drogéria); a legjobb női mellékszereplő: Rácz Rita (A víg özvegy). A legjobb háttérmunkás díját a színház dolgozói Szabó Károly gépkocsivezetőnek ítélték oda. Az évad művészének járó elisme­rést a társulat tagjainak szavazata alapján Ki­rály Levente kapta. Az életműdíjat minden esztendőben a Dömötör-díj kuratóriuma ítéli oda; Varga Mátyás díszlettervező, Angyal Má­ria rendező, Horldts Erzsébet művészeti fő­titkár, Karikó Teréz operaénekes és Sándor János rendező után idén Király Levente ve­hette át Botka László polgármestertől. A gálát a díjazottak és a fellépők előadásá­ban a Művészhimnusz zárta, majd tűzijáték­kal és koktélpartival folytatódott az ünnep­lés. ' FOGADOORA NYUGDÍJASOKNAK Holnap délelőtt nyugdíjasok ré­szére meghallgatás lesz a szegedi városháza sajtószobájában. Szer­dán 10-12 óráig fogadják az ér­deklődőket. AUTÓKATTÖRT FÖL A HAJLÉKTALAN Tetten értek tegnap a rendőrök egy autófeltörőt, aki kihallgatása során további bűncselekményeket ismert be. A 49 éves hajléktalan Szegeden a József Attila sugárúton egy Fordból éppen egy rádiós magnót szerelt ki, amikor a rendőrök rajtaütöttek. A férfi elismerte, korábban még három autót tört fel hasonló módon. Mivel már egy másik büntetőeljárás is folyik ellene, a rendőrség az autófeltörőt őrizetbe vette. A dorozsmai nagybani piacon még nem kezdődött meg a szezon Térdig járunk majd a dinnyében A hűvös és csapadékos tavasz jót tett a zöldségfé­léknek és a gyümölcsöknek, sok az eper, szép az új­krumpli, no és - rekordtermés ígérkezik a görög­dinnyéből. Egyelőre azonban még Görögországból és Dél-Afrikából hozzák a dinnyét. A dinnyeszezon a kevésbé nyárias időjárás ellenére elkezdődött, a zöldségeseknél kilónként 300 forint körüli áron dél-afrikai és Görögországból származó görögdinnye kapható. Az áruházláncokban a fóliá­ba csomagolt dinnyeszeletek jelzik a választék bő­vítésére tett szándékot, s aki már unja az almát, na­rancsot, banánt, ilyet is pakol a kosarába. Otthon megízleli, majd megállapítja: azért ez még nem az igazi. Ahhoz ugyanis, hogy az itthon kedvelt görög­dinnye mézédes legyen, még jó pár napsütéses hét­re van szükség. A dorozsmai nagybani piacon - mondta el Szilasi László piacvezető - 250-400 forintért árulják a kül­földi dinnye kilóját és csalogatják vele a vásárlókat. A vezető szerint azonban még messze vagyunk a va­lódi szezontól, a hazai termésből ugyanis egyelőre csak a sárgadinnyével jelentek meg a termelők, amelynek kilója pontosan ugyanannyiba kerül, mint a külföldié: 700 forintba. Megyénk különben nem dinnyenagyhatalom, a helyi kínálat főleg Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezik. A dinnyések tapasztalatai szerint minden tíz év­ben van öt jó, három közepes és két rossz esztendő. A mostani kiemelkedően jónak ígérkezik a hosszan tartó csapadékos tavasz miatt. Nem panaszkodhat­nak mellesleg az eper szerelmesei sem, nagyon szép, nagy szemű a termés. Már egy ideje kapni újkrump­lit is, amelyből akkora mennyiség jelent meg hirte­len a piacon, hogy ára hajszálra ugyanannyi, mint a régié: kilónként körülbelül 100 forintba kerül. A magyar dinnyések tehát jó szezonnak néznek elébe, nemcsak itthon érhetnek el jó bevételeket, ha­nem - mint ahogy korában - exportálhatnak az EU országaiba is. Gazdasági értelemben állítólag a gö­rögdinnye is hungaricumnak számít, mivel Nyugat­és Észak-Európában júbus végétől már csak a ma­gyar kapható, addigra a délen véget ér a szezon. F. K. Különös módon halt meg egy férfi A vízóra aknájába esett bele Szentesen Folytatás az 1. oldalról Sz. Imre bácsi eltűnése Duna­hát-Vas Pálné Esztike néninek lett gyanús, aki közeli szomszéd­ja az elhunytnak. Mint mondta, máskor is előfordult, hogy egy-két napra'bezárkózott Imre bácsi, ilyenkor rendszerint na­gyokat aludt. Most azonban azért volt furcsa,* hogy nem je­lentkezik, mert szerdán még em­lékeztette őt, hogy másnap segít neki befizetni a csekkeket. Szer­dán még gyógyító füvet is vitt ne­ki, mert Esztike néni sokat kö­hög. Csütörtökön azonban nem jelentkezett Imre bácsi, pénte­ken sem. Ezután szólt Esztike néni szomszédja nővérének, Gi­zikének. A házba a rendőrök mentek be, egyikük pillantotta meg a vízaknát, melyen nem volt fedő: bennqvolt a holttest. Az akna közvetlenül a járda mellett van a kerítésen belül. Ad­dig senki nem vette észre, hogy a szerencsétlen férfi bele esett. A rendőrség nem talált idegenke­zűségre utaló nyomot, a halál­eset körülményeit államigazga­tási eljárás keretében vizsgálják­tudtuk meg Tuczakov Szilváná­tól, a megyei rendőr-főkapitány­ság sajtóreferensétől. A szomszédok elmondták, Im­re bácsi nagy súlyfelesleggel küz­dött. Gaál László úgy vélte, hogy a testsúlya lehetett 160 kilo­gramm. Az életéről is meséltek. Imre bácsi pap akart lenni, de ez nem sikerült neki. Meg is kesere­dett, meg sem házasodott. Por­tásként és sofőrként dolgozott. Beszélik, hogy sokat olvasott, „az utcának összesen nincsen annyi esze, mint neki volt" - je­gyezték meg a szomszédok. Pata­ki fánosné Margitka néni közel­ről nem ismerte az elhunytat, de annyit mondott, nagyon sajnál­ja, hogy így érte utol a halál. Az aknába virágokat dobtak az utcabeliek Fotó: Blahó Gabriella Erdélyi faházakban nyaralhatnak a gyermekek Panelből az öttömösi erdőbe Új faházak várják az úgynevezett „kulcsos gyerekeket" a táborban Fotó: Frank Yvette Nyaranta gondot jelent a szülőnek, mi le­gyen a vakációzó csemetével, amíg anya és apa dolgozik. Az öttömösi erdőben lévő táborban űj, Erdélyből hozatott faházak­ban, orvosi, tanári felügyelet mellett pi­henhetnek az apróságok. MUNKATÁRSUNKTÓL Elemenként rakták kamionra és úgy hozták Székelyudvarhelyről Öttömösre azokat a fa­házakat, melyekben a nyári vakáció alatt pi­henhetnek majd a gyermekek. A négy, egyen­ként nyolc férőhelyes házikót négy erdélyi fa­faragó rakta össze mostani helyén. - A szülők többségének nyaranta visszaté­rő problémája, mi legyen a csemetékkel, amíg a felnőttek dolgoznak. Ez főleg a nagy­városi panelrengetcgben igaz, mivel ott tény­leg nem lehet kire bízni a kicsiket - mondta Gyarmati Zoltán, az öttömösi tábor kitaláló­ja, üzemeltetője. Az úgynevezett „kulcsos gyermekek" nya­ranta igen sokat unatkoznak. Az öttömösi tá­borban viszont tanári és orvosi felügyelet mellett vakációzhatnak. Eddig az öttömösi erdőben nyaralók sátrakban éjszakázhattak, de a faházak jóval kényelmesebbek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom