Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-17 / 90. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd A PÉNZ BESZÉL, Szerda Csütörtök Péntek wmmmmmmmmmmmm WWW.DELMAGYAR.HU SZÁZHÚSZ NAP MÚLVA KEZDŐDNEK AZ ATHÉNI NYÁRI JÁTÉKOK Az újonnan épült sportcentrum fedett csarnokában a tornászok versengenek FOTÓ: WWW.ATHENS2004.GR natúj metró- és villamosvonalak is. Azaz a szállítás megoldottnak tűnik, azonban a nagy távolságok miatt alaposan meg kell gondolnia a turistának és az újságírónak, hogy miként szervezi a napját. Érdemes kitérni az úthálózat fejlesztésére, melynek megtérülése pénzben kiszámíthatatlan. A két éve átadott nemzetközi repülőtérről ultramodern gyorsforgalmi út vezet a centrum felé, emellett számos új útszakasz és körgyűrű épült az elmúlt időszakban. Legtalálóbban éppen az athéniak fogalmazták meg a közlekedés döbbenetes fejlődésének eredményét. Ok azt állítják, naponta egy órát kaptak ajándékba az olimpiától. És ez, ugye, ötmillió ember esetében pénzre valóban nehezen számolható át. A létesítmények Tagadhatatlan: ezen a téren látszik leginkább jogosnak a félsz. Hagyatkozzunk ismét Molnár Zoltánra, aki a legfrissebb - csütörtök délutáni helyzetjelentéssel szolgált lapunknak. - Amelyik létesítmény elkészült, az valóban világszínvonalú. Sőt: megkockáztatom, sosem látott nívójú. Ugyanakkor az ember nem nagyon érti a szervezők rendkívüli magabiztosságát és nyugalmát, hiszen akad olyan stadion, amelyet százhúsz nappal a versenyek kezdete előtt be sem lehet járni. A MOB igazgatója szerint a legkaotikusabb állapot éppen a legnagyobb létesítmény, a megnyitó és záróünnepségnek, valamint az atlétikai viadaloknak otthont adó vadonatúj Olimpiai Stadion körül uralkodik. A nyolcvanezresnek szánt karéjt autóval sem lehet megközelíteni, a legnagyobb hagyományú maratoni verseny útvonalát pedig Molnár szerint elképzelni is kizárt dolog, nemhogy kivitelezni. - Érthetetlen számomra, hogy miért hagynak ennyi mindent az utolsó pillanatra, mégis bizakodó vagyok, hiszen ami elkészült, az előtt le a kalappal. Példának okáért azt már most bizonyossággal állíthatom, hogy a sportolókat eddig sehol sem várták olyan remek körülmények, mint az athéni olimpiai faluban. Még a saját pénzük sem sürgős A szervezéssel kapcsolatos fejetlenségre, ha megengedik, saját példámat hoznám fel. Miután a MOB magyarországi keretéből akkreditálást nyertem, Budapestről azonnal jelezték, a szállásfoglalás érdekes módon történik majd. Kötelező ugyanis minimum húsz éjszakai szállást kifizetni, attól függetlenül, hogy ki mennyi ideig szeretne tudósítani az olimpiáról. Ráadásul a tetemes summa harminc százalékát 2003 októberében, a fennmaradó összeget pedig január 15-éig kell befizetni. Ügyes, mondaná az ember. Nem elég, hogy a 16 napos olimpiára három hétre kell utazni, még a pénz is a görögöknél kamatozik majd háromnegyed évig. Nos, ehhez képest rendkívül udvarias e-maileken és vaskos bemutató brosúrákon kívül semmi sem érkezett szerkesztőségünkbe a rendezőktől. Olyannyira, hogy március felé már én kezdtem aggodalmaskodni, nem maradok-e szoba nélkül. Öt jiap alatt legalább öt illetékes emberrel beszéltem, és valamennyien megnyugtattak, hamarosan átutalhatom az összeget. Végül ezen a héten, azaz három hónap késéssel kellett befizetnem a szálláspos munkát végeztek a görögök. A szállásról, az átutalásról, illetve az ott-tartózkodásról hárompéldányos, ötvenoldalas szerződést készítettek, melynek valamennyi lapját szignózva kellett visszaküldeni. Felvetődik az a probléma is, mely szerint kérdéses a versenyek rendezésének színvonala. Ennek egyszerű az oka. Görögország korántsem számít sportnagyhatalomnak. És hiába a barátságos vendéglátás, a sportolót semmi sem idegesíti jobban, mint hogy élete egyik legfontosabb versenyén mosolygós balfácánok veszik körül. Márpedig, példának okáért, a görög úszás, vívás, cselgáncs vagy éppen a kézilabda enyhén szólva sem híresült el nagyszerű eredményeiről. Hogy akkor mindezek után mit várjunk az augusztus 13-án kezdődő és 29-én záruló olimpiától? Elsősorban azt, hogy az élet ismét bebizonyítja: a sport nagy ünnepe elnémítja a fegyvereket és két hétig békében szurkol a világ. Nem utolsósorban pedig természetesen minél több magyar sikert. És hogy mi lesz a rendezéssel? Higgyünk Molnár Zoltánnak, aki így fogalmazott: A nap sugarai segítségével gyújtott tűzből lobbantotta lángra az olimpiai fáklyát Thalia Prokopiu görög színésznő az ókori Olümpiábati március 25-én költséget. Márpedig az ember okkal gondolhatja, hogy ha az a pénz is ráér, ami a szervezők zsebében landol, akkor mi történik majd, ha éppen nekik kell fizetni valamiért. Ugyanakkor azt is hozzá illik tenni, ezen a téren szintén alaFOTÓ: MTI/AP/PÉTROSZ JANNAKURISZ „Rendkívül szívélyes viszonyban kell lenniük az athéniaknak a görög istenekkel ahhoz, hogy nagyon jó olimpiát rendezzenek. De én bízom benne, hogy abban vannak." SZETEY ANDRÁS A várakozások alapján az athéni olimpia népszerűsége idehaza messze felülmúlja majd az előző kettőét. Ennek magyarázata rendkívül egyszerű. Az előző két játékokat Atlantában, illetve Sydneyben rendezték, és az időeltolódás miatt az események java részét magyar idő szerint éjszaka vagy hajnalban bonyolították le. A küldöttség létszáma még nem teljes, zajlanak a kvalifikációs versenyek, várhatóan 23 sportágban szerepelhetünk. A legnagyobb favoritnak a női kajakosok tekinthetők, Kovács Katiéktól akár három aranyéremre is számíthatunk. De nyerhetnek aranyat a vívók, a dobóatléták, a pólósok, a női kézilabdázók és az öttusázók is. A meglepetésekről nem is beszélve. Úgyhogy hadd plagizáljak: merjünk nagyot álmodni! Ha olimpiát egyhamar nem is rendezünk, de tíz aranyat azért hazahozhatunk Athénból! SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS Az ókori hagyományok méltó folytatása, vagy a zűrzavar olimpiája lesz? Az augusztus 13-án kezdődő XXVII. Nyári Olimpiai Játékokkal kapcsolatban rendre e két kérdés vetődik fel. A kétely oka a helyszínben keresendő. A rendező görög főváros ugyanis sokkal inkább hagyományainak, mintsem fejlett infrastruktúrájának köszönheti, hogy a világ sportünnepének házigazdája lehet. Elég rápillantani az adatokra, máris nyilvánvalóvá válik, mekkora falat az olimpiai rendezés. A tizenhat napig tartó esemény költségvetésének végösszege 1,962 milliárd euró, azaz hozzávetőlegesen 510 milliárd forint. (Itt szeretném megjegyezni, hogy kis híján megpályáztuk a 2012-es játékokat.) 202 ország 10 ezer 500 sportolója áll rajthoz - azért csak annyi, mert a létszám limitált akiket 5000 kísérő vesz körül. Az akkreditált újságírók száma szintén korlátozott - 20 ezer... A játékok lebonyolítását 150 ezer önkéntes segíti, és mindehhez adjuk hozzá a megtippelhetetlen számú, a föld minden tájáról érkező turistát. Döbbenetes adatsor. Nem csoda hát, hogy Athén készül. Évek óta teszi, de azt a legnagyobb túlzással sem állíthatjuk, hogy lázasan készülne. Pedig az idő halad, már 120 nap sincs hátra a megnyitóig. A legnagyobb veszélyt a hozzáértők három tényezőben látják. A közlekedés túlzsúfoltságában, a létesítmények elkészültének csúszásában és a várható fejetlenségben, szervezetlenségben. A közlekedés Aki valaha járt Athénban, az pontosan tudja: kaotikusak a közlekedési viszonyok az ötmilliós metropoliszban. A távolságok hatalmasak, ennél talán csak a dugók nagyobbak. Képzeljük még ehhez hozzá az Athénra oly jellemző szmogot és az augusztusi kánikulát. (A város nagyjából Szicíliával fekszik azonos szélességi fokon.) Fentiek tükrében bizony erőteljesen megalapozottnak tűnik a komoly aggodalom. Mégis úgy érzem, a közlekedés okozhatja a legkevesebb gondot - legalábbis az akkreditáltak részére. Ahogy arról a héten is éppen Athénban járó Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető igazgatója tájékoztatott, a közutakon úgynevezett olimpiai sávokat jelöltek ki, melyeken csak a játékok résztvevőit szállító buszok közlekednek majd. Ugyanakkor elkészültek a színhelyeket összekötő vadoAz olimpia egyik kabalafigurája, Athéné (a „testvére", a kék színű Pyvosz) az athéni repülőtéren üdvözli az érkezőket