Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-16 / 89. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2004. ÁPRILIS 17. A talált őzekből nem lesz pörkölt Állatmenhely a tanyán Őzek sétálnak a vásárhelyi tanyaudvaron, szajkó szökken volicrjébcn, odújában mosómedve alszik. Odébb anya nélkül maradt, mesterségesen felnevelt kecskék, állatszállító kocsiból kiesett, csodával határos módon megmenekült baromfik. Életük végéig otthont találnak a tanyán az ide kerülő állatok. Gálné Bdnfi Katalin - a hódmezővásárhelyi Konrád Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület elnökségi tagja, a Dél-alföldi Lovasudvar vezetője - olyan állatokról gondoskodik, melyek emberi segítség nélkül aligha maradnának életben. A többieket a felgyógyítás után - hisz többnyire sérülten jutnak el hozzá a szerencsétlenül járt élőlények - szabadon engedi, illetve eljuttatja a Szegedi Vadasparkba. Szelíd őzek udvara Két csodálatosan szelíd őz lép hozzánk, hatalmas, olajbogyószínű szemük bizalmasan néz föl az emberre. Egyiküket gépjármű ütötte el, állapota állatorvosi beavatkozást igényelt, ma már jól van, de elengedni nem lehet. Másikukat gida korában vitte haza valaki, vélve, hogy otthagyta az anyja - ez egyébként nincs így, a látszólag szülő nélküli gidák anyja láthatatlanul figyel minket valahonnét, s csak arra vár, hogy eltávozzunk a környékről -, majd, amikor felnőtt, el akarták adni pörköltnek. Tág volierben szajkó röppen-szökken, fészkét vadászok lőtték szét, fiókaként, sérülten került ide. A szajkót azért pusztítják, mert alkalmanként kárt tesz az énekesmadár-állományban. - Az eredmény: a környékről Mosómedve a tanyaudvaron. A Konrád Lorenz "természet- és Állatvédő Egyesület - melynek Gálné Bánfi Katalin elnökségi tagja - a Szegedi Vadasparkkal is együttműködik Fotó: Tésik Attila teljesen eltűnt a szajkó, nem is tudnak a vadászok másik szajkófészket, viszont énekesmadárból sem lett érzékelhetően több halljuk Katalintól. Az egzotikus állatokat két mosómedve képviseli, egyiküket házi kedvencként tartotta valaki, aztán, megunva, le akarta lövetni, Gálné Katalin azonban vállalta a gondozását, sót párt is szerzett számára. Rendhagyó állatsorsok Rendhagyó sorsú háziállatok szintén biztonságra találnak a tanyán. A baromfiudvarban - túlmenően a télen ideszokott, házi kacsával kereszteződött tőkés récék leszármazottam - olyan tyúkok, kacsák is tollászkodnak, melyek kiestek a rosszul beriglizett ajtajú állatszállító kocsiról a városban, és nem ütötte el őket a következő autó, hanem behozták őket a Konrád Lorenz Természetés Állatvédő Egyesülethez, onnan pedig ide kerültek. Két kecske úgy jutott ide, hogy anyjuk elpusztult, s a csekély jövedelmű tulajdonosnak nem volt pénze tehéntejjel fölnevelni őket. Lovat is gondoz Gálné Bánfi Katalin: sérülése miatt levágás várt volna rá, ő viszont kifizette a nem csekély anyagiakat igénylő műtétet, saját pénzéből. Ez az egyetlen, ilyen műtéten átesett ló az országban. Börtönt ígér a törvény Katalin egyébként a lovak specialistája a Konrád Lorenz egyesületen belül. Egyszer olyan lóra hívták föl figyelmét, melynek fejét véresre verte gazdája lapáttal, mert nem húzta kellő intenzitással a kocsit, és tud olyan esetről: étlen-szomjan, kikötve tartották a lovakat. Mint Gálné Bánfi Katalin mondja, eddig az ilyesmi szabálysértésnek minősült, ám az új törvény alapján az állatkínzó börtönbe is kerülhet. F.CS. Tb-támogatott lehet az elektromos rokkantkocsi A feltaláló szerint hamisítják Rózsa Zoltán évekkel ezelőtt kifejlesztett a rokkantaknak egy olyan kocsit, amely elektromos motorral működik. A szegedi feltaláló szerint hamisítják találmányát. Évekkel ezelőtt írtunk lapunkban arról, hogy Rózsa Zoltán szegedi autószerelő mester szabadalmaztatott egy elektromos motorral működő rokkantkocsit. Az eszközhói azóta több mint hetvenet készített az ötletgazda, [elenleg a társadalombiztosító engedélyét várja, hogy támogatással készülhessenek a segédeszközök. A jármű óránként tíz kilométeres sebességre képes, így jogosítvány nem kell hozzá. Egy feltöltéssel három órát lehet vele közlekedni. Csongrád megyében csak Rózsa Zoltánnak van hivatalos engedélye az egészségügyi minisztérium orvostechnikai hivatalától a segédeszköz készítésére és forgalmazására. Rózsa csak az anyagárat kéri el a rászorulóktól. Tőlük tudja - mondta lapunknak -, hogy többen hamisítják az általa kitalált motort, amit 40-50 ezer forinttal többért kínálnak. Rózsa szerint a hamisítók ezzel nem csupán anyagilag, de erkölcsileg is megkárosítják a betegeket. A feltaláló szerint a szakszerűtlen szerelés következtében balesetveszélyessé is válhat a jármű. Rózsa megnevezett egy férfit, aki szerinte hamisítja a motort. Lapunk megkereste a villanyszerelőt, aki elmondta: évekkel ezelőtt valóban összerakott ismerősének egy hasonló elven működő járművet, mint amilyet Rózsa kitalált, de azóta nem foglalkozott ilyen munkával. Megjegyezte: mivel elhunyt az ismerőse, már nem használják a rokkantkocsit. T.Á. Makó pályázati pénzből újítaná fel Az Istók-ház a városé és a püspöké Évek óta húzódó vita végére került pont azzal, hogy a makói önkormányzat és a megyés püspök közös tulajdonába került az Istók-ház. A püspök támogatja, hogy az épületet kulturális célra használja a város, ugyanakkor reméli, végre be is léphet abba a házba, amely után megfizette az örökösödési illetéket. Makón, a József Attila utcában, szemben a központi konyha, a korábbi polgári leányiskola épületével romos ház árválkodik. Az omladozó, repkény lepte vakolat mögött egykor élénk kulturális élet folyt, a kilencvenes évek végéig itt fogadta tanítványait a Kodály-tanítvány Istók Margit zongoratanárnő, akinek halálával kusza öröklési helyzet állt elő. Az Istók-ház ügyében végtére is döntés született. Az ingatlan az örökösökkel és az önkormányzattal közös tulajdonba került, a képviselő-testület pedig elfogadta az így született egyezséget - tudtuk meg Siket István alpolgármestertől, aki ügyvédként is vállalta az épülettel kapcsolatos jogi feladatok intézését. A szakember elmondta: az épület használatával kapcsolatos szerződés megkötése még folyamatban van. - Terveink szerint a kultúrának és a művészeteknek adna otthont az épület, ehhez persze jelentős rekonstrukcióra lenne szükség. A munkálatokhoz pályázati forrásokat kell felkutatnunk - fogalmazott az alpolgármester. A másik örökös, Gyulay Endre megyés püspök lapunknak elmondta: amennyiben az örökhagyó céljainak megfelelően hasznosítják az ingatlant, hozzájárul az épület felhasználásához. A püspök rámutatott: a végrendelet szerint Istók-emlékházat és kulturális központot kell létrehozni a patinás épületben. A megyés püspök hozzátette: még mindig nem jött létre végleges megegyezés az önkormányzattal. Az örökösödési illetéket ő fizette meg, miközben még be sem léphetett öröksége területére. A kérdéses épület egyébként Makó századfordulón épült nagypolgári házainak sorába illeszthető, a késő klasszicista stílusjegyeket magán viselő sarki ingatlan homlokzatát növényi ornamentika díszíti, ám rendkívül elhanyagolt állapotban van. Dr. Halmágyi Pál múzeumigazgató-helytörténésztől megtudtuk: a ház az 1900-as években épült, a telek akkor már több évtizede az Istók család tulajdonában állt. A família első, országosan jegyzett tagja Istók Barnabás vármegyei főorvos volt, fia, Istók Zoltán városi főmérnökként dolgozott. Az ő leánya volt az örökhagyó Istók Margit, aki 94 évesen hunyt el. Munkássága jelentősen hozzájárult Makó XX. századi kulturális életének fejlődéséhez. A zongorista ambíciókkal megáldott Istók Margit nagynevű mesterektől tanult és a család makói házában maga is tanítani kezdett. Tanítványai közt jegyzik többek között Kerek Ferenc és Szentpéteri Csilla zongoraművészt. A hölgynek gyermeke nem született, s az Istók család oldalágon is kihalt. I.SZ. Ma még repkény lepi a pusztuló épületet, amelyet várhatóan pályázati pénzből újítanak fel Fotó: Illyés Szabolcs Másodszor tervezett jelmezeket és díszletet Ödön von Horváth darabjához „Fillérekből csodát várnak" - mondja Molnár Zsuzsa Molnár Zsuzsa huszonegy évvel ezelőtt egyszer már megálmodta a Mesél a bécsi erdő díszletét és jelmezeit: Ödön von Horváth darabja volt a diplomamunkája Prágában. Szegedre most egy új verziót készített. - A Mesél a bécsi erdő színlapján nemcsak jelmez- és díszlettervezőként, hanem az Anya szerepe mellett is Molnár Zsuzsa neve olvasható. Hogy van ez I - Pusztán névazonosságról van szó, bár annyira szeretem ezt a tragikomédiát, hogy viccből megjegyeztem: akár szerepet is vállaltam volna benne. Amikor 1983-ban Prágában befejeztem a főiskolát, ez volt a diplomamunkám. A harmincas évek furcsa kabaréstílusát próbáltam megalkotni, ezért egy létező budapesti lokál, a Moulin Rouge régi, stukkós, páholyos, parfümillatú helyiségeit és színpadát használtam fel a díszlethez. Metaforikus módon az összes jelenet ebben játszódott. - Mi Ödön von Horváth 'máig tartó népszerűségének titka 1 - Izgalmas szerző, gondolatgazdag, mégis roppant egyszerű. Emberszerető humorral és kritikával, pontos korrajzot adott arról a világról, amelyben élt. - Az utóbbi években a balettegyüttes állandó tervezőjeként kevesebb prózai produkcióban dolgozott. Szeretne visszatérni a műfajhoz 1 99 Egy ilyen csodálatos színházat kiemelten kellene finanszírozni Molnár Zsuzsa jelmez- és díszlettervező - Örülök, hogy megbízott bennem a színház vezetése, és ebben a szezonban a Pirandello-produkció után ez már a második prózai feladatom volt. Boldogan terveznék többet is, de ez elsősorban kapcsolatok kérdése. Nem panaszkodom, így is akad munkám. Kecskeméten három koreográfus, Kun Attila, Fejes Ádám és Juronics Tamás készít három egyfelvonásosból álló táncestet. Izgalmas feladat, mert a fiúk gondolkodásban, érzelmekben is teljesen mások. - Tervezője volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon nemrégiben bemutatott Almok hídján mentem át című Molnár Zsuzsa már a Dóm téri balettprodukcióra készül DM-fotó Eötvös Péter-operának. Mjt kell róla tudni 1 - Ez egy furcsa gesamtkunstwerk - totális színház kortárs zenével és prózával. - Pályakezdése óta a Szegedi Nemzeti Színházhoz kötődik; tapasztalatai alapján milyennek látja a teátrum mostani helyzetét ? - Nagyon rossz körülmények között dolgozunk. Nem tudok művészi szintről beszélni, mert minden a pénztelenségről szól. Nem értem, miért tartunk most ott, hogy a lehetőségeinket egy művelődési ház műkedvelő szintjére szorították le. Egy ilyen csodálatos színházat kiemelten kellene finanszírozni. A díszlethez szükséges anyagok rendkívül drágák, megalázónak tartom, hogy lepusztult színpadon, fillérekből mindig csodát várnak tőlünk. A dorozsmai raktárból próbáltam meg úgy összeszedni a vaselemeket, hogy minél többet spóroljak. A lelkesedésem sohasem hiányzott, mindig, mindent megcsináltam, mert ez az életem, de most úgy érzem: ez így nem mehet tovább. Tudomásul kell venni, hogy minden új produkció egy új képi megvalósítás. Ahhoz új anyagokra is szükség van. Ma már rendkívül fontos a látvány, nem lehet mindent papírmaséból és léckeretből létrehozni. Akkor inkább ne tartsunk előadásokat, zárjuk be a színházat, rendezzünk benne bálokat! Haragszom erre az állapotra, aminek az az eredménye, hogy a művészi munka szinte már mellékes. - Juronics Tamással nagyszabású táncestet terveznek a Dóm térre. Hol tartanak? - Már a munkaasztalon a projekt, sokan dolgozunk rajta. Ha a szabadtéri hatalmas színpadán új képi világgal szeretnénk elkápráztatni háromszor négyezer nézőt, akkor annak költségei is vannak. Ha nem lesz meg a látvány kívánta anyagi fedezetet, akkor nehéz dolgunk lesz. HOLLÓSI ZSOLT BEMUTATÓ: MA ESTE Az Ödön von Horváth-darabot Perczel Enikő fordításában Történetek a bécsi erdőből címmel mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház prózai társulata ma este 7 órától, Almási-Tóth András rendezésében. Főszerepeit fiatal vendégművészek játsszák: Mariannát Verebes Linda, Alfrédot Czapkó Antal egyetemi hallgató. A többi szerepben a szegedi társulat tagjait látjuk, mások mellett játszik Fekete Gizi, Megyeri Zoltán, Hőgye Zsuzsanna, Pataki Ferenc, Rácz Tibor, Gömöri Krisztián, Borovics Tamás.